Szegedi Híradó, 1863 (5. évfolyam, 1-34. szám)

1863-04-08 / 28. szám

az intézet, fizetett ügynökök helyett, oly tekinté­lyesebb hazai birtokosokat bízni meg, akiknek ügyszeretete és hazafisága, rendezett vagyoni állá­sa és szilárd jelleme, s alapos ismerete a vidéki viszonyok felöl kellő biztosítást nyújt, hogy az in­tézet s ezáltal a hazai földbirtokosok érdekeinek képviselete a legjobb kezekben lesz letéve. A második fontos tárgy, melyet mai szem­lénkben föl akarunk hozni, az e lapok mait szá­mában már említett váltófogság. De épen azért, mert ennek alkalmazhatása és határa már említe­tett, itt csupán azt kívánjuk megjegyezni, hogy ez intézkedésben nem kell valami új od­rogirozást ke­resnünk , miután annak elrendelése régibb hazai törvényeinken, különösen a H. t. II. r. 68. s III. r. 28. címei, Mátyás VI. decret. 29., Ulászló I. decret. 89. 90. és 91. cikkein és az 1840 : IX. t. c. 41. §-án alapul. Ez intézkedés által azon nagy szálka, melyet a bécsi lapok szemeinkben láttak, s melyből a hitel kedvezőtlen állását származtatták, el lenne hárítva. Lapunk szűk köre nem engedi, hogy a hitelviszonyok mélyebb vizsgálatába, külö­nösen e rovatban, mélyebben belebocsátkozzunk, noha e tárgyban több mondani­valónk volna, de nem mellőzhetjük, legalább röviden megpendíteni, hogy nézetünk szerint amily célszerű a hamis lelkű adósok irányában e szigorú eljárás, úgy másfelől köszönettel tartozunk azon intézkedésért, mely a szabatos körülírás által az e tekintetben történhető visszaéléseket akadályozza. Végre megemlíthetjük még az alakuló félben levő iparkört, melynek alapszabályai már a nm. helytartótanács elé terjesztettek. Ez egyesület célja a szaktársak egyesülése azon célból, hogy az ipar­­ügy korszerű haladását figyelemmel kisérjék, an­nak terjesztésére lehetőleg hassanak és emelkedé­sét előmozdítsák. Mely cél létesítését a következő eszközökkel kívánja elérni: 1) A tagok társalgása egymással. 2) A kitűnőbb szak- és hírlapok meg­szerzése. 3) Egy, az iparnak minden ágaira ki­terjedő szakmunkákból álló könyvtárnak alapítása és föntartása. 4) A tagok által időszakonkint tar­tandó fölolvasás az iparügy körébe vágó tárgyak­ról. 5) Egy, kizárólag az ipar érdekeinek szentelt évkönyvnek és szaklapnak kiadása. 6) Pályakér­dések kitűzése és azoknak, valamint az iparszakba vágó kitűnő belföldi műveknek és felfedezéseknek jutalmazása. Végre 7) Nyers ipartermények pél­­dánygyüjteménye. — Nem kételkedünk, hogy ily egylet működése hazai iparunkra nézve hasznos hatást fog gyakorolni, kivált, ha a szép példát hazánk többi nagyobb városai is követendik. Csongrád, ápril 1. Ma reggel két óra tájban az álomban szen­dergő népet a harangok vészkongásai zavarták föl, mi annál ijesztőbb volt, miután a már egy hét óta folytonosan dühöngő szél még akkor sem volt egé­szen lecsöndesülve. A még eddig soha nem ta­pasztalt hanyag oltás mellett két ház lett a lángok martalékává, de tudomás szerint mindkettő bizto­sítva volt.­­ A múltkoriban emlegetett, rendetlen állapotban levő népkertünk most már egészen meg­lepő alaknak örvend. E népkert már a múlt héten egy helybeli vendéglős által ki is béreltetett, kit ízletes étkeiért és pontos szolgálatáért meg kell di­csérnünk; s ha ez tovább is így marad, hiszszük, hogy e most tökéletesen rendbe hozott kert népes és jövedelmező leend. — Nem hagyhatom megem­lítés nélkül, hogy népkertünk gyors emelkedését a közszeretetben álló t. Meiszner Ede úr fáradhat­­lan szorgalmának köszönhetjük, ki naponkint 20— 30 napszámossal dolgoztatott azon, városunk csi­­nosodását ezáltal tetemesen előmozdítván. Helybeli újdonságok. * (A. szeged-csongrádi takarékpénztár) f. hó 6-án d. e. a városház kisebb teremében rendkívüli közgyűlést tartott. Elnök Wéber György úr az in­tézet ügymenetéről emlékezvén, megemlítő, misze­rint dacára, hogy az 1861-ik évi 40 ezer forintnyi osztalék a múlt hóban kifizettetett, e mellett még más 50 ezer forint fölmondott tőkét is fizetett visz­­sza minden fönnakadás nélkül, mi intézetünk szi­lárdságát tanúsítja. Ezután a január utóján tartott rendes évi közgyűlés jegyzőkönyve olvastatván föl, észrevétel nélkül hitelesítetett. Olvastatott a hold, pénztárnok özvegyének nyugdíj iránti folyamodvá­nya, úgy az igazgató választmány javaslata erre s átalában az intézet tisztviselőinek miképeni nyug­díjaztatása iránt. Utóbbi hosszabb tárgyalásra ad­ván alkalmat, mindenekelőtt a nyugdíjaztatás elve mondatott ki elfogadottnak, aztán kérdés támadt, miképen, mily arányban s mely kulcs szerint tör­ténjék az? határozatba ment, hogy az intézet tiszt­viselői nyugdíj képesek már az első szolgálati év után, s eltérve az eddig másutt még fönálló arány­talan s az igazság- és méltányossággal meg nem egyező rendszertől, megállapítatott, hogy minden szolgálati év után a tisztviselő évi fizetésének 2%­­-ában részesülend nyugdíjjal, úgy hogy aki 1000 írt évi fizetést húz, az, ha az első évben szolgá­latképtelenné válik, 25, ha két év után, 50, s így tovább minden évben 2111%, vagy 25 írttal több nyugdíjat nyerend, s 40 évi szolgálat után a teljes évi fizetésben, azaz 1000 írtban részesül. Özvegye pedig a kitöltött szolgálati évekre eső nyug­díj fele részében, míg él, vagy újra nem terjesül, s így a közelebb elhunyt pénztárnok özvegye is ily arányban fog nyug- vagy kegydíjban részesülni. * (Lövészegyletünk) szintén 6-án d. u. 3 óra­kor tartó rendkívüli közgyűlését, ugyancsak a vá­rosház tanácsteremében. Elnök Osztrovszky József úr a gyűlést megnyitván, előterj­eszté, hogy múlt alkalommal közgyűlés nem tartathatván, az választ­mányi gyűléssé alakult s a jegyzőkönyv fölolvasá­sára hívá föl a jegyzőt, mi megtörténvén, hitelesí­tetett is. Az alapszabályokra vonatkozó helytartó­sági módosítások elfogadtattak s azoknak három példánybani leiratása s helybenhagyás végetti újabb fölterjesztése határozatba ment. Az egyleti pénz­tárnok számtétele helyesnek találtatván, Schopper Károly pénztárnok úrnak buzgó eljárásáért köszö­net szavaztatott. A lövészi szabályzat, mint e la­pokban már közölve volt, kinyomatása s a lövölde épületébeni kifüggesztése elhatároztatott. Hat új fegyver beszerzése s a régiebbek lassankinti el­adása szintén helyeseltetett. A lövölde nagyobbi­­tása s egy új, kényelmes épület tervei bemutattat­­tak, az építkezés szükségesnek találtatván, a vá­lasztmány fölszólítatott, hogy szakértőket vevén maga mellé, költségvetést s javaslatot készítene az építkezéshez megkivántató összeg mimódoni előállí­tására s a lövöldei hely örökárom­ kisajátítására. Az irányzónak a lövészi idény alatt havonkint 25 frt fizetés határoztatott. Végre elhatároztatott, hogy az idei lövészet jövő vasárnap délután fog meg­kezdetni s a szokott napokon, u. m. vasárnap és csütörtökön, folytattatni. Az első lövészet is már dijlövészet leend. * (Első mise-ünnepélyeké) Hétfőn nyújtotta be először Kiss József vác-egyház­megyei ifjú lel­kész az Úr oltárán a vérnélküli áldozatot, a rókusi egyházban díszes Ünnepélylyel, mely alkalommal Karácsonyi István belvárosi káplán szép beszéddel köszöntötte őt a szószékről, mint ifjú társát ma­gasztos pályáján. A szent­mise után vidám ebéd következett, melyben körülbelül 300-an vettek részt, mondják, hogy ily népes primitia még soha nem volt Szegeden. Az idő annyira kellemes, tavaszi volt, hogy a fiatalság a kertbe húzott sátor alatt kezdhette meg táncát s a teremben folytatta reggeli két óráig. Ugyane napon tartotta Busa Zsigmond minoritarendü áldozat is első mise-ünnepélyét a felsővároson. * (Egy kis képtár Szegeden.) Talán a szege­diek közül sokan nem is tudják, hogy városunk mily kitűnő festő­művészszel dicsekedhetik. A je­lenleg Rómában tanulmányozó Rákosi (Krebsz) NI. képei itt helyben, atyja házánál, két szobát tölte­nek be, e két szoba zárja magába az apának min­den gyönyörűségét, azon sok áldozatnak, melyet fiáért hozott, az ezreknek, melyeket kiképeztetésé­­ért nem sajnált, szép gyümölcseit e két szobában lerakva látja. A napokban volt alkalmunk meg­szemlélni e képeket s köztük különösen két eredeti festmény lepett meg, melyek a legszebb hivatás, művészi ihletség nyomait hordják magukon. Az egyik , mely 1860-ban a pesti műtárlatban is ma­gára vonta a figyelmet, mégis akarták venni, azon­ban nem volt eladó. Martinuzi meggyilkoltatását ábrázolja, Horváth történetéből merítve, a történet szerint : Castaldo és Palavicini Martinuzihoz jöttek Alvincre, hogy sötét terveket véghez vigyék. Ferrari Márk Antal titkárnak egy a királyhoz intézett le­véllel kellett bemenni a kardinálhoz s őt a ruhája alatt rejtett gyilokkal leszúrni, midőn az a levelet aláírandó leszen. A kardinál nyusztprémes háló­köntösében állt asztala előtt, melyen fölnyitott bre­­viaruma, egy órá­s írószer létezett, hihetőleg hó­­záit végezte. Ferrari csöndesen belép, az ajtót félig nyitva hagyja, a kardinál öt a küszöbön megpillantván s kezében a levelet látván, int neki, hogy jöjjön közelebb. Ferrari azonban a végre­hajtandó tettől megborzadva, hü­ledezik, visszafor­dul. Látván ezt a félig nyílt ajtó mellett álló Sforza, őt előre tolja, az ajtót reá húzza, úgy azonban, hogy a történendőket egy keskeny nyílá­son szemmel tarthassa. Ferrari ezután a kardinál­hoz lép s a levelet átnyújtja, s míg azt a kardinál átfutó, tőréhez nyúl. Midőn aztán a kardinál az olvasást elvégezvén, kezébe tollat vesz s neve alá­írásához készül, Ferrari tőrét fölemeli. — E bor­zasztó percet vette ecsetére a művész. Jól van föl­fogva az érsek, szelíd, nyugodt arccal, s háta mögött a gyilkos arca egészen kifejezi lelki álla­potát, az ajtó mögött a leskelődő Sforza látható, az egész compositiót sikerültnek mondhatjuk. — A másik kép, melyet még a többiek közül ki aka­runk emelni, „Mária Jézust tartva karján“, menyei dicsfénynyel körülsugározva. Gyönyörű kép, mely velencei művészeti akad. által éremmel jutalmaztatott, minden legkisebb részben a leggondosabb s leg­tisztább munka s iskolai szabályszerűség húzódik rajta végig. Van ott egypár igen szép tájrészlet is Markó után s több apróbb kép, jeles művészek má­solatai, s néhány nagy és nehéz s a legnagyobb gonddal kivitt kréta munka. — Rákosi Nándor je­lenleg a pesti műtárlat számára dolgozik, hiszszük, hogy műve azok között lesz, melyeket örömest szoktak megvenni. * (Jótékony előadás.) Belling lovardatársulata ma rendezi, a jelentés szerint, visszavonhatlanul az utósó előadást, a városi szegényalap javára. * (Csany kertészségben) 40 családnak, mint­hogy az utóbbi évben, hihetőleg a rosz termés mi­att, kevesebb dohányt állíthatott elő, mint egyéb­kor, a további termelhetés megtagadtatott. Mivé lesz a mintegy 400 létekből álló község, ha egyet­len keresetmódjától megfosztatik? Mint tudjuk, a kertészség már nyújtott be folyamodványt az igaz­gatósághoz, mely, hiszszük, hogy körülményeit te­kintetbe vévén, inkább módot nyújt neki, hogy jövőre pótolhassa, amennyi az idén hiányzott. * (Ritka madár.) Hús­vét első napján jókora magasságú cylinder kalapban sétált végig egy úri­ember a város utcáin. A jó szegedi nép nagyon elszokott már attól a furcsaságtól, ember fején látni a pálinkaház kéményét; így történt, hogy a sógor megérte azt, amire teljes életében nem szá­mított : bámulták, sőt még kísérete is akadt ina­sokból és utcagyerekekből. Csoda, hogy meg nem kérdezték tőle, hogy hát egész végig fej van ab­ban a kalapban? * (Rész omen.) A húsvéthétfőre hirdetett szi­­nielőadás, mint az igazgató jelenti, a ruhatárt ide­szállító hajó elkésése miatt, elmaradt. Az első nap roszul köszöntött be Szabó úrnak, egypár százas­tól megmentette a zsebét. Hétfőn bizonyára szo­rongásig megtelt volna a színház. * (Igazolás.) Láng Boldizsár úr nyomtatott „jelentés­e után mi is megemlítettük lapunkban, hogy a t. c. bérlő úrhölgyek és urak, kik bérlet­jeiket befizették, a le nem játszott számokért eső járandóságaikat Döme Lajos színésztől átvehetik, ki személyesen teszi tiszteletét az igények kiegyen­lítése végett. Azonban Döme úr saját igazolására fölkért bennünket, jelentenék ki a t. c. közönség előtt, hogy nevének fölhasználása egészen tudtán kivül esett; ő mindamellett szívesen tenné szemé­lyesen tiszteletét a t. c. bérlő közönség igényeinek kiegyenlítése végett, ámde hogy és mikép Thália szerelméért! midőn volt igazgatója egy árva bar­­kácskát sem bocsájt ilyesféle célból rendelkezésére, pedig a bérlők közül néhányan, a jelentés folytán, már előálltak követeléseikkel. Most már legalább tudják, hogy kihez forduljanak. * (Beküldetett) A német­ utcában járó­kelők nem a legkellemesebben lepetnek meg egy, a ko­­csiútban heverő, nagy szemétdomb által, mely mindenféle söpredékből van összehordva. Mint biz­tosan tudjuk, a városi hatóság azon utcában la­kóknak már egyszer pénzbüntetés terhe alatt meg­tiltotta a szemetet az utca közepére hordani, de úgy látszik kevés figyelem fordítatott arra, hogy a tilalmat át ne hágják, melyre az érdekletteket kötelességünknek ismertük figyelmeztetni. Zalán­fi. Vegyes hírek. * (Hollósy Kornélia) a múlt héten utazott ke­resztül városunkon, jelenleg családja körében Ma­kón mulat. * (Az egyházi javak) fundus instructussali el­látásának régóta függőben levő kérdése — a „P. H.“ bécsi levelezője szerint — végre el van döntve. Eszerint a fundus instructushoz szükséglett pénz­összeget a püspöki javak után járó úrbéri kötvé­nyek eladása által fogják kiteremteni; az elét szerzett tőkét aztán a püspök vagy utódja 20 évi időköz alatt, hasonlag úrbéri kötvényekben tisztáz­za le. * (A szep­esség­i bányák múlt évi termése) — a „Szepességi Értesítő szerint — következő : ezüst 5447 márka és 13 lat; higany 461 mázsa, 95 font; vörösréz 20,673 mázsa és 13 font. Szép tanúja a Szepesség gazdagsága­, még inkább pedig szorgal­mának. * (Az erdélyi országgyűlés) egybehivása bécsi lapok szerint küszöbön áll, s e tárgyban a csá­szári üzenetek legközelebb kibocsájtatnak. * (A felső-berkesi bányákban) talált jegecese­­dett aranyból a nemzeti s az erdélyi muzeum egy­­egy negyed fontnyi, körülbelöl 100 cs. aranyat érő darabot fognak kapni. A legszebb­­— félfont­­nyi — darabot a bécsi cs. k. ásványgyűjtemény­­nek küldték föl. * (Az alföldi vaspálya pénztárában,­ melyből az előleges munkálatok költségei fedöztetnek, je­lenleg az oda befolyt készlet a 15,600 frtot meg­haladja. * (A kalocsai takarékpénztár) ötven forintos 1600 részvénynyel megalakult és márt. 22-én tar­totta első közgyűlését. * (A pesti vízvezeték) bizottmánya már ki­dolgozta azon programmot, melynek alapján a Pestre hivatott s már oda mégis érkezett angol mérnök, Grissel úrral akarja a tervet elkészítetni. Ez egyelőre csakis a Lipót- és belvárosnak a szé­natérig vízzel ellátására szorítkoznék. * (Adóssági fogház) A közelebbi országbírói körrendelet folytán Pest város hatósága már föl­­szólitatott, hogy adóssági fogház számára alkalmas helyiséget szemeljen ki. * (Gr. Apponyi György) ő excja az ország­bírói méltóságról lemondott s a lemondás, mint hírlik, el is fogadtatott. Bécsi lapok gr. Andrássy Györgyöt emlegetik utódául.

Next