Szegedi Friss Ujság, 1922. október-december (23. évfolyam, 234-312. szám)
1922-12-09 / 293. szám
XXIII. évfolyam, 293. sz. ^ Szeged, 1922 december 9. * 1)Zöfílbat * Egyes szám ára mindennap és minienütt 6 korona Előfizetési ar HKKYBEn ^/4 évre #• M M M .. 450 K 1 hóra 150 K VIDfel^Efl V évre.. 675 K 1 hóra .............. .. 225 K Egyes szám ára ^ korona Szeged, Jókai utca 4. szám Tereton számi,»« retalés szerkesztői WENNFER SÁNDOR Kiadótinf@dozost ENDRÉNYI LAJOS nyomda és hírlapkiadó vállalatot Igazító és felelős kiadó: RÁCZ ANTAL A négyek! Szombaton reggel ül össze a négy antant miniszterelnök Londonban, hogy a franciák által kezdeményezett és erőszakolt jóvátételi kérdésben döntést hozzon. Németországgal szemben lejár január 1-én a jóvátétel fizetésének halasztására megadott engedély és a franciák ezzel kapcsolatban most végleges döntést akarnak kicsikarni. Vagy fizet Németország és annyit, amennyit Londonban most megállapítanak, vagy Franciaország bevonul a Rajna- és Ruhrvidékre és azt annektálja. London, dec. 8. A szombaton reggel kezdődő miniszterelnöki értekezletre Poincaré miniszterelnök érkezését pénteken éjszakára, Mussolini olasz és Theunis belga ministerelnökök érkezését szombaton reggelre várják. A konferencia szombaton dőben veszi kezdetét és előreláthatólag 2—3 napig tart. London, dec. 8. Itteni politikai körökben nem nagyon számítanak eredményre. Az angol kereskedelem és közgazdasági élet minden faktora hangoztatja, hogy Németország tönkretétele Anglia gazdasági életének is egyik megfojtó tényezője. A tervezett francia rendszabályok mindegyike, úgy a fizetésre, mint a megszállásra vonatkozóak, Németország teljes megfojtására és ezzel kapcsolatban a világ további lezüllésére vezetnek. Franciaország valószínűleg eredménytelenség esetén a maga szakállára foganatosítja rendszabályait Németország ellen, abban azonban Anglia nem támogatja. Róma, dec. 8. Mussolini 's m miniszterelnök pénteken Lausanneban együtt vacsoráit lord Curson angol külügyminiszterrel. Ez alkalommal a két államférfi közel háromórás megbeszélést tartott. Mussolini és lord Curson ma este együtt utaztak Londonba. Olaszország a londoni konferencián számos más kérdés tisztázítását is fel kívánja vetni és úgy hajlandó esetleges megegyezésekhez hozzájárulni, ha az antant különösen Olaszország középeurópai és balkáni nemzeti aspirációit kellően magáévá teszi és támogatja. Páris, dec. 8. Az itteni sajtó majdnem őrjöng. A lapok arról írnak, hogy Franciaországnak mindenképpen meg kell szállani a német bányavidéket és Rajnatartományokat, mert csak így fosztják meg a német ipart azoktól a nyersi anyagoktól, melyek hadiszergyártásra alkalmasak. Arról írnak, hogy Franciaország jövője nincs biztosítva addig, amíg Németország lélekzeni tud, mert addig mindig vesztyben vannak a háború gyümölcsei. Általános a nézet, hogy Franciaország és Belgium, bárhogy is végződjék a londoni konferencia, Németországgal szemben az erőszak útjára lépnek. Berlin, dec. 8. A német kormány észiép a londoni konferenciával és a francia hangulattal kapcsolatban előkészült minden eshetésére. Németország az engedékenység terén elmegy a végsőkig. Ha nem lesz foganatja, becsülettel és elszántan néz szembe mindazokkal az eshetőségekkel, amelyek bekövetkezhetnek. Németország az engedékenységben tovább nem mehet, mint ameddig a német nép megélhetése és becsülete azt megengedi. Newyork, dec. 8. A londoni konferencia elé az amerikai politikai és közgazdasági körök pesszimizmussal tekintenek. Alig hiszik, hogy Londonban olyan megegyezés jöjjön létre, mely az azt követni szánt brüsszeli konferencia sima lefolyását biztosíaná. Franciaország erőszakosságát mindenhol elítélik és mint egy újabb vikfe katasztrófa kiindulási pontját értékelik ! A londoni konferencia! A négy antant miniszterelnök holnap ül össze Londonban, hogy a német hadisarc és egyéb kérdésekben tárgyalásokat folytassanak. Ahányszor az antant miniszterelnökei 1018. óta összeültek, mindig sebet ütöttek nemcsak a legyőzötteken, de az egész világon. Versailles, Trianon, Sevres, Sant-Germain után most a német és egyéb hadisarcok ügyében folytatnak ma eszmecserét. Páris a konferencia folytán lázban ág a jelentések szerint. A sajtó vagy a német hadisarc kíméletlen bevasalását, vagy a francia haderők Németországba való vonulását várja a nagyfejűek értekezletének eredményeképpen. Nem tudjuk, bennünket legyőzőiteket nem is érdekel annyira a kérdés. miért jót nyugatról aligha várhatunk. Nagyon jól tudjuk, hogy az erőszak, mely az összes legyőzőitekkel szemben immár négy éve megnyilvánul, az idők folyamán nem csökkent, a jövőben sent csökken. A megkezdett útról visszafordulni Párisnak bajos és az az út, akármilyen vésztjósló is Európára, végig kell haladni rajta. A magyar nemzet nevében már Párisban a trianoni béke ránk erőszakolása alkalmával kifejezte Apponyi Albert nézeteit, megfestette a jövő képét a hatalom Urai előtt. Ez a nézet azóta nemhogy megváltozott volna, sőt minden esemény eddig csak megerősítette. A négyek konferenciája sem vezet más eredményre. Hogy a világ azonban kezd tisztán látni és jóslatával, jövőbelátásával nem áll már egyedül a magyar a világon, bizonyítja legjobban Amerika londoni nagykövetének ma közhírré tett nyilatkozata, mely azt mondja: — Nagy veszély előtt áll az egész világ. A négy szövetséges hatalom miniszterelnökeinek találkozása oly fontos mozzanat, amilyen 1918. óta még nem történt. Olyan dolgok is történhetnek, hogy az egyik nemzet kiéhezteti a másikat. Ha a gazdasági probléma nem jut most e találkozáson valamivel közelebb a megoldáshoz, akkor nincs mód, mely meg fogja menteni az európai szárazföldet az összeomlástól. A négyek összeülnek. Tervük nem az építés, csak a további rombolás. London ma nem hozhat mást a világnak, mint a párisi művek folytatását — ez a folytatás pedig csak új katasztrófák kiindulási pontja lehet, mely nem tudni, hol áll meg és kit hogy talál meg. Niti éa Clemenceau, Berlin, dec .8. Clemenceau volt francia miniszterelnök jelenleg Amerikában jár és propagandát csinál a franciákénak. Ott a németeket okolja mindenért és azt mondja, hogy a németek okai a világ mai nyomorúságának. Nitti volt olasz miniszterelnök most nyílt levelet intézi Clemenceauhoz, melyben azt írja, hogy mindaz hazugság, amit Clemenceau állít. Wilson 14 pontjával becsapták a világot. A demokráciát hirdették és a legborzalmasabb középkort ültették a világ nyakába, mely egyik oldalon csak Urakat, a másik oldalon csak rabszolgákat ismer. Amerika ne higyjen egy szót sem Clemenceaunak, mert amit az az ember és a francia politika ma művel, nem egyéb, mint évezredes kultúrák és népek millióinak teljes elpusztítása és tönkretevése. Nitti nyílt levele az egész világon óriási feltűnést keltett, annál inkább, mert Nitti a békék megkötésekor mint olasz miniszterelnök tagja volt a legfelsőbb tanácsna. Meállaították a kamara batiire Annak idején részletesen közöltük, miképp akarta egy fiatalember a kereskedelmi kamara írógépeit elemelni. A fiatalember álkulcscsal hatolt be a kamara hivatalos helyiségeibe és már az írógépek leszerelésével foglalkozott, amikor váratlanul megjelent a helyszínen Balach hivatalszolga. A betörő és Balassi közt heves küzdelem fejlődött ki. Amikor Balassi látta, hogy egymaga nem bír el a betörővel, lecsaladt a lépcsőházba és bezárta az épület egyetlen kapuját. Majd előhívta az épületben lakó kamarai titkárt, Tonelli Sándor dr.-t. Hosszas keresés után akadtak csak rá a betörőre, aki az épület udvari részén egy párkányon rejtőzködött. A betörőt azután átadták a rendőrfének. Itt részletesen kihallgatták. Elmondta, hogy Lecza Józsefnek hívják és megszállt területről jött Szegedre. Zsebeiben nagyobb mennyiségű pénzt találtak. A rendőrségnek azonban gyanúsnak tűnt fel a betörő előadása és a budapesti rendőrséghez fordult. Budapestről most érkezett meg a rendőrség válasza, amelyből kitűnik, hogy Tonell dr. főtitkár és Balassi hivatalszolga egy régen körözött okirathamisítót fogtak le, aki nem rég szökött meg az internálás elől. A fővárosi rendőrség egyúttal közli, hogy Lecza József igazi neve Bát László. A betörőt átadták a királyi ügyészségnek. Politikai értekezlet. Budapestről jelentik: Tegnap este a szövetkezeti k keresztény ellenzék párthelyiség ellen értekezletet tartottak, amelyen megjelent Belitska Sándor honvédelmi miniszter, Apponyi Albert gróf vezetésével a pártonkívüli képviselők, valamint a szövetkezeti keresztény ellenzék tagjai. Az értekezleten, amely szigorúan bizalmas természetű volt, Apponyi Albert gróf elnökölt, Belitska honvédelmi miniszter pedig tájékoztatta a pártot a kormány állásfoglalásáról fontos politikai kérdésekben. A mai értekezleten olyan megállapodások történtek, amelyek nagymértékben mérséklőleg fogják éreztetni hatásukat az indemnitási vita során. Halálos családi dráma. Budapestről jelentik: Ma délután 3 órakor a Dob utca 93. számú ház földszinti házmesteri lakásában véres családi dráma játszódott le. Voda Lajos édesanyja védelmében és önvédelemül rálőtt Voda Ferencnével közös háztartásban élő Márki Sándor foglalkozás nélküli emberre. Márki délután részegen tért haza s Vodánéval összeszólalkozott. A civakodásnak heves veszekedés lett a folytatása és A Márki indulatában az aszszonyt ütlegelni kezdte. Voda Lajos a viaskodók közé ugrott, hogy elválassza őket. Márki erre baltát ragadott és ugy rohant a fiúra. A fiú erre előrántotta Frommer-pisztolyát és két lövést tett Márkira. Mindkét lövés talált. Márkit életveszélyes sérüléseivel a Rókus-kórházba szállították. Voda Lajos a tett elkövetése után önként ment a 4. sz. rendőrőrszobába, ahol elmondta a rendőröknek a családi dráma történetét. A keleti helyzet. A lausannei konferenciáról néhány napra London felé terelődik a világ figyelme, ahol Poincaré az angol, olasz és belga miniszterelnökök segélyével próbálja továbbra is gúzsbakötni és megnyomorítani a legyőzötteket. A konferencián az egyes bizottságokban még mindig nagy ellentétek vannak, azonban meg kell állapítani, hogy az antant és különösen Anglia máris sokat engedett álláspontjából E fordulat részben a görög események folyománya, de beavatott politikusok szerint elsősorban is az arábiai petróleumforrások ügyében folyt tárgyalások eredménye. Mosul vidékén a vila leggazdagabb petroleumtelepei vannak. A harc ezekért Anglia és Amerika között indult meg. Törökország hajlandó is volt a kiaknázásokra megfelelő egyezményeket kötni a két rivalizáló hatalommal. Anglia először a vidéket el akarta venni a törököktől, de későbben az amerikai érdekeltség nyomása folytán jobbnak látta az alkut és a vidék török uralom alatti meghagyását. A petróleumvidékek kiaknázását Törökország egyéb engedmények fejében hajlandó is jórészben Angliának és Amerikának átengedni, így jött az enyhítés a tengerszorosok ügyében és más fontos engedmények kérdésében és így állott elő az angol-török közeledés is. Területileg az albizottságok ez szerint nagyrészben repektálni fogják Törökországnak Tráciára vonatkozó bizonyos igényeit, úgyszintén a tengerszorosok kérdésében is már nem követelnek semleges zónát. Megelégszenek azzal, ha a Dardanellák török uralom alatt maradnak és azokon át Törökország a semleges hajók közlekedését úgy béke, mint háború esetén engedélyezi, idegen hadihajók a Fekete-tengeren csak korlátolt számban lehetnek jelen, mig a Boszporusra az 1913. évi egyezmény maradjon irányadónak. A Dardanellák katonailag egy hatalom által sem szállhatók meg és a közlekedés ellenőrzését a partmenti államok és a semlegesek képviselőiből álló bizottság állandóan ellenőrzi. Valószínűnek tartják, hogy közeledés így létrejöhet és biztosítani lehet legalább azt, hogy téli háború a Keleten és Balkánon nem fenyeget. Érdekes még a keleti helyzettel kapcsolatban az, hogy Anglia úgy a Törökországból menekült idegeneket és görögöket, valamint a görög felfordulás alatt menekült görögöket afrikai lakatlanabb gyarmatain akarja elhelyezni és elhelyezésük ügyében már a gyarmati kormányzóságok rendelkezéseket is kaptak. Az angol kormány reméli, így könynyűszerrel szabadul meg néhány tizezer embertől, akik mint menekültek jelenleg védelmük alatt állanak. A Balkánon Tráciában, Macedóniában és Albániában a szerb- és görögellenes forrongások tovább tartanak. A magyar-török kereskedelem élénkítése. Budapest, dec. 8. Hétfőn Budapesten Lukács György volt miniszterelnök vezetésével olyan társaság alakul, amely maga elé nem kisebb feladatot tűzött, mint a magyar-török-balkán kereskedelmi forgalom élénkítése. A törökök részéről a mozgalmat Séfkelbei vezeti. De megjelenek a megbeszélésen címkető Sarajevo kereskedők is. A társaság Szegeden fiókot kiván létesíteni , ez irányban már meg is indultak a megbeszélések. Az érdeklődők vasárnap délelőtt 11 órakor jönnek önnen , kamarában a kérdés megbeszélésére