Szegedi Híradó, 1864. január-június (6. évfolyam, 1-52. szám)

1864-02-24 / 16. szám

1864. Hatodik évfolyam. Miogy­olon­: Hetenkint kétszer, szerdán és szombaton reggel. Szerkesztési iroda: Egyháztér, 367. sz. Isindok­r v­ntal: Burger Zsigmond könyvkereskedése. Szegeden házhozh­ordással és vidékre postán: Egész évre....................................................8 frt Félévre . . ...............................................4 „ Évnegyedre...................................................2 „ m Helyben a kiadóhivatalból elvitetve: Egész évre..........................................6 frt — Félévre ..........................................3­0 — Évnegyedre..........................................1­60 Előfizetési feltételek: Egyes szám ára 8 kr osztr. ért. kr. 16-ik szál Szerdán, febr. 24-én. Hirdetóselv: Az hathasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 5 kr, két szerinél 4 kr, többszörinél 3 kr. Bélyegdij minden egyes beigtatásért 30 kr. A „Nyilttér“ben a négyhasábos petitsor igtatási dija 15 újkrajcár. Az előfizetési pénzek és hirdetmények Burger Zsig­­mond könyvkereskedéséhez cimezendők. A mezőgazdasági ügynöksé­gekről.*) Azon közérdekű műveletek közt, melyek létrehozásán a vidéki gazdasági egyesületek eddigelé fáradoztak, nézetem szerint aligha van nagyobb horderejű tény valósítva, mint a mezőgazdasági ügynökségek eszméjének a gyakorlati térre leendő ügyes átvitele volna. Ezen állításom, hogy nem épen egyéni nézet, bizonyítja egyrészről az erdélyi gaz­dasági egyesület eljárása, miszerint az leg­közelebb főügynökséggel kapcsolatban állandó termény­tárlatot nyitott a gazdaközönség igé­nyei­t az ottani helyzetnek megfelelő alak­ban, felhívta egyszersmind a vidékbeli érdek­letteket, hogy azok az alügynökségek elvál­lalása által segédkezzenek ; más részről Békés megye gazdasági egylete is fölismerte ezen eszme életrevalóságát, minek nyomán gazdasági tu­dakozó­ intézetet csatolt a titkári irodához. Azonban helyzetünk s viszonyaink lénye­gesen különböznek az erdélyiektől, amiért a mezőgazdasági ügynökségek szervezése csakis saját helyzetünk által igényelt alakban kívá­natos. Mélyen ható intézmény ez, melynek életbe léptetése a mezei gazdaság terén létező né­mely hézag áthidalására egyik legcélszerűbb közvetítőül szolgálhat, s mely míg egyrészről a helyi gabonakereskedésnek utat egyenget, másrészről a gazdaközönségnek ide vonatkozó értelemben alkalmas közegéül szolgálván, jó­tékonyan kihat a földművelés célszerűbb ke­zelésére. Vizsgáljuk a tételeket egyenkint s köze­lebbről : 1- ször. Az ügynökség feladata volna ma­gát a pesti gépgyárakkal s talán még némely ismertebb nevű saját vidékebeli gazdasági kézműgyártókkal érintkezésbe tenni, s a szo­kásos be­jutalom mellett gyártmányaik eset­leges megrendelésére az ügyködést elvállalni. E tételeknél következő előny nyittatnék a gazdaközönség részére: a) az avatott ügynök (mert csak értelmes mezei gazda kezébe adandó az ügynökség) a gazdasági egylettől nyert időnkénti megállapodás nyomán — a netalán kevésbé jártas megrendelő körülményeihez képest — tanácsosai, útbaigazítással is szol­gál, s minden egyes megrendelésnél a többi közt aránylag a legjobbnak ismert gépet vagy eszközt ajánlja, különös tekintettel a glébára vagy egyéb helyi körülményekre; b) ezen szolgálatot s a megrendelés teljesítését min­den provisio­s levélbélyeg nélkül eszközli; c) a közönségnek jó alkalmat nyit a gazda­sági gépek és eszközök megismerésére ré­szint az elő­mutatandó rajzokból, részint a természetben látottakból, részint pedig szóbeli ismertetés útján. Sok jóakaratú mezeigazda nem viseltetik bizalommal a gazdasági gépek iránt, mert azok előnyét még közelebbről nem ismeri, vagy más után indulva, ki minden előismeret nélkül ment a vásárra s csak úgy találomra beszerzett valamely gépet vagy eszközt, de azt később vagy épen nem, vagy csak hiá­nyosan használhatta — visszavetten a beáll­ható csalódás gondolatától, vagy azt hiszi, hogy ezen gépek és eszközök kezelését hosz­­szú időkig kellene tanulmányoznia, holott ily esetektől az értelmes ügynökség jövőben meg­mentheti. 2- szor. Az illető ügynökség elfogad el­adás céljából teendő bejelentéseket minden­nemű gabona és takarmányra vonatkozót, a gabonaneműeket mustra szerint, s ugyanaz e tárgyban előforduló börze usanc szerinti­­ adásvételi szerződéseket is megírhatna az il­letők kivonatára; továbbá az ingatlan birtok­részek áruba bocsátását, bérbeadandók be­jegyeztetését s a­­. Ekképen közelebb hozza egymáshoz az adót és venni szándékozót. Hogy az elősorolt eszközlések minden érdekelt félnek csak hasznára s könnyebbsé­gére lehetnek, úgy hiszem, nem szükséges tovább fejtegetni. Csupán azon nézetemet ig­­tatom még ide, hogy a tudakozódásért nem volna tanácsos díjt kívánni, de az eladó a bejelentésért aránylagos csekély díjt fizethet. 3- szor. Az ügynökség a gőz- és lóerőre készült cséplőgépek részért leendő használatát kívánatra lehetőleg kieszközli. 4- szer. Azon jég- és tűzkármentő társulat­tól fogadja el az ügynökséget, mely — szo­ros vizsgálat után ítélve — a mezei gazda­közönség részére a legelőnyösebb feltételeket egyesíti rendszabályaiban, 5- ször. Az ügynökség fölveheti működési körébe a kilátásba helyezett s esetleg alaku­landó állatbiztosítás ügynökségét. Átalában véve pedig az ügynökség műkö­dési körébe fogadja mindazt, mit a megye­beli gazdasági egylet még oda csatoltatni jó­nak véleményez; továbbá jó szolgálatait alkal­milag s kívánatra a megyebeli gazdasági egy­let részére — úgy is mint az egylet tagja — díj nélkül teljesíti. Tervvázlatom életrevalóságát tovább fej­tegetni e tér szűk köre nem engedvén, csak azt kívánom még fölemlíteni, hogy habár első tekintetre úgy látszik, miszerint az ily ügy­nökség fennállhatására saját maggának forrá­sokat nyit, mégis, tekintve az intézmény szo­­katlanságát, fontosságát és természetét, az illető megyebeli gazdasági egylet közbeszólása, gyámkodása s anyagi segédkezése itt köz­érdekű szükség gyanánt tűnik föl, mert csak így vehet az ügynökség működése helyes és biztos irányt, csak ily tekintélyes pártfogás képes azt teljes hatályosságra emelni. Vetkőzzük le a közönyösség dermesztő kérgét, s helyezkedjünk oly álláspontra, hon­nan világosságot terjeszthetünk a nép zömé­nek életébe , cselekvéseibe. Saját bajainkon hogy más nem segít, úgy hiszem volt alkalmunk tapasztalni; azért félre minden elfogultsággal; egyedül a cél, nemzetünk jobbléte vétessék tekintet alá, s hol csak egy kevés alkalom mutatkozik, előre törni el ne mulaszszuk. Tassy Ede: tudományos munkálatok, szakértői finom rész­letezések s megkülönböztetések célos korszerű egybealkotása szerkesztésére, nem teljesen alkalmas, mert törvényhozási munkálatok meg­tételében hideg, vagy lagalább föl nem gyúj­tott vér, csendes s csillapult indulat kell, hogy az ész, isteni eredetű tehetségét hábo­rító szenvedélyek befolyása nélkül komoly bölcseséggel hasznosíthassa. Elháríthatja ugyan önmagától a számitó józan ész igen sokszor a fölmelegülés érzékies hevélyeit, midőn azonban a közös szenvedés , egyéni és nemzeti megaláztatás által föl­hajtott nemes forrású indulatok ülik a győ­­zelemünnepet, ezek urakká lesznek okvetlen a fontoskodó ész fölött, mert jól esik ennek is azon tomboló öröm, mit a közvélemény a közfelindulás, olyan intézmények halotti torjában fejez ki, melyek a közös haza bajai­nak tényezői, elősegítői, fentartói s fegy­vertárai voltak,­­ melyek, a körülmé­nyek hatalma által vértezve, az ész meg nem cáfolható ellenokait érvényesülni nem enge­­dik, s az észtani megvitatást lehetlenítik. Vannak, kétségtelenül, az országbírói értekezlet határozatainak fogyatkozásai, de meghaladja ezek mértékét abbeli föltétlen s határt nem ismerő örömeink nagysága, misze­rint általuk a magánjogi magyar törvények) — csekély módosítások, — és a sürgető körülményeknél fogva, ki nem kerülhetett az osztrák törvényekre vonatkozó kevés s ideig­lenes fentartásokkal — vissza lenek állítva; oly erkölcsi és törvényes diadal, melynek --Iclwutottol — — . —- i hatásra, mit a hazai törvények iránti delejes vonzódás, s gyermeteg ragaszkodás, egész valónkra igézetszerüleg gyakorol — szám­ta­­nilag meghatározni nem lehet. A hazai jogállapotok győzelem korát, sybilla könyvét apró, mellékes s időleges fo­gyatkozások számbavételével ne engedjük be­árnyékolni. Ezen új jogállapotok fölszabadíták a ha­zai ügyvédeket is azon alárendelt helyzetből, melyet reájuk az osztrák ügyvédi rendtartás kér­­lelhetlen szigora mért, s igy a korábbi ma­gyar törvéyek, szokásjogok s hazai intéz­mények védpajzsa alá lőnek helyezve , s hatás­körül, az egész országra és kapcsolt részekre, oklevelük tartalma szerint kiterjesztve jön az országbírói értekezlet VIII. része szelleme, illetőleg világos értelmében. Örömmel üdvözöljük a visszaállított ma­gyar anyagi magán­törvények között különö­sen a közszerzeményi, hitvestársi, özvegyi öröködés, s özvegyi jogokra viszonylókat, melyek visszaállításáról a 13. 14. - 15. 16. §§-sok rendelkeznek. Azon esetben midőn sem törvényes, sem végrendeleti örökös nem létezik, a 18. § ús szerint, az ország szent koronája öröklése van kimondva, tehát nem a birodalmi kincs­tár vagy állam ezentúl a hazai uratlan javak örököse; az osztrák törvények szerint pedig, úgy vélem, mennyiben általánosságban ren­delkeztek, a birodalmi állam, illetőleg kincs­tár volt értve. Fontos hézagot képez ezen ideiglenes törvényekben az, hogy az adományozási rend­szert vissza nem állttó, és hogy a fekvő ja­vak szerezhetésére, honosulás nélkül is meg­adott szabadságot meg nem szüntető, holott ezen jogok, a fönnebb említetteknél bizonyo­san nem csekélyebb, sőt sok tekintetben magasabb értékűek. Az adományozási rendszer politikai, és közgazdászati szükségét a X-dik cikkben in­dokolva kimutattam; itten tehát nem szükséges bővebb indokolás. Tehetne azonban valaki azon ellenvetést hogy a kincstári javak túlságos egyhadalmo­zását, magán természetű adás-vételekkel ellen­súlyozni s elhárítani lehetséges; Így az ado­mányozási rendszer, mint a birtokjogbeli bo­nyodalmak tényező közege felesleges, és kár­tevő, tehát visszaállítása nem kívánatos. (Folytatása következik.) Egry Sándor. *) Lásd az előző cikket a „Szegedi Híradó“ I. é. 10. számában. Széttekintés állapotaink fölött. Hm. (Folytatás.) Elütne e hírlapi cikksorozat feladatától, ezen időleges természetű, honi törvényhozási intézkedések fölött, ez alkalommal tüzetesen bíráló észrevételeket kockáztatni.. . . . nem lépek túl a korlátokon, hiszen eseményszerű forrongások izgató behatásai alatt keletkeztek ezen ideiglenes törvények. . . s a gyászos, boszantó múltak kihívó sötét emlékei, s a hullámzó jelen elragadó örömei, s békés moz­galmai, s a kétes, de fényes reményekkel kecsegtető jövő titkos üdvjóslata csillagzatai, és azon indulatharcok között nyertek életet, melyek a hon minden polgárát, kisebb na­gyobb mértékben az életkor, a műveltség, a kiállott bajok és szenvedések, az alkotmá­nyos és erkölcsi érzelmek s a kifejlett sza­badságszeretet különböző arányaihoz képest, épen úgy izgalmassá, szórakozottá, lázasság, kedélyittassá tevék, mint az országbírói érte­kezlet magas állású kitűnő tudós higgadt szak­értő férfiait . . . nem hiányoztak, úgy tartom itt, ott, a bizonytalan jövő végetti aggodal­mak is . . de hiszen, a lélek mind­ezen álla­pota, a törvényhozási, komoly természetű. Hazai mozgalmak. Szeged, 1864. febr. 23. —nyi. (Kendertermesztés. Még egyszer az az alföldi vasút) Trefort Ágoston újra vissza­tért a „Pesti Napló“ban a kendertermesztés ügyére. Többi közt mondja: A kender egész Magyarországon házi szükségre, a kisebb gaz­dák s majorsági cselédek által kicsiben ter­mesztetik. A kereskedés számára nagyobb mérvben csak Bács megyében termeszte­nek kendert, 100—150,000 mázsát éven­­kint. Egy mázsát 20 frttal számítva, az or­szág e cikk termelése által nyer évenkint 2—3 millió forintot. A magyar kender ter­mészeti minősége kitűnő. Ha a kenderterme­lést 100 ezer mázsáról egy millió mázsára tudnák emelni, szakértők állítása szerint e mennyiség is jó ár mellett el fogna kelni. Az akadályok, melyek ennek útjában állnak, nem legyőzhetlenek. Nem jár e a szőlőművelés is sok munkával ? A len- és­ kendertermelés minden nehézségei megszűnnek azon eljárás által, melyet Franciaországban alkalmaznak, miszerint a len és kender minden áztatás nél­kül gőzmozdony által gyárilag kezelve nyers állapotból szövő anyaggá alakíttatik. A keze­lés e módját kell meghonosítani. A próba minden esetre megérdemli a fáradságot. Mi­után néhányan érdekkel viseltetnek e gazda­sági ág előmozdítása iránt, talán sikerülene egyesületi utón ez ügynek nagyobb lendüle­tet adni. Az első alap ez irányban le van már téve, mert tartatott egy értekezlet, mely­ben több tekintélyes kereskedő és gazda vett részt, s alakítottak bizottmányt, mely az ügy tanulmányozásával, s minden annak előmoz­dítására vezető teendőkkel bízatott meg. — Mi részünkről óhajtjuk , hogy ez előleges mozgalmaknak a süker megfeleljen, mert szinte meg vagyunk győződve, hogy a kendernek nagy jövője van hazánkban. Ajánljuk tehát gazdáink figyelmébe. Hány szegény nő (sőt mint a felföldön férfi is) kereshetné meg ez ínséges napokban kenyerét fonással, kik most nyomorult koldulásra szorulnak. Az erdélyi vasút fontos ügyére vonatko­zólag Bécsből a többi közt a következőt írják f. hó 15-dikéről: A kolozsvári vonal mellett fenhangon nyilatkozó magyarországi közvéle­mény , mely az érdekek helyes méltánylatán alapult egy részről, s a szakértők által kikért véleményezés, valamint a Bukarestből kapott tudósítások másrészről, melyek szerint az ot­tani kormány egyik vonal mellett sem nyilat­kozott határozottan, ezek lehettek a bizott­mány azon jelentésének indokai, mely most előttünk van. E jelentés veleje Engerth vasúti igazgató úr kikért véleményezéséhez csatlakozva, a többi között így szól: „Engerth úr véleményezéséből kitűnik, hogy először, a Nagyvárad-Tövis-Nagyszeben közötti vona­lon a legjelentékenyebb területi akadályok, nem mint eddig fölvétetett, Nagyvárad és Kolozsvár, hanem csak Kolozsvár és Gyulaj Fehérvár között lennének leküzdendők, s hogy l-ször: a Nagyvárad Kolozsvár s Nagyszeben közötti vonal kevésbé költségesnek látszik, mint az Arad-Alvinc-Nagyszeben közötti, ha ehez hozzá számítjuk az Alvinctől kezdendő, illetőleg a GvnL»£J'^rwa..tál Kolozsvárra vezető

Next