Szegedi Friss Ujság, 1924. január-március (25. évfolyam, 1-78. szám)

1924-03-08 / 59. szám

XXV. évfolyam, 19. sz. * Szeged, 1924 március 8. ^ SzámMt » Egyes szám ára: hétköznap. . . . . 600 K már- és ünnepnap 800 K ELŐFIZETÉSI ÁR HELVBENl hóra .................13000 K VIDÉKJEI« ( hóra .................17000 K.A. SZZECSENDI POLITIKAI NAPILAP VN Egy^a szám ára OOOK? Szerkesztőség és kiadóhivatal Szeged, Jókai utca 4. szám Telefonszámok 12~62 és 29 52 Felelős szerkesztő WEINER SÁNDOR Kiadótulajdonos ENDRÉNYI LAJOS gyomda és hírlapkiadó vállalat r.st. Igazgató és felelős kiadó RAGZ ANTAL Okos szavak. Bethlen István gróf tminiszterelnök tegnap este az aktuáls poltikai kérdésekről nyilatkozot.. Súlyos és terhes dolog ma ebben az országon jólzanul beszélni, mert az emberek lelke és feje még mindig kábult és az anyagi gondok, bajok ezer megpróbáltatásai mellett a politika zsivaja és éktelen lármája is elbódítja a pémgerinces és higgadt gondolkodású embert. Ennek a sizerencsétlen országnak az ingyenkenyértől és ingyenföldtől kezdve mindent végigigérgetett a demagógia az ösziróussás forradalom óta. A két szélsőségen akarnokok, törtetők, politikai szélkakasok és baglyok egyebet sem csináltak, mint osztották a polgárságot, a felekezeteket egymás ellen és a kisérletező, próbálkozó, higgadt és nyugodt építőpolitikának állandóan útját állták. Józan terv, bölcs önmérséklet hangját a szélsőségeken sohasem' hallottik. Jelszavak, délibábok, ábrándok ködképeit vetítették' a levegőbe a jámbor polgárságnak. *A rágalmazásnak, meg■glyianusitásoknak ilyen korát, mint a mostani idők, a mnagyar történelem' alig tud felmutatni. Súlyos, nehéz irtékben, rendkívüli helyzetekben minden ember tévedhet. Mi sem könnyebb, hogy a lelki egyensúlyt megbillentsük egy nemzetben, amikor külső és belső megpróbáltatások sora kísérti polgárait- Az éhes embernek éhínségies időkben csak kenyeret, a koldusnak fényt, pompát, a munkakerülőnek munkanélküli megélhetést kellígérni a miséba! és már kész egy nagy tábor, mely alacsony ösztönöktől és indulatoktól vezéreltetve, avezér zászlajára esküszik. A forradalmak lelke ezekből táplálkozott, a forradalmak vezérelt ezek a jelszavak emelték a tömegek vállaira, hogy azután a vezérekkel együtt a tömeg, a polgárság még nagyobb érvénybe, nyomorba szakadjon. Igaza van Bethlen miniszterelnöknek, ennek az országnak nincs többé szüksége forradalmakra. Még kevésbbé van szüksége osztályuralomra, de igenis szüksége van már megnyugvásra, rendre, békésebb életre, melyben újból a munka, ,a szorgalom", a tudás veszi át vezető szerepét az élet minden vonalán. Nincs szükség az utca terrorjára, az önbíráskodásra, az agyonszervezkedésre, de szükség van a komoly építő és mindent átfogó, összeforrasztó demokráciára, amelyben osztály és felekezeti különbség nélkül eggyéolvadaz ország egész polgársága. Szükség van a közéletben újból az élrő, a tudás érvényesülésére, mrt az az ország, melyet nem a tudás fegyverével felvértezett fiai, de az üres, alacsony indulatoktól és ösztönöktől vezetett dinagógia vezet, egyik szerencsétlenségből, egyik forradalomból a másikba zuhan. Szomorú és igaz a miniszterelnöknek az a megállapása is, hogy ma minden tisztességes ember irtózik és csak ön- legyezéssel lép a közpályára, mert fél a megrágalmazástól, azoktól azndokló támadásoktól, melyeknek mindenki ki van téve. Végül pedig csak helyeselhető az, hogy a kormányelnök hajlandó minden magyar emberrel együtt dolgozni a mai súlyos időkben az ország talpraállításán és mindenkinekörül, aki e téren bölcs tanáccsal, barátsággal segíti, ha ez a tanács és barátság nem egyéni és pártcélokat, de az ország boldogságát és boldogulását szolgálja kizárólag- Véres vásár Kismarján. Debrecenből jelentik: A falusi magyar vásárok egyik véres tragédiája játszódott le a napokban Kismarján. Kismarja biharmegyei községben híres Verekedők voltak idősb Kozma Lajos és fia ifjú Kozma Lajos. A vásári verekedések főintézői voltak és verekedésért több szíben ültek börtönben. A minapi kismarjai vásáron is korcsmái verekedést rendeztek. Kiverték a legényeket, két embert meg is seebesítettek. Annyira felzavarták a vásárt, hogy, csendőri beavatkozásra volt szükség. Mikor acsendőrök megérkeztek, a vetélkedők már az utcán duhajkodtak. Gál János törzsőrmester és Balogh József csendőr felszólították a két Kozmát, hogy kövessék a csendőrőrsre. Ekkor csatlakozott hozzájuk sógoruk, Burgó Imre is. Az öreg Kozma káromkodva válaszolt a csendőröknek, fia pedig hirtelen a torzsőrmesternek ugrott, végigkarmolta az arcát és futásnak eredt. Pál törzsőrmester a bántalmazás után a fiú után vetette magát és 20—30 lépésre üldözte. Balogh csendőr pedig az öreg Kozmát és Bürgőt őrizte. Midőn ezek látták, hogy Balogh egyedül van velük, hirtelen rávetették magukat, elgáncsolták és saját bajonettjét a mellébe döfték. Az erős magyar csendőr a bajonettet saját kezével kirántotta a melléből és kardja után kapott. Ámde a szúrás következtében úgy elgyengült, hogy nem tudta használni,támadói kikapták kezéből a kardot és a vérző csendőrt össze-vissza verték "és vagdalták. A szerencsétlen csendőr szolgálatának hűt teljesítése közben pár perc alatt kiszenvedett. Gál törzsőrmester egy leány hívására a véres tett helyére visszaszaladt, de ekkor a halott csendőr fegyvere Burgó, kardja az öreg Kozma kezében volt, akik támadólag viselkedtek vele szemben. Gál törzsőrmester nem veszítvén el lélekjelenlétét, a lőfegyvert tartó Burgóra lőtt. A lövés nem talált, sőt a szomszéd udvarban járkáló Veress László nevű fiút sebesítette meg. Burgó a lövéstől elszaladt. Kozma azonban kivont karddal a csendőr törzsőrmesterre rohant, aki ekkor közelből szivenlötte a támadót és idősb Kozma rögtön szörnyet halt. Ezután Gál törzsőrmester rövid keresés után elfogta a fiatal Kozmát és Burgót. A csendőr és idősb Kozma holttestét beszállították a Szözségházára, az esetet feljelentették a csendőrkerülethezés a debreceni királyi törvényszéknez. Debrecenből Preineszberger Jenő dr. vizsgálóbíró, Novák hadbiró és Gorubszky csendőrparancsnok szálltak ki a helyszínre. A vizsgálóbíró még az éj folyamán megejtette a vizsgálatot. Horváth Artur pedig felboncolta a csendőr és Kozma holttestét. ! Nemzetgyűlés. A nemizetgyűlés mai ülésén Szcitovszky Béla elnök elnökölt. Rakovszky István napirend előtt a lakbérkérdésben szólal fel és azt kérdi a népjóléti minnisztertől, tényleg felemelni szándékozik-e a kormány a lakbérekt és ha igen, hajlandó-e a kormány a kérdést a nemzetgyűlés drágasági bizottsága elé terjeszteni. Vasa József népjóléti miniszter válaszában kijelenti, hogy a nemzetgyűlés drágasági bizottsága foglalkozott annak idején a lakásrendelettel, amely ma van érvényben és már akkor foglalkozott azzal, hogy ha közben a korona kurzusban változás áll be, az akár a lakók, akár a háztulajdonosok kárára vagy javára a házbéreknél kiigazítatik. A mostani lakbér sokkal kevesebb értéket jelent a háztulajdonosoknak, mint amennyit a drágasági bizottság megállapított annak idején. Nem lakbéremelésel van most szó, hanem csak arról, hogy a lakásrendsernél, mint az novembertől február elsejéig terjedő időben történt, a korona értékcsökkenését vegyük figyelembe. Rakovszky képvislő ur felemlítette, hogy bizonyos kategóriákra nézve megtörtént a lakás vagy üzletfelszabadítás; erről nincsen szó. A kormány nem kívánja ma a szabadforgalat, legfeljebb arról lehet beseélni, hogy, az időpontokat kitolják. Azzal az indítvánnyal járult a kormány elé, hogy a törvényjavaslatba vegyen be paragrafust, amely a lakbérek szukcesszíve emelésére vonatkozik. Kérem, hogy a kormány ezt az indítványt fogadja el. Ezután áttérnék a valorizációs törvényjavaslat tárgyalására. A javaslathoz Czettler Jenő szól hozzá és kijelenti, hogy már négy év óta követeli a gazdasági tanács felállítását. Panaszok hangzottak el, hogy az érdekeiteket nem hallgatják meg, csupán egy pár bankigazgatót és érdekképviseleti titkárt hallgatnak meg, ellenben rém kérdezik meg azokat, akiket azért fizet az állam, hogy felülvizsgálják a gazdasági viszonyokat. Hibáztatja, hogy a valorizáció intézkedésével csak most jött a kormány, de annak ellenére is elfogadja avalorizációs javaslatot a keresztény nemzeti gazdassági párt nevében. Ezután a takarékkorona kérdésével foglalkozik. Helyesli, hogy a kormány egy állandó értékmérőt akar teremteni, de hibáztatja a takarékkorona kiszámítási alapját és azt laiosnak tartja, ezért azt ajánlja a kormánynak, hogy térjen át az aranykoronáral való számításra. ’ ■ Rámutat arra, hogy a kiemberek azért idegenkednek a kényszerkölcsöntől, mert az állam a hitelező kisemberekkel szemben nem teljesíti a kötelezettségeit. Csak a hadikölcsönre és a pénz lebélyegzésére kell gondolnunk. Vissza kell állítani az államba vetett hitet, kijelenti, hogy ami a cukor után kilogrammonként 3000 korona adót szednek, addig a tőzsdepapír után egy ezrelékes adót kell fizetni; ha ezt felemeljük, akkor tekintélyes összeg fog rendelkezésünkre állni. A javaslatot elfogadja. Farkas István felszólalása után az ülés délután 2 órakor véget ért. i boszorkányszigeti rablógilkos tizenntz ívet kapott. Bársony István, az elvetemült boszorkányszigeti rablógyilkos bűnügyét ma délelőtt tárgyalta le a királyi ítélőtábla flelebbviteli tanácsa. A tárgyaláson csak a megölt asszonyhözV. Vér Jánosné rokonai jelentek meg, akik, miután az elölső tárgyaláson nem voltak jelen, szemtől szemben akarták látni a véres kezű embert. A gyilkosság részleteiről annak idején bő tudósítást adtunk, nevezetesen megírtuk, hogy Bársony István rovot multú cipészlegény hogyan csalta ki áprázatát a boszorkányszigeti füzesek közé, ahiol aztán bortalmas tettét végrehajtotta. A bizalmat keltő arcból még a legélesebb detektivszem sem olvasná ki aurvalelkű embert s éppen ezért könnyű volt Bársonynak özv. Vér Jánosnét megnyernie magának, akit kukoricakapálásra fogadott fel a közúti fálnál. Az események ezután mint a láncszemek kapcsolódtak egymásba. Előbb egy utazési korcsmában, majd egy fűszerkereskedésben pálinkáztak. Ilyen hangulatban értek ki a boszorkánysziget füzeseiéhez, ahol, mint Bársony előzőleg az asszonynak elmondotta, egy kis kukoricaföldjű volt. Ez természetesen nem volt igaz . Bársony mindezt arra használta fel, hogy özv. Vér Jánosnét az elhagyott helyre kicsalja, hogy aztán végezzen vele. Terve sikerült is. A durvalelkű ember kapával verte agyon a szerencsétlen asszonyt, akit véres munkája után kirabolt. A törvényszék Bársonyt ezért a bűnéért 12 évi fegyházra ítélte. A mai felebbviteli tárgyaláso Bársonyt is elővezettették két szuronyos börtönőr kíséretében. A vád, valamint az elsőfokú bírósági ítélet ismertette után Boross Dezső dr. királyi főügyész mondotta el vádbeszédét s vádlott büntetésének felemelését indítványozta. A védbeszéd után a bíróság ítélethozatalra vonult vissza s rövidebb tanácskozás után Bársony István büntetését 12-ről 15 évi fegyházra emelte fel. Miután az ítélet ellen úgy vádló, mint védője felebbezést jelentett be, az ügy mostmár a legfelsőbb bíróság, a kura elé fog kerülni. Egy cigánykaraván pusztulése. Debrecenből jelentik. Az erdélyi Százhalom község határában a napokban egy cigánykaraván telepedett le. Valamelyik cigányrajkó a közeli erdő széle egy gránátot talált s nagy örömmel vitte a tanyára. A cigányok szerették volna felzedni a gránát sárgaréz orrát, kalapálták egy darabig, de eredménytelenül. Ezt el.ia tározták, hogy a rezet leolvasztják. Hatalmas máglyát raktak s a gránátot a lángok közé helyezték. A nagy hidegben a karaván apraja-nagyja körülállota a tüzet. Egyszerre óriási dördüléssel felrobbant a gránát s repeszdarabjai véres roncsokká tépték a cigányokat. Hét ember rögtön meghalt, öten pedig súlyosan megsebesültek, de a karaván valamenyi íigi tagja kisebb-nagyobb sérülést szenvedett. r Szegidt Inags^ar**fimerikai Bank Rt (Edrdsz Földhitelbank és Inagsar-Ilmerikai Bank (Budapest) alapítása.