Szegedi Híradó, 1862 (4. évfolyam, 1-104. szám)

1862-01-15 / 5. szám

olyanok, kik az elfogadott tervbe bele nem nyu­­gosznak, vannak ezren és ezren.10) Erről maga a czikkíró meggyőződhetett volna már akkor , mi­dőn az árverés alá bocsátott legszebb és évtizedek óta tetemes költséggel feltöltetett térnek egy ré­szére a vevők egyike felsőbb hatósági felfüggesz­­tés dacára homokot és téglát hordatott — ha azon ezrek s ezreknek különféle s az elfogadott terv szerinti intézkedést valóban legkevésbbé sem di­csérő nyilatkozatait hallotta volna, kik nem mint kóborló vagy gyü­levész nép népesítik e piaczot, hanem Szeged városi polgárok s becsületes kézmi­­vesek, iparosok, árusok, sat. árulnak, kereskednek azon, s legtöbbnyire olyanok, kik a város határain ingatlan javakkal s műhelyekkel bírván, a hatóság személyzetének választásába is részint közvetve ré­szint közvetlen befolynak.11) És a mi ezen — annyiak ellenszenvével ta­lálkozó — tervnek állítólag csaknem egyhangúlag történt elfogadását illeti: úgy tudjuk, és tudják mindazok, kik jelen voltak, hogy az ellen többen felszólaltak;12) sőt egy képviselő, nem akarván beleegyezni, hogy ily fontos ügyben érettebb meg­fontolás s pihentebb eljárás nélkül határozat hozas­sák, a rögtönözött eljárás ellen óvását magában a közgyűlésben is kinyilatkoztatá, s óvásának jegy­zőkönyvbe vezetését nyíltan követelé, mely alkot­mányos jogát azonban a közgyűlés megtagadá.13) Ha az elfogadott tervnek pártolói a közérde­ket annyira szívükön viselék, miként azt czikkíró elhitetni szeretné, mire való volt ezen elhamarko­­dás?14) Hiszen maga a takarékpénztár, ezen csak néhány száz részvényesből álló testület, csupán azon egyetlen épület tekintetében, melyet önmaga számára emeltetni akar, a terv készítésére orszá­gos pályázatot hirdetett.15) Nem érdemli-e meg Szeged városának 70.000-­­nyi lakossága s páratlan térségű­ piaczának nagy­sága, hogy ezen jelenleg legfontosabb ügyében pályázat hirdettetett, vagy ha ez nem, legalább néhány jeles­ szakértő véleménye meghallgattatott volna, a helyett, hogy a rendezés oly terv után foganatosíttassák, melyet egy mérnök nem is saját eszméje, hanem talán másnak sugallata folytán raj­zolt s azért azt, mint nem a maga eszméje után készült s önmagához vagy egy szakértőhöz nem illő művet, alá sem irt. (Folyt, köv.) Helybeli újdonságok.­ ­ Úgy halljuk, hogy a félbeszakadt műked­velői előadások legközelebb ismét folyamatba in­dulnak. Kívánatos is volna ez, mert irányadó kö­reinkben eddig elé a farsang igen hidegen fogadott vendég. De oly jól is mulattak szépeink a múlt nyár folytán egymást érő zöldi estélyeken, hogy a jelen kellemetlen téli napokban meg sem sóhajtják a sok bajjal járó dáridókat. (?) — A „Szegedi séták“ írója, úgy gyanítjuk, nem nagy pártolója a bádogosoknak, mert újévi jövendöléseiben számukra semmi fényes kilátást nem juttatott. Mi pedig nagyon óhajtanók nekik, hogy minél előbb kapnának tetemes foglalkozást, mert egyike a legkellemetlenebb meglepetéseknek, midőn a főutcákon végig haladót a csatornátlan ház­tetőkről nyakba önti a lecsurgó víz. Vagy talán sétáló barátunk ezt is a javíthatlan bajok közé számítja, mint azt a bizonyos éjjeli világítást?­­ ") Hogy történhetett mégis, hogy azon közgyűlése­ken , melyekben a rendezési terv elfogadtatott, ama sok ezer iparos, kézműves, árus stb. közöl csupán 3—4 érdek­lett szólalt föl a terv ellen? Nem ez lett volna-e a nyil­vánosság útja, melylyel a „több szegedi“ fölebb úgy kér­kedik? —br— '­) Igenis, az érdeklettek közöl hárman vagy négyen. Miután pedig a közgyűlés 200 és néhány tagból állt, mél­tán mondhatni, hogy a terv csaknem egyhangúlag fogadta­tott el. —br— ,3) és 4) Nem érzem magamat hivatva arra, hogy Szeged városa közgyűlésén­ek eljárásáért felelősséget vállal­jak magamra, és azt igazolni akarjam. De annyit mégis meg kell említenem, hogy nyilvános tanácskozásokban egy­nek óvása, kivált ha az egy még érdeklett is, keveset nyomhat 200 és néhány ellenében. Mi pedig az elhamarko­­dási vádat illeti, a „több szegedi“t, kik, úgy látszik, vagy nem voltak jelen a közgyűléseken, vagy talán Szegeden sem, midőn ez úgy tárgyaltatott, vagy pedig emlékező te­hetségük kissé gyönge, arra kell emlékeztetnem, hogy a terv az egyik gyűlésen előterjesztetett, s ekkor épen az el­­hamarkodás elkerülése végett kinyomatása elhatároztatott, aztán minden képviselőnek megküldetett, és csak az ezután több héttel tartott újabb gyűlésben fogadtatott el s határoz­­tat­ott el foganatba vétele , mint erről a közgyűlési jegyző­könyvek tanúskodnak. És ezt nevezi a „több szegedi“ el­­hamarkodásnak ? —br—­15) Ez nagyon természetes, mert neki nincs mérnöki kara. Aztán meg: Valamely utcának szabályozása és egy nagyszerű középület terve két nagyon különböző dolog, mit „több szegedi“ nem látszik tudni —br — 16) A város közgyűléseiben rendesen ott voltak a szakértő mérnökök, és ezek egyike sem nyilatkozott a terv ellen. Hogy a tervkészítő saját eszméjéből indult-e ki, vagy mást követett, mit egyébiránt nehéz volna „több sze­gedinek bebizonyítani, az a dolgon legkevésbé sem változ­tat, valamint azon ellenvetés sem nyom semmit is, hogy az illető a tervet alá nem írta, mert úgy tudjuk, hogy a terv készítője a közgyűlésben megneveztetett, sőt ki jelen volt, művét meg nem tagadta. Ez tehát egészen üres kifogás. —br— '“) Nagyon lekötelezne a „több szegedi“, ha ezen ez­rek meg ezrek névjegyzékét nyilvánítani szíveskednék, mert mi épen az ellenkezőről vagyunk meggyőződve. --brd — Múlt szombaton alkonyat táján a vasúti híd és pályaudvar közti töltésen egy tehervonatból a három végső kocsi a sínekből kiugrott, mely virgonckodásnak egy tengelytörésen kívül semmi komolyabb következése nem jön. Hétfőn pedig a pesti személyvonat három órával későbben érkezett meg. Oka ezen elkésésnek szintén egy tengely elpattanása volt minden komolyabb baj nélkül.­­ Még tegnap is azt hittük, hogy a 6 hő­fokra emelkedett légmérséklet elolvasztja végkép az oly óhajtva várt havat , azonban az éjjel meg­változott légömlés következtében hajnalra 5 fok hi­deget mutatott a légmérő, s midőn e sorokat sajtó alá bocsátjuk, ismét havazni kezd. Tehát alig hat nap lefolyta alatt 20 fok hidegről 6 fok melegre s újra 5 fok hidegre változott a jég! Lehet-e tehát panaszkodnunk, ennyi változatosság mellett, a na­pok unalmas egyformaságán? — Bécsben egy hírlap a drágaság emelkedé­sét említvén föl, szörnyüködve írja, hogy egy to­jás ára már három krajcár. Boldog bécsiek! hisz mi itt a magyar Kánaánban egész télen át 10 kr­­jával veszszük hármát a tojásnak, a borjúhúsnak fontja pedig 30 kr, s még sem panaszoskodunk, de még nagyobb bajok miatt sincs kedvünk feljaj­­dulni. — Tegnap reggel a lacikonyha közelében egy magát jól felpálinkázta napszámos megfagyva találtatott. Az éjjeli­őr emberiségből csakugyan elejét vehette volna a szerencsétlenségnek! — Előlegesen is figyelmeztetjük az ügybará­­tokat, hogy a legény-egyletnek jövő vasárnap köz­gyűlése leend. Hazai tudósítások. Nagylakon, mint ottani levelezőnk írja, a közelmúlt napokban két rablót fogtak el, a­kik Aradról szökve, az evangélikus paplakon szál­lást keresve s szíves vendégszeretettel fogadtatva, meghaltak. Másnap korán reggel Makó felé útnak indulva, az őket nyomozó aradi csendbiztosok ke­zeibe kerültek. A náluk talált arany és ezüst ék­szer több száz forintra becsl­ltetett. Hogy a ven­dégszerető lelkész lakába fogadtattak, annak tu­lajdonítandó, hogy tisztességes úri öltözettel való­nak ellátva. — Ugyancsak ez után vagyunk érte­sítve, hogy az ottani községi elöljárók, a képvise­lők testületének kívánsága nyomán, hivatalukban megmaradtak, s f. hó 16 án fognak ünnepélyesen jeleskedtetni. — Sajnosan tudatja ugyanazon leve­lezőnk, hogy Nagylak egyik elemi népiskolájában télen az iskolázás azon okból, mert az iskola hi­deg, elmarad. Nyáron meg nagyon meleg van, s igy legjobb az iskolát végkép bezárni. — Végre a fenebbi forrás nyomán arról is értesülünk, hogy az ottani adóexecutionális katonák közöl az egyik agyonlőtte magát. Öngyilkolásának oka, kihágásai miatt következhető büntetés elkerülése. — A magyarhoni egyletek, felsőbb intéz­kedés folytán, gyűléseiket ezentúl csak az 1852 ki egyleti törvény értelmében tarthatják meg, mely szerint a gyűlésen egy kiküldött biztos fog jelen lenni. — Gr. Apponyi ö­nmaaga jelenleg Bécsben van, s mint a „Sürgöny“ értesül, f. hó 20-ka előtt aligha fog Pestre visszatérni. — Jászberényben nyilvános nőnevelő in­tézet ügyében aláírási ívek bocsájtattak ki. (Sok sikert ez égető ügyben! Egyébiránt mi szegediek reméljük, hogy a városi tanács tanügyi osztálya a már elvileg az előbbi tanácstól is elfogadott felsőbb nőiskolákat minél előbb szervezendi, mely tény mindenesetre örökké dicséretes emlékben maradna a jelen tanács üdvös működése felöl. Szerk.) — Szathmáry Lajos a magyar írók se­gély-egyletének ideig, pénztárnoka tisztelettel fel­hívja a vidéki közönséget, hogy az említett egy­letre szánt áldozati fillé­rekről e hó végéig hozzá tudósítást nyújtani ne terheltessenek. — A magyar akadémia palotájára 892 ezer forint áll rendelkezésre, mely összeget H e n s z 1- m a n n nem csak a palota, de még a bérház föl­építésére is elegendőnek állítja a szakértők által legcélszerűbbnek ítélt meglevő terv szerint. — A biztosítás ügyében örvendetes tudomá­sul említi föl a „Magát, hogy Kéthely mezővá­ros lakossága Somogymegyében összes épületeit tömegesen biztosítá hét évre az első magyar álta­lános biztosító társulatnál. (Óhajtjuk, hogy e példa minél több utánzóra találjon. Szerk.) * A „Neueste Nachrichten“ hiteles forrásból értesül, hogy a magyarországi tót megyék egy feliratot akarnak : Felségéhez intézni a kivéte­les állapot mielőbbi megszüntetése s az országgyűlés egybehivása iránt. (Faxint Dnr.) — A magyar tanügyi bizottmány, mint a hi­vatalos lapok jelentik, Ő Felsége által megerősít­­tetett. — Heves megyében, mint a „Vaterland“­­nak írják, jelenleg semmi tényleges hatóság nincs, még a megyei hajdúk is visszaléptek. — A Sziszektől Zágrábon át vezető vasútvo­nal, mint a lapokból értesülünk, 1. évi júliusban nyittatik meg. — Temesvárott bizonyos Weiner Bernát ur egy örökmozgó gépet talált volna fel kerék alakjában, mely magától mozog s oly erőt fejt ki, hogy bármily gépet megindíthat. (Óhajtjuk, hogy igaz legyen!) — Turócmegyéből tudósítják a „P. Napló“t, hogy Kossuth nevű helységben m. é. nov. 29-én hunyt el életének 78-ik évében Kossuth Anna asz­­szony. A boldogultnak férje egy ágból származik Kossuth Lajossal. Kossuth Anna asszony végren­deletében birtokának azon felét, melyet özvegyi jogon bírt, Kossuth Lajos fiainak hagyományozá. — Sopronban pár nappal előbb az indó­­háznál esti 10 órakor valaki egy podgyászfelü­gye­­lőt ví­zerrel halálosan átszúrt. Többen összecsődül­vén, ezek által a tettes elfogatott, s ez nem volt más, mint egy odavaló hivatalszolga, jó áldozatát tévedésből szúrta át az indóházi vendéglős helyett, akit azért akart megölni, mivel egy ízben őt meg­sértő és elfogatta. — A „Pécsi Lapok“ Antal János, volt­ országgyűlési képviselő s Baranyamegye bizottmá­ny­i tagjának halálát jelentik f. hó 7-kéröl. — Hontmegyében egy szép és műveit 18 éves zsidó eredetű magyar hölgy az apai házat elhagyva, a felső-turi kath. lelkészhez folyamodott, azon kijelentéssel, hogy a keresztény vallásra át­térni szándékozik. A zsidó apa, egymásutáni két nejétől összesen tizennégy élő gyermeknek apja, egész családjával és sok zsidósággal ostrom alá vették a parochiát, fennen követelvén a leány ki­adatását. De a pap az ostromló zsidóknál a lány védelmére kelt hívei segélye által nagyobb erővel rendelkezhetvén, nem adta ki a leányt. A szolga­­biró, miután az apa s a zsidóság több, mint a nyomozásból kitűnt, valótlan vádakkal léptek föl a leány ellen, közbelép, a leányt kérdőre veszi, s miután ennek igen értelmes és szép kifejezésekkel ékes előadásából, mely a hölgynek nem minden­napi műveltségére mutatott, teljesen meggyőződött, hogy szándéka a keresztény vallásra térni, elhatá­rozott : az apjához visszatérésre nem erőltette. — E napokban a leány a sz. házasságban fog része­­síttetni. Úgy halljuk, hogy e hölgy nénje pár év előtt hasonlókép tért át a kereszténységre, s je­lenleg boldog házasságban él. (P. N.) — A m. k. helytartótanács kebelében alkotott egyházi bizottmány, melynek elnöke az or­szág prímása, f. hó 10 én Esztergomban némi sür­­getési kérdések elintézése végett gyűlést tartott.­­ (Az országos orvosi hivatalból.) Grósz Lipót tr. jan. 9-töl jelenti, hogy a keleti marhavész megszűnt nógrádmegyei Szklabnya és Vadkert helységekben, hol annak következtében a zárlat is megszüntetett, továbbá Sopron megyében, biharme­­gyei N.-Ürögd, Bélfenyér, Bet fi­a és Al­­pár helységekben, végre Kispitvaros helység kivételével, hol a járvány még igen csekély mér­ték­ben uralkodik, egész Csanádmegyében. Ellen­ben kiütött e járvány Fehérmegyébe kebelezett s az érdi uradalomhoz tartozó Anasztázia pusz­tán, hol eddig 14 db szarvasmarha hullott el. — Az ügyvédi vizsga letételéért fo­lyamodott zsidóknak kérelmét a kir. hétszemélyes tábla a fenálló és el nem törölt törvények értelmé­ben elmozdította. Vegyes hírek. — A bécsi hivatalos lap jelentése szerint alaptalan azon hír, hogy a londoni világkiállítás Albert herceg halála miatt elhalasztatik, s e sze­rint a megnyitás napja f. é. május 1-jén haladék­talanul meg fog történni. — (Időjárás.) A nyugati és déli vaspálya vi­dékein a múlt héten oly havazások történtek, hogy ennek következtében a vonatok elkéstek. Bécs kör­nyékén is nagy hósuvatagok vannak.­­ Pétervárott az egyetem újra bezáratott. A növendékek más egyetemekben folytathatják tanul­mányaikat, a szegények a cártól úti segélypénzt kapnak. A tanárok az új szabályok megjelente után a hatóság beleegyeztével ismét alkalmaztatni fognak. — Amerikában oly tökéletes hajót találtak fel, mely három hatalmas szánkával ellátva, a be­fagyott folyón és tengeren is használható. — Ferenc Károly főhercegnél — mint a lapok írják — a magyar mágnások közöl néhá­­nyan hivatalosak valának udvari ebédre. — A bankjegyek rendezése ügyében, mint a „Vád“ értesül, 50 kros bankjegyek kibocsájtása is terveztetik, s pedig 50 millió frt értékben, me­lyek helyett ugyanannyi értékű 1 forintos bankók­­ tűnnének el a forgalomból. — A genuai postahivatalba nemrégiben egy tolvajnak sikerült bejutni éj idején, hol a pénzes ládát fölfeszíté, s magát pénzzel jól ellátta. A le­leményes tolvaj, hogy a kivül álló őrt kijátsza, egész bátran kilépett az ajtón, s hozzá e szava­kat intézé: „Ha a hivatalnok egész éjjel dolgozik, megkíván egy pohár bort is.“ Az őr ezt természe­tesnek találó, s a tolvajt 40 ezer forinttal elillatni engedé. — A Duna — erdélyi lapok szerint — Brai­­lától egész Szulináig befagyott. Vitorlás hajók mindkét kikötőben nagy számmal vagynak.

Next