Szegedi Friss Ujság, 1922. október-december (23. évfolyam, 234-312. szám)

1922-12-07 / 291. szám

XXIII. évfolyam­, 291. sz. Szeged, 1922 december 7. ^ Csütörtök * Egyes szám ára ^ !korona Egyes szám ára mindennap és mindenütt 6 korona ELŐFIZETÉSI ÁR flKreVBK|l •/« évre ^ ^ m „ ^ m 450 K 1 hóra 150 K VIDÉK­^EN •A évre„ 675 K 1 hóra ____________..225K SZEK3-33IDI POLITIKAI NAPILAP Szerkesztoseg és kiadóh­ivatal, Szeged, Jókai*utca 4. szám Telefoo számok 12-02 és 20 H felelős szerkesztői WENNFER SÁNDOR Kiadótulajdonost ENDRÉNYI LAJOS szoaida és hirlapkiadó vállalatit. Igazító és felelős kiadó: LACZ ANTAL Európa hanyatlása. A békeszerződések egyik aktív részt­vevője, az ötös, majd hármas tanács egyik tagja két éven belül most már másodszor mond súlyos kritikát a béke­­szerződésekről és azok következményei­ről. Nitti volt olasz miniszterelnök egy­előre az első az antant vezérférfiai közül aki be meri vallani és bevallja, hogy mindaz, ami 1918. óta történik, nem egyéb a legborzalmasabb rombolásnál és pu­sztításnál, mely valaha a világon tör­tént. Nincs béke Európában, harsogta­k a múlt évben a világ fülébe és hogy mennyire igaza lehet, bizonyítja a svéd tudományos akadémia múlt heti ítélete, amikor évek után először talált alkalmas embert, akit a Nobel békedíjjal jutalma­zott a volt olasz miniszterelnök szemé­lyében. Most »Európa hanyatlása« címen írt nagy értekezletet az olasz államférfi­, mely máris az egész világ közvéleményét foglalkoztatja. Nyíltan, becsületesen és a tények szigorú felsorolása mellett, úgy­szólván mathematikai pontossággal tár­ja fel azt a borzalmas képet és jövőt, melybe a francia és antant hatalmi őrület és túltengés az öreg Európa népeit ta­­szítja. »Minden nappal, mely elmúlik, Euró­pa szegén­yebbé és helyzete tarthatat­lanabbá válik — mondja. — Nyilvánvaló, hogy a békeszerződés okozta károk messze túlszárnyalják a világháború okozta összes károkat. A legyőzöttek tel­jesen védtelenek, lefegyverzettek és ugyanakkor azt látjuk, hogy az antant őrülten fegyverkezik, minden pénzt ágyú­ba és puskába öl. A cél rejtélyes, mert a lefegyverzettek ellen alig­ha szükséges a fegyverkezés, ha csak nem egymás el­len és a rossz lelkiismeretek megnyugta­tására. Egy kis Balkán-államnak ma leg­alább kétszer akkora a hadereje, mint az összes legyőzötteknek együtt. A jóvá­tétel pedig a legnagyobb arculcsapása a kultúrának, a legborzalmasabb fegyver népek tönkretételére, melyet valaha a világon alkalmaztak. Európa hanyatlik. Erkölcsileg és anya­gilag má­r a Balkán nívóján áll és rövid időn belül a győzők is rájönnek majd ar­ra, hogy mit tettek négy év óta, de akkor már aligha segíthetnek a világon és ön­maguk sorsán, melyet kovácsoltak ma­guknak.« Nitti fejtegetéseihez nyílt szemű, elfo­gulatlan embernek nem lehet szava. Igaz­ságokat mond és minél későbben veszi észre azokat mint ilyeneket a francia, angol politika, annál mélyebbre sülyed és annál biztosabban halad Európa népe, győzők és legyőzőttek egyaránt, a ha­nyatlás, a pusztulás felé. 48 óráig az az idegen, ki távozni akar, útlevél nélkül mehet el. Lausanneban a tengerszorosok ügyében az antant hír szerint megegyezésre jött egymással olyformán, hogy a tenger­szorosokat semmiféle hadsereg sem­ száll­ja meg, azok teljesen semlegesek lesznek és minden hajó átmehet rajta. A hajó­­közlekedés ellenőrzését semleges szerv őrzi ellen. Ma a területi és egyéb ügyekben is lesz tárgyalás, de hogy megegyezés létre jön-e, még mindig kérdéses, mert a tö­rök megbízottak még semmire sem­ nyi­latkoznak. A keleti helyzet. A helyzet a keleten tovább bonyolódik. Tráciában a felkelés terjed és már bolgár földre is átcsapott. Itt Küsztündilt fog­lalták el a felkelők, de aztán kivonultak a városból. Görögországban a hírek sze­rint a forradalmi kormány ahelyett, hogy a felkeléseket és lázadásokat leverné, most a király kiutasításával és a köztár­saság kikiáltásának eszméjével foglalko­zik. Az országban rövidesen újabb véres eseményeket várnak. Konstantinápolyban a török rendőrség és antant katonaság között került sor kikötőben nézeteltérésre. Konstantiná­ i­polyból az idegenek távoznak, mert fél-­ nek a nép ellenséges érzületétől. A török­­ rendőrség senkit nem enged útlevél nél­­­kül távozni, míg az antant ezt erőszakol-t­ja. Egyelőre ■■■­egegyezés jött létre, hogy- Nemzetgyűlés. A nemzetgyűlés mai ülésén Szcitovszky elnök elnökölt. Valkó Lajos kereskedelmi miniszter be­nyújtja a budapesti egyesített villamos­­vasutak jogviszonyának rendezéséről szó­ló törvényjavaslatot. Ugyancsak beterjeszti a háború esetére szóló kivételes hatalom alapján kibo­csátott rendeleteknek hatályuk vesztése következtében az ipar és kereskedelem körében szükségessé vált rendezésről szó­ló törvényjavaslatot. A tisztességtelen versenyről szóló tör­vényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja a Ház. Rakovszky Iván belügyminiszter be­nyújtja a közrend fokozottabb biztosítá­sáról szóló törvényjavaslatot. Ezután a közadó kezeléséről szóló tör­vényjavaslat általános tárgyalására tér­nek át. Eörffy Imre, a bizottság előadója is­merteti a javaslatot. A törvényjavaslat egyesíti az összes közszolgáltatásokat és az adó kivetését a községek hatáskörébe utalja. Legfontosabb rendelkezése a ja­vaslatnak, hogy a fillértételeknek egy koronára való kikerekítését mondja ki. Kéri a javaslatnak általánosságban és részleteiben való elfogadását, minthogy ez előnyös úgy az adóadminisztráció, va­lamint a hatós­ágok részére. Ezután Qaál Maszton szólal fel. A tör­vényjavaslatot általánosságban és részle­teiben is elfogadja, mert megfelel fel­adatának. Van azonban a törvényjavas­latnak oly része is, amit ő, mint a falu képviselője, szó nélkül nem hagyhat. Oly irányban szeretne módosítást a javas­laton, hogy az adózó csak saját község­házára legyen megidézhető. Helyteleníti, hogy oly esetben, amikor a pénzügy­­igazgatóság elrendeli, hogy az adózókat egyénenként kell elszámoltatni, a felme­rülő költséget az illető község köteles megtéríteni. Helytelennek tartja a 16. szakasz intézkedéseit, mely szerint az adóköveteléseket a községen is be le­het hajtani. A község soh­asem fogja követeléseit a jegyzőre áthárítani. Györki Imre és Saly Endre nem fogad­ják el a javaslatot. Kállay pénzügyminiszter rámutat ar­ra, hogy szükséges az adóegyszerűsítés­­sel kapcsolatban egyszerűsíteni annak ke­zelését is. Hajlandó oly módosítást be­venni, amely kimondja, hogy az illető fizetőt az illető községhez idézzék be. Különben is megfelelő szövegezéssel a felhozott kifogások nagy részének eleget lehet tenni. A törvényjavaslatot ezután általános­ságban és részleteiben elfogadják. Szabó József a bányász­otthon felál­lítása fig­yében interpellál és támadja Pe­­yer Károly képviselőt. A támadás ügyében számos felszólalás történt személyes ügyekben. A többi interpelláló interpellációjának elhalasztását kérte. Az ülés­­'éT~ p­ófo.im­ Véres gyiesség Csongrádon. Halálos késpárban az anyóssal. Annak idején szűkszavú jelentés alap­ján közöltük, hogy Csongrádon november 14-én számtalan késszúrástól összeron­csolt testtel, holtan találták lakásán ifj. Mészáros Mihálynét. Az első percekben rablógyilkosságnak látszott a bűncselek­­mény, de a vizsgálat most m­ár mond­hatni teljes fényt derített a majdnem páratlan kegyetlenséggel végrehajtott gyilkosságra. Tudósítónk a gyilkossáról a követke­zőkben számol be: November 12-én hajnalban ifj. Mé­száros Mihály csongrádi lakos elbúcsú­zott feleségétől és két éves kis­fiától az­zal, hogy Mezőhegyesre megy munka után. Hajón utazott el s csak hétfőn ér­kezett vissza. Lakását zárva találta. Erre felesége keresésére indult, de amikor sehol sem találta, betörte lakása ajtaját s benyitott a konyhába, ahol megdöb­bentő kép fogadta. Az asszony összeszur­kált testtel, hatalmas vértócsában feküdt hidegen, holtan. Haja szétzilálva, fülé­ből az egyik fülbevaló kitépve, hatalmas küzdelem nyomaira mutatott. Az arcát, nyakát valósággal szitaszerűen össze­­lyukgatták a szúrások, de karját és kezét is érték szúrások. A késpárbaj. Az elősiető csendőrök felületes helyszí­­ni szemle útjai rejtély előtt állottak. Ke­vés holmi hiányzott ugyan a lakásból, de az értékesebbhez nem nyúltak a tettesek, épp ezért nem látszott valószínűnek a rablógyilkosság. Végre egy két éves kis­fiú, a meggyilkolt gyermeke vezette nyomra a rendőrséget. Ugyanis a két éves fiúcskát teljes épségben, egészsége­sen, sőt feltűnő tisztán ott találták bölcső­jében, holott a szakértő orvos szerint az asszony halála már legalább is 24 órá­val azelőtt történt. Valakinek tehát ez idő alatt gondoskodni kellett a gyermek tisztas­áról. Ez volt az első nyom. Ugyanis valószínű volt, hogy ezt csak­is hozzátartozó tehette, hisz más nem is törődött volna az aprósággal. A csend­őrök azután­­megálapították, hogy a meggyilkolt rossz viszonyban élt az anyó­sával és sógornőjével, akik el is űzték mindkettőjüket a háztól, így terelődött a gyanú idősebb Mészáros Mihálynéra és leányára. De a férj sem maradt gya­núsítás nélkül, ő is sűrűn civakodott fe­leségével, de elutazását igazolta és így alibijét is. A csendőrség először a két gyanúsított asszony kihallgatását kezdte meg. Az anyós semmit se akart tudni. Leánya, a­­meggyilkolt sógornője azonban beszédesebb volt s bevallotta tettét. Elmondta, hogy ifj. Mészáros Mihály feleségét sohasem látta szívesen a család s már az esküvő óta haragudtak rá. Utóbb úgy hallották, hogy ifjú Mészá­­rosné pletykát terjeszt róluk s ezért el­határozták, hogy felelősségre vonják. Ki­tűnő alkalomnak kínálkozott Mészáros elutazása. Ezért elhatározták, hogy va­sárnap délelőtt felkeresik és kérdőre von-Féltek azonban a fiatal menyecské­től, ezért kést vittek magukkal. A fia­tal asszony éppen galambot boncolt, a­mikor benyitottak hozzá. Az anyós azon­nal rátámadt, hogy miért pletykál, majd ő befogja a száját. A fiatal menyecske védekezett, hogy ő is csak úgy hallotta a rágalmakat. Az anyós azonban mérgé­ben fölkapott az asztalról egy kést és igy kezdődött meg a késpárbaj. Ugyanis a fiatal asszony a kezében lévő késsel vé­dekezett az öreg asszony támadása el­len. Harcközben az anyósnak sikerült elkapnia a fiatal asszony karját s hátra csavarta, úgy hogy az a földre zuhant. A fiatal asszonynak a viaskodás hevében szétbomlott a haja. Az anyós a földön fekvő fiatal asszony hajára lépett, úgy hogy az nem tudott felkelni. Azután a kezében lévő késsel össze-vissza szur­­kálta. Közben természetesen a Mészá­ros-leány is elővette kését és az anyja segítségére siettt. Addig szurkálták az­­után ketten a földön nevető, megmoz­dulni sem tudó asszony arcát, nyakát, vagy ha a kezét felemelte, a kezét, míg el nem vérzett. Úgy, hogy a boncoló orvos 24 sebet talált a holttesten. A két asszony azután magához vette a két éves kis­fiút és elvitték a lakásukra. Csak másnap jutott eszükbe, hogy a gyermek árulójuk lehet és alig két órá­val ifjú Mészáros hazaérkezése előtt ha­zavitték a gyermeket, azután ismét le­zárták a lakást. Ezért találták gondozva a csendőrök. A Mészáros-leány a kést it előadta, amelyet hazulról magával ho­zott és amellyel segédkezett a gyilkos­ságban. Mészárosnét és leányát letartóz­tatták és tegnap szállították be a szegedi ügyészség fogházába. A meggyilkolt fér­jét is letartóztatták, mert a nyomozás adatai szerint azzal gyanúsítható, csak azért utazott el, hogy szabad teret enged­jen anyjának és nővérének és ex által elősegítette a gyilkosságot. Ezt a körül­ményt azonban csak a további vizsgálat tisztázza. Határkiigazítás. Bécsből hivatalosan közült: Az osztrák kormány 1922. dec. 2-án a­ magyar kor­mánnya­ a két államnak a nemzetköz határmegállapító bizottságba kinevezett delegátusai közvetítésével egyezményt kö­tött, melynek értelmében a népszövetség döntésével Magyarországnak odaítélt, de német lakosságú Lábány és Rőtfalva köz­ségek Ausztriának jutnak. Ausztria ezért kárpótlásul átengedi Ma­gyarországnak Olmőd községet, valamint Szentpéterfa község egy részét, melynek lakossága majdnem kizárólag horvát. En­nek az egyezménynek keretében Ausztria érdekében két község határában kiiga­zítások történnek, minek fejében Ausztria megígérte a határ megváltoztatását Szent­­gotthárd város közelében. Ehhez az egyezményhez még meg kell szerezni a népszövetség formális jóváhagyását is, mert oly részekről van benne szó, me­lyekről a népszövetség ez évi szeptember havában már határozatot hozott. Orosz-olasz gazdasági egyezmény Rómából jelentik. Az oroszok Olaszor­szágnak fontos koncessziót kínáltak D­­­oroszországban, még­pedig a Kaukázus­­ban olaj, a Danetz-vidékén kőszén él Ukrajnában mezőgazdasági területek és kisebb jelentőségű bányatermékek tekin­tetében. Az olaszok maguk részéről kö­telezik magukat, hogy e gazdasági kin­cseknek Oroszországgal való haszonré­szesedés alapján­ kiaknázására teljesen felszerelt munkásokat küldenek ki s enerr­giával és pénzzel segítik elő Oroszország újjáépítését. London, dec. 6. A Newyork Times rA mai jelentése szerint a Krassin által kezz­deményezett olasz k orosz gazdasági táár­gyalásnak eddig két fontos pontjában jutottak eredményre. Elsősorban, hogy Olaszország diplomáciai képviselőt fog Oroszországba küldeni, bár ez csak ke­reskedelmi és gazdasági képviselő jel­leggel fo­g bírni, másodszor, hogy jogi kereskedelmi és gazdasági­­szakértőkből közös érdekű problémáknak barátságot szellemben való megvizsgálására vegyes bizottságot fognak alakítani

Next