Szegedi Friss Ujság, 1922. október-december (23. évfolyam, 234-312. szám)
1922-12-07 / 291. szám
XXIII. évfolyam, 291. sz. Szeged, 1922 december 7. ^ Csütörtök * Egyes szám ára ^ !korona Egyes szám ára mindennap és mindenütt 6 korona ELŐFIZETÉSI ÁR flKreVBK|l •/« évre ^ ^ m „ ^ m 450 K 1 hóra 150 K VIDÉK^EN •A évre„ 675 K 1 hóra ____________..225K SZEK3-33IDI POLITIKAI NAPILAP Szerkesztoseg és kiadóhivatal, Szeged, Jókai*utca 4. szám Telefoo számok 12-02 és 20 H felelős szerkesztői WENNFER SÁNDOR Kiadótulajdonost ENDRÉNYI LAJOS szoaida és hirlapkiadó vállalatit. Igazító és felelős kiadó: LACZ ANTAL Európa hanyatlása. A békeszerződések egyik aktív résztvevője, az ötös, majd hármas tanács egyik tagja két éven belül most már másodszor mond súlyos kritikát a békeszerződésekről és azok következményeiről. Nitti volt olasz miniszterelnök egyelőre az első az antant vezérférfiai közül aki be meri vallani és bevallja, hogy mindaz, ami 1918. óta történik, nem egyéb a legborzalmasabb rombolásnál és pusztításnál, mely valaha a világon történt. Nincs béke Európában, harsogtak a múlt évben a világ fülébe és hogy mennyire igaza lehet, bizonyítja a svéd tudományos akadémia múlt heti ítélete, amikor évek után először talált alkalmas embert, akit a Nobel békedíjjal jutalmazott a volt olasz miniszterelnök személyében. Most »Európa hanyatlása« címen írt nagy értekezletet az olasz államférfi, mely máris az egész világ közvéleményét foglalkoztatja. Nyíltan, becsületesen és a tények szigorú felsorolása mellett, úgyszólván mathematikai pontossággal tárja fel azt a borzalmas képet és jövőt, melybe a francia és antant hatalmi őrület és túltengés az öreg Európa népeit taszítja. »Minden nappal, mely elmúlik, Európa szegényebbé és helyzete tarthatatlanabbá válik — mondja. — Nyilvánvaló, hogy a békeszerződés okozta károk messze túlszárnyalják a világháború okozta összes károkat. A legyőzöttek teljesen védtelenek, lefegyverzettek és ugyanakkor azt látjuk, hogy az antant őrülten fegyverkezik, minden pénzt ágyúba és puskába öl. A cél rejtélyes, mert a lefegyverzettek ellen aligha szükséges a fegyverkezés, ha csak nem egymás ellen és a rossz lelkiismeretek megnyugtatására. Egy kis Balkán-államnak ma legalább kétszer akkora a hadereje, mint az összes legyőzötteknek együtt. A jóvátétel pedig a legnagyobb arculcsapása a kultúrának, a legborzalmasabb fegyver népek tönkretételére, melyet valaha a világon alkalmaztak. Európa hanyatlik. Erkölcsileg és anyagilag már a Balkán nívóján áll és rövid időn belül a győzők is rájönnek majd arra, hogy mit tettek négy év óta, de akkor már aligha segíthetnek a világon és önmaguk sorsán, melyet kovácsoltak maguknak.« Nitti fejtegetéseihez nyílt szemű, elfogulatlan embernek nem lehet szava. Igazságokat mond és minél későbben veszi észre azokat mint ilyeneket a francia, angol politika, annál mélyebbre sülyed és annál biztosabban halad Európa népe, győzők és legyőzőttek egyaránt, a hanyatlás, a pusztulás felé. 48 óráig az az idegen, ki távozni akar, útlevél nélkül mehet el. Lausanneban a tengerszorosok ügyében az antant hír szerint megegyezésre jött egymással olyformán, hogy a tengerszorosokat semmiféle hadsereg sem szállja meg, azok teljesen semlegesek lesznek és minden hajó átmehet rajta. A hajóközlekedés ellenőrzését semleges szerv őrzi ellen. Ma a területi és egyéb ügyekben is lesz tárgyalás, de hogy megegyezés létre jön-e, még mindig kérdéses, mert a török megbízottak még semmire sem nyilatkoznak. A keleti helyzet. A helyzet a keleten tovább bonyolódik. Tráciában a felkelés terjed és már bolgár földre is átcsapott. Itt Küsztündilt foglalták el a felkelők, de aztán kivonultak a városból. Görögországban a hírek szerint a forradalmi kormány ahelyett, hogy a felkeléseket és lázadásokat leverné, most a király kiutasításával és a köztársaság kikiáltásának eszméjével foglalkozik. Az országban rövidesen újabb véres eseményeket várnak. Konstantinápolyban a török rendőrség és antant katonaság között került sor kikötőben nézeteltérésre. Konstantiná ipolyból az idegenek távoznak, mert fél- nek a nép ellenséges érzületétől. A török rendőrség senkit nem enged útlevél nélkül távozni, míg az antant ezt erőszakol-tja. Egyelőre ■■■egegyezés jött létre, hogy- Nemzetgyűlés. A nemzetgyűlés mai ülésén Szcitovszky elnök elnökölt. Valkó Lajos kereskedelmi miniszter benyújtja a budapesti egyesített villamosvasutak jogviszonyának rendezéséről szóló törvényjavaslatot. Ugyancsak beterjeszti a háború esetére szóló kivételes hatalom alapján kibocsátott rendeleteknek hatályuk vesztése következtében az ipar és kereskedelem körében szükségessé vált rendezésről szóló törvényjavaslatot. A tisztességtelen versenyről szóló törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja a Ház. Rakovszky Iván belügyminiszter benyújtja a közrend fokozottabb biztosításáról szóló törvényjavaslatot. Ezután a közadó kezeléséről szóló törvényjavaslat általános tárgyalására térnek át. Eörffy Imre, a bizottság előadója ismerteti a javaslatot. A törvényjavaslat egyesíti az összes közszolgáltatásokat és az adó kivetését a községek hatáskörébe utalja. Legfontosabb rendelkezése a javaslatnak, hogy a fillértételeknek egy koronára való kikerekítését mondja ki. Kéri a javaslatnak általánosságban és részleteiben való elfogadását, minthogy ez előnyös úgy az adóadminisztráció, valamint a hatóságok részére. Ezután Qaál Maszton szólal fel. A törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben is elfogadja, mert megfelel feladatának. Van azonban a törvényjavaslatnak oly része is, amit ő, mint a falu képviselője, szó nélkül nem hagyhat. Oly irányban szeretne módosítást a javaslaton, hogy az adózó csak saját községházára legyen megidézhető. Helyteleníti, hogy oly esetben, amikor a pénzügyigazgatóság elrendeli, hogy az adózókat egyénenként kell elszámoltatni, a felmerülő költséget az illető község köteles megtéríteni. Helytelennek tartja a 16. szakasz intézkedéseit, mely szerint az adóköveteléseket a községen is be lehet hajtani. A község sohasem fogja követeléseit a jegyzőre áthárítani. Györki Imre és Saly Endre nem fogadják el a javaslatot. Kállay pénzügyminiszter rámutat arra, hogy szükséges az adóegyszerűsítéssel kapcsolatban egyszerűsíteni annak kezelését is. Hajlandó oly módosítást bevenni, amely kimondja, hogy az illető fizetőt az illető községhez idézzék be. Különben is megfelelő szövegezéssel a felhozott kifogások nagy részének eleget lehet tenni. A törvényjavaslatot ezután általánosságban és részleteiben elfogadják. Szabó József a bányászotthon felállítása figyében interpellál és támadja Peyer Károly képviselőt. A támadás ügyében számos felszólalás történt személyes ügyekben. A többi interpelláló interpellációjának elhalasztását kérte. Az ülés'éT~ pófo.im Véres gyiesség Csongrádon. Halálos késpárban az anyóssal. Annak idején szűkszavú jelentés alapján közöltük, hogy Csongrádon november 14-én számtalan késszúrástól összeroncsolt testtel, holtan találták lakásán ifj. Mészáros Mihálynét. Az első percekben rablógyilkosságnak látszott a bűncselekmény, de a vizsgálat most már mondhatni teljes fényt derített a majdnem páratlan kegyetlenséggel végrehajtott gyilkosságra. Tudósítónk a gyilkossáról a következőkben számol be: November 12-én hajnalban ifj. Mészáros Mihály csongrádi lakos elbúcsúzott feleségétől és két éves kisfiától azzal, hogy Mezőhegyesre megy munka után. Hajón utazott el s csak hétfőn érkezett vissza. Lakását zárva találta. Erre felesége keresésére indult, de amikor sehol sem találta, betörte lakása ajtaját s benyitott a konyhába, ahol megdöbbentő kép fogadta. Az asszony összeszurkált testtel, hatalmas vértócsában feküdt hidegen, holtan. Haja szétzilálva, füléből az egyik fülbevaló kitépve, hatalmas küzdelem nyomaira mutatott. Az arcát, nyakát valósággal szitaszerűen összelyukgatták a szúrások, de karját és kezét is érték szúrások. A késpárbaj. Az elősiető csendőrök felületes helyszíni szemle útjai rejtély előtt állottak. Kevés holmi hiányzott ugyan a lakásból, de az értékesebbhez nem nyúltak a tettesek, épp ezért nem látszott valószínűnek a rablógyilkosság. Végre egy két éves kisfiú, a meggyilkolt gyermeke vezette nyomra a rendőrséget. Ugyanis a két éves fiúcskát teljes épségben, egészségesen, sőt feltűnő tisztán ott találták bölcsőjében, holott a szakértő orvos szerint az asszony halála már legalább is 24 órával azelőtt történt. Valakinek tehát ez idő alatt gondoskodni kellett a gyermek tisztasáról. Ez volt az első nyom. Ugyanis valószínű volt, hogy ezt csakis hozzátartozó tehette, hisz más nem is törődött volna az aprósággal. A csendőrök azutánmegálapították, hogy a meggyilkolt rossz viszonyban élt az anyósával és sógornőjével, akik el is űzték mindkettőjüket a háztól, így terelődött a gyanú idősebb Mészáros Mihálynéra és leányára. De a férj sem maradt gyanúsítás nélkül, ő is sűrűn civakodott feleségével, de elutazását igazolta és így alibijét is. A csendőrség először a két gyanúsított asszony kihallgatását kezdte meg. Az anyós semmit se akart tudni. Leánya, ameggyilkolt sógornője azonban beszédesebb volt s bevallotta tettét. Elmondta, hogy ifj. Mészáros Mihály feleségét sohasem látta szívesen a család s már az esküvő óta haragudtak rá. Utóbb úgy hallották, hogy ifjú Mészárosné pletykát terjeszt róluk s ezért elhatározták, hogy felelősségre vonják. Kitűnő alkalomnak kínálkozott Mészáros elutazása. Ezért elhatározták, hogy vasárnap délelőtt felkeresik és kérdőre von-Féltek azonban a fiatal menyecskétől, ezért kést vittek magukkal. A fiatal asszony éppen galambot boncolt, amikor benyitottak hozzá. Az anyós azonnal rátámadt, hogy miért pletykál, majd ő befogja a száját. A fiatal menyecske védekezett, hogy ő is csak úgy hallotta a rágalmakat. Az anyós azonban mérgében fölkapott az asztalról egy kést és igy kezdődött meg a késpárbaj. Ugyanis a fiatal asszony a kezében lévő késsel védekezett az öreg asszony támadása ellen. Harcközben az anyósnak sikerült elkapnia a fiatal asszony karját s hátra csavarta, úgy hogy az a földre zuhant. A fiatal asszonynak a viaskodás hevében szétbomlott a haja. Az anyós a földön fekvő fiatal asszony hajára lépett, úgy hogy az nem tudott felkelni. Azután a kezében lévő késsel össze-vissza szurkálta. Közben természetesen a Mészáros-leány is elővette kését és az anyja segítségére siettt. Addig szurkálták azután ketten a földön nevető, megmozdulni sem tudó asszony arcát, nyakát, vagy ha a kezét felemelte, a kezét, míg el nem vérzett. Úgy, hogy a boncoló orvos 24 sebet talált a holttesten. A két asszony azután magához vette a két éves kisfiút és elvitték a lakásukra. Csak másnap jutott eszükbe, hogy a gyermek árulójuk lehet és alig két órával ifjú Mészáros hazaérkezése előtt hazavitték a gyermeket, azután ismét lezárták a lakást. Ezért találták gondozva a csendőrök. A Mészáros-leány a kést it előadta, amelyet hazulról magával hozott és amellyel segédkezett a gyilkosságban. Mészárosnét és leányát letartóztatták és tegnap szállították be a szegedi ügyészség fogházába. A meggyilkolt férjét is letartóztatták, mert a nyomozás adatai szerint azzal gyanúsítható, csak azért utazott el, hogy szabad teret engedjen anyjának és nővérének és ex által elősegítette a gyilkosságot. Ezt a körülményt azonban csak a további vizsgálat tisztázza. Határkiigazítás. Bécsből hivatalosan közült: Az osztrák kormány 1922. dec. 2-án a magyar kormánnya a két államnak a nemzetköz határmegállapító bizottságba kinevezett delegátusai közvetítésével egyezményt kötött, melynek értelmében a népszövetség döntésével Magyarországnak odaítélt, de német lakosságú Lábány és Rőtfalva községek Ausztriának jutnak. Ausztria ezért kárpótlásul átengedi Magyarországnak Olmőd községet, valamint Szentpéterfa község egy részét, melynek lakossága majdnem kizárólag horvát. Ennek az egyezménynek keretében Ausztria érdekében két község határában kiigazítások történnek, minek fejében Ausztria megígérte a határ megváltoztatását Szentgotthárd város közelében. Ehhez az egyezményhez még meg kell szerezni a népszövetség formális jóváhagyását is, mert oly részekről van benne szó, melyekről a népszövetség ez évi szeptember havában már határozatot hozott. Orosz-olasz gazdasági egyezmény Rómából jelentik. Az oroszok Olaszországnak fontos koncessziót kínáltak Doroszországban, mégpedig a Kaukázusban olaj, a Danetz-vidékén kőszén él Ukrajnában mezőgazdasági területek és kisebb jelentőségű bányatermékek tekintetében. Az olaszok maguk részéről kötelezik magukat, hogy e gazdasági kincseknek Oroszországgal való haszonrészesedés alapján kiaknázására teljesen felszerelt munkásokat küldenek ki s enerrgiával és pénzzel segítik elő Oroszország újjáépítését. London, dec. 6. A Newyork Times rA mai jelentése szerint a Krassin által kezzdeményezett olasz k orosz gazdasági táárgyalásnak eddig két fontos pontjában jutottak eredményre. Elsősorban, hogy Olaszország diplomáciai képviselőt fog Oroszországba küldeni, bár ez csak kereskedelmi és gazdasági képviselő jelleggel fog bírni, másodszor, hogy jogi kereskedelmi és gazdaságiszakértőkből közös érdekű problémáknak barátságot szellemben való megvizsgálására vegyes bizottságot fognak alakítani