Szegedi Híradó, 1864. július-december (6. évfolyam, 53-104. szám)
1864-11-30 / 96. szám
Hogy városunk 9 tizede a földműveléssel foglalkozik, abból él és vagyonosodig azt úgy hiszem említeni fölösleges is volt, de nem annyira azt, hogy a sok gazdálkodó között aránylag kevés van, ki a kolbászt több napokra",18 elszokta tenni. Ha van termés, ugyancsak van, ha pedig nincs, ugyancsak nincs, igy gondolkodott eddig a mi népünk, s volt is itt mindig dinom dánom; de bezzeg meg is jön adva az ára; mert az a hatalom, melynek áldásaiban nyakig úsztunk, ellenünk fordult, s egy mostoha év oly szegénynyé, oly elhagyottakká tön bennünket, hogy még most is borsózik az ember háta, ha a fölöttünk elvonult ínségre gondol. Ezrek éheztek, és csak azon páratlan áldozatkészség és felebaráti szeretetnek, melylyel irántunk viseltettek , köszönhető, hogy ezerek éhen el nem vesztek. Borzasztó, az emberi természetet alapjaiban megrázó intés volt ez, égi szózat, mondván: légy előrelátó, takarékos és tedd el be termésed egy részét, hadd legyen szűk időben mit harapnod. A földművelés tehát azon iparág, mely nálunk, ha tökéletességre nem is, de mindenesetre figyelmet érdemlő magaslatra jutott. Búza, árpa, rozs, repce és tengeri, ezek képezik a főbb forgalmat; kender, dohány és más efélék a vásárhelyiek által csekély arányban termesztetnek. A borág művelése nálunk nagyon alantfokú, mert bár a környékén szőlők sok helyütt (például Aranyágon) jó bort teremnek, mégis megtörténik, hogy egyik vagy másik szőlőbirtokosnál 70—80 akó szurbor megecetesedik, és pedig csupán azért, mert a hordók tisztántartására a lehető legkevesebb gond fordíttatik. A sertéshizlalás nagyban dívik, de inkább fogyasztásra, mintsem kereskedelmi cikként űzetik. Ezelőtt a juhtenyésztés is nagyban dívott, de most — alkalmas legelő hiányában — csökkent. A szarvasmarhák többnyire szépek, a lovak nemesítésére pedig újabb időben gond fordíttatik. Lovait a vásárhelyi ember jól szokta tartani, s azok, ha szemre nem igen szépek is, de munkában győzösek és kitartók. Az itteni köznép életmódja igen egyszerű, kenyéren, tarhonyán hetekig meg van a nép fia künn a tanyán, és a vagyonos gazdák sem tartanak rakott asztalt. A családiasság és vendégszeretet nagyban uralkodik, és leginkább lakodalmak, névnapok és disznótorok alkalmával nyilatkozik. Ilyenkor azután a vendéghivogatás és kínálgatásnak vége hossza nincsen. Ami a szellemi műveltséget illeti, annak köznépünknél még kevés nyomait találjuk, ámbár tudvágya nagyon élénk és a politikai események iránti érdekeltség mindenkinél közös, a vagyonosadogatnak a muvelet az olvasás és színháznak, és találkozik közöttük nem egy, ki olvasottság és társadalmi műveltség tekintetében nagyon sok tudományára büszke urnál fölebb áll. Úgy hiszem nem mondok képtelenséget, ha állítom, hogy köznépünk életrevalósága és fogékony elme dolgában biztos és elvitázhatlan kezességet nyújt arra, hogy a közműveltség fokozatos haladásából el nem maradand, csak a népnevelés hatalmas emeltyűi az iskolák, a napi sajtó és a nép élén álló értelmesség képviselői feleljenek meg hivatásuknak oly nagy mértékben, mint amily nagyban ezt tenni eddig elmulaszták. Remélhető, hogy ha városunknak könyvkereskedése, nyomdája, takarékpénztára, népies olvasó-egylete, kiviteli kereskedésének vaspályája és gőzmalma leend, sok tekintetben gyökeresen változandnak viszonyaink és én egyszer azon kellemes helyzetbe fogok lenni, hogy szerkesztő úrnak megírhatom, miszerint odajutunk, ahova minden népnek jutnia kell: az anyagi jólét és a szellemi műveltség magaslatára, mit hogy Isten adjon, minden jóravaló magyar ember napi imádságai közé tartozik. Barth László: Helybeli újdonságok. Szeged, november 29. * Csongrád megye főispáni helytartója Prehoffer Ignác esküdtet, a tiszántúli járás első kerületébe tett beosztása mellett, megyei tiszteletbeli szolgabiróvá; Török Sándor hites ügyvédet Csongrád megye tiszteletbeli tiszti alügyészévé; Póka Sándor végzett jogászt és volt irodai gyakornokot a megye központi szolgabiróságánál megürült rendszeresített napidíjas irnoki állomásra; Mészáros Károly eddigi csongrádvárosi pertárnokot Csongrád városnál közigazgatási tanácsnokká; ugyanott Schoenvizner Miklós eddigi igtatót és kiadót, Csongrád város pertárnokává és egyidejűleg tiszteletbeli aljegyzővé, és Török János eddigi irodai gyakornokot sz. kir. Szeged városnál napidijas írnokká nevezte ki. * Előléptetések egyházi megyénkben. A Csanádi székeskáptalannál Martinszky József örkanonoknak éneklő kanonokká, Hofstättner Ferenc székesegyházi főesperesnek örkanonokká, Szalay Pál kanonoknak székesfőesperessé lett fokozatos előléptetésük legfelsőbb helyen helybenhagyatott, és az ekként üresedésbe jött kanonoki állomás Burghardt István címz. prépost s torontáli főesperes és nákófalvai plébánosnak adományoztatok * A takarékpénztár igazgatósága elhatározta, hogy a pénztári épület emeleti helyiséget a kaszinónak másfél évre 1000 frt évi bérért átengedi. *A kaszinó utóbbi választmányi ülésében elhatározta, hogy az advent alatt gyermek-hangversenyt s két estélyt rendez, melynek jövedelme az új helyiség bútorainak kiegészítésére s egyéb a helyiség változtatása közben felmerülő költségek fedezésére fog fordíttatni. Ezúttal egyszersmind kijelentette a választmány, hogy azon egyetlen páholyról is, melyet a színházban bérelt, kénytelen lemondani, miután a bérletfolyamban előadott hitvány darabokat, hiányos előadást végig nézni kedve senkinek sem akad. A kaszinó ez alkalommal valóban nyugodt lelkiismerettel tagadhatja meg pártfogását a színháztól, mert ez szív- és észképző intézet megszűnt lenni s egy mérték fölött indolens igazgató kezében valóságos zsibbvásárrá fajult. A közönség meleg pártfogását azáltal akarta Latabár úr meghálálni, hogy egy 18 előadásra szóló bérlet alatt 14 bérletszünetet adott, hogy a bérlőknek a legsilányabb darabokat dobta oda, hogy folytonosan kankannal vendégelt s hogy díszletekre egy garast sem fordított, hanem piszkos rongyokkal akart az illusióra hatni. E visszaélések miatt mindenfelől érkeznek panaszok hozzánk a bérlőközönség részéről; sokan a színházi bizottmányra hivatkoznak, mely úgy tudjuk, hogy a kénye kedve szerint cselekvő igazgató úr társulatáról már levette kezét. * Jutalomjáték. Szombaton Kecskés Róza javára a „Szerelmi varázsital“ és „Daphinis és Chloé“ egy felvonásos operettek kerülnek színre. A jutalmazandó Hirtling M. asszony után a színtársulat leghasználhatóbb , igen szorgalmas nőtagja, aki megérdemlené, hogy a közönség pártfogásában lelje jutalmát. * Molnár György minta „M. S.“ban olvassuk e héten két vendégelőadásra Szegedre rándul, mivel a hosszas jövedelmetlenség miatt csaknem a legszükségesebbeket is kénytelen nélkülözni. Innen azonban rögtön viszatér, hogy ügyének a jövő hétfőre kitűzött tárgyalásán jelen lehessen. A Hír szerint Füredi Mihály a nemzeti színház nyugalmazott tagja szintén ide készül nehány vendég szerepre. * Azon táncestély, melyet az izr. ifjúság múlt szombaton a község teremében rendezett, s melynek tiszta jövedelme szegény gyermekek téli felruházására volt szánva, a szép célra 300 frton felül jövedelmezett. Ily szód összesét csak nahvazáma kijenő ZTM. remlhetett össze, s valóban a terem minden zuga megtelt vidor népséggel, mely az igen csinosan, de a célhoz képest kellő takarékossággal díszített teremben késő éjfélig mulatott. Elismerőleg kell kiemelnünk a rendező bizottmányt, mert a szép eredmény legnagyobb részt az ő tapintatos eljárásának köszönhető. * A dalárda által rendezett táncestély jövedelme, melyben dr. Adler Ignác ur fölülfizetése 6 frt és Deutsch József uré 1 frt 50 kr. ben foglaltatik, 78 frt volt, ebből a 70 frt 88 krra menő kiadást levonva, maradt tisztán 7 forint 12 kr, mely összegen lesz az óhajtott hangszert meg nem lehet vásárolni. * Baj a vasúton. Az egyik Pest felé baktató hétfői tehervonat a pusztapéteri állomáshoz közel megzökkenvén, két kocsi leszaladt a sínekről. Egyéb baj nem történt, mint hogy mind a fel, mind a lefelé törekvő vegyes vonatokat feltartóztatván, azok jóval később értek rendeltetések helyére. * A szegedi iparos-segéd-egyletet illető azon örvendetes tapasztalásról értesítenek minket, miszerint utóbbi hónapokban ez egyletbe igen szép számú ifjúság íratta be magát, és hogy az ifjak általában rendesen látogatják az egylet helyiségét s nagy figyelemmel hallgatják az előadásokat. — Jó minap fölemlítettük, miszerint a felsővárosi kis Tiszapart utca a legkisebb esőzés után járhatlanná lesz, akkor röviden elmondtuk a tény okát is. Az említett utcán a közlekedés maholnap végkép megakad. Múltkori felszólalásunk után történt ugyan némi tatarozgatás, de az — mint előre megmondtuk — mit sem használt. Ha a kövezés elmarad, úgy — véleményünk szerint — a gyökeres bajon csak szénsalaktöltés segíthet. — A napokban ismét kiástak egy „tiszta szobát“ az alsóvárosi középső kapuhoz közel. A háziak fölébredvén a neszre, idejekorán regugrasztották ugyan a jó madarakat, de azért ij figyelmeztetésül jónak láttuk ez eseményt tudomásra juttatni, miből az a tanúság, hogy legalább éjetre ne hagyjuk őrizet nélkül a ,tiszta szobát/ * Szerencsétlen felfordulás. Tegnap estre a boszorkány-sziget tájékán egy terhes kocsi a töltésről lefordult, s a bent ülök egyike — Lipka József ispán Ásotthalmán — oly tetemesen sérült meg, hogy halála rögtön bekövetkezett. * Rajtakapott lótolvaj. A „három király“hoz címzett vendéglő udvarában hétfőn reggel egy ingyenél, megsejtvén, hogy az egyik kocsi gazdája nincs a lovak körül, eloldta azokat a kocsitól s azon szín alatt, hogy megitatja, el akarta vezetni őket. E közben a konyhában az a furcsaság történt, hogy míg a gazdasszony kan forgolódott, a pecsenye eltűnt a serpenyőből, természetes, hogy nagy lármát ütött érte az asszony, mire még az útra készült lovak gazdája is előkerült az ivóból. Szerencsére elég jókor, hogy észre vegye a lókötő szándékát, akit aztán néhány társával jól megrakott, mielőtt a városházhoz vitték volna. A negyedik várbeli szekrény elfogatása. Folyó hó 25-kén délutáni 3 óra táján az alsóvárosi biztos Atkári István a vasúti állomáshoz menvén, útközben arról értesült, hogy az alsóvároson bizonyos megnevezett korcsmában , a várból, folyó évi augusztus hélső és másodika közti éjjel elszökött hat rab egyike, Barna Sándor tanyázik. Nevezett biztos, rendőr-legényeinek, kik máshol valának hivatalból elfoglalva, fölkeresésével nem akarván időt vesztegetni, és ezáltal az illető kézrekerítésére netalán kedvező alkalmat elszalasztani, gyorsan a különben is útbaeső lakására ment, hol egy kétcsövű töltött pisztolyt és egy csomó zsineget vevén magához, haladéktalanul a kijelölt korcsmába sietett. A korcsmaszobában több borozó közt a keresett egyént nem látván, azon ürügy alatt, hogy a házigazdát keresi, a konyhába lépett, hol egy odaltnyiló szobából, melynek ajtaja be volt téve, férfihangokat hallott. Belépvén , egy subás férfit s egy nőszemélyt talált; az elsőben azonnal Barna Sándorra ismert. Barna Sándor megilletődve ugyan, de mégis elszántan az ágyról, hol heverészett fölugrott, mire a biztos a maga után betett ajtót kissé kinyitván, mintha legényei kint várnának reá, parancsoló hangon kiszólt: legények álljátok el az ajtót és egy lépést se távozzatok; ezzel az ajtót ismét betette, Barna Sándort megragadta és ennek védelme dacára, nem csekély küzdéssel kezeit hátrakötvén, maga előtt útnak indította. A fogoly az utcán látva, hogy most az egyszer rászedték, nagy dühbe jött s a biztost egész után káromló szavakkal illette. Barna Sándor a kézrekerült szökevények közül már a negyedik. A még hiányzó Csányi János és Sutka Sándor a rendőrség által éber figyelemmel nyomoztatnak. * Négy öngyilkosság egy napon. Hétfőn este egy ember, mint mondják, a sétányon felakasztotta magát, ugyanakkor egy napszámos a torkát metszette el, két katona pedig agyonlőtte magát. Nem a legörvendetesebb Statistika. Bekedetett. A belvárosi biztos urat az.^hPnoAfAl^naort« “Cr*T LiaoA IrK-ral a belvárosban. Igaz, hogy annak, ki a Rókuson lakik s ott tán el is van foglalva, igen kényelmetlen a belvárosban sétálgatni, de ha szépen megkérjük, a belvárosi lakosok kedvéért, jóvoltáért és nyugalmáért mégis megteheti. Mi a belvárosban nagyon el vagyunk árasztva a sok dologkerülő emberrel, kik csak roszat forralnak; igy tegnapelőtt is egy becsületes polgár kis fiát fényes nappal, midőn az iskolából haza ment becsalták egy házba és levetkőztették. El vagyunk árasztva tömérdek koldussal, kik nem elég, hogy pénteken és szombaton nagy mennyiségben látogatják házainkat, de minden lépten-nyomon utunkat is állják. Sétálgasson csak az öt pacsirta utcában, ott három, négy koldust is talál és pedig olyanokat is, kik dologképesek, nemkülönben az oroszlán kávéház s a kaszinó sarkán, hol gyakran három, négy aljas nőszemély is álldogál. Azért ismételve kérjük, nélkülözze egy kissé a Rókust és sétáljon be a palánkba, újévre majd megköszönjük szíves fáradságát, több belvárosi polgár. * Ezet most vettük azon szomorú hírt, hogy a kegyesrendi ház s a gymnas siumi tanári kar egyik buzgó s érdemteljes tagja Cserkuthy József ma (30.) hajnali 3 órakor hagymázban meghalt. A szegedi gymnasiumot s átalában a tanügyet benne nagy veszteség érte, melyet rendtársai s a gymnasiumi ifjúsággal együtt Szeged közönsége is mélyen érez. Közsajnálkozás fogja az örök béke helyére követni a korán elhunyt derék hazafit és jeles tanárt. Béke lengjen sírja fölött! -------------* A vasúti díjszabályok leszállítása. — Kalchberg urnak, a kereskedelmi minisztérium főnökének elnöksége alatt, a legközelebbi napokban egy bizottmány ülend össze, hogy a vasutak teherszállítási díjszabályainak lehető mérséklése iránt tanácskozzék. E bizottmányban részt veenének valamennyi vasút képviselői, úgy szintén az alsóausztriai ipar és kereskedelmi kamra két küldöttje is. * Versecen a marhavásárok tartása, az érszabályok pontos követése mellett, ismét meg van engedve, miután a város területén a marhavész megszűnt. * A hg. Eszterházy-féle jószágok igazgatósága, gr. Zichy Ferenc és Schulhoff, mint Bécsből a „P. Ll.“nak írják lemondott. * Zálogba tett színésznő. Egy vidéki színtársulat igazgatója nemrégiben egyik színésznőjét kénytelenítetett zálogba adni öt forintért. * Vakmerő lopás. Temesvárott múlt vasárnap a kegyesrendiek zárdájában ebéd ideje alatt az igazgató szobájából 400 irtot és fehérnemüeket loptak el. * Apagyilkos. Kulán körülbelöl egy hónappal ezelőtt egy öreg szerb pár kissé ittasan jött haza, s az ugyane házban lakó menyével összezördült, fia közbelépett s a dolognak azzal vetett véget, hogy hurkot vetett atyja nyakába és megfojtá. A holttetemet ezután az udvarban retté el és 200 csomó kukoricacsövel födte be. De nyomába jöttek s az embertelen gyilkos fogva van. * Állandó színház. Ungváron állandó színház fölállítását tervezik. * Az új adókölcsönre a „Neue freie Presse“ 20.000 frtot, a „Fremdenblatt“ 100.000 frtot, a „Presse“ pedig 300.000 frtot irt alá. * Büntetés elhalasztás. A cs. kir. országos törvényszék, megengedte, hogy dr. Schuselka Ferenc büntetése megkezdését január közepéig elhalaszthassa. * Lincoln diadala. A legújabb hírek az egyesült államokból nov. 12-ig terjednek. Az elnökválasztás valamennyi államokban a legnagyobb csendben ment véghez; csak Philadephiában és Baltimoreban keveredett néhány ötleg a választási eljárásba. Lincoln újraválasztása az egész unióban örömet és lelkesedést ébresztett. * Lincoln és a gyapotpiac. Lincolnnak elnökké történt újbóli megválasztatása az európai gyapotpiacokon nagy izgatottságot szül, mert azt a háború továbbfolytatásának jeléül tekintik. Liverpoolban ennélfogva a gyapot ára fontonkint 2 pence, Párisban -t« .«* AJA -sírsru L L«U duoliz adott. * Felhívás. A „Bote aus dem Böhmerwalde* című lap felszólítja a klattaui nőket, hogy kávétársaságaikat, estélyeiket és kártyakompániáikat ne azokon a napokon rendezzék, mikor a színházban előadás van, mert az által az igazgatóság tetemes kárt szenved. * Új tinta. Polgárról írják az „Egernek, hogy ott újabb időben olcsó és jó tintát készítenek a napraforgó virág magvainak fekete héjából. A készítési mód nagyon egyszerű: t. i. félmeszely héjra, melyből az olajt tartalmazó bél kiszedetett, kétannyi forró viz töltetik s 24 óra alatt kész a jó tinta. Különösen ajánlható a falusi tanítók figyelmébe, miután többször a tintahiány az egyedüli mentség sok szülő részéről, hogy gyermekét írni nem taníttatja. * Mikép lehet a kávé zamatát, (aroma), megtartani. A megpörkölt kávé, mint tudjuk, ha sokáig áll, könnyen elveszti zamatát. Hogy ezen veszteséget elkerüljük, a kávéhoz mindjárt égetés után (tehát akkor, mikor a kávé még meleg) metist vagy sárgacukrot kell tennünk, és pedig oly arányban, hogy 50 font kávéhoz 1/2 font metis vagy sárgacukor jön. Ez egy pillanat alatt körülfogja a kávét és annak zamatát magába szívja. Sok kereskedő e műfogásnak köszöni a hírnevet, melyet az általa árult jó kávé szerzett, nem pedig az árult kávébab kitűnőségének. Ha az ember maga pörköli a kávét, az említett célt azáltal is biztosan elérheti, ha a kávéra törött cukrot hint. * A francia pénzügyminister adomája. Midőn a francia ministerek legutóbb Compiegnebe kocsiztak, egy parasztnö szamarát véletlenül elgázolták. A parasztnő 200 frankkal kármentesíttetett s Fould úr gúnyolódva kiáltott: Ah, uraim miért nem szabadulhatunk meg ily olcsón minden szamártól, mely utunkban van! A nem épen udvarias minister nehány collegája nevetett, mások azonban kik Fould urat malitiosusnak tartották, elpirultak s ajkukat röstelve csucsoríták össze mosolyra. * A legboldogabb ország, most az ifjabb ági Reusz hercegség. Ez az ország még mindeddig elkerülte azt a csapást, melylyel az Új Egyptomot is elfeledte meglátogatni, t. i. a könyvnyomtatás mesterségét. A múlt évi augusztusban egy szász könyv- és könyomdát akart állítani Gerában, azonban Beulvitz belügyminister, későbben pedig az összes ministérium elutasította, mert tanult nyomdász volt. Vegyesek. *Haynald érsekről a „M. Sajtó“ megbízható forrásból jelenti, hogy az érsek december elején Romába utazik. * Az első magyar iparbank felhívja a kereskedőket és iparosokat, kik ezen intézetnél váltóhitelt akarnak igénybe venni, hogy cégeiket a bank cégkönyvébe bejegyezzék, úgyszintén azt is tudatja, mikop az intézetnél az alkuszok közbenjárása ki van zárva, és az érdeklettek csak személyesen járhatnak el ügyeikben. * A postadíj leszállítása. A kereskedelmi miniztériumnál javaslat terjesztetett elő a legmagasb belföldi levéldíjnak tíz ujkrra leendő leszállítása iránt; miután azonban ezen díjnak a német postaegylet területére leendő kiterjesztése is kívánatos volna, ezen javaslat előbb az illető kormányokkal is közlendő.