Szegedi Friss Ujság, 1922. április-június (23. évfolyam, 102-152. szám)

1922-05-14 / 114. szám

Eigyec szám ára mindennap és mindenfitt 3 korona hb előfizetési Ár SZED­EZZDI POLITIKAI N­APILAP I 1 . XXlll. évfolyam, 114. szám , Szeged, 1922 május 14. vasárnap Egyes szám ára & korona Szerkesztőség és ki­adóhivatal, Szeged, Jókai­ utca 4. szám Telefon­számok­­­ 12-62 és 2-61 f­elelős szerkesztő: WEINER SÁNDOR o KiadóUVAjdopos­­ ENDRÉNYI LAJOS syeoMla és hírlapkiadó vállalata rt igazgatói RÁCZ ANTAL e­­« it‘. VL210 K ■ 70'KV ̋ évre 1 hóra'f* vicálCKK­Ví évre« 240 K 1 hóra K M M a* «1 M •• BO IC Hadisarc. A francia fifika a megtévesztés ked­­véért a sima hangzású jóvátétel nevét adta­ ennek a közép- és ókori rabló­­műveletnek. Úgy vélik talán, hogy így a csak felü­letesen ítélkező emberek és a világ előtt elpalástolhatják azt a gonoszságot, mely nem egyéb, mint védtelen emberek­­kifosztása. Ha valaki hibát elkövet, mást meg­l­árosít, vagy egyébként bűnözik, azt jóvá lehet tenni. De a valakit, egy n­emzetet, mint bennünket is, hazánk kétharmadától r­­egfosztanak, tetejébe oláh, rác, és cseh hordákkal még a megmaradt egyharmadot ki is fosztat­­ják, lehetetlen, hogy annak a kirabolt mattak magyarságnak jóvátennivalója is legyen még. Ez a legnagyobb őrölet, göno^fiS —^^jobb, egyszerű utonállás. És mégis, a" párisi bölcsek, a jóvá­­téjál^szottság’’most 28 ezer marhát követel tölünk,* a zsírunkon, a vérün­­kön­, ezeréves földünkön nagyrahizott orr­­és rác hordák számára. Herbert ifj®,­ a Budapestre küldött jóvátételi bizottság pelyhesszájú elnöke, a hely­­zet­ mérlegelése és a román és szerb információk beszerzése alapján* ugyanis megállapította, hogy Magyarország nyakig dúskál minden földi sírban. Orrszágot még soha ennyire és oly arcátlanul arcul nem csaptak, mint Franciaország ezt Herberttel megtette. A Budapestre küldött jóvátételi bizott­ság elnöke, elnöki székének elfoglalása alk­almával még 24 éves nem volt. Itt Budapesten mint ,elnöke érte el feje lágyának teljes benövését, vagy hivatalosan mondva nagykorúságát Herbert úr, mint élettapasztalatokkal rendelkező ember,­­a budapesti asz­­tarion és a kisantant kormányainak sigilségével azután m­egállapította Ma­gyarország hőforrásait, az éhező ma­gyar gyomrok jóllakottságát, a sápadt (­5 angolkóros gyermekek duzzadt ké­­p­ét és természetesen azt is, hogy Magyarországon oly nagy az állat­állomány, hogy annak jórészét föltét­lenül a Páris által pártfogolt szerbek­nek és oláhoknak kell juttatni. Herbert működése nemcsak Buda­pesten, de külföldön, különösen Ang­liában és Olaszországban a legnagyobb visszatetszést keltette. Meg is történt az aju francia óriás visszahívása, de je­lentései alapján a francia többséggel rendelkező párisi nagy jóvátételi bizott­ság mégis úgy határozott, hogy Her­bert úr megállapításai, a szerb és oláh statisztikák Magyarországról szentírás, csak a magyar nyomor képét feltüntető hivatalos magyar akták megbízhatat­­lanok, Herbert úr elment Budapestről, de a 28 ezer marhát követelik tőlünk, követelik, hogy a magyar kor­­ány vegye el a tengődő magyar kis­polgártól, özvegyasszonytól talán egyet­len keresett forrását — a kis tehénkét rántsa el az angolt.őrös és beteg gyermekek szája elől az amúgy is csak csurran­d-cseppenő egyetlen tápszert — a fejesüveget, hogy a m­agy­ar földön, m­agyar tápszeren amúgy is pukkadá­­sig felhizott balkán népség még job­­­ban tudjon zsirosodni, tollasodni , hogy a szerb kormány és néhány ku­­trece, mint legutóbb a német állatjóvá­tételnél, az ingyenmarhát drága áron elseftelje és vesztegesse a külföldön. Herbert óriás úr jelenthetett akármit Párisba, a párisi jóvátételi bizottság határozhatott, amit akart, a magyar kormány azonban azért magyar kor­mány, hogy népe érdekeit védje és képviselje. Ennek a 28 ezer magyar marhának itt a helye, ettől megrabol­­tatni engedni nem szabad az országot. Gazdasági blokáddal fenyeget a francia és a kisantant,­­ ám tegye. Qén­á­­ban már kezd kinyílni a világ szeme és nagyon vigyázniuk kell azoknak, akik 6 ezer magyar marháért egy keresztre feszített nemzet szívébe egy újabb tőrt kivánnak döfni, hogy nem sokkal nagyobb káruk származik-e abból, mint amennyi hasznot ezzel el­könyvelni reméltek. Részéhu­tán­ dr. a szegedi tanyákért Kónzó István dr. államtitkár, a szegedi II­. kerület népszerű jelöltje kétségtelenül ama kevesek közé tartozik, akik alapos ismerői a szegedi tanyavilágnak. Hossza évtizedek lelkiismeretes munkájának, a tanyai lakossággal való állandó szerves együttműködésének az eredménye ez. Az a­ közvetlen kapcsolat, amely a megvolt Koszoi István dr. szemnyed t­­anyai polgárság között, még az államtit­­kárság elvállalásával sem szakadt meg, sőt ez által válik lehetővé a tanyai lakosság érdekeinek hathatós képviselete. Különös alkalma nyílott Kószó István dr.-nak a tanyai lakosság panaszainak, idvánságainak megvizsgálására, valamint a háború és forradalom által előidézett vál­tozások, visszaesések megfigyelésére. Mint a Szegedi Friss Újság tudósítóját fogadott hivatalában, jóllehet munkája annyira leköti, h­ogy gyakran ebédjét is ott költi el és csak a késő éjjeli órákban hagyhatja el hivatalát. A tanyai állapo­tokra kérdezősködésem­re a következőket mondotta: — Még a fölületes szem­lélőnek is észre kell vennie azt a nagyarányú hanyatlást, amelyet mindenekelőtt a tanyai közigaz­gatás szenvedett a háború és forradalom következtében. A már állam­il­ag szervezett postafiókok megszűntek. A városi rendőr­séget az államrendőrség váltotta fel és igy a városi közigazgatás képviselői is eltűntek a tanyákról, h­olott ma úgy a köz­­igazgatásnak, mint a postának a fontos­­ság,ha csak nőtt. Szabadkát elvesztettik és így a legtávolabb lakók is mindenben Szegedre vannak utalva. Az utak megron­­gálódnak és különben is kevés számuak, — mind érezhetőbb tehát a tanyai vasut hiánya. — Eddig csak az adó és földbér fizeté­­sére jártak be a tanyaiak közül a távolabb lakók s m­a mindenki, minden apró-cseprő ügyével és bevásárlásával Szegedre van utalva, h­olott a közlekedést a lóállomilány csökkenése is megnehezíti, mert ma már nem minden gazdának van lova. — Szegedről alig 20—30 kilométerre a világgal valósággal megszakad minden összeköttetés. Telefon nincs. A posta nem működik. Körulám alkalmával kiderült, hogy hónapokkal ezelőtt lavatalosan el­küldött leveleim még ma is Zákán­yon, Csorván hevernek. — Véglesen örömmömre szolgál, h­ogy hivatalomnál fogva módomban lesz a fennálló bajokat sürgősen orvosolni. Ha­ladéktalanul eljárok abban, hogy a meg­szűnt postafiókok a működést ismét fel­vegyék, hogy a legrövidebb időn belül legalább is minden tanyai iskolában tele­fon legyen és hogy a királyhalmi város­­tanyán a közigazgatásnak állandó szervei működjenek. Vasutat, utakat szegénysé­günk miatt nem építhetünk, de a posta és telefon kérdését vaskezekkel rövid időn belül elintézem. — A közhangulatból és személyes ta­pasztalataimból kénytelen voltam arról is meggyőződni — folytatta Kőszó István dr. —, hogy a földbérek és a fübér föl­emelésénél nem járt el kellő körültekin­­téssel a város. Egyes helyeken a fölemelt földbérek nincsenek arányban a föld mi­nőségével. A fűbér fölemelésével pedig közgazdaságunknak árt a város. — Állatállományunk fejlődése érdeké­ben nem szabad a közlegelőket hasznot­­hajtó vállalkozásnak tekinteni, hanem oly intézménynek, amely, hivatott az állat­tenyésztést megkönnyíteni, ami egyforma érdeke úgy a gazdaközönségnek, mint a városi fogyasztóknak. Épp ezért egész te­kintélyemet latba vetem, hogy a szerin­­te igazságtalan fübér­ölecselést ne hagyja a miniszter jóvá. Továbbá minden erőmmel rajta leszek, hogy miniszteri bizottság Ja.a tanyákra, és vegye sürgős revízió alá a földészeket, megfelel-e azok­­nagysága a föld h­ozaminak. Kószó István dr. ezzel befejezte tájé­koztatását és én azzal az öröm­teljes ér­zéssel távoztam, hogy Szeged város pol­gárságának érdekeit oly férfiú képviseli, a­ki soraikból kinőve a bajokat átérzi és ami föl­orvosolni is képes. Sxk. Jn­niu­s 28-án­ kezdő­dik a választó Napja­.-napra gyorsan közeledünk a nem­zetgyülési képviselőválasztások nap­­jához s egyre hevesebben indulnak meg a választási küzdelmek. Ezalatt a hatósá­gok minden intézkedést megtesznek a vá­­lasztás, illetve a szavazatszedés megszer­­vezére. Tegnap délután az első kerületi válasz­tási bizottság Pálfy József dr. elnöklete m­ellett ülést tartott, amelyen a bizottságt­agok letették az esküt. A bizottság azután kijelötte a szavazatszedő helyeket, a sza­­vazatszedő bizottságok elnökeit, azok he­lyetteseit, a jegyzőt és a tagokat. A ki­jev­ ti elnökök és egyéb szereplők a b­zot­­ság keddi ülésén teszik le az esküt. a bizottság egyúttal megszövegezte a varisztiai hirdetményt, amelyben köztik a vá­asztókkal a szavazás körüli tudnivalókat Az ajánlási ívek beadásának Határideje egy főként május 20-án déli 12 óra. A ké­­sö­vben beérkező ajánlási iveket nem fo­ra-* ;ík el. ,"A szavazás május 23-án délelőtt 8 óra­kor .rezdődik s a városban a szavazatszed­ő bizotságok k­ét napig oldnak a választó­­po­­ntok reit­­elkezés-bre.­­Szerdán kezdődik a határköve­kezés­. A városi főmérnöki hivatal megbi­­.--.s? jó! Simák városi mérnök szerdán d­él­­előtt a Szeged határánál kezdődő ország- 1 sí.. tcövekelésh­ez fog kimenni, ahol a . )va. ítélt l-:zottság mírními osztálya ugyan­­c-i iá ia?rdán kezdi m­eg a m­unkálatokat. Az a'5-óta'iyai határnál rajta kívül még több közigazgatási kiküldött lesz jelen a határ -megjelöléseknél. Értesülésünk szerint a szerbek a jogtalanul megszállt magyar területeket a jövő héten fogják kiüríteni. A m­egyéspüspök Szepi­en­. A harangszentelési ünnlepély után szom­baton ismét püspököt várt Szeged katho­­likus népe, várta megyéspüspökét, a elszakított területen élő Olattfelder Oyuk­ért. Öt órakor megélénkült az iskola-utCA a belvárosi templom környéke. Egymás­után vonnlt föl az iskolák ifjúsága i A hídtól kezdve a templomig sűrü sorfalat alkotva várták a Makóról kocsin érkező püspököt. A hűvös, szeles, esőre hajló idő dacára, a püspök bevonulási utja megtelt a hívők sokaságával. Hat óra után megszólalt a város tor­nyának öreg harangja s jelezte, hogy a püspök elé kocsin men­ő polgármester és kísérete Szeged határán fogadta már a vendéget s útnak indultak a város felé. Nemsokára megcsendültek a belváros torony széphangu harangjai is. A püspök a hídh­oz ért. Majd f­arangzúgás, az ifjú­ság kalaprengetése mellett, áldást osztva bevonult a püspök. A Rozália.­kápolnánál a papság Várhelyi prelátussal az élén fogadta a város diszfogatáról a polgár­­mester társaságában leszálló Olattfelder Gyula dr. püspököt, aki a hatóságok, egyletek sorfala között bevonult a kápol­nába, ahol egyházi ruhát öltött­­ a bal­dachin alatt a templomba ment, ah­ol meg­isr­étit az ünnepélyes fágadtatás. Utána a püspök szállására ment. Vasár­­n­ap reggel 8 órakor csendes misét mond, azután megkezdi a bérmálást. Ana­di Dorozsmán. Lermandt Károly dr. álamtitkár, aki pén­­teken Pusztaszeren mondott programbe­­szédet, ma reggel Kisteleken beszélt nagy közönség előtt, melyen Varga Jáb­os do­rozsmai pártelnök vezetésével sok dorozs­­mai választó is megjelent. Rácz Flórián megnyitó beszéde után az államtitkár a jóvátételről beszélt Kiemelt^ * hogy az antant először 13 ezer, most 2­ ezer marhát követel tőlünk, de a kormány ] mindent megtesz, hogy ezek az á­l­tok' melyekre égető szükségünk van, megvan*­ radjanak nekünk. Ez a jóvátételi kérdés­ rontotta le a pénzünket a legutóbbi idők-­­ben és akik idehaza keresik a hibákat ■­­ drágaságért, tévednek, mert a hibát kint kell keresni és ott, ahol erre az országra a trianoni szerződést ráparancsolták. Gazdasági téren nagy megkönnyebbülés fog bekövetkezni, mihelyt a szomszédos áll­ amokkal a forgalom erősebben megin­­­dul a kereskedelmi szerződések megkötése által. A dunavölgyi belvíz lecsapolása, a.ne';-et a tiszavölgyi belvizek lecsapolása fog kö­vetni, hivatva van 5 esztendőre ellátni a ma­i munka nélkül álló magyar földmunkás­­ságot. Az államtitkár után Zádori Mátyás kis­­kimdorozsmai birtokos és Varga György dorozsm­ai­ községi bíró, továbbá Komáromi Ede kisteteki gazdálkodó beszédek. A disz­­ebéden a két község testvériesülése jutott kifejezésre Schandl Károly személye mel­­lett. Úgy a népgyűlésen, mint a diszebéden a h­angulat az államtitkár mellett rendkívül lelkes volt. Délu­tn 3 órakor érkezett Schau­il állam­titkár Kiskimdorozsmaára. A va­súti idomá-

Next