Szegedi Friss Ujság, 1924. április-június (25. évfolyam, 79-149. szám)

1924-04-26 / 101. szám

XXV. évfolyam, 101. sz. ^ Szeged, 1924 április 26. ^ Szombat » Egyes szám ára : Egyes szám ára: faétköznap.............. 800 K­va^* és ünnepnap 1000 K ELŐFIZETÉSI ÁR HEN­IVBEIS 1 hóra ............21000 K VIOél^EIS 1 hóra ....................24000 K SZE3C3-E13DI POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal Szeged, Jóbai­ utca 4. szám Telefon számot: 12—62 és 2—52 Felelős szerkesztő »355ENNER SÁNDOR Kiadótulajdonos JENDRÉNYI LApS nyomda és hírlapkiadó vállalat rs. Igazgató és felelős kiadó RAG2 ANTALl Helferichi A­­rfaboni alatti, de a háború utáni Németország igen sok tekintetben össze van fűzve nevével. A háború alatt, m­int pesziai szakember és Icancszlár, a 'há­­boru után pedig mint a járadék mark­a m­egalcotója tett nagy és értékes szol­­gálatodcat tiazájának. Súlyos katasztrófa tehát Némzetorszá számára az a várat­­lan esemény, hogy a bellfassiai vasúti­­­atasztrófán­ Helfericia is egyik ál­dozata. Helff­richt működését a külvilág­, de maga Németország is sokféleképpen stéi meg. Különösen a franciák szemé­ben volt és maradt gyűlölt ez a német államférfin, ahol a háború harmadik esz­tendejében, 1916-ban még ,s meg tudta tenni azt a csodát, hogy a mindenhon­nan elzárt Németorszá állantháztartá­­si­ mérlege deficit nélkül zárulhatott. Ez a teljesítménye és pénzügyi zseni­alitása egyedüli jó volt akkor a világon, mert elért az esztendőben m­ár Angn­a is erős deficittel küzdött. Helferich a konzervatív politikusok egyik vezéralakja vol. Mint kancellár erős kézzel foga a nagy birodalom gyeplőjét, ügyes gazdasági és­­szociális érzékével sokáig el tudta hessegetni az élelem­szerhiány folytán fenyegető nyo­mort De a bábom igten bosszú Volta, nem k­evésbbé a teljes elzártság az összes vill tájak felől végül mégis le­­gyűrták minden­­yekezetét és 1917-ben már jelentkeztek a birodalomban az ételittezés! Icrizis ibajai, amelyek azután erős hatással voltak a nagyszerűen or­ganizált termelésre­ és német önbiza­lomra is. Heiferich a továbbiak folyam­­án is erős szakembere, támasza maradt a hada­­kozó Németországnak, de a természet­­tel, a véglegesen nincsennel szemben az ő szervezői ereje sem­ tudott megbir­kózni. A forradalmi díi­ár új kormányok el­­szifförte Vilaios császárai őt is a pol Gtic­a szinteréről és a 'köztá­rsasági Vá­lasztások alkalmával csigván 'mint eggy­­szerű képviselő került a Házba. A szél­sőséges elemek, a 'demokraták és bzo­­chaisták igen hevesen támadták­­állan­­dóan, sőt részben őt okolta minden rosszért, mely a háborval és annak szerencsétlen k­övetkezményeivel a né­­z­tetségre zúdult. •Közben azonban az­­d­j német közhiá­­nyok és parlamentek alatt rohamosan pusztult. Itt jött m­inden az országban tovább, eljött a Ruhro bonyod­alom, a nyárk­a k­atasztrófája, a szerencsétlen szi­léziai és egyéb események. A polázs^ Tfizannia az új vezetők­ben is megrendült és ^ 'konzervatív párt, élén Helferichhel, az egymást kö­­vető választások­ során mind erősebb és erősebb lett. Helferich szakértelmét új­ra igénybe vették, szavának — bár a szélsőségek és demagógia állandóan tí­­ntaiílác — 'nagy súlya lett parlamentben lész S közvélensény előtt. A Cuno­ktam­­ány idején már leghívebb és leg Szalmasabbe pénzügyi és gazda­sági tanácsadója volt a kormánynak és a Stressemann-kormány is nagy súlyt szelvezett véleményért. A márfelzuhanás­­és legnagyobb k­rízis pilanatában Hel­­derrich nagy energiával állt a kormány háta mögé és erős szervezői képességé­vel, tekintélyével rábírta a német ipart és nagybirtokot az állami hitelek jótál­lására, melynek alapján­­megteremtette a járadékmárkát és az utolsó pillan­atban Németországot a már kilát­alan jö­­­vőtől, az összeomlástól, államcsődtől és éhenhalástól megmentette. A sors különös szeszélye, hogy ez az Eajber most hirtelen egy­ kis svájci városr­­a pályaudvarán, egy vasúti katasztrófa­­fának essék áldozatul, éppen akkor, ami­kor hazája érdekében külföldön végzett szolgálatairól utón volt visszafelé. K ész Németorszg mélyen gyászolja Helferichet és a szélsősn ek, legnagyobb politikai ellenfelei is elsm erik róla, hogy nagy emb­er — és mind­enkor köi­­vetítezetes ember volt életében. A né­met nemzet nagy gyásszal ülte meg Hel­­ferich halála hírét, miért a napi politikán túl van valam­i ösztönszerű is az ember­ben. Jól jegyzi meg a Berliner Tagblatt Helferichről irt nagy nekrológjában: Hel­­ferichben elvesztette Németország a ma­ga Tisza Istvánját. Ezt az államférfit is gyötörtak, a vesztére törtek életében, akár a magyarok Tisza Istvánnak. Ezt az államférfit is keresni, visszahívílni fogja még a német nemzet egyszargu­­lag — mint tragikus halála pilanata óta Tiszát a magyarok! ... Smith bankár Londonban Londonból jelentik; J. Smith asimeri­­kai bankár, a népszövetségi­ m­agy­aror­­sz^i m^biz­ottja tegnap London­ból Pá­­risba utazott. A pénzügyi megbizott el­utazása előtt nyilatk­oziott a magyar talp­­raállásról és többtek­ között ^ket mon­dotta:­­ I 1 i 1 — Miután elintéztem­ odahaza minden üzleti és magánügyemet, előbb Hét napra Pak­sba, onnan sjenten keresztül Budapestre m­egyenk, atiél it mindaddig szándékozom tartózkodni, amíg támo­gatásomra szüksé lesz. Nagyon meg­tisztelő reám nézve az Önök bizalma és legnagyobb lelkesedéssel fogok hozzá a magyar szanálás munkájához. Meg vagyok róla győződve, hogy a nemze­tek szövetségének erre vonatkozó terve feltétlenül egészséges terv, amely min­­den­ portécától mentes és a legkitűnőbb üzleti elvek­en épül fel. A magyar szanálási terv keresztülvite­lének, remélem, nagy hasznát fogja lát­ni mind Magyarország, mind Európa. Az amerikai üzleti világ meg van győződv­e az európai általános újjáépítés szükségeiről és ennek a feladatnak Ma­gyarország újjáépítése fontos részét al­kotja.­­ Ismétlem, hogy a legjobb szándék és a legkomolyabb lerecsvny vezet abban, hogy Magyarországnak a legjobb tudá­­somhoz képest segítségére legyek. Smith főmegbízott hétfőn, vagy ked­den érkezik Budapestre és azonnal el­foglalja hivatalát. A lap és a májusi háttér. Budapestről jelentik: A lakók szök­­­etik az ipari és kereskedelm­i körök­kel egyetértésiben csütörtökön mielőtt Bródy Ernő dr. elnöklete alatt értekez­letet tartott Az értekedet elhatározta, h­ogy sürgős memorandumban fordul a kormányhoz és kéri, hogy a kormány az aranyparitásos bérek fizetését má­jus 1­-től halassza el augusztus 1-re. Hivatkoznak a rencefivül súlyos gaz­­dasgi fielysseire, amely lehetetlenné te­szi, idcz a lakók 7 százalékos arany házbéres­et, a kereskedők és iparosok pe­dig 18 százalékos arany özsetbéreket fizessenek. A halasztási' senkit sem érijel sérelem és' a korte­ány is várhat a súlyos következmények kerülése érde­kében, amíg némileg tisztulabb lesz a helyzet. A 'm­emorandumot a laktét ször­­vetséje 'pénteken adja át a­ a miniszter­elnöknek és a nőjóléti miniszternek. szerint. A belgrádi milliós ékszer­olvar a bíró­ság előtt A törvényiszék Wild-tanácsa ma dél­előtt a rendestől eltérően, a szerb ben­­tetőtörvényt könyv szerint "hozott ítéletet " egy nagyszabású eszterlopás ügyében. " Mint annak idejé­n megírtuk, Nagy Sán­dor L éves segedi asztalossegéd Bel­­grádban, ahová munkakeresés céjából utazott le, egy ottani ékszerkereskedő­­nél, névszerint Jusztics Dezsőnél bérelt lakást, akit Szegedről ismert s aki szintén akkoriban ■fetepedett le Belgrád­­ban. Nagy Sándor hatheti ott tartózkodás után csakhamar arról győződött meg, hogy Jusztics az üzletből éjszakára ha­zaihordott ékszereket nem­­igen rakja hét lakat alá, sőt n­ég a lakfeát is teljesen őrizetlenül hagyja ideközönldni Ezt a kitfine alkalmat használta ki Nagy, aki 1923. május 6-án álkulcs segítségével a bez^ szoba a^^ját ádnyitotta s az szeifekkel marakott papírd­obozzal a­­ió­­na alatt azonnal vonatra ült ,s elhagyta Beserádot. Az ellopott papírdobozban 90 'darab női aranyfüg­gő, 15 darab gyémánt gyű­rű­, 1 ezüst Ivók­a, 2 pair gyémánt függő, 50 'pár gyermek aranyfüggő, 43 pár drágaköves női fügő, 2 darab ezüst ci­garettatárca, 1 darab gyémánt és 1 da­­reb­­arany níciké, 150 grstam külön­böző töri arany és 8 gyémántidőves gyűrű volt. Az ellopott fágyak összes értéke feinttegy­­5—6 millió korona Volt a Scbrona azor­ kurzusa szerint. A­ gaz­dag zsá­mánnyal Nagy Szegedre szökött az itt lakó feleségéhez, azonban pár najv itt tartózkodás után Nyíregyházára, majd Budapestre utazott. Innen Kiskuti­­félegyhá­zára ment s ott az ékszerek egy részét Szájermini Róbert ékszerész­nél­­hagyta értékesités­ végett. A tört­­ara­nyat Burger Jenő vette meg, m­ig a lo­pott éksszerekből egy karórát és egy nyakláncot Nag­y­ fátestének ajándéko­­zott, mielőtt hír tovröjb­ett volna. A bertádi rendőrség távirati m­egke­­reséseire a szegedi rendőrség Nagy Sán­dort m^ a féligyhizai vasúti állom­á­­son letartóztatta s az ügyészség fog­házába szállította. A viz^álőbirói ki­­hallatása alkalmával Nagy ravasz trük­­k- szökést kísérelt meg, de elfogták. Nevezetesen, amik­or a börtönőr Nagyot vissza akarta kísérni a celljába, az hirtelen megfordul s erős paprikát vfo­tett a börtönőr szemébte, s a szirtán a­­tör­­vényszéki épület hátsó lépcsőjén az ut­cára futott. Csaknem félórás hajsza után tudták csak elfogni s a fogházba visz­­szakisérni. A mai főtárgyaláson, amelyen a vá­dat Papp Sándor ügyész képviselte, el­mondotta úgy, hogy a lopást végső kényszerből követte . Ugyanis a szer­bek — miután­­magyarskanizsai sz­é­­tésű —­ katonának ak­arta besorozni, azonban ő nem­ akart, bevonulni. Min­denáron szökni akart, azonban nem volt pénze. Joszticsnál 5—600 dinár s kölcsöne volt, azonban ezt, dacára a t­öbszöri­­ felszállásnak, nem tudta visszakapni. Miután nem sok idő volt a gondolko­­dásra, magával vitte az ékszeres dobozt Aájenifan, Bürger és Nagyné, akik­­mint orgazdák szerepeltek az ügyben, tagad­ták azt, mintha tudták volna, hogy az ékszeres­ lopás útján kerültek­ Nagy Sán­dorhoz. Azt vallotta, hogy Nagy azt a kijelentést tette nekük az ékszerekre vo­natkozólag, hogy azokat­­­ csődbe ju­tott belgrá­ti zálogházban vásárolta ösz­­sze eladott ingóságai árából. A bíróság Pártos Simon dr., Wwttnie Rezső dr. és Márton József dr. ügyvédek védbeszéde Után a szerb büntető tör­­vénykönyv alk­almazásával — miut­án vádlott idegen ország területén követte el a bűncselekményt — 3 évi börtönre ítélte. Az orgoniáz­st felmentette az el­lenük­ emelt vád alól. Fellebbezés folyt­án az ügy a tára elé fog kerülni. Nílly Ishaimé az egészsépa. Mairtulk, hogy Nátly Istvánné sze­gedi lakos ezek több kereskedő följelen­tést tett, hogy a tőlük kölcsönzött­­ösz­­szeget nem fizette vissza s attól tartanak, hogy pénzük veszélyben forog. A rend­őrség ene kihalgatta az asszony fér­jét, aki azt adta elő, hogy nem tud a k­ölcsönzésről semmit. Az egészet fele­sége csinálta, aki miszállt területre utazott. A rendőrség intézk­edésére Netignét a határon őrizetbe vették s Szegedre hoz­­ott efeinte tagadást kísérelt­­meg.,, majd férjére ak­arta áthárítani az ügyet. Tegnap azonban beismerte,­­hogy az ő szerencsétlen spekulációja során veszett el a pénz. Férjét erre a rendőrség sza­­badlábra helyezte, míg Nád­ynét isk­í­­sérték az ügyészség fogházába. A szín­űp bizottság­ ülése- A szinSgyi t^zottsági ülés ma után folyt le Qaál Endre dr. táirairta-* nácsnek elnöklete alatt, aki bejelentette, iH^y a beérk­ezett színműpályázatok a bir^a bizottság tagjai között elolvasn végett szétosztatták. it^a Wimmer Fü­­löp *E élőadások késedelmes megssiez­­dése miatt emelt szót és a gyakran elő­­forduló bajok orvosását kérte. Ugyan­­csak szóvátette i­m­mer bizottság­t, azt is, hogy a színészek állandóan a­­karzatnak játszanak. Az elhangzott panaszok­ra Andor Z­sig­­nschid színigazgató rájelentette, hogy ami a sérelmes panasi első részét illeti, azt annak let­et betucstii, hogy a szkiház szer­kezete botrányosan rosszkorban van. A huzószerk­ezetek rosszul midiinek s ár' tmidóan baj van veleé. Ez mS'oka annak — úgymond, — 'sfogy az előadások többnyire spontatlanul kezdődnek .Seg. R­ámutatott arra is,­­hogy a színház fe­­jezete becsorog s nem lesz csoda, ha egy napon az egész menyezet beszakad. Becsorog a festőterem is, ahol ebből kefolyólag máris sok­­kár támadt. Ami a »karzatot« illeti, a színgazgató beje­lentette, hogy a bajokat orvosolni fogja. Gaál tanácsnoki a szmügyi bizottság elnö­kre megütközve tapasztalta, hogy — bár utasítás történt — a m­érnökség még most sem­ fégott hozzá a javítási munkálatok­h­oz. Végüi Andor színigazgató bejelentette,, hogy legközelebbi alkalom­mal a B. U. R. című szindarabot is műsorra tűzi. Do­­bay Gyula dr. indítványára, mielőtt még a darabot műsorra tűzné­, a­­színügyi bizottsági tagok­ áttanulmányozzák a darabot Legszözesebb színre kerül a­ Pillangó Torlasszony, Tirts Marat, ez­en­­kívül m­ég a Rózsalány, Ivanov, A Sére­lem' utcára, Fogadósné és a Liliom. A jö­vő szezonra szerződtetett tagoid név­sorát a jövő havi ügé­n mutatja be a színdirektor. — Gyülekezési tilalom. Budapestről jelentik: A belügyman­asztérium­ rende­letet adott ki, amelynek értelmében áp­rilis 27-től május 2-ig sem gyűlések, sem felvonus fók, sem pedig elejöve­­tesek nem tarto­atók meg.

Next