Szegedi Friss Ujság, 1922. április-június (23. évfolyam, 102-152. szám)
1922-05-14 / 114. szám
Eigyec szám ára mindennap és mindenfitt 3 korona hb előfizetési Ár SZEDEZZDI POLITIKAI NAPILAP I 1 . XXlll. évfolyam, 114. szám , Szeged, 1922 május 14. vasárnap Egyes szám ára & korona Szerkesztőség és kiadóhivatal, Szeged, Jókai utca 4. szám Telefonszámok 12-62 és 2-61 felelős szerkesztő: WEINER SÁNDOR o KiadóUVAjdopos ENDRÉNYI LAJOS syeoMla és hírlapkiadó vállalata rt igazgatói RÁCZ ANTAL e« it‘. VL210 K ■ 70'KV ̋ évre 1 hóra'f* vicálCKKVí évre« 240 K 1 hóra K M M a* «1 M •• BO IC Hadisarc. A francia fifika a megtévesztés kedvéért a sima hangzású jóvátétel nevét adta ennek a közép- és ókori rablóműveletnek. Úgy vélik talán, hogy így a csak felületesen ítélkező emberek és a világ előtt elpalástolhatják azt a gonoszságot, mely nem egyéb, mint védtelen emberekkifosztása. Ha valaki hibát elkövet, mást meglárosít, vagy egyébként bűnözik, azt jóvá lehet tenni. De a valakit, egy nemzetet, mint bennünket is, hazánk kétharmadától regfosztanak, tetejébe oláh, rác, és cseh hordákkal még a megmaradt egyharmadot ki is fosztatják, lehetetlen, hogy annak a kirabolt mattak magyarságnak jóvátennivalója is legyen még. Ez a legnagyobb őrölet, göno^fiS —^^jobb, egyszerű utonállás. És mégis, a" párisi bölcsek, a jóvátéjál^szottság’’most 28 ezer marhát követel tölünk,* a zsírunkon, a vérünkön, ezeréves földünkön nagyrahizott orrés rác hordák számára. Herbert ifj®, a Budapestre küldött jóvátételi bizottság pelyhesszájú elnöke, a helyzet mérlegelése és a román és szerb információk beszerzése alapján* ugyanis megállapította, hogy Magyarország nyakig dúskál minden földi sírban. Orrszágot még soha ennyire és oly arcátlanul arcul nem csaptak, mint Franciaország ezt Herberttel megtette. A Budapestre küldött jóvátételi bizottság elnöke, elnöki székének elfoglalása alkalmával még 24 éves nem volt. Itt Budapesten mint ,elnöke érte el feje lágyának teljes benövését, vagy hivatalosan mondva nagykorúságát Herbert úr, mint élettapasztalatokkal rendelkező ember,a budapesti asztarion és a kisantant kormányainak sigilségével azután megállapította Magyarország hőforrásait, az éhező magyar gyomrok jóllakottságát, a sápadt (5 angolkóros gyermekek duzzadt képét és természetesen azt is, hogy Magyarországon oly nagy az állatállomány, hogy annak jórészét föltétlenül a Páris által pártfogolt szerbeknek és oláhoknak kell juttatni. Herbert működése nemcsak Budapesten, de külföldön, különösen Angliában és Olaszországban a legnagyobb visszatetszést keltette. Meg is történt az aju francia óriás visszahívása, de jelentései alapján a francia többséggel rendelkező párisi nagy jóvátételi bizottság mégis úgy határozott, hogy Herbert úr megállapításai, a szerb és oláh statisztikák Magyarországról szentírás, csak a magyar nyomor képét feltüntető hivatalos magyar akták megbízhatatlanok, Herbert úr elment Budapestről, de a 28 ezer marhát követelik tőlünk, követelik, hogy a magyar korány vegye el a tengődő magyar kispolgártól, özvegyasszonytól talán egyetlen keresett forrását — a kis tehénkét rántsa el az angolt.őrös és beteg gyermekek szája elől az amúgy is csak csurrand-cseppenő egyetlen tápszert — a fejesüveget, hogy a magyar földön, magyar tápszeren amúgy is pukkadásig felhizott balkán népség még jobban tudjon zsirosodni, tollasodni , hogy a szerb kormány és néhány kutrece, mint legutóbb a német állatjóvátételnél, az ingyenmarhát drága áron elseftelje és vesztegesse a külföldön. Herbert óriás úr jelenthetett akármit Párisba, a párisi jóvátételi bizottság határozhatott, amit akart, a magyar kormány azonban azért magyar kormány, hogy népe érdekeit védje és képviselje. Ennek a 28 ezer magyar marhának itt a helye, ettől megraboltatni engedni nem szabad az országot. Gazdasági blokáddal fenyeget a francia és a kisantant, ám tegye. Qénában már kezd kinyílni a világ szeme és nagyon vigyázniuk kell azoknak, akik 6 ezer magyar marháért egy keresztre feszített nemzet szívébe egy újabb tőrt kivánnak döfni, hogy nem sokkal nagyobb káruk származik-e abból, mint amennyi hasznot ezzel elkönyvelni reméltek. Részéhután dr. a szegedi tanyákért Kónzó István dr. államtitkár, a szegedi II. kerület népszerű jelöltje kétségtelenül ama kevesek közé tartozik, akik alapos ismerői a szegedi tanyavilágnak. Hossza évtizedek lelkiismeretes munkájának, a tanyai lakossággal való állandó szerves együttműködésének az eredménye ez. Az a közvetlen kapcsolat, amely a megvolt Koszoi István dr. szemnyed tanyai polgárság között, még az államtitkárság elvállalásával sem szakadt meg, sőt ez által válik lehetővé a tanyai lakosság érdekeinek hathatós képviselete. Különös alkalma nyílott Kószó István dr.-nak a tanyai lakosság panaszainak, idvánságainak megvizsgálására, valamint a háború és forradalom által előidézett változások, visszaesések megfigyelésére. Mint a Szegedi Friss Újság tudósítóját fogadott hivatalában, jóllehet munkája annyira leköti, hogy gyakran ebédjét is ott költi el és csak a késő éjjeli órákban hagyhatja el hivatalát. A tanyai állapotokra kérdezősködésemre a következőket mondotta: — Még a fölületes szemlélőnek is észre kell vennie azt a nagyarányú hanyatlást, amelyet mindenekelőtt a tanyai közigazgatás szenvedett a háború és forradalom következtében. A már államilag szervezett postafiókok megszűntek. A városi rendőrséget az államrendőrség váltotta fel és igy a városi közigazgatás képviselői is eltűntek a tanyákról, holott ma úgy a közigazgatásnak, mint a postának a fontosság,ha csak nőtt. Szabadkát elvesztettik és így a legtávolabb lakók is mindenben Szegedre vannak utalva. Az utak megrongálódnak és különben is kevés számuak, — mind érezhetőbb tehát a tanyai vasut hiánya. — Eddig csak az adó és földbér fizetésére jártak be a tanyaiak közül a távolabb lakók s ma mindenki, minden apró-cseprő ügyével és bevásárlásával Szegedre van utalva, holott a közlekedést a lóállomilány csökkenése is megnehezíti, mert ma már nem minden gazdának van lova. — Szegedről alig 20—30 kilométerre a világgal valósággal megszakad minden összeköttetés. Telefon nincs. A posta nem működik. Körulám alkalmával kiderült, hogy hónapokkal ezelőtt lavatalosan elküldött leveleim még ma is Zákányon, Csorván hevernek. — Véglesen örömmömre szolgál, hogy hivatalomnál fogva módomban lesz a fennálló bajokat sürgősen orvosolni. Haladéktalanul eljárok abban, hogy a megszűnt postafiókok a működést ismét felvegyék, hogy a legrövidebb időn belül legalább is minden tanyai iskolában telefon legyen és hogy a királyhalmi várostanyán a közigazgatásnak állandó szervei működjenek. Vasutat, utakat szegénységünk miatt nem építhetünk, de a posta és telefon kérdését vaskezekkel rövid időn belül elintézem. — A közhangulatból és személyes tapasztalataimból kénytelen voltam arról is meggyőződni — folytatta Kőszó István dr. —, hogy a földbérek és a fübér fölemelésénél nem járt el kellő körültekintéssel a város. Egyes helyeken a fölemelt földbérek nincsenek arányban a föld minőségével. A fűbér fölemelésével pedig közgazdaságunknak árt a város. — Állatállományunk fejlődése érdekében nem szabad a közlegelőket hasznothajtó vállalkozásnak tekinteni, hanem oly intézménynek, amely, hivatott az állattenyésztést megkönnyíteni, ami egyforma érdeke úgy a gazdaközönségnek, mint a városi fogyasztóknak. Épp ezért egész tekintélyemet latba vetem, hogy a szerinte igazságtalan fübérölecselést ne hagyja a miniszter jóvá. Továbbá minden erőmmel rajta leszek, hogy miniszteri bizottság Ja.a tanyákra, és vegye sürgős revízió alá a földészeket, megfelel-e azoknagysága a föld hozaminak. Kószó István dr. ezzel befejezte tájékoztatását és én azzal az örömteljes érzéssel távoztam, hogy Szeged város polgárságának érdekeit oly férfiú képviseli, aki soraikból kinőve a bajokat átérzi és ami fölorvosolni is képes. Sxk. Jnnius 28-án kezdődik a választó Napja.-napra gyorsan közeledünk a nemzetgyülési képviselőválasztások napjához s egyre hevesebben indulnak meg a választási küzdelmek. Ezalatt a hatóságok minden intézkedést megtesznek a választás, illetve a szavazatszedés megszervezére. Tegnap délután az első kerületi választási bizottság Pálfy József dr. elnöklete mellett ülést tartott, amelyen a bizottságtagok letették az esküt. A bizottság azután kijelötte a szavazatszedő helyeket, a szavazatszedő bizottságok elnökeit, azok helyetteseit, a jegyzőt és a tagokat. A kijev ti elnökök és egyéb szereplők a bzotság keddi ülésén teszik le az esküt. a bizottság egyúttal megszövegezte a varisztiai hirdetményt, amelyben köztik a váasztókkal a szavazás körüli tudnivalókat Az ajánlási ívek beadásának Határideje egy főként május 20-án déli 12 óra. A késövben beérkező ajánlási iveket nem fora-* ;ík el. ,"A szavazás május 23-án délelőtt 8 órakor .rezdődik s a városban a szavazatszedő bizotságok két napig oldnak a választópontok reitelkezés-bre.Szerdán kezdődik a határkövekezés. A városi főmérnöki hivatal megbi.--.s? jó! Simák városi mérnök szerdán délelőtt a Szeged határánál kezdődő ország- 1 sí.. tcövekeléshez fog kimenni, ahol a . )va. ítélt l-:zottság mírními osztálya ugyanc-i iá ia?rdán kezdi meg a munkálatokat. Az a'5-óta'iyai határnál rajta kívül még több közigazgatási kiküldött lesz jelen a határ -megjelöléseknél. Értesülésünk szerint a szerbek a jogtalanul megszállt magyar területeket a jövő héten fogják kiüríteni. A megyéspüspök Szepien. A harangszentelési ünnlepély után szombaton ismét püspököt várt Szeged katholikus népe, várta megyéspüspökét, a elszakított területen élő Olattfelder Oyukért. Öt órakor megélénkült az iskola-utCA a belvárosi templom környéke. Egymásután vonnlt föl az iskolák ifjúsága i A hídtól kezdve a templomig sűrü sorfalat alkotva várták a Makóról kocsin érkező püspököt. A hűvös, szeles, esőre hajló idő dacára, a püspök bevonulási utja megtelt a hívők sokaságával. Hat óra után megszólalt a város tornyának öreg harangja s jelezte, hogy a püspök elé kocsin menő polgármester és kísérete Szeged határán fogadta már a vendéget s útnak indultak a város felé. Nemsokára megcsendültek a belváros torony széphangu harangjai is. A püspök a hídhoz ért. Majd farangzúgás, az ifjúság kalaprengetése mellett, áldást osztva bevonult a püspök. A Rozália.kápolnánál a papság Várhelyi prelátussal az élén fogadta a város diszfogatáról a polgármester társaságában leszálló Olattfelder Gyula dr. püspököt, aki a hatóságok, egyletek sorfala között bevonult a kápolnába, ahol egyházi ruhát öltött a baldachin alatt a templomba ment, ahol megisrétit az ünnepélyes fágadtatás. Utána a püspök szállására ment. Vasárnap reggel 8 órakor csendes misét mond, azután megkezdi a bérmálást. Anadi Dorozsmán. Lermandt Károly dr. álamtitkár, aki pénteken Pusztaszeren mondott programbeszédet, ma reggel Kisteleken beszélt nagy közönség előtt, melyen Varga Jábos dorozsmai pártelnök vezetésével sok dorozsmai választó is megjelent. Rácz Flórián megnyitó beszéde után az államtitkár a jóvátételről beszélt Kiemelt^ * hogy az antant először 13 ezer, most 2 ezer marhát követel tőlünk, de a kormány ] mindent megtesz, hogy ezek az áltok' melyekre égető szükségünk van, megvan* radjanak nekünk. Ez a jóvátételi kérdés rontotta le a pénzünket a legutóbbi idők-ben és akik idehaza keresik a hibákat ■ drágaságért, tévednek, mert a hibát kint kell keresni és ott, ahol erre az országra a trianoni szerződést ráparancsolták. Gazdasági téren nagy megkönnyebbülés fog bekövetkezni, mihelyt a szomszédos áll amokkal a forgalom erősebben megindul a kereskedelmi szerződések megkötése által. A dunavölgyi belvíz lecsapolása, a.ne';-et a tiszavölgyi belvizek lecsapolása fog követni, hivatva van 5 esztendőre ellátni a mai munka nélkül álló magyar földmunkásságot. Az államtitkár után Zádori Mátyás kiskimdorozsmai birtokos és Varga György dorozsmai községi bíró, továbbá Komáromi Ede kisteteki gazdálkodó beszédek. A diszebéden a két község testvériesülése jutott kifejezésre Schandl Károly személye mellett. Úgy a népgyűlésen, mint a diszebéden a hangulat az államtitkár mellett rendkívül lelkes volt. Délutn 3 órakor érkezett Schauil államtitkár Kiskimdorozsmaára. A vasúti idomá-