Szegedi Híradó, 1864. január-június (6. évfolyam, 1-52. szám)
1864-02-24 / 16. szám
1864. Hatodik évfolyam. Miogyolon: Hetenkint kétszer, szerdán és szombaton reggel. Szerkesztési iroda: Egyháztér, 367. sz. Isindokr vntal: Burger Zsigmond könyvkereskedése. Szegeden házhozhordással és vidékre postán: Egész évre....................................................8 frt Félévre . . ...............................................4 „ Évnegyedre...................................................2 „ m Helyben a kiadóhivatalból elvitetve: Egész évre..........................................6 frt — Félévre ..........................................30 — Évnegyedre..........................................160 Előfizetési feltételek: Egyes szám ára 8 kr osztr. ért. kr. 16-ik szál Szerdán, febr. 24-én. Hirdetóselv: Az hathasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 5 kr, két szerinél 4 kr, többszörinél 3 kr. Bélyegdij minden egyes beigtatásért 30 kr. A „Nyilttér“ben a négyhasábos petitsor igtatási dija 15 újkrajcár. Az előfizetési pénzek és hirdetmények Burger Zsigmond könyvkereskedéséhez cimezendők. A mezőgazdasági ügynökségekről.*) Azon közérdekű műveletek közt, melyek létrehozásán a vidéki gazdasági egyesületek eddigelé fáradoztak, nézetem szerint aligha van nagyobb horderejű tény valósítva, mint a mezőgazdasági ügynökségek eszméjének a gyakorlati térre leendő ügyes átvitele volna. Ezen állításom, hogy nem épen egyéni nézet, bizonyítja egyrészről az erdélyi gazdasági egyesület eljárása, miszerint az legközelebb főügynökséggel kapcsolatban állandó terménytárlatot nyitott a gazdaközönség igényeit az ottani helyzetnek megfelelő alakban, felhívta egyszersmind a vidékbeli érdekletteket, hogy azok az alügynökségek elvállalása által segédkezzenek ; más részről Békés megye gazdasági egylete is fölismerte ezen eszme életrevalóságát, minek nyomán gazdasági tudakozó intézetet csatolt a titkári irodához. Azonban helyzetünk s viszonyaink lényegesen különböznek az erdélyiektől, amiért a mezőgazdasági ügynökségek szervezése csakis saját helyzetünk által igényelt alakban kívánatos. Mélyen ható intézmény ez, melynek életbe léptetése a mezei gazdaság terén létező némely hézag áthidalására egyik legcélszerűbb közvetítőül szolgálhat, s mely míg egyrészről a helyi gabonakereskedésnek utat egyenget, másrészről a gazdaközönségnek ide vonatkozó értelemben alkalmas közegéül szolgálván, jótékonyan kihat a földművelés célszerűbb kezelésére. Vizsgáljuk a tételeket egyenkint s közelebbről : 1- ször. Az ügynökség feladata volna magát a pesti gépgyárakkal s talán még némely ismertebb nevű saját vidékebeli gazdasági kézműgyártókkal érintkezésbe tenni, s a szokásos bejutalom mellett gyártmányaik esetleges megrendelésére az ügyködést elvállalni. E tételeknél következő előny nyittatnék a gazdaközönség részére: a) az avatott ügynök (mert csak értelmes mezei gazda kezébe adandó az ügynökség) a gazdasági egylettől nyert időnkénti megállapodás nyomán — a netalán kevésbé jártas megrendelő körülményeihez képest — tanácsosai, útbaigazítással is szolgál, s minden egyes megrendelésnél a többi közt aránylag a legjobbnak ismert gépet vagy eszközt ajánlja, különös tekintettel a glébára vagy egyéb helyi körülményekre; b) ezen szolgálatot s a megrendelés teljesítését minden provisios levélbélyeg nélkül eszközli; c) a közönségnek jó alkalmat nyit a gazdasági gépek és eszközök megismerésére részint az előmutatandó rajzokból, részint a természetben látottakból, részint pedig szóbeli ismertetés útján. Sok jóakaratú mezeigazda nem viseltetik bizalommal a gazdasági gépek iránt, mert azok előnyét még közelebbről nem ismeri, vagy más után indulva, ki minden előismeret nélkül ment a vásárra s csak úgy találomra beszerzett valamely gépet vagy eszközt, de azt később vagy épen nem, vagy csak hiányosan használhatta — visszavetten a beállható csalódás gondolatától, vagy azt hiszi, hogy ezen gépek és eszközök kezelését hoszszú időkig kellene tanulmányoznia, holott ily esetektől az értelmes ügynökség jövőben megmentheti. 2- szor. Az illető ügynökség elfogad eladás céljából teendő bejelentéseket mindennemű gabona és takarmányra vonatkozót, a gabonaneműeket mustra szerint, s ugyanaz e tárgyban előforduló börze usanc szerinti adásvételi szerződéseket is megírhatna az illetők kivonatára; továbbá az ingatlan birtokrészek áruba bocsátását, bérbeadandók bejegyeztetését s a. Ekképen közelebb hozza egymáshoz az adót és venni szándékozót. Hogy az elősorolt eszközlések minden érdekelt félnek csak hasznára s könnyebbségére lehetnek, úgy hiszem, nem szükséges tovább fejtegetni. Csupán azon nézetemet igtatom még ide, hogy a tudakozódásért nem volna tanácsos díjt kívánni, de az eladó a bejelentésért aránylagos csekély díjt fizethet. 3- szor. Az ügynökség a gőz- és lóerőre készült cséplőgépek részért leendő használatát kívánatra lehetőleg kieszközli. 4- szer. Azon jég- és tűzkármentő társulattól fogadja el az ügynökséget, mely — szoros vizsgálat után ítélve — a mezei gazdaközönség részére a legelőnyösebb feltételeket egyesíti rendszabályaiban, 5- ször. Az ügynökség fölveheti működési körébe a kilátásba helyezett s esetleg alakulandó állatbiztosítás ügynökségét. Átalában véve pedig az ügynökség működési körébe fogadja mindazt, mit a megyebeli gazdasági egylet még oda csatoltatni jónak véleményez; továbbá jó szolgálatait alkalmilag s kívánatra a megyebeli gazdasági egylet részére — úgy is mint az egylet tagja — díj nélkül teljesíti. Tervvázlatom életrevalóságát tovább fejtegetni e tér szűk köre nem engedvén, csak azt kívánom még fölemlíteni, hogy habár első tekintetre úgy látszik, miszerint az ily ügynökség fennállhatására saját maggának forrásokat nyit, mégis, tekintve az intézmény szokatlanságát, fontosságát és természetét, az illető megyebeli gazdasági egylet közbeszólása, gyámkodása s anyagi segédkezése itt közérdekű szükség gyanánt tűnik föl, mert csak így vehet az ügynökség működése helyes és biztos irányt, csak ily tekintélyes pártfogás képes azt teljes hatályosságra emelni. Vetkőzzük le a közönyösség dermesztő kérgét, s helyezkedjünk oly álláspontra, honnan világosságot terjeszthetünk a nép zömének életébe , cselekvéseibe. Saját bajainkon hogy más nem segít, úgy hiszem volt alkalmunk tapasztalni; azért félre minden elfogultsággal; egyedül a cél, nemzetünk jobbléte vétessék tekintet alá, s hol csak egy kevés alkalom mutatkozik, előre törni el ne mulaszszuk. Tassy Ede: tudományos munkálatok, szakértői finom részletezések s megkülönböztetések célos korszerű egybealkotása szerkesztésére, nem teljesen alkalmas, mert törvényhozási munkálatok megtételében hideg, vagy lagalább föl nem gyújtott vér, csendes s csillapult indulat kell, hogy az ész, isteni eredetű tehetségét háborító szenvedélyek befolyása nélkül komoly bölcseséggel hasznosíthassa. Elháríthatja ugyan önmagától a számitó józan ész igen sokszor a fölmelegülés érzékies hevélyeit, midőn azonban a közös szenvedés , egyéni és nemzeti megaláztatás által fölhajtott nemes forrású indulatok ülik a győzelemünnepet, ezek urakká lesznek okvetlen a fontoskodó ész fölött, mert jól esik ennek is azon tomboló öröm, mit a közvélemény a közfelindulás, olyan intézmények halotti torjában fejez ki, melyek a közös haza bajainak tényezői, elősegítői, fentartói s fegyvertárai voltak, melyek, a körülmények hatalma által vértezve, az ész meg nem cáfolható ellenokait érvényesülni nem engedik, s az észtani megvitatást lehetlenítik. Vannak, kétségtelenül, az országbírói értekezlet határozatainak fogyatkozásai, de meghaladja ezek mértékét abbeli föltétlen s határt nem ismerő örömeink nagysága, miszerint általuk a magánjogi magyar törvények) — csekély módosítások, — és a sürgető körülményeknél fogva, ki nem kerülhetett az osztrák törvényekre vonatkozó kevés s ideiglenes fentartásokkal — vissza lenek állítva; oly erkölcsi és törvényes diadal, melynek --Iclwutottol — — . —- i hatásra, mit a hazai törvények iránti delejes vonzódás, s gyermeteg ragaszkodás, egész valónkra igézetszerüleg gyakorol — számtanilag meghatározni nem lehet. A hazai jogállapotok győzelem korát, sybilla könyvét apró, mellékes s időleges fogyatkozások számbavételével ne engedjük beárnyékolni. Ezen új jogállapotok fölszabadíták a hazai ügyvédeket is azon alárendelt helyzetből, melyet reájuk az osztrák ügyvédi rendtartás kérlelhetlen szigora mért, s igy a korábbi magyar törvéyek, szokásjogok s hazai intézmények védpajzsa alá lőnek helyezve , s hatáskörül, az egész országra és kapcsolt részekre, oklevelük tartalma szerint kiterjesztve jön az országbírói értekezlet VIII. része szelleme, illetőleg világos értelmében. Örömmel üdvözöljük a visszaállított magyar anyagi magántörvények között különösen a közszerzeményi, hitvestársi, özvegyi öröködés, s özvegyi jogokra viszonylókat, melyek visszaállításáról a 13. 14. - 15. 16. §§-sok rendelkeznek. Azon esetben midőn sem törvényes, sem végrendeleti örökös nem létezik, a 18. § ús szerint, az ország szent koronája öröklése van kimondva, tehát nem a birodalmi kincstár vagy állam ezentúl a hazai uratlan javak örököse; az osztrák törvények szerint pedig, úgy vélem, mennyiben általánosságban rendelkeztek, a birodalmi állam, illetőleg kincstár volt értve. Fontos hézagot képez ezen ideiglenes törvényekben az, hogy az adományozási rendszert vissza nem állttó, és hogy a fekvő javak szerezhetésére, honosulás nélkül is megadott szabadságot meg nem szüntető, holott ezen jogok, a fönnebb említetteknél bizonyosan nem csekélyebb, sőt sok tekintetben magasabb értékűek. Az adományozási rendszer politikai, és közgazdászati szükségét a X-dik cikkben indokolva kimutattam; itten tehát nem szükséges bővebb indokolás. Tehetne azonban valaki azon ellenvetést hogy a kincstári javak túlságos egyhadalmozását, magán természetű adás-vételekkel ellensúlyozni s elhárítani lehetséges; Így az adományozási rendszer, mint a birtokjogbeli bonyodalmak tényező közege felesleges, és kártevő, tehát visszaállítása nem kívánatos. (Folytatása következik.) Egry Sándor. *) Lásd az előző cikket a „Szegedi Híradó“ I. é. 10. számában. Széttekintés állapotaink fölött. Hm. (Folytatás.) Elütne e hírlapi cikksorozat feladatától, ezen időleges természetű, honi törvényhozási intézkedések fölött, ez alkalommal tüzetesen bíráló észrevételeket kockáztatni.. . . . nem lépek túl a korlátokon, hiszen eseményszerű forrongások izgató behatásai alatt keletkeztek ezen ideiglenes törvények. . . s a gyászos, boszantó múltak kihívó sötét emlékei, s a hullámzó jelen elragadó örömei, s békés mozgalmai, s a kétes, de fényes reményekkel kecsegtető jövő titkos üdvjóslata csillagzatai, és azon indulatharcok között nyertek életet, melyek a hon minden polgárát, kisebb nagyobb mértékben az életkor, a műveltség, a kiállott bajok és szenvedések, az alkotmányos és erkölcsi érzelmek s a kifejlett szabadságszeretet különböző arányaihoz képest, épen úgy izgalmassá, szórakozottá, lázasság, kedélyittassá tevék, mint az országbírói értekezlet magas állású kitűnő tudós higgadt szakértő férfiait . . . nem hiányoztak, úgy tartom itt, ott, a bizonytalan jövő végetti aggodalmak is . . de hiszen, a lélek mindezen állapota, a törvényhozási, komoly természetű. Hazai mozgalmak. Szeged, 1864. febr. 23. —nyi. (Kendertermesztés. Még egyszer az az alföldi vasút) Trefort Ágoston újra visszatért a „Pesti Napló“ban a kendertermesztés ügyére. Többi közt mondja: A kender egész Magyarországon házi szükségre, a kisebb gazdák s majorsági cselédek által kicsiben termesztetik. A kereskedés számára nagyobb mérvben csak Bács megyében termesztenek kendert, 100—150,000 mázsát évenkint. Egy mázsát 20 frttal számítva, az ország e cikk termelése által nyer évenkint 2—3 millió forintot. A magyar kender természeti minősége kitűnő. Ha a kendertermelést 100 ezer mázsáról egy millió mázsára tudnák emelni, szakértők állítása szerint e mennyiség is jó ár mellett el fogna kelni. Az akadályok, melyek ennek útjában állnak, nem legyőzhetlenek. Nem jár e a szőlőművelés is sok munkával ? A len- és kendertermelés minden nehézségei megszűnnek azon eljárás által, melyet Franciaországban alkalmaznak, miszerint a len és kender minden áztatás nélkül gőzmozdony által gyárilag kezelve nyers állapotból szövő anyaggá alakíttatik. A kezelés e módját kell meghonosítani. A próba minden esetre megérdemli a fáradságot. Miután néhányan érdekkel viseltetnek e gazdasági ág előmozdítása iránt, talán sikerülene egyesületi utón ez ügynek nagyobb lendületet adni. Az első alap ez irányban le van már téve, mert tartatott egy értekezlet, melyben több tekintélyes kereskedő és gazda vett részt, s alakítottak bizottmányt, mely az ügy tanulmányozásával, s minden annak előmozdítására vezető teendőkkel bízatott meg. — Mi részünkről óhajtjuk , hogy ez előleges mozgalmaknak a süker megfeleljen, mert szinte meg vagyunk győződve, hogy a kendernek nagy jövője van hazánkban. Ajánljuk tehát gazdáink figyelmébe. Hány szegény nő (sőt mint a felföldön férfi is) kereshetné meg ez ínséges napokban kenyerét fonással, kik most nyomorult koldulásra szorulnak. Az erdélyi vasút fontos ügyére vonatkozólag Bécsből a többi közt a következőt írják f. hó 15-dikéről: A kolozsvári vonal mellett fenhangon nyilatkozó magyarországi közvélemény , mely az érdekek helyes méltánylatán alapult egy részről, s a szakértők által kikért véleményezés, valamint a Bukarestből kapott tudósítások másrészről, melyek szerint az ottani kormány egyik vonal mellett sem nyilatkozott határozottan, ezek lehettek a bizottmány azon jelentésének indokai, mely most előttünk van. E jelentés veleje Engerth vasúti igazgató úr kikért véleményezéséhez csatlakozva, a többi között így szól: „Engerth úr véleményezéséből kitűnik, hogy először, a Nagyvárad-Tövis-Nagyszeben közötti vonalon a legjelentékenyebb területi akadályok, nem mint eddig fölvétetett, Nagyvárad és Kolozsvár, hanem csak Kolozsvár és Gyulaj Fehérvár között lennének leküzdendők, s hogy l-ször: a Nagyvárad Kolozsvár s Nagyszeben közötti vonal kevésbé költségesnek látszik, mint az Arad-Alvinc-Nagyszeben közötti, ha ehez hozzá számítjuk az Alvinctől kezdendő, illetőleg a GvnL»£J'^rwa..tál Kolozsvárra vezető