Hétfői Rendkívüli Ujság, 1930 (12. évfolyam, 26-51. szám)

1930-10-20 / 41. szám

1930 október 20 HÉTFŐI K­­UISAR Ünnepi ülés a szegedi mérnök- és építészegyletben A fogadalm­i lemb­l­­in felszentelési ünnepségére húsz l­övárosi mérnök érkezik városunkba. A sze­gedi mérnökegylet, mely a város létérdekeit érintő kérdésekkel a múltban is állandóan foglalkozott, városfejlesztés szemszintjából eléggé nem értékel­hető mozgalom megindításával óhajtja emlékeze­­tessé tenni ezen ünnepséget. Huszonnegyedikén 0 óra 30 perckor a szegedi kereskedelmi és iparkamara dísztermében lesz az ünnepi ülés, melyre az egylet elnöksége az idő rövidségére való tekintettel ezúton hívja meg a váltás vezetőségét és minden ftolgárát, ki Szeged jövője iránt érdeklődik és fejlődése érdekében szívesen fáradozik. Az ülés a fogadalmi templom felavatásával kap­csolatos egyéb programiratokra való tekintettel egyedül dr. Veress Gábor elnök üdvözlő beszé­déből és Sebestyén Endre szegedi m­űépítész rövid ismertető előadásából fog állani. Minthogy nemcsak műszaki természetű felada­tok megoldásáról van szó, hanem a városfejlesz­téssel kapcsolatos más kérdésről is, nemcsak mér­­nökök, hanlom mindazok részvételére számít, kik a múltban is számos bizonyságot tettek arról, hogy szívesen foglalkoznak e létérdekeinket érintő kér­désekkel. Halálosan megsérült a kocsiról lezuhant kocsis Pénteken délben sú­lyos szerencsétlenség történt­ként Újszegeden. Szép László az újszegedi mező­­gazdasági intézet kocsisa, kocsin­l akart bejönni a városba. Amint kocsijával a Tisza parton haladt, észrevette, hogy a kocsi ülése rosszul lett fel­téve s ezért hogy azt megigazítsa, felállt és hát­rafordult a kocsin. Ebben a pillanatban a lovak valamitől megijedtek s nagyot rántottak a ko­csin s vad vágtatásba kezdtek. Szép László pe­dig egyensúlyát veszítve, háttal a lovak közé esett oly szerencsétlenül, hogy koponyaalapi és gerinctörést szenved­ett. A szerencsétlenül járt em­bert életveszélyes állapotban szállították a köz­kórházba, ahol a gondos áthilás dacára is, vasár­nap délelőtt meghalt. A rendőrség a szerencsét­lenség ügyében megindította a nyomozást s meg­­állapította, hogy Szép László haláláért senkit sem terhel felelősség s azt saját gondatlansága okozta. a lakónak kell-e a villanyfelsze­­relést fizetni, vagy a háziárnak? Érdekes és főként a mai helyzetet jellemző vi­ta folyik egy szegedi háztulajdonos és bérlője között,­ amely valószínűleg a bíróságot is fog­lalkoztatni fogja. A bérlő, egy köztisztviselő, há­romszobás lakást bérelt, amely — mint ez már szokásos — igen el volt hanyagolva. A lakást új­ra kellett festetni természetesen a bérlő költ­ségére — és egyéb javításokat is kellett végez­tetni, ami tekintélyes összegre rúgott. Amikor mindez készen volt, akkor intézkedett a gázgyár­nál, hogy villanyóráját is szereljék át, illetőleg kapcsolják be. És ekkor a bérlőt kellemetlen meg­­lepetés érte. A gázgyár közölte vele, hogy a vil­lanyvezeték oly rossz, hogy annak használata ve­szélyes és arra nem lehet az órát rákapcsolni, el­lenben új páncélcsővel burkolt vezetéket kell hasz­nálni, vagy p­edig a falat kell bevésni és abban Bergsmann-csővet vezetni. A lakónak kellemetlen volt ez a hir, mert az uj falfestést kellett volna megbolygatni és a takarítás is tekintélyes összeg­be került, ámde bele kellett nyugodnia a meg­­változtathatatlanba. — Hát ha muszáj, tessék megcsinálni, — mon­­dotta rezignáltan. •A gázgyár azonban egyáltalán nem szentimen­tális és 24 óra elteltével pontos költségvetést ter­jesztett a bérlő elé. Vagy 300 pengőbe kerül a munka. — Engem ez nem érdekel, — mondotta a bérlő, nem én vagyok a háztulajdonos. Ámde mint kiderült a háztulajdonos sem akart az ügy iránt érdeklődni. Neki jó úgy, ahogy van és ha a bérlőnek új vezeték kell, csináltasson ma­gának. Miután pedig mostanában — a polgár­mester úr jóvoltából — erősen rájár a rúd a lakókra, nem lehetetlen, hogy tényleg a lakónak kell a villanyvezetéket a lakásban felszereltetni, amelyből esetleg félév múlva ki is teszi a háziúr. Sőt ilyen körülmények között az sincs kizárva, hogy városi szabályrendelettel fogják a lakót kény­­szeríteni a házak tatarozására, esetleg újraépí­tésére. A PIXAVON-SHAMPOON egyesíti a folyékony Pixavon minden előnyét. Egy kis csomag 2 mosásra elég és ára csak 36 fillér. JJ teljesen mentes a szódától. Vasárnap Szegeden pompás ünnepe volt a madpar művészetnek­ ­­leatetteseDD slher reauenen nullt med a reprezentatív képzoművészeti Kiállítás — 4000 ember vett részt a fészek HluD nevű művészeti matineján Vasárnap megkezdődött Szeged ünnepi hete. És a Szegedi Fészek Klub a tiszta művésze­tek napjává avatta az ünnepi hét megnyitóját. Lelkes és fölemelő volt ez az ünnepi va­sárnap, amikor széles tömegek hódoltak a művészet előtt. Már reggel elkezdődött ez a ki­vételes hangulat, amikor a Szegedi Fészek Klub — vállalva munkát, kockázatot, rizikót és anyagi áldozatot — önzetlen lelkesedéssel négyezer ember számára, a legkiválóbb elő­adókkal teljesen b Ujtalanul néggy nigilszabású matinét rendezett a művészet és kultúra pro­pagálására. A matinék a legteljesebb siker jegyében zajlottak le, megmutatván, hogy­ Szeged töme­geinek van érzékük a kulturális megmoz­dulások iránt, ha akad valaki, aki vállalja az önzellen és áldozatos kezdeményezés ne­héz m­unkáját. Féltizenegy­ órakor Márk La­jos, Glatz Oszkár, Róna­­József, Bardócz Árpád, Hermann Lipót, Dérfy Béla vezetésével tizen­öt vezető festőművész és szobrász érkezett Szegedre, hogy tanúja legyen a szegedi mű­vészetek napjának. A legelső művészekből álló csoport elragadtatással szemlélte a Vá­rosi Színház, a két mozi és a Tisza zsúfolásig megtelt termét, ahol négyezer ember ünnepi hangulatban hallgatta a matinék kitűnő pro­gramját. Már ez a négy ingy­enes matiné döntő volt a művészetek napja és a reprezentatív képzőművészeti kiállítás sikerének. A Szegedi Fészek Klub teh­át a művészetek ünnepi vasárnapjává avatta Szeged ünnepi hetének ouverturjét. Hálás és elismerő tapsok jutalmazták a kitűnő új­ságb­ól. Végül R. Ézsy Emilia két Petöfi-verset és Köl­csey Himnuszát szavalta el megdöbbentően mély­séges átérzéssel. Felzu­gott a taps a Petöfi-versek Idán, de amikor a Himnusznak prózában is tra­gikus akkordjai felcsendültek és ihletett aktak fohászkodtak a­z megbünhödte már e nép­­et, szem nem maradt szárazon és a nagy művésznő együtt ontotta kömn­cit a publikummal. Feledhetetlen élmény volt. .A Belvárosi Moziban Hatalmas közönség előtt folyt le itt a matiné. Lengyel Vilma előadása vezette be a matinét, ha­sonló frappáns sikerrel, mint a Tiszában. ant/.'/ György, a Városi Színház tagja elszavalta Kiss József Tüzek című jól ismert versét nagy drámai erővel és lendülettel. Meleg tapsokat kapott. Nagy sikere volt Kollár Pál zongoraművésznek Bartók Erdélyi táncaival. A sikert fokozta Liszt XI. radiszódiájának előadása, ami után Kollárt a a közönség zajosan ünnepelte. Dr. Csengery János egyetemi tanár klasszikus előadása »Róma kincseiről«, végig lebilinc­selte a hallgatóságot rendkívül meleg és közv­etlen előadói modorával. Az ősz professzor Európaszerte elis­meri nagy ludásának gazdag tárházából nemcsak Róma műkincseit ismertette, hanem a maga szel­lemi kincseivel is elbűvölte a hallgatóságot. Az ősz professzort lelkesen tapsolták. Sebük Stefi operaénekesnő egy Strauss és egy Hubay dalt énekelt. A művésznő koloratúrája üdén és tisztán csengett, párosult finom előadás­­nymi készséggel. Nagyon,nagyon sok tapsot kapott Sebők Stefi, aki vasárnapi szereplésével meghó­­dította a szegedi publikumot. Fridi Frigy­es kí­sérte zongorán. gábor. A­ városi Színházban zsúfolt nézőtér előtt folyt le a matiné. A páho­lyokban és a földszinti széksorokban Szeged tár­sadalmi előkelőségei foglaltak helyet, de „igen so­kan voltak az erkélyen is, jeléül annak, hogy az egyszerűbb emlékekben is nagy a kictúra iránti érdeklődés, csak módjuk nincsen a hangversenye­­ket és kulturális előadásokat látogatni. A színházban dr. vitéz Szabó Géza kulturtanács­­nok előadása nyitotta meg a nívós műsort. Fel­hívta a közönség figy­elmét a Fészek kiállítására, mely a magyar képzőmű­vészet legkiválóbb al­kotásait hoz­ta el Szegedre. Méltatta a három el­hunyt szegtói festőművésznek, Heller Ödönnek, Károlyi Lajosnak és Szőri Józsefnek munkásságát. R. Ézsg­­Emilia két Petőfi-vers­e és Kölcsey Him­nuszának mesteri interpretálásával ért el megérde­melt és őszinte sikert. Dr. Belle Ferenc pompás hegedű­számát nagy tapssal honorálta a lett nézőtér. Dr. Bu­day­­Árpád tartott ezután nagyon értékes és élvezetes előadást a képzőművészetről. Az elő­adásban arra mutatott rá a neves professzor, hogy a piktúráb­an és a szobrászatban a fejlődés foly­­tonos­ságát azok a fiatal tehetségek biztosítják, akik eleinte hű követői mestereiknek, később azon­ban forrongó ifjúságukkal új utakat keresnek. Ezek a minészeti forradalmak lendítik előre év­századok óta a kés­ztművészetet, a pikturát és szobrászatot. Az új irányok megteremtői az éret­tebb kor bekö­v­et­keztével lehiggadn­ak, felhagynak a forradalmi szélsőségekkel és csak a valóban értékes n­yitárok mellett tesznek hitet. Mire aztán megöregszenek, az új fiatalok már konzervatívok­­nak kiáltják ki őket és az irányt, amelyet nagy harcok árán vittek diadalra, utoléri az előbbi is­kola sorsa,­­ túlhaladott, elavult lesz. Mindennek Négyezer ember n€iUl matinén A Tiszában Bevezető b­eszéddel kezdődött a matiné. Dr. Beth­ Ferenc a Fészek Klub céljaiáról beszélt, majd Szórád Ferenc a Turandotból énekelt egy áriát és és a Farsangi lakodalomból a Diák dalát ismeri képességeivel, szárnyaló hanggal. Megérdemelt si­kere volt. Zongorán felesége, Würtzler Magda kí­sérte. Szentgyörgyi László érett művészete bontakozott ki vasárnap is megcsodált hegedű­játékában. A bra­vúros technika mellett a lágyan zengő tónus is a legmagasabban fémjelezte tudását. A közönség nem tudott betelni a Brahms valcerrel és a Hubay’’ Zephinnel, a tomboló ünnepséget egy Kreis­ler ráadással köszönte meg a művész, akit zongo­rán Szentgyörgyi Erzsébet kísért. Lengyel Vilma hírlapíró »,­ barbizoni festők« címmel tartott előadást. Három nagy­ és hányatott életű impresszionista festőnek, Paul Cézanne-nak, Van Gogh-na­k és Paul Gaugion-nek ismertette éle­tét, művészetét, tökéletes formájú, tömör előadás­ban. Az újságíró és esztéta meglátásaival, finom analízisével, dráma élethűséggel varázsolta a hall­gatóság elé a három nagy festő szomorú történetét. ■TI«111 * TTT « T TTTTTTTTTTTTT-rrrrmmtiim II iXTrmxxixxx x x x ijlxtxjJuülxz Knittel kirakntniti 63 Széchenyi tér 2. Kárász ucca 15. 3iiiiii»iiiT»iTgiiiim­ TrtizmjcmmrriiiiiiiiiiiiiiliXujxz»iiiisZrT 8 ■■

Next