Szegedi Friss Ujság, 1922. október-december (23. évfolyam, 234-312. szám)

1922-12-09 / 293. szám

XXIII. évfolyam­, 293. sz. ^ Szeged, 1922 december 9. * 1)Zöfílbat * Egyes szám ára mindennap és mini­enütt 6 korona Előfizetési ar HKK­YBEn ^/4 évre #• M M M .. 450 K 1 h­óra 150 K VIDfel^Efl V­ évre.. 675 K 1 hóra .............. .. 225 K Egyes szám ára ^ korona Szeged, Jókai­ utca 4. szám Tereton számi,»« retalés szerkesztői WENNFER SÁNDOR Kiadótin­f@dozost ENDRÉNYI LAJOS nyomda és hírlapkiadó vállalat­ot Igazító és felelős kiadó: RÁCZ ANTAL A négyek! Szombaton reggel ül össze a négy antant miniszterelnök Londonban, hogy a franciák által kezdeményezett és erő­szakolt jóvátételi kérdésben döntést hoz­zon. Németországgal szemben lejár ja­nuár 1-én a jóvátétel fizetésének ha­lasztására megadott engedély és a fran­ciák ezzel kapcsolatban most végleges döntést akarnak kicsikarni. Vagy fizet Németorsz­ág és annyit, amennyit Lon­donban most megállapítanak, vagy Fran­ciaország bevonul a Rajna- és Ruhr­­vidékre és azt annektálja. London, dec. 8. A szombaton reggel kezdődő miniszterelnöki értekezletre Poincaré m­iniszterelnök érkezését pén­teken éjszakára, Mussolini olasz és Theu­­nis belga mini­sterelnökök érkezését szombaton reggelre várják. A konferen­cia szombaton dőben veszi kezdetét és előreláthatólag 2—3 napig tart. London, dec. 8. Itteni politikai körök­ben nem nagyon számítanak eredmény­re. Az angol kereskedelem és közgazda­sági élet minden faktora hangoztatja, hogy Németország tönkretétele Anglia gazdasági életének is egyik megfojtó té­nyezője. A tervezett francia rendszabá­lyok mindegyike, úgy a fizetésre, mint a megszállásra vonatkozóak, Németor­szág teljes megfojtására és ezzel kapcso­latban a világ további lezüllésére vezet­nek. Franciaország valószínűleg ered­ménytelenség esetén a maga szakállára foganatosítja rendszabályait Németország ellen, abban azonban Anglia nem támo­gatja. Róma, dec. 8. Mussolini 's m miniszterel­­nök pénteken Lausanneban együtt vacso­ráit lord Curson angol külügyminiszter­rel. Ez alkalommal a két államférfi közel háromórás megbeszélést tartott. Musso­lini és lord Curson ma este együtt utaz­tak Londonba. Olas­zország a londoni konferencián számos más kérdés tisztáz­ítását is fel kívánja vetni és úgy hajlandó esetleges megegyezésekhez hozzájárulni, ha az antant különösen Olaszország kö­zépeurópai és balkáni nemzeti aspirá­cióit kellően magáévá teszi és támogatja. Páris, dec. 8. Az itteni sajtó majdnem őrjöng. A lapok arról írnak, hogy Fran­ciaországnak mindenképpen meg kell szállani a német bányavidéket és Rajna­­tartományokat, mert csak így fosztják meg a német ipart azoktól a nyers­i anyagoktól, melyek hadiszergyártásra al­kalmasak. Arról írnak, hogy Francia­­ország jövője nincs biztosítva addig, a­míg Németország lélekzeni tud, mert ad­dig mindig vesztyben vannak a háború gyümölcsei. Általános a nézet, hogy Fran­­ciaország és Belgium, bárhogy is vég­ződjék a londoni konferencia, Németor­szággal szemben az erőszak útjára lép­nek. Berlin, dec. 8. A német kormány és­ziép a londoni konferenciával és a fran­cia hangulattal kapcsolatban előkészült minden eshetésére. Németország az en­gedékenység terén elmegy a végsőkig. Ha nem lesz foganatja, becsülettel és elszántan néz szembe mindazokkal az eshetőségekkel, amelyek bekövetkezhet­nek. Németország az engedékenységben tovább nem mehet, mint ameddig a né­met nép megélhetése és becsülete azt megengedi. Newyork, dec. 8. A londoni konferencia elé az amerikai politikai és közgazdasági körök pesszimizmussal tekintenek. Alig hiszik, hogy Londonban olyan megegye­zés jöjjön létre, mely az azt követni szánt brüsszeli konferencia sima lefolyá­sát biztosíaná. Franciaország erőszakos­ságát mindenhol elítélik és mint egy újabb vik­fe­ katasztrófa kiindulási pont­ját értéke­lik ! A londoni konferencia! A négy antant miniszterelnök holnap ül össze Londonban, hogy a német hadi­sarc és egyéb kérdésekben tárgyalásokat folytassanak. Ahányszor az antant minisz­terelnökei 1018. óta összeültek, mindig sebet ütöttek nemcsak a legyőzötteken, de az egész világon. Versailles, Trianon, Sevres, Sant-Ger­­main után most a német és egyéb hadi­sarcok ügyében folytatnak ma eszme­cserét. Páris a konferencia folytán láz­ban ág a jelentések szerint. A sajtó vagy a német hadisarc kíméletlen bevasalá­­sát, vagy a francia haderők Németor­szágba való vonulását várja a nagyfejűek értekezletének eredményeképpen. Nem tudjuk, bennünket legyőzőiteket nem is érdekel annyira a kérdés. miért jót nyugatról aligha várhatunk. Nagyon jól tudjuk, hogy az erőszak, mely az összes legyőzőitekkel szemben im­már négy éve megnyilvánul, az idők folyamán nem csökkent, a jövőben sent csökken. A megkezdett útról visszafordulni Pá­­risnak bajos és az az út, akármilyen vésztjósló is Európára, végig kell ha­ladni rajta. A magyar nemzet nevében már Páris­­ban a trianoni béke ránk erőszakolása alkalmával kifejezte Apponyi Albert né­zeteit, megfestette a jövő képét a hata­lom Urai előtt. Ez a nézet azóta nemhogy megváltozott volna, sőt minden esemény eddig csak megerősítette. A négyek konferenciája sem vezet más eredményre. Hogy a világ azonban kezd tisztán látni és jóslatával, jövőbelátásá­val nem áll már egyedül a magyar a világon, bizonyítja legjobban Amerika londoni nagykövetének ma közhírré tett nyilatkozata, mely azt mondja: — Nagy veszély előtt áll az egész vi­lág. A négy szövetséges hatalom mi­niszterelnökeinek találkozása oly fontos mozzanat, amilyen 1918. óta még nem történt. Olyan dolgok is történhetnek, hogy az egyik nemzet kiéhezteti a má­sikat. Ha a gazdasági probléma nem jut most e találkozáson valamivel közelebb a megoldáshoz, akkor nincs mód, mely meg fogja menteni az európai szárazföl­det az összeomlástól. A négyek összeülnek. Tervük nem az építés, csak a további rombolás. London ma nem hozhat mást a világnak, mint a párisi művek folytatását — ez­ a foly­tatás pedig csak új katasztrófák kiin­dulási pontja lehet, mely nem tudni, hol áll meg és kit hogy talál meg. Niti éa Clemenceau, Berlin, dec .8. Clemenceau volt fran­cia miniszterelnök jelenleg Amerikában jár és propagandát csinál a franciáké­nak. Ott a németeket okolja mindenért és azt mondja, hogy a németek okai a világ mai nyomorúságának. Nitti volt olasz miniszterelnök most nyílt levelet in­tézi Clemenceauhoz, melyben azt írja, hogy mindaz hazugság, amit Clemenceau állít. Wilson 14 pontjával becsapták a világot. A demokráciát hirdették és a legborzalmasabb középkort ültették a vi­lág nyakába, mely egyik oldalon csak Urakat, a másik oldalon csak rabszol­gákat ismer. Amerika ne higyjen egy szót sem Clemenceaunak, mert amit az az ember és a francia politika ma művel, nem egyéb, mint évezredes kultúrák és népek millióinak teljes elpusztítása és tönkretevése. Nitti nyílt levele az egész világon óriási feltűnést keltett, annál in­kább, mert Nitti a békék megkötésekor mint olasz miniszterelnök tagja volt a legfelsőbb tanácsna. M­eálla­ították a kamara batiire­ Annak idején részletesen közöltük, mi­képp akarta egy fiatalember a kereske­delmi kamara írógépeit elemelni. A fia­talember álkulcscsal hatolt be a kamara hivatalos helyiségeibe és már az írógé­pek leszerelésével foglalkozott, amikor váratlanul megjelent a helyszínen Ba­­lach hivatalszolga. A betörő és Balassi közt heves küzdelem fejlődött ki. Amikor Balassi látta, hogy egymaga nem bír el a betörővel, lecsaladt a lépcsőházba és bezárta az épület egyetlen kapuját. Majd előhívta az épületben lakó kama­rai titkárt, Tonelli Sándor dr.-t. Hosszas keresés után akadtak csak rá a betörőre, aki az épület udvari részén egy párká­nyon rejtőzködött. A betörőt azután átadták a rendőr­­fének. Itt részletesen kihallgatták. El­mondta, hogy Lecza Józsefnek hívják és megszállt területről jött Szegedre. Zse­beiben nagyobb mennyiségű pénzt talál­tak. A rendőrségnek azonban gyanúsnak tűnt fel a betörő előadása és a budapesti rendőrséghez fordult. Budapestről most érkezett meg a rendőrség válasza, amely­ből kitűnik, hogy Tonell dr. főtitkár és Balassi hivatalszolga egy régen körözött okirathamisítót fogtak le, aki nem rég szökött meg az internálás elől. A fővá­rosi rendőrség egyúttal közli, hogy Lecza József igazi neve Bát László. A betörőt átadták a királyi ügyészségnek. Politikai értekezlet. Budapestről jelen­tik: Tegnap este a szövetkezeti k keresz­­tény ellenzék párthelyi­ség ellen értekezle­tet tartottak, amelyen megjelent Belitska Sándor honvédelmi miniszter, Apponyi Albert gróf vezetésével a pártonkívüli képviselők, valamint a szövetkezeti ke­resztény ellenzék tagjai. Az értekezleten, amely szigorúan bizalmas termé­szetű volt, Apponyi Albert gróf elnökölt, Belitska honvédelmi miniszter pedig tájékoztatta a pártot a kormány állásfoglalásáról fon­tos politikai kérdésekben. A mai értekez­leten olyan megállapodások történtek, a­melyek nagymértékben mérséklőleg fog­ják éreztetni hatásukat az indemnitási vita során. Halálos családi dráma. Budapestről jelentik: Ma délután 3 óra­kor a Dob­ utca 93. sz­ámú ház földszinti házmesteri lakásában véres családi drá­­ma játszódott le. Voda Lajos édes­anyja védelmében és önvédelemül rálőtt Voda Ferencnével közös háztartásban élő Már­ki Sándor foglalkozás nélküli emberre. Márki délután részegen tért haza s Vo­­dánéval összeszólalkozott. A civakodásnak heves veszekedés lett a folytatása és A Márki indulatában az asz­­szonyt ütlegelni kezdte. Voda Lajos a viaskodók közé ugrott, hogy elválassza őket. Márki erre baltát ragadott és ugy rohant a fiúra. A fiú erre előrántotta Frommer-piszto­­lyát és két lövést tett Márkira. Mindkét lövés talált. Márkit életveszélyes sérülé­seivel a Rókus-kórházba szállították. Vo­da Lajos a tett elkövetése után önként ment a 4. sz. rendőrőrszobába, ahol el­mondta a rendőröknek a családi dráma történetét. A keleti helyzet. A lausannei konferenciáról néhány nap­­ra London felé terelődik a világ figyelme, ahol Poincaré az angol, olasz és belga miniszterelnökök segélyével próbálja to­vábbra is gúzsbakötni és megnyomorí­tani a legyőzötteket. A konferencián az egyes bizottságokban még mindig nagy ellentétek vannak, azonban meg kell ál­­lapítani, hogy az antant és különösen An­glia máris sokat engedett álláspontjából E fordulat részben a görög események folyománya, de beavatott politikusok sze­rint elsősorban is az arábiai petróleum­­források ügyében folyt tárgyalások ered­ménye. Mosul vidékén a vila leggazda­gabb petroleumtelepei vannak. A harc ezekért Anglia és Amerika között indult meg. Törökország hajlandó is volt a kiaknázásokra megfelelő egyezményeket kötni a két rivalizáló hatalommal. Anglia először a vidéket el akarta ven­ni a törököktől, de későbben az amerikai érdekeltség nyomása folytán jobbnak lát­ta az alkut és a vidék török uralom alatti meghagyását. A petróleumvidékek kiaknázását Tö­rökország egyéb engedmények fejében hajlandó is jórészben Angliának és Ame­rikának átengedni, így jött az enyhítés a tengerszorosok ügyében és más fontos engedmények kérdésében és így állott elő az angol-török közeledés is. Területileg az albizottságok ez sze­rint nagyrészben repektálni fogják Tö­rökországnak Tráciára vonatkozó bizo­nyos igényeit, úgyszintén a tengerszoro­sok kérdésében is már nem követelnek semleges zónát. Megelégszenek azzal, ha a Dardanellák török uralom alatt marad­nak és azokon át Törökország a semle­ges hajók közlekedését úgy béke, mint háború esetén engedélyezi, idegen hadi­hajók a Fekete-tengeren csak korlátolt számban lehetnek jelen, m­ig a Boszpo­­rusra az 1913. évi egyezmény maradjon irányadónak. A Dardanellák katonailag egy hatalom által sem szállhatók meg és a közlekedés ellenőrzését a partmenti államok és a semlegesek képviselőiből álló bizottság állandóan ellenőrzi. Valószínűnek tartják, hogy közeledés így létrejöhet és biztosítani lehet leg­alább azt, hogy téli háború a Keleten és Balkánon nem fenyeget. Érdekes még a keleti helyzettel kap­csolatban az, hogy Anglia úgy a Tö­­rö­kországból menekült idegeneket és gö­rögöket, valamint a görög felfordulás alatt menekült görögöket afrikai lakat­lanabb gyarmatain akarja elhelyezni és elhelyezésük ügyében már a gyarmati kormányzóságok rendelkezéseket is kap­tak. Az angol kormány reméli, így köny­­nyűszerrel szabadul meg néhány tizezer embertől, akik mint menekültek jelen­leg védelmük alatt állanak. A Balkánon Tráciában, Macedóniában és Albániában a szerb- és görögellenes forrongások tovább tartanak. A magyar-török kereskedelem élénkítése. Budapest, dec. 8. Hétfőn Budapesten Lukács György volt miniszterelnök ve­zetésével olyan társaság alakul, amely maga elé nem kisebb feladatot tűzött, mint a magyar-török-balkán kereske­delmi forgalom élénkítése. A törökök részéről a mozgalmat Séf­kel­bei vezeti. De megjelen­ek a megbeszélésen cím­­kető Sarajevo­ kereskedők is. A társa­ság Szegeden fiókot kiván létesíteni , ez irányban már meg is indultak a megbeszélések. Az érdeklődők vasár­­nap délelőtt 11 órakor jönnek önnen , kamarában a kérdés megbeszélésére

Next