Szegedi Friss Ujság, 1929. április-június (30. évfolyam, 77-153. szám)
1929-06-12 / 137. szám
Egyes szám ára: Hétköznap............. 8 fillér Vasár* és ünnepnap 16 fillér Bőfizetési ár HELYBEN egy hóra . . . . 2 P 40 1. Negyedévre . . . . 6 P — vidéken tgy hóra . . • • . 2 P 60 1. Negyedévre . 7 P — SZECSE1ZDI FRISS ÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP VI KKK. évfolyam, 137. szám « Szeged, 1929 junius 12. » Szerda • Egyes szám ára :fillér Szerkesztőség és kiadóhivata : Szeged, Jókai Utca 4. szám. Telefonszámok: 12*62. és 2*54 • Felelős szerkesztő: ZWEINER SÁNDOR Kiadótulajdonos: ENDRÉNYI LAJOS nyomda* és hirlapkiadóvállalat rl ' Igazgató és felelős kiadó RÁCZ ANTAL Madrid és Bukarest A világ érdeklődésének homlokterében a jóvátétel most elintézett ügye mellett három kérdés áll. Az első a kisebbségi kérdés,amelyben állítólag Stresemann német külügyminiszter állásfoglalása lesz szenzációs és ad új lökést az ügynek. A kisebbségi ügy bennünket is közelről érint, de ez alkalommal aligha lesz a madridi vitában komolyabb szerepünk, mert az őszre válik aktuálissá Stresemann mostani állásfoglalása nyomán. A másik kérdés a kisantant szerepe a felvetett optánsügyben éppen akkor, amikor a spanyol döntőbírósági szerződést aláírtuk és Bethlen Madijában egész sor ufjabb külpolitikai sikert ért el. Érdekes, hogy a román és ennek nyomán a kisantant sajtó most hétfőn fedezte csak fel azt a beszédet, amelyet Bethlen múltkor a Névtelenílős emlékműve előtt mondott. Úgy hitszik tehát, hogy a románoknak két hétre volt szükségük, hogy ezzel a tieszéddel szembenézzenek. Természetesen valamennyien előhozakodnak az aptánspörrel megint, hogy az optánstárgyalás a mi hibánkból fog abbamaraadni s általában úgy bieszélnek a bécsi tárgyalásról, mintha Románia külön kegyet gyakorolna akkor, mikor velünk szóba áll. Bukarestben, úgy látszik, elfelejtik, hogy az a magyar álláspont, amelynek jogi érvélyesítése előtt nyitva áll az ajtó a Népszövetségben, sokkal többet kiicsit Magyarországnak, mint az az álláspont, amelyet mi a bécsi tárgyaláson és az azt megelőző tárgyalásokon is elfoglaltunk a békés megegyezés kedvéért. Minden valószínűség szerint közünséges zsarolási manőverről van só. Célja az, hogy olyan atmoszférát teremtsen, amelytől a román kormány — előttünk ismeretlen okol, !' — azt várja, hogy a végletekig elleúződjanak, vagy megszakadjanak a magyar-román optánstárgyalások. A harmadik közérdeklődést keltett ügy a spanyol-magyar szerződés. Magyarország, bár keserves tapasztalatokon nyugszik az a meggyőződése, hogy az európai békét el issorban reformmal és nem petrifikilással kell védeni, mégis azokhoz az államokhoz tartozik, amelyek elsőnek igyekeztek döntőbírósági szerződéseket kötni. Magyarország eddig ilyen szerződést aláírt Ausztriával,Svájccal, Olaszországgal, Törökországgal, Lengyelországgal, Finnországgal, az Egyesült Államokkal és ezek a szerződéseink nem külön politikai célokat, hanem csak a nemzetközi jogrendet szolgálják, hiszen az országok, amelyekkel ilyen szerződést kötöttünk, a legkülönfélébb érdekszférába tartoznak. Külön érdekességet ad a spanyolmagyar egyezménynek, hogy amikor ennek megkötésével Magyarországdöntő bizonyítékát adja annak, hogy céljait és fejlődését békés úton akarja elérni, ugyanakkor egyes szomszéd államok azokhoz az elavult diplomáciai módszerekhez térnek vissza, amelyek 1914 előtt és közvetlenül a háború után voltak divatban. De ez a mozgolódás ellenünk, éppen a spanyol-magyar szerződéskötés pillanatában, egyszersmind tanulságos összehasonlításra is alkalmat ad. M Magyarország mindenkivel igyekezett kötni döntőbírósági szerződést, akiről tudta, hogy szándékai becsületesek, hogy az aláírt szerződést meg is tartja és hogy minden egyes előírt esetben alkalmazni is fogja. És nem kell attól tartania, amikor olyan esetek merülnek fel, amelyekben a döntőbíráskodás előreláthatólag nem olyan kimenetellel járna, mint az illető állam kívánja, hogy akkor az az állami a szerződést egyszerűen papírrongynak tekintse. De hogy Magyarország még ilyen tapasztalatok után is hajlandó kivétel nélkül minden egyes állammal ilyen szerződési viszonyba lépni, azt bebiizonyította, amikor tavaly szeptemberben elfogadta a hágai nemzetközi bíróságra vonatkozó jegyzőkönyv 36-ik, úgynevezett fakultatív szakaszát. Csodálatosképpen e jegyzőkönyv aláírói közül hiányzanak éppen azok az államok, amelyek gyengítik a döntőbírósági szerződések rendszerét és amelyek azt akarják elhitetni a világgal, hogy Magyarország az, amelyik nem akar ilyen szerződéseket kötni. Tevendek, ha azt hiszik, hogy még mindig 1918- ban és 1919-ben élünk, amikor sok mindent el lehetett hitetni magyarországról a külföldön. A knltnsxtárca vitá|a. A képviselőház ülése. A képviselőház mai ülését 10 órakor nyitotta meg Almássy László elnök. Folytatták a kultusztárca részletes vitáját. Klein Antal: Minden elfogulatlan kritikának el kell ismernie, hogy a kultuszminiszter nagyszabású programot tűzött maga elé, viszont az is igaz, hogy a mindenkori pénzügyminisztereknél^eki voltak a legnagyobb sikerei.^KT miniszternek hervadhatatlan érdeni^voinnak a népiskolák fejlesztése terén. A nyolc osztályos elemi iskola kötelezővé tételét helyesli. Pogány Frigyes elismeréssel szólt a miniszter működéséről és munkájának eredményéről, melyre minden magyar ember büszke lehet. Az iskolai építési akciót tovább kell folytatni. Klebelsberg kultuszminiszter hangoztatta, hogy újabb programot nem ad; örömmel látja, hogy a Ház minden oldalán megértés nyilvánul meg a kultúrpolitikai munkája iránt. Sajnálja, hogy Kéthly Anna felszólalásában a levente egyesületekről szólva — ellenük támadást intézett. Tiltakozott az ellen, hogy kifogásolják a levente egyesületieiket, hogy a szociáldemokraták az osztályharc kedvéért szét akarják ezeket forgácsolni. Csökkenteni kell az admannisztratív kiadásokat, kevesebb aktára és kevesebbtisztviselőre van szükség. Az új iskoláknál a B-listás tanítókat kell alkalmazni, ami által nagy nyugdíjtehertől szabadul meg az állam. Arra igyekezett, hogy az egyetem dicsnövényeit, a főiskolákat megszüntesse. A férfi és a női pedagógusot összeolvasztotta és kapcsolatba hozta a szegedi egyetemmel. A közgazdasági fakultást a négy egyetemmel olvasztja össze A racionalizálást a törpe elemi iskolák megszüntetésével folytatja. Szeged és Debrecen hasznát látják azon monumentális áldozatoknak, amelyeket az egyetemen révén hoztak. A szegedi fellendülés láttára PKTS sárosa is arra a belátásra jutott, hogy segítségére siessen a letelepedett egyetemnek. A magyar nép rövid nagyobb megértéssel fordul a kulturális feladatok' felé. Azokkal szemben, akik a gazdasági fejlődést szembe akarják hozni a kulturális fejlődéssel, Széchenyire és a nagy reformátorokra hivatkozik. Szabó István (sokorópátkai) elismeri a miniszternek azt a megállapítását, hogy azzal a 4,5 millióval, amelyet a tárcától elvennének, nem igen lehetne a gazdasági válságot leküzdeni, arra kéri tehát, hogy folytassa építő munkáját. A mezőgazdasági szakiskolák felállítását sürgette a Dunántúl. Malasics Géza utalt arra, hogy a szociáldemokraták a nemzethez tartozónak vallják magukat és nem helyes, hogy a hazaárulás vádját akarják rájuk tűzni. Minden magyar ember felháborodással látja azokat a tankönyveket, ameyekből az utódállamokbeli magyar gyermekek tanulnak. Nekünk arra kell törekednünk, hogy a mi nemzetiségeink megfelelő tankönyvekkel legyenek ellátva. Kéri a miniszter, hogy az iskolaépítés terén folytassa további építőmunkáját. . Klebelsberg miniszter kijelentette, hogy nem illette a hazaárulás vádjával a szociáldemokratákat, különösen nem Kéthly Annát, akinek" mindig vannak" gondolatai, csak azt mondotta, hogy a nemzetnek fáj, ha ilyen beszédek hangzanak' el a képviselőházban. ■Tcmcsváry Imre szerint a magasabb kulturaivó hozza magával azt, hogy a magyar nemzet gazdasági tekintetben is elfoglalhatja azt a helyet, amely őt megilleti. Behatóan foglalkozott a tanfelügyelők problémájával és felhívja a miniszter fegyelmét a gazdasági továbbképzés fontosságára. Hegymegi Kiss Pál hangoztatta, hogy egyáltalában nincs szó a költségvetés csökkentéséről. Kulturális tekintetben a törvényhozásban nincs pártkülönbség. Sztankovics János a felekezeti öszszetartást hangoztatta és szóvá tette az alsó papság sanyarúhelyzetét. A nyolc osztályos népiskolától nem idegenkednek, de fontosnak tartják a földmivesiskolákat, sőt szeretné, ha a törvény kötelezné a gazda ifjakat a földmíves ismereteknek külön e célra rendezett előadások révén való elsajátítására. Barabás Samu az egyházak kulturális terheivel foglalkozott. Neubauer Ferenc a pécsi egyetem kérdésével foglalkozva, hangoztatta, hogy a Dunántúl is éppúgy el volt halagolva a múltban, mint az Alföld. Ezért a pécsi egyetemnek fokozottabb támogatását kéri. A költségvetést elfogadta. Az elnök szünetet rendelt el. Délután Kontra Aladár a protestáns egyházak magasabb állami támogatását, a hitoktatók' 'óradíjának emelését sürgette. Káger József az iskolán kívüli szépnevelés eredményeire mutatott rá. Simon András a pécsi egyetem fejlesztését és támogatását kérte. Erődi Starrach Tihamér az iskolaépítő program i intenzív folytatását kérte. Huszár Mihály rámutatott arra, hogy a felekezetek között béke uralkodik"; ellentétekről nem is érdemes beszélni. Ezután a Ház a kultusztárca költségvetését általánosságban elfogadja. _ A részletes tárgyalásnál az első címnél, amely a központi igazgatásról szól, Meskó Zoltán a falusi iskolák kérdésével foglalkozott. Kérte a tanítók fizetésének emelését. Krisztián Imre a falusi határokon eladásra kerülő ponyvairodalom romboló hatásaira mutatott rá, kérte, hogy az iskolánkívüli népművelési akciót ennek ellensúlyozására jobban támogassa a miniszter. A szultuszminiszter kijelentette, hogy az iskolán kívüli népművelés céljaira szánt összeget maga is kevésnek tartja, lehetőség szerint igyekszik e célból többet juttatni. Ezután a címet változatlanul elfogatdják. A második címnél, amely a vallási célok támogatásáról szól, Barabás Samu kérte, hogy az egyházak segélyezését emeljék fel. A következő címeknél felszólaló nem volt. A 12. címnél, amely a testnevelésről szól, Karafiáth Jenő küszöbönetet mondott a miniszternek, mert az iskolai testnevelési célokra nagy összeget hasított ki, ezáltal lehetővé tettea társadalmi sportcélok nagyobb dictálását. Ezután a fedett úszócsatorna ügyét tette szóvá.Wekole miniszter beterjesztéséül 1929—30. évi appropriációs törvényjavaslatot, Nánási Andor pedig a zárszáradási bizottság jelentését. Az interpellációs könyv felolvasása után hat órakor ért véget az ülés. A Tuka-ügy fejleményei Prágából jelentik: Az ügyészség elkészítette a vádiratot Tuka és társai ellen. A vádirat 54 gépírásos oldalra terjed és 80 tanú kihallgatását indítványozza. A vád nemcsak Tuka ellen irányul, hanem Snacid, valamint a szabadlábra helyezett Macit ellen is férsi katonai titok elárulása és a köztársaság elleni öszszeesküvés címén. A védelemnek sikerült a vádirat Tuka külföldi utazásairól szóló részt kizárni. Ha halasztás nem következik be, akkor a Tuka-ügy főtárgyalását július első felében tartják meg. A kassai cigánykorú Kassáról jelentik: Kassán a cigányper mai tárgyalásán az elmeorvosi szakértő véleményének ismertetésére került a sor. Lehetségesnek tartja, hogy a cigányok kannibalizmust, perverzitást, szekszualitást, vallási babona, esetleg éhség miatt követték el. A vádlottak jellembeli és értelembeli fogyatékossága enyhítő körülmény lehet. A tót nyelven előadott szakértői véleményt holnap magyar nyelven olvassák fel. Mélységbe zuhant Amerkában egy gyorsvonat. Newyorkból jelentik:A bogota — gírardeti vasútvonalon, Columbia államban tegnap délután katasztrofális vasúti szerencsétlenség történt. A bogotai gyorsvonat eddig még ismeretlen okok folytán kisiklott s a mozdony, valamint a vonat három első kocsija a mélységbe zuhant. Tegnap estig a vagonok roncsai alól öt halottat és tizenhét sebesültet emeltek ki.