Szegedi Friss Ujság, 1927. január- március (28. évfolyam, 1-77. szám)
1927-03-09 / 58. szám
XXVIII. évfolyam, 58 sz. ♦ Szeged, 1927 március 9. * Szerda » Egyes szám ára 8 fillér ügyes szám ára : létköznap ...... 8 fül. vasár- s ünnc.ap 16 fill. ELŐFIZETÉSI ÁR HELYBEN: Egy hóra .... 2 P 40 f. Negyedévre .. .. 6 pengő VIDÉKEN: Egy hóra .. . 2 P 60 f. Negyedévre .. .. 7 pengő SZEErEIDI POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal Szeged, Jókai utca 4. sz. telefonszámok 12—02 és 2—52 vedelét szerkesíti WEINER SÁNDOR Kiadótulajdonos ENDRÉNYI LAJOS gomda- és hírlapkiadó vállalat il. Igazgató & lefefon kiadó RÁCZ ANTAL Színház és kritika. Az utóbbi hónapokban több alkalommal szóba került a színházzal kapcsolatban a kritika. Faragó Ödön színigazgató nem egy alkalommal szóban, sőt írásban is jónak találta lábbeli alkalmatosságát a színházi kritikusokba törölni, mert az csak természetes, hogy a köz pénzén szubvencionált és részben fenntartott színház nívótlan előadásaiért, a gyenge előadások miatti részvétlenségért nem okolható a százmilliós közpénzekkel ajnározott színházi vállakozó, hanem a májbajos sajtó. És íme, a hétfői tanácsülésen sok mellett szóba került az is, hogy a színészek deprimáltak, kedvtelenek és e kedvetlenségnek állítólag a polgármester egy odavetett kijelentése szerint oka volna a sajtó. Nos, igen. Nem restelljük kijelenteni, sőt Somogyi polgármesternek illik tudnia a legjobban, hogy kizárólag a sajtó az oka a mai tisztultabb helyzetnek és felfogásnak, mely a szegedi színház házi kezelésbe vételével a legelső komoly lépés a züllés és pusztulás legmélyére sülyedt vidéki színészet megmentéséhez és új reneszánszának megteremtéséhez. Nehéz harc volt, amelyet folytattunk e cél érdekében. Közönnyel, intrikával, a kultuszminisztériumtól, színészeti felügyelőtől, színészegyesülettől kezdve végig a szegedi hatóság minden fórumán át magáig Somogyi Szilveszter polgármesterig mindenkit szemben találtunk magunkkal. Büszke, polgármester úr, a szegedi sajtónak az a néhány munkása, akik a becsületesség, a tisztesség, a meg nem vesztegethetőség vértezetében, az önérdekkel szemben, a közérdeket e kérdésben diadalhoz segítették. Mi, polgármester úr, arról mondottunk és mondunk csak kritikát, amit saját szemünkkel láttunk, saját érzékszerveinkkel tapasztaltunk és saját lelkiismerettel megbíráltunk. Két éve kezdtük a chartot a tisztulásért, a tisztánlátásért, a szegedi s a vidéki színészet mentése érdekében. Két évnek minden sorát, mely e kérdésben lapunk hasábjain megjelent, igazolta teljességében az idő. Pedig ez a harc nehéz volt és ebben a harcban mint nyakas ellenfelek, majdnem az egész két év folyamán mindig szemben állottunk Szeged város érdekeinek két legönzetlenebb és legrajongóbb szolgái, a Szegedi Friss Újság és Somogyi Szilveszter. ön, polgármester úr, zárt ajtók mögött Faragó Ödönnek adta aszínházat, amíg mi a nagy nyilvánosság előtt megírtuk, hogy Faragó Ödön pénz nélkül nem lehet vállalkozó igazgató és legkésőbben 3—4 hónap alatt az anyagi csődbe viszi újra színházunkat. A katasztrófa pontosan bekövetkezett, csak azzal a különbséggel, hogy az anyagi csődhöz párosult a művészi csőd is. Jött a házi kezelés. Ez év február hava, oly műsorral és gyenge előadásokkal, melyekkel nem Szegeden, de Pócsmegyeren nem szabad operálnia színháznak. Faragó Ödön színigazgató valósággal iskolapéldáját adta annak, hogyan nem szabad színházat vezetni. Kétségbeejtő az a hozzánem értés, mely a szereposztásban, a műsoröszszeállításban és darabösszeválogatásban a művészi vezetést egész február havában jellemezte. Nem csoda, polgármester úr, ha lehangolt, deprimált, kedvetlen a társulat. Azt a tehertételt, melyet az ily művészi vezetés jelent, a színész, mint legérzékenyebb szeizmográf érzi meg a maga bőrén. Van nekünk kiváló drámai rendezőnk és nézze végig az ez évi színlapokat, mikor rendezett Baróti József. Van olyan színésze a társulatnak, akiről, anélkül, hogy próbát tett volna a szinigazgató velük, longum et latum hirdeti, hogy rossz színészek, használhatatlanok. Van egy sor színész, akiket ajnároz, akik mindig játszanak, sőt, akiknek a létszámapasztás után több fizetése, külön fellépti díja van, mint ezelőtt. A társulat egyik művésznője kiváltságos elbánást és helyzetet élvez, ami nem éppen lelkesítőleg és stimulálólag hat a társulat többi tagjára. Vagy szabad megtörténnie annak, hogy színészek maguk nem tudnak már hallgatni és kénytelenek társulati ülésen az igazgató műsorösszeállítását, művezetését kritika tárgyává tenni. Nézze meg polgármester úr, majd mindennap műsorváltozások vannak és erre a hétre éppen a harmadik változott műsort közlik a lapok. Végül legyen szabad rámutatnunk arra, hogy a városban a legkülönb híresztelések vannak, így ismert az ön és Fodor tanácsnok közötti ellentét, melynek híre, a cáfolat dacára rendíthetetlenül tartja mzagát abban a formában, hogy ön, polgármester úr, bizonyos politikai személyek befolyása alatt Faragó Ödön jövő évi művezetéséhez köti magát, míg Fodor Jenő a színház anyagi és művészi jóhíre érdekében pályázat kiírását tartja szükségesnek és feltétlenül olyan színigazgató alkalmazását, aki kitűnő színpadi szakember és az irodalom ismerője, de nem színész. Ugyanekkor már ebbe a kérdésbe is belekeveredik az átkos politika. Olyan hírek terjednek rágják magukat a szenzációéhes közvéleménybe, hogy több volt szabadkőműves szervezet befolyásos tagjai interveniálnak a torony alatt Faragó Ödön további művezetése érdekében, s ugyancsak egy, a jövő héten sebtében, Faragó Ödön címszereplésével megszervezendő díszelőadás Várhelyi prelátus tiszteletére, a prelátus személyén át a szegedi papság és katholikus klérus jóakaratú támogatását célozná a művezető-igazgató további megtartása érdekében. Elmondott ime, polgármester úr a kritika tényeket azért, hogy rámutasson arra, mi az indoka a színtársulat deprimáltságának. A pletykára rámutattunk — per tangentem — hogy indokoljuk, miért sürgős a művezető megválasztása. Ne legyen talaja a pletykának, a találgatásnak, híresztelésnek, mely az ön nagyrabecsült személyét, amint látja, sem kíméli. Végül pedig legyen szabad megnyugtatnunk Méltóságodat, mi a város érdekeinek mindenkor becsületes, tisztakezű, őszinte sáfárjai óhajtjuk a legjobban, hogy a hosszú harc után, a művezető helyes megválasztásával, a jövő esztendőben az a nagy öröm és boldogság érne ben-hírünket, hogy ne bírálni, csak megérdemelten dicsérni kelljen a szegedi színház művészi nívóját, mesteri játékrendjét és nagyszerű előadásait. Ebben az esetben megérjük az ön, éppen a napokban hangsúlyozott célját: a magyar vidéki színészet diadalmas reneszárs.14. ORSZÁGGYŰLÉS. Az országgyűlés mai ülésén több kisebb törvényjavaslatot hoztak tető alá. Az első szónok Kálnoky Bede Sándor előadó beterjesztette a bizottság jelentését a biztosítási törvényjavaslatról. Majd áttér a Ház a trianoni szerződéssel kapcsolatos egyes katonai rendelkezések kiegészítéséről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalására. Gróf Csáky Károly honvédelmi miniszter kifejtette, hogy a javaslat jelentősége abban áll, hogy katonai kérdésekben első ízben sikerült a nagyhatalmakkal a magyar kormány javaslatát elfogadtatni. A páncélautók az állami rend fenntartását kívánják biztosítani. A Ház ezután úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadta a javaslatot. A polgári iskolákról szóló törvényjavaslatot Máday Gyula előadó ismerteti. Kifejti, hogy a polgári iskolákat a miniszter a magyar polgári társadalom iskoláivá akarja megtenni. Kéthly Anna a következő felszólaló. Ellenzi a javaslatot, mert elvágja az egységes fejlődés lehetőségét. A javaslat csak osztályszempontokat néz, minden osztály számára más iskolatípus van. A gimnáziumi és a reáliskolák a középiskolák intézetei, a polgári iskolák a munkásosztályéi, ahonnan nincs meg az emelkedési lehetőség. A javaslat csak a most uralkodó tisztviselői osztálynak kedvez. Nem fogadja el a javaslatot. Utána Kócsán Károly hosszasan foglalkozik a nyolc osztályú polgári iskolával kapcsolatosan megnyilvánuló lehetőségekkel, amelyhez maga is csatlakozik olyan formán, hogy a 4 osztályból álló gazdasági, vagy ipari iskolák felépítésére van szükség. Ezután foglalkozott a polgári iskolai tanárság sérelmeivel, ismertette azokat a kívánságokat, amelyek a javaslat tárgyalása kapcsán a polgári iskolai tanárok kifejezésre juttattak. E szerint kérik a rangsor méltányosabb megállapítását, esetleg a rangsor eltörlésével az automatikus előlépésnek az elemi iskolai tanítóknál bevált rendszerét, a pótlékok rendezését, a háborús évek beszámítását és a nyugdíjkérdés rendezését. A törvényjavaslatot elfogadja, egyben tolmácsolja a miniszterelnöknek a polgári iskolai tanárok üdvözletét a javaslat alkalmával. Petrovácz Gyula örömmel üdvözölte a javaslatot, amely a szélesebb néprétegek kulturális előrehaladását biztosítja. Nem érti, miért ellenzi a javaslatot a szociáldemokrata párt, amikor azt a legnagyobb örömmel kellene fogadniok A tanórák heti óraszámát 22-ről mielőbb 20-ra kell leszállítani. Hangoztatta, hogy a felekezti iskola híve és mindig szembe fog szállni a felekezeti iskola ellenségeivel. A javaslatot elfogadja. Pesthy Pál igazságügyminiszter benyújtotta ezután az ingó jelzálogról szóló törvényjavaslatot és büntetőnovellát. Mivel több szónok nem volt, az elnök a vitát bezárta. A Ház elhatározta, hogy a javaslat tárgyalását holnap délelőtt 10 órakor folytatja. Az ülés 2 órakor ért véget. Az algyői komp, Szeged és Hódmezővásárhely köözött a kocsi- és autóforgalom az algyői kompon keresztül bonyolódik le. Már magában az a körülmény, hogy kompon át történik a közlekedés, nagyban megbénítja a forgalmat. Ez azonban a bajoknak egy kisebb részét képezi, csak sokkal súlyosabb a forgalom gyorsaságára és zavartalanságára nézve az, hogy az algyői komp nagyon elhanyagolt állapotban van. A közlekedés gyors lebonyolítását teljesen meggátolja az a körülmény, hogy a kompnál hoszszú félórákat kell várakozni az átkelésre. Ez azonban még mindig nett a legnagyobb baj. Mind a két oldali komplejáró oly kriminálisan rossz karban van, hogy nagyobb járművekkel teljesen lehetetlen az átkelés. A kompnál a feljárók veszszőkből vannak megkonstruálva, a vízállás állandó változása miatt, azonban ezek egyáltalán nem stabilak és így szinte hasznavehetetlenek. A feljáróktól a töltésekig vezető utak is elhanyagolt állapotban vannak, főképp esős időben a mély kátyúk miatt, úgyhogy a sima és gyors közlekedésre nézve ezek mind súlyos zavaró momentumok. Ezen körülmények miatt a teherforgalom nem bonyolódhatik le az algyői kompon keresztül, h hanem a megrakodott gépkocsik kénytelenek a 30 kilométer, kerülőt jelentő makói úton közlekedni. Ez a került aztán nemcsak késést, de árdifferenciát is jelent. A minisztérium tudomásunk szerint már adott ki rendelkezést az útszakasz megjavítására és az államépítészeti hivatalnak módjában állana a munkák elvégeztetése, sőt már köveket is szállítottak az algyői komphoz a renoválás céljaira, azonban nem tudni mi okból a közigazgatás labirintusában még mindig késik ezen munkálatok megindításának elrendelése. Jó szolgálatot tenne az államépítészeti hivatal, ha módot találna az útjavítási munkák haladéktalan elkészítésére, mert a közlekedőknek nagyon sok bosszúságát, kárát előzhetné meg a munkálatok haladéktalan megkezdése. Háromemeletes bérpalota terve Felsővároson. A felsővárosi Minorita rendház és régi falai között rövidesen megindul a nagy újjáépítő munka. A több, mint 200 éves épület helyére egy új,háromemeletes bérpalota kerül, s ezzel Szeged város közönsége újabb 102 lakáshoz jut majd. Az épület egy részét a Minorita-rendház foglalná le magának, tehát — hogy úgy mondjuk — egy füst alatt két igen fontos problémát lehetne megoldani, ha ezt maga a város hatósága is úgy akarja. A gyönyörű és gazdasági szempontokból is jelentős súllyal bíró terv gyakorlati részén elsősorban is a pénz kérdése csúcsosodik ki, amely nélkül a legszebb terv is csak terv marad. A dolognak ez a legnehezebb, része, mint most értesülünk, a legjobb után halad előre, amennyiben az összes építkezési költségeket egy angol pénzcsoport folyósítaná, mégpedig igen kedvező feltételek mellett. A négy utcára szóló, háromemeletes modern bérpalota és az ezzel kap-