Szegedi Friss Ujság, 1922. október-december (23. évfolyam, 234-312. szám)

1922-12-08 / 292. szám

XXvi. évfolyam, 292. sz. Szeged, 1922 december 8. * Péntek * Egyes szám ári korona egyes szám ara mindennap és mindenfitt 6 korona tHt előfizetési Ár Vi évre 450 K 1 hóra 150 K vrodikEn ‘A évre 675 K 1 hóra .. 225 K SZEICS-EnZ­I FRISS ÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatalt Szeged, Jókai­ utca 4. szám Telefon­számok 12­ 02 és 2262 felelős szerk­esztői WEINER SÁNDOR Kiadótulajdonos ENDRÉNYI LAJOS nyomda is hírlapkiadó vállalatot, Ig­azgató és felelős kiadó: RÁCZ ANTAL Nemzetgyűlés. A nemzetgyűlés mai ülésén Szcitovszky elnök elnökölt. Az egyes miniszterek beterjesztik a kivételes hatalom­­­megszűnésével szük­séges rendelkez­ésekrő­ s­zólít javaslato­kat­ . " Nagyatádi Sz­abó István földmivelésügyi miniszter beterjeszti a gazdasági mun­kásházak építésének állami támogatásá­ról, a peronoszpóra és más növényi védő­­szerek forgalom­bahozataláról, a bor ha­misításáról, a paprika és egyéb gyógy- és ipari növények forgalomba hozataláról, a lakosság édestejjel való ellátásának biz­tosításáról, a mezőgazdasági kishaszon­­bérletekről szóló, a jogviszony szabályo­zásáról, a mezőgazdasági haszonbérle­tekről szóló rendelkezések módosításá­ról, valamint az erdő- és faügyek köré­ben szükséges egyes rendelkezésekről szóló törvényi hivaslatokat. A törvényjavaslatokat előzetes tárgya­lás és jelentéstétel végett kiadják a bi­zottságoknak. Ezután áttérnek a soproni népszava­zás emlékének törvénybe iktatásáról szó­ló törvényjavaslat tárgyalására. Ostör József, Csik József és Peidl Gyu­la örömmel fogadják el a javaslatot és köszönetet mondanak a pártok nevében a kormányn­aiv, hogy Sopron hazafiassá­gát ily méltóan megörökíti. Bethlen István gróf miniszterelnök kö­szönetet mond a Ház egyhangú öröm­­nyilvánításáért. Kijelenti, hogy a trianoni szerződés azon a gondolaton épült fel, hogy akik nem magyar anyanyelvűek, nem ragaszkodnak ehhez a hazához. Hogy a trianoni szerződés ebből a gon­dolatból indult ki, annak oka egyrészt el­lenségeink győzelme, másrészt az a rá­galmazó hadjárat, amit Magyarország el­len évtizedek óta folytatnak. Ezt a rágalmazó hadjáratot csak ki­sebb mértékben indították meg ennek a hazának polgárai, nagyobb részben kül­földön szították azok, kik a külföldi cé­lok szolgálatában állottak. Rá kell mutat­nom arra, hogy Ausztria is egy faktor volt ebben a műveletben és lényegesen hozzájárult, hogy ezeket a rágalmakat velünk szemben érvényesítsék. Az az Irigység, amellyel Ausztria a mi függet­lenségi mozgalmunkat nézte, volt az oka, hogy a magyarországi nemzetiségi kér­déseket folytonosan bolygatták és úgy igyekezett feltüntetni, mintha Magyar­­országon is oly állapotok uralkodnának, m­int Ausztriában. Ennek a hadjáratnak a következmé­nye az volt, hogy ellenfeleink, ha voltak is közöttük jóhiszeműek, azt hitték, hogy Magyarorszá­­on mindenki, aki nem ma­gyar, csatlakozni akar a másik államhoz. Hiába küzdöttünk Párisban ez ellen, hiá­ba követeltünk népszavazást és hiába kívántuk az antanttól, hogy ne csak proklamálja a Wason-elveket, hanem azt hajtsa is végre. Hiába kértünk népszava­zást minden területen. Végül Sopron kér­dése alkalmat adott a népszavazásra és ennek azért van jelentősége, mert be­bizonyosodott, hogy az a feltevés, amely­ből a trianoni békeszerződés kiindul, ha­­m­is. A népszavazással megdőlt a tria­noni szerződésnek minden morális alap­ja. Ez a jelentősége a mai napnak és ezt kell ünnepelni. Bár csak egy kerület­ben koncedálták a népszavazást, de oly területen, amelyen legkevésbbé voltak kedvezők a viszonyok reánk nézve. Igaza van öször képviselő úrnak, hogy nem volt a népszavazásnak oly kedvező atmoszférája, mint sokan hiszik. Ne fe­ledjük, hogy a nyugatmagyarországi te­rület évszázadokon át kereskedelmi és gazdasági kapcsolatban volt Ausztriával és ne feledkezzünk meg arról, hogy amit egy 70 milliós német nemzet egy­es nem­zetiségi népre gyakorolhat, sokkal ha­talmasabb, mint amit bármely szomszé­dunk gyakorolhat. Állítom, hogy a leg­kedvezőtlenebb feltételek ellenére beiga­zolódott, hogy a trianoni szerződés mo­rális alapja megdőlt. Egy nemzet, amely fiai önfeláldozása iránt hálát mutatni nem tud, nem érdemes, hogy fiai önfeláldo­zók legyenek iránta. Mi Sopron városának kincseket nera adhatunk, mi megcsonkított országgá vál­tunk, de egyet igenis adhatunk és ez magyar szívünk egész melege. Sopron bizonyságát adta, hogy hazafisága erő­sebb volt, mint a trianoni szerződés erő­szaka. A javaslatot a Ház ezután­­általános­ságban és részleteiben is elfogadta. Szünet után a Ház a közadókról szóló törvényjavaslatot általánosságban fogad­ta el. A részletes tárgyalás során Urbanics Kálmán a 6-ik szakaszba azt kívánta be­vezetni, hogy az adózót a kihallgatás he­lyéről és idejéről értesíteni kell s a kihall­gatáson vagy személyesen, vagy igazolt helyettessel vehet részt. Az előadó stilá­­ris módosítást ajánl. A Ház Kállay pénz­ügyminiszter hozzászólása után Urbanics és az előadó módosítását elfogadja. A 25-ik szakasznál Hegyeshalmy La­jos helyesli azt az intézkedést, hogy az adót postatakarék útján is be lehet fi­zetni. Az elnök napirendi indítványa alapján a Ház legközelebbi ülését hétfőn tartja. Ezután a Házban történő személyes­kedések kerültek szóba. Bethlen István gróf elitéli súlyosan eze­ket a jelenségeket. Rassay Károly, Gömbös Gyula szemé­lyes kérdésben szólalnak fel. Benárd Ágoston a gyógyszertárban al­kalmazottak ügyét teszi szóvá és kéri, hogy gyógyszert csak gyógyszerész ké­szíthessen. Vass József népjóléti miniszter meg­nyugtató válasza után Haller István a következő interpellációt intézi a kor­mányhoz: " Van-e tudomása arról, hogy a la­káshivatal intézkedései következtében iz­gatásra alkalmas esetek fordulnak elő. Hajlandó-e módját keresni annak, hogy hasonló esetek elő ne forduljanak. Ma­gyarázatot kér arra, mi az oka annak, hogy ugyanazt a lakást több egyén ré­szére is kiutalják. Vass József: A lakásrendelet kizáró­lagos célja, hogy addig, míg a magán­tőkének építkezése, másrészt az állami építkezés útján nem áll kellő lakás ren­delkezésre, a lakásforgalmat oly módon bonyolítsák le, hogy a gyengéket a ha­talmasokkal szemben megfelelő mérték­ben támogatásban részesítsék. Újból ki­jelenti, hogy dicsekvéssel kell megem­lékezni a lakáshivatalban alkalmazott bí­rák türelméről és ügybuzgóságáról. Egy bíró állandóan rendelkezésére áll a kö­zönségnek, hogy panaszait meghallgassa. A lakáshivatal megvizsgálja mindazo­kat a lakásokat, amelyek szociális és egészségügyi szempontból kifogás alá esnek. Gondoskodtak arról is, hogy elő­ször szabadítsák fel a lakásokat s csak azután utalják ki. Repülőbizottságokat rendszeresítenek már a jövő hét folyamán s ezeknek hivatása lesz sürgős esetekben kiszállni a helyszínre és határozatot hoz­ni. Ezeket a bizottságokat intézkedési joggal ruházzák fel. Reméli, hogy a szo­ciális szempontokat ki tudják elégíteni e kérdés rendezésénél. Kéri válaszának tudomásul vételét. Az Interpelláló képviselő és a nemzet­gyűlés a miniszter válaszát tudomásul veszi. Elnök az ülést egynegyed 2 órakor be­rekeszti. Megszűnnek e in­diáni nép­­irodák. A törvényhatósági hadigondozó bizott­ság Aigner Károly dr. főispán elnöklete alatt ülést tartott, melyen Pálfy József dr. bejelentette, hogy a népjóléti miniszter dec. 31-ével megszünteti a hadigondozó népirodákat és azok hatáskörét a járási katonai népgondozó kirendelségekre ru­házza. A hadigondozó népirodákkal egy­idejűleg megszűnik a törvényhatósági ha­­digondozó bizottság is, melynek előadója a népiroda igazgatója volt. A bizottság elismeréssel állapította m­ meg a szegedi hadigondozó népiroda eredmé­nyes működését, aminek köszönhető hogy­ Szegeden a forradalmak alatt a ha­dirokkantak — akik mindenütt máshol a legtürelmetlenebbek voltak és szélső­séges elemekhez csatlakoztak , hig­gadtan viselkedtek és az országban a legelsők voltak, akik magukat a szocia­­lista befolyástól függetlenítve, megalakí­­tották a hadirokkantak nemzeti szövetsé­gét. A bizottság Wégmann Ferenc dr. in­dítványára jegyzőkönyvi köszönetet mon­dott Pálfy József dr. igazgatónak és gondoskodott az iroda felosztása folytán állás nélkül maradt hadirokkant alkalma­zottakról. ­ A földbirtokreform gyorsabb végrehajtása. Az egységes párt földmi­­velési bizottságának tegnap tartott érte­kezletében a földbirtokreform gyorsabb végrehajtásának érdekében kiküldött pa­naszfelvevő bizottság Mózer Ernő, Szijj Bálint, Könyves Lajos nemzetgyűlési kép­viselőkből a nemzetgyűlés ma délutáni ülése alatt megalakult. A bizottság elő­adói tisztét Mózer Ernőre ruházta. A bizottság elhatározta, hogy a szükséghez képest naponkint tart értekezletet és a bizottsághoz, valamint a párthoz beér­kező kérvényeket a legrövidebb idő alatt el fogja intézni. — A kultuszminiszter városunkban, Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter hír szerint hétfőn Szegedre érkezik, hogy az egyetem elhelyezését felülvizsgálja és tárgyalásokat folytasson a klinikai felsze­relések ügyében az egyetem vezetőségé­vel. Kíséretében lesznek Tóth Lajos dr. miniszteri államtitkár és Korb Flóris mű­építész. k közrendészeti h hviatal kérelme. A városi közrendészeti hivatal kihá­gási bírsága jelentést tett a városi ta­nácsnak, h­a az államrendőrség csak a belterületről állítja elő a közrendé­­szeti hivatal által a büntetésük kitöltése végett beidézett egyéneket ingyenesen, azonban a külterületről csak abban az esetben, ha a város 430 koronát fizet az államrendőrségnek­­minden előállítandó személy után. A közrendészeti hivatal kéri a város ta­nácsát, hogy feliratilag kérje a belügy­minisztertől ennek az ügynek végleges rendezését. A polgármester javaslatára a városi tanács elhatározta, hogy a miniszterhez ugyan nem ír fel, de átiratban megkeresi a szegedi államrendőrséget, hogy min­den konkrét esetben a rendelkezések ér­telmében az államrendőrség köteles az előállításokat díjmentesen végezni. A tanács egyidejűleg megkeresi a vá­rosi kihágási bíróságot is, hogy minden egyes előálltási esetet jelentsenek a vá­rosi tanácsnak, hogy az előállítás iránt idejében intézkedhessenek, ha erre ke­rült­e sor. KÖZGAZDASÁ0. Kertészkedők és szőlőbirtoko­­sok figyelmébe! A m­agy. kir. földmivelésügyi minisz­térium gyógy- és ipari növény­forgalmi irodájának növényvédelmi osztálya meg­kezdette a növényvédelem gyakorlati megvalósításának országos szervezését Ez az akció a kert- és szőlőbirtokos kö­zönség legnagyobb figyelmét érdemli meg, mert közismert tény, hogy a leg­több kerttulajdonosnak mily súlyos gon­dot okoz kertjének rendbentartása, mert legtöbbször nem ismerik a fellépő növé­nyi betegek okozóit, a jelentkező állati kártevőket, másrészről pedig nincsenek meg a kellő felszerelései, gépei, eszközei, amelyeknek beszerzése, különösen a ki­sebb kerttulajdonosokra aránytalanul nagy terhet róna. E meggondolás vezette a fenti hivatalt akkor, amidőn a növény­­védelmet intézményesen akarja megszer­vezni oly módon, hogy ahhoz minden birtokos a lehető legolcsóbban és leg­könnyebben juthasson hozzá. A növényvédelmi osztály egyelőre a kertgazdák és szőlőbirtokosok védekezési teendőit, különösen pedig a gyümölcs­fák védelmét és kezelését (tehát a fa­metszést is) vállalja és erre a célra megfelelő szakembert a szükséges gé­pekkel, eszközökkel és anyagokkal fel­szerelve bocsájt a birtokosok rendelkezé­sére. Az ezen szolgáltatásért járó pénzben ellenértéket esetenként és a legszigorúbb­ számvetés alapján állapítja meg. Aid a fenti hivatalnak ily irányú műkö­­dését igénybe venni óhajtja, forduljon megkeresésével a fenti címhez. Budapest, IX., Lónyai-utca 7. A keleti helyzet. A keleten a zavargások tovább tar­tanak. Hír szerint a görög király a na­pokban elhagyja az országot, melyben a­ forradalmi jelenségek ütik fel fejüket Macedóniában és Kelettráciában a za­­vargá­sok tovább folynak és mind na­gyobb területre terjednek. Sem a görög, sem a szerb kormány eddig még ered­ményesen nem­ tudott a zavargókkal szemben fellépni.­­ A lausannei konfe­rencián ma is az albizottságok tárgyal­tak, de megegyezésre nem jutottak. Azt a török és orosz kívánságot, hogy a két állam képviseletet kapjon a Duna-bizott­­sában, az antant nem fogadta el. Korményválság: Belggrádban. Belgrád, dec. 7. A Pasics-kormány le­mondott. Valószínű, hogy az uj minisz­terelnök újból Pasics lesz és kinevezése alkalmával azonnal feloszlatja a parla­­mentet és új választásokat rendel el. mm­­ Konferencia Londonban. London, dac. 7. Holnap itt ülnek össez értekezletre az antant miniszterelnöke. Az értekezlet tárgya a hadisarc és egyb kérdések. Franciaország Itt döntésre akar­­ja vinni, hogy Németországot vagy azon­nali fizetésre kényszerítsék, vagy a fran­ciák bevonnuljanak a német birodalomba. Írország­ autonómiája. London, dec. 7. A tegnapi koronataná­­cson a király aláírta azt a proklamációt, amely az új ír állam alkotmányát tör­vényerőre emeli és kihirdeti Healynak fő­­kormányzóvá történt kinevezését. Healy ma leteszi az esküt. A proklamáció köz­hírré tételével az alkotmány életbe lépett és Írország a britt birodalom önkormány­­zatával bíró domínium helyet foglalja el.

Next