Hétfői Rendkívüli Ujság, 1926 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1926-01-04 / 1. szám

HETFŐI ai UJLAU 1926 január 4 Három hónapi fogház egy erőszakkal lopott csókért. .Két hónapban megnyugodnék, annyit megért, de háromat nem.* Tandari János alsópusztaszeri zsellér házas­ember volt. Negyven tavaszt számlált még. Négy gyermeke is segédkezett neki a mezei munkáknál, Tandari azonban , ennek ellenére sokat forgolódott a fehérnépek körül, úgyhogy a környéken Don Juan Tandarinak nevezték volna el, ha ismerték volna a Don Juan fogal­mát . Így csak a „bővérű“ Tandari János volt a neve Alsótanyán. Furcsa természete miatt már többször került összeütközésbe a hatóságokkal, míg legutoljára azután Tandari olyan törvényileg tiltott dolgot követett el, hogy azért három hónap járt ki a szegedi tör­vényszék Juhász tanácsától. Történt ugyanis ez év nyarán, hogy Tandari aratómunkára szegődött el háznépével együtt. Az aratási munka megkezdődött, amelyen Tandari becsülettel dolgozott. A munkák vé­geztével Tandari azonban feltűnően sokat forgolódott egyik tanyai szépség körül, akinek azonban minden lépésére vigyáztak szülei, úgy hogy hosszú napok alatt Tandari elhatá­rozta, hogy lesz ami lesz, de ő megcsókolja a leányt. Alkalmas pillanat után lesett, amire nem is kellett sokáig várni. Valahogyan el­kapta a leányt és megcsókolta. A leány véde­kezett, sikoltozott, tiltakozott. A szokatlan lár­mára összeszaladtak az aratónépek s a leány ott állott szégyenével. A leány szülei feljelentés tettek a becsüld­­rabló Tandari János ellen. Meg is indult az eljárás. Ez ügyben a szegedi törvényszék Juhász­tanácsa a napokban tartotta meg főtárgyalását és hozta meg ítéletét. Tandari a kihallgatása során eleinte tagadni próbálta a vádat, majd amikor az előző val­lomások jegyzőkönyveit elébetárták, beismerte azzal védekezve, hogy túl sokat talált benézni a kancsó fenekére és nem tudja, hogy mit cselekedett. Hiába volt a bírónak feddő szava, hiába volt az apelláta idősebb korára, Tandari nem akarta megbánni amit tett. Amikor kihirdették előtte a háromhónapi fogházat és elmondotta az ítélet az enyhítő körülményeket, amelyek miatt a 10 évig ter­jedő fegyház helyett csak három hónapot kapott, Tandari megkövesülten hallgatott. — Hallotta az ítéletet. Belenyugszik vagy felebbez — kérdezte az elnök. Tandari nem válaszolt. — Hát mi lesz? Beszél, vagy nem beszél? — Felkérem a tekintetes törvényszéket — szólalt meg végre a megtört vádlott, — t­do­­másul venném az ítéletet, de sok az a három hónap, elég lenne kettő is. — Mi nem alkudozunk, — szólt ingerülten az elnök. — Megnyugszik, vagy nem? Utoljára kérdezem. A vádlott azonban nem hagyta magát. — Hát két hónap is elég volna azért a c­ékért, nem volt a nak semmie, se ize, se semmie. — No jó, megnyugszom. De azt mondha­tom, hogy drága csók volt ez. Az ügyész is megnyugodott az ítéletben. Súlyos panaszok a vasúti fuvarozás elleni Megdrágítják a tüzelőanyagot. Minden panasz és reklamáció kizárásával természetesen lehetetlenség egy oly hatalmas üzem, mint az államvasutak, forgalmát lebo­nyolítani, annyi panasz azonban sohasem merült fel a vasút ellen, mint amióta az ön­álló vállalattá alakult át. Meglehet, hogy ezek a kezdet nehézségeiből fakadnak, éppen ezért azt hisszük, szolgálatot teljesítünk úgy a kö­zönségnek mint a vasútnak, amikor a fel­hangzó panaszok ismertetésével módot nyúj­tunk annak orvoslására. Három hét előtt a román export cégek arról értesítették magyar vevőiket, hogy a legújabb román-magyar vasútegyezmény foly­tán küldeményeiket ezután nem bérmentesítik. Ez annyit jelent, hogy a Romániából impor­tált áruk fuvardiját a Máv. szedi be a dm­­zettől. Kevesen tudják, hogy ennek a gya­korlati jelentősége milyen káros hatással bír a magyar kereskedelemre és a magyar ko­ronára. Az importőrök ismerik a vasút önkényes valuta árfolyam megállapító politikáját, melyre álljon itt egy példa: A poroszszén, melyből naponta nagy mennyiséget importálunk cca 1305 szokol és 75 Zloti cseh és lengyel fuvar megterheléssel érkezik. Ha a címzett nem rendelkezik effektíve ezekkel a valuták­kal, akkor a Máv, átszámítja magyar koronára oly módon, hogy a Zloti 8300 koronás tény­leges és legmagasabb árfolyamát 9168, a szokol 2119 koronás kurzusát pedig 2182 koronába állapítja meg. Ilyen körülmények között mindenki igyek­szik beszerezni a szükséges idegen pénzeket. Apró címleteket azonban nehéz kapni és ha 1305 szokás helyett valaki 1500 at visz, a vasút nem ad vissza, hanem előveszi az éppen olyan szembetűnően alacsony vételi árfolyamát és ennek alapján vásárolja meg a maga részére a többletet A három hét előtti egyezmény folytán a lej is soha nem remélt keresletre tett szert, ami éppenséggel nem kívánatos állapot, mert az oláhok szigorúan tiltják valutáik kivitelét. Enn­k szomorú következményeképpen a csem­pészet útján bejutott lej, a magyar korona rovására drágul. Azonban a vasúti árfolyam még ennél a mesterségesen felhajtott kurzus­nál is j­óal magasabb — a csempészek sze­rényebbek, beérik 4—5 ponttal, a vasút 20 pon­tal kedveskedik a kifizetések kurzusán felül. Ezeket a tűrhetetlen káros tüneteket könnyen ki lehetne küszöbölni. Mindössze annyi kell hozzá, hogy a valút fogadjon el devizákat, kifizetéseket és ne ragaszkodjon effektív pénz­hez. Kifizetéseket ugyanis minden bankban kapni tényleges árfolyamon. Ennyit az árfolyamok önkényes megállapí­­tásával kapcsolatosan. És most nézzük a felületességet. November 4-én egyik alsóvárosi fakeres­kedőnek egy vágón tűzifája érkezett a Tisza­­pályaudvarra, ahol lemérlegelték és 480 kilo­gram hiányt állapítottak meg hivatalosan. A címzett megtekintette a rakományt és követelte, hogy mérlege­jék le még egyszer a­z ő jelen­létében mert — úgymond — ennél látható­lag nagyobb a hiány. A válasz az volt, hogy ez csak a késő éjjeli órákban lehetséges. A kereskedő azon­ban ebbe is beleegyezett és így éjjel 10 óra után a szóban forgó 222.143. sz. kocsi ismét megmázsáltatott. Ez a mérlegelés a látszatot és nem az el­ő „hivatalos mérlegelést" igazolta annyiban, hogy 1955 kilogramm hiányt muta­tott — ugyancsak hivatalosan A különös esetre adott helyszíni felvilágo­sítás szerint a mázsáló negyvennyolc órás szolgálatot teljesített és így nem volt képes „egészen pontosan“ mérlegelni. Ehhez az eset­hez nem kívánunk bővebb kommentárt fűzni. Megemlítünk még egy esetet, mely a nyil­vánosság elé kívánkozik. Egy belvárosi ke­reskedő címére szeptember 25 én érkezett rakomány mérlegelésénél az illetőnek aggá­lyai támadtak és követelte a kocsi önsúlyá­nak újból való megállapítását. Itt is a látszat cáfolt rá a „hivatalosra“, mert nyomban be­bizonyosodott, hogy a vagon a valóságban 1000 kilogrammnál súlyosabb. A kereskedő kártérítési igényt támasztott a Máv-val szem­szemben, mire az igazgatóság jelentéktelen összeget ajánlott fel azzal a szokott megjegy­zéssel, hogy ha nem éri be vele, egészben elutasítja. Miután egyezség nem jött létre a károsult pert indított a vasút ellen, az illeté­kes budapesti járásbíróság előtt. Ezt a túlsúlyt a szakértő tréfásan úgy ma­gyarázta : „meghízott, mert amputálták“. A vagon tengelye ugyanis kigyuladt és kicse­rélték a tengelyeket és a kerekeket annélkül, hogy újra önsúlyozták volna a kocsit. A vasúti szénnel való üzérkedésre vonat­kozólag, ami ellen több ízben tiltakoztak már a kereskedők illetékes helyen, ahol azt vála­szolták, hogy „csak úgy tudnak véget vetni, ha konkrét adatokkal szolgálnak arra vonat­kozólag, hogy kik bocsájtják áruba, a tilalom dacára is, a vasúttól kapott szénutalványokat.“ Erre bajos vállalkozni, de még azzal nincs a bajon segítve, ha egy-két tétlenért tiszt­viselőt megbüntetnének. Ha komolyan akar a vasút konkrét eseteket, kérdezze meg a szer­tárt, hogy kiknek az utalványaikra hordják el vagon számra az ügynökök a szenet? Meg vagyunk győződve róla, hogy innen bő és kimerítő választ kaphat, hiszen ezeket az utalványokat maguk az ügynökök helyeztetik el és maguk veszik ki a szenet. A legigazságosabb pedig az lenne, ha pénzre változtatnák át a tisztviselőinek ezt a járandóságát is, mely olyan sok és jogos panaszt váltott ki a legális kereskedelem kö­réből. Akkor nem jönne fuvarmentes áru, ami a Molv. bevételi tételeit is emelné. Mert ezáltal, hogy lehetőség van a fuvarmentes vasúti szén­nel való üzérkedésre a közönség soha sem kap öles­bb szenet. Ezen csak egy-két ember keres, a szén kereskedők kárára. Opusz. u­nJIAflA cipőáruhoz SZEGED Kelemen ucca 12. sz. MIeISff cipőszaksérletét bsKtril, kérjük áru ki­rakatainkat maifakinftal. Olcsó occassió árusítás! NSischewro kivágott forfi n­m/ cipők, egyes párok loU.UUU l­ Női lack pántos cipők . . . Női lack kivágott cipők . . Férfi fekete tüzes cipők . . . 290.000 K 300.000 K 260.000 K Nagy harisnyavásár, olcsó árúsitás, míg a b­'l'Viet­ti fL 78 Bangós jogi szeminárium BUDAPEST, IX. KER. RÁDAY U. 14. Teljes anyagi garancia mellett készít elő vidékieket is. Hatűréves személyautót, vagy amerikai, CORMICK* faktort 3 vasú ekével, azonkívül eredeti ,KÜHNE­­-féle 8 lóerős szivógáz lokomo­­bilt, V080 jelű 800 m/m dobszélességű komplett cséplőszekrényt, 6 lőerős benzinlokomobilt, motorkerékpárt oldalkocsival, »Prima Drill« vetőgépeket, gazdasági szekereket, gaborratisztító rostákat, borsajtókat, takaréktűzhelyeket, darálókat, szőlőzuzókat, répa­­vágókat, stb. stb .OOOnyeremény#Arpy750.000.000 K értékben. KÖZSÉGI TISZT­VSEL­K ORSZÁGOS EGYESÜLETE Budapest, IV., Irányi utca 21. Telefon: 0. 151—45 Nyeremény­­tárgyak a »Kühnel gépgyár Budapest, VI. Vilmos császár út 59. sz. alatti helyiségében vannak kiálllva._________________Whi 20 Új autokarosszériákat karosszéria javításokat fényezéseket kárpitozást rugókat a legizlésesebb és legtökéletesebb kivitelben a leg­olcsóbb árakon készít Béke-utca 10. Telefon 4­73 AUTÓ Mandel-kocsigyár,

Next