Szegedi Híradó, 1865. július-december (7. évfolyam, 53-105. szám)
1865-11-26 / 95. szám
Levelezések. Pest, november 24. Tegnap a főváros nagy élénkség színhelye volt. Az itteni öt kerület megválasztotta képviselőit , mégpedig mind az öt közhajtás szerint. A belvárosi választók reggel 8 óra után a városháza nagy termében roppan lelkesedés közt kiáltották ki a ország vezérét, Deák Ferencet képviselőjüknek, mely után roppant tömegben, a főváros hölgyei által készített, gyönyörű nemzeti selyem-zászló elővitele mellett a nagy hazafi lakására, az „angol királynőhöz címzett szálloda elébe s annak nagy teremébe vonultak, hol meghívás folytán Deák Ferenc is megjelenvén, szűnni nem akaró lelkes éljenekkel fogadtatott s Schwendtner, belvárosi plébános által igen szép beszéddel üdvözöltetett. Erre az ünnepelt nagy hazafi röviden felelt. Beszédéből érdekesnek tartjuk kiemelni a következő jellemző sorokat: „Igaz ügy mellett a tiszta és szilárd akarat s a kölcsönös méltányosság sok akadályt legyőzhetnek. Mi az igazságot és méltányosságot nemcsak követelni, hanem teljes mértékben viszonozni is akarjuk. De mindamellett politikai hiba volna, már előre teljesen biztosítottnak tekinteni ügyünk szerencsés kimenetelét, s erélyt és óvatosságot fölöslegesnek tartani, másrészről polgári bűn volna már előre reményt vesztve, lankadni a munkában és küzdelemben. Az igaz ügynek mindig van jövendője, ha az erélyveszélyesség támogatják. Időnek előtte tehát ne őröljünk, de ne is csüggedjünk el soha. Ne tekintsük valószínűnek, de ne is tartsuk lehetetlennek, hogy a sors és elleneink hatalma, talán erőnk korlátoltsága, sőt meglehet saját tévedéseink is, háttérbe szorítják ismét egy időre óhajtásaink valósulását. Bízzunk, de sem a sors kedvezésében, sem a magunk erejében, sem mások segélyében ne bízzunk vakon. Cselekedjünk erélyesen, de megfontolva. Ez feladatunk. A siker Isten kezében van! Ki az, ki helyzetünkben a jövőről biztosan szólhatna? Ki merné magáról állítani, hogy ereje nagyobb, mint a nehézségek, és hogy tévedni semmiben sem fog? Ki az, ki mint képviselő többet ígérhessen, mint azt, hogy szándéka tiszta lesz mindenkor s akarata szilárd, s hogy önzést, mellékes tekintetet ismerni nem fog, hanem minden erejét s tehetségét hazája közjavának fogja szentelni?“ Szűnni nem akaró éljenzés követte e beszédet, mely után a választók visszaindultak s a váci utcán végig éltették Deák Ferencet! A Lipótvárosban szintén egyik jelesünk részére dőlt el a választás, és a magyar sajtó vezére K. Kemény Zsigmond 501 szavazattal követte választatott, az ellenjelölt Ráth ügyvéd 396 szavazatot kapott. A szavazás a redout-termében történt s 8-tól délután 2 óráig tartott. A terézvárosi választás a lövöldében folyt le s Gorove István 1105 szavazattal választatott meg Schwarz Gyula ellenében, ki 397 szavazatot kapott. A szavazásnak későn este szakadt vége. A Ferencvárosban Horváth Károly ügyvéd Rottenbiller Lipót ellenében átalános szótöbbséggel választatott meg. A Józsefvárosban Szilágyi kisebb számú hívei jókor megjelentek a választóbizottmány előtt, s mivel még a másik párt nem volt jelen, közfelkiáltással akartak volna véget vetni a dolognak, s fel is szólíták a bizottmányt, hogy a választást, miután ellenjelölt nincs jelen, mondja ki. A bizottmány azonban a Szentkirályi pártja érkeztére utalt, mely valóban nagy számmal s ünnepélyesen meg is jelent mintegy félkilenc órakor. De ekkor a Szilágyi hívei óvást tettek, melyszerint, miután az ellenjelölt a kitűzött időben (8 órakor) meg nem jelent, elvesztette választói jogát és eltávoztak. Azonban Szentkirályi pártja megkezde a szavazást és 1392 bekt választó közül a délután 4 óráig folytatott szavazásnál 1052 szavazott Szentkirályira, míg Szilágyi Virgil 17 szavazatot kapott. Ily eredménynyel folyt le e nagy nap, híven a főváros komoly méltóságához. Adja Isten, hogy amily szerencsések e választások, és oly szerencsés kimenetelű legyen az országgyűlés is! R. 1. dönthetetlen hitünk lévén az, hogy Kovács Ferencz úr szívének legnemesebb sugallatát követve cselekedett úgy, és nem másként. Azonban bármily természetűek voltak is vágyaink, s bármennyire nem teljesültek is azok, büszkén és bátor szívvel emlékezhetünk a követválasztási napok tusáira, mert azok méltók voltak azon néphez, mely azokat vívta, szabad, korlátlan véleménynyel léptünk a síkra, s bár életünkkel is készek valánk meggyőződésünket érvényre juttatni, reményeink teljesedésére nemtelen eszközöket fel nem használtunk. Népünk mindvégig higgadtan és a nagy naphoz méltóan viselte magát, s ha volt is véleménykülönbség, ha a nagy többség kívánalmai más irányban nyilvánultak is, azért a kisebbség, a követet választó párt nézetei tiszteletben tartottak. Van tehát követünk, s mint ilyentől méltán elvárjuk, hogy a hongyülésen érdekeinket híven képviselve, küzdjön ama nagy munkában, melyre a nemzet jobbjai készülnek, s melynek hogy legjobb eredménye legyen — lelkünk őszinte kívánsága. Barth László, H.-M.-Vásárhely, nov. 22. 1865. Lezajlott a követválasztás nagy napja, eredménye az jön, hogy követnek Török Bálint ur, megyénk 1861-ik évben volt alispánja, választatott meg; miután hőn tisztelt hazánkfia Kovács Ferencz ur 1861-ki volt követünk a jelöltséget, daczára a többség határozottan nyilvánított óhajának, elfogadni mindvégig nem akarta. Fájó szívvel, mélyen megszomorodott lélekkel vettük e meg nem ingatható határozatot, mint oly férfiú sziklakeménységü akaratját, melyen változtatni sem kérésünk, sem vágyaink nem tudtak; de mely elhatározásnak indokait mi nem fürkésszük, szent és helybeli újdonságok. * Kérjük tisztelt munkatársainkat, levelezőinket s átalában mindazokat, kik lapunk terét igénybe venni óhajtják, hogy a legközelebbi számokba szánt közleményeket mindig jókor s legkésőbb a lap összeállítása előtt egy nappal, nevezetesen kedden és pénteken beküldeni szíveskedjenek; ellenkező esetben azok — mivel a lapot késtetik — ezután csak a következő számban foglalhatnak helyet. * Klauzál Gábor és Dani Ferenc követeink a helybeli iparos segéd egylet rendes pártoló tagjai közé léptek. 15 Halálozás. A helybeli minorita atyáknak érzékeny vesztesége van, egyik jó szónokuk nagyon tisztelendő Reindl Narcis atya, ma hajnali 3 órakor, életének 49-ik évében, hosszas szenvedés s a halotti szentségek felvétele után elhunyt. Temetése holnap délután 3 órakor megy végbe; az engesztelő szentmise lelkéért ugyanaznap délelőtt 10 órakor tartatik meg a felsővárosi egyházban. Béke poraira! * Kocsisovszky Borcsa jutalom játékán, tegnap a színház minden részében megtelt. Felvonások közt koszorúk s virágcsokrokkal halmozták el, s egy koszorúban értékes ékszert nyujtattak át neki a színpadon. Örvendünk rajta. A valódi tehetséget megilleti az elismerés, kivált ha az nem téveszti el hatását s lelkesíti az ifjú tehetséget a továbbképzés- s előrehaladásra. * Uj könyvek. Heckenast Gusztávtól szerkesztőségünkhöz több szép könyv küldetett be: a) „Nádor emlék“ József cs. kir. főherceg, Magyarország félszázados nádorának élete, irta Horváth Mihály. „Pályaképek“ József nádor életéből, versekben irta Garay János. Gazdag kötésű, vastag velinpapirra nyomott könyv, József nádor díszes aczélmetszetü arcképével. Ára 6 frt. — b) „Országos nagy naptár“ 1866-ra, szerkeszti Ökrös Bálint, köz és váltóügyvéd, első évfolyam. Minden eddig megjelent magyar naptárnál tetemesen nagyobb, a magyar országos képviselőház rajzával, Majláth György, b. Sennyey Pál, Melczer István, gr. Belcredi Richard, gr. Eszterházy Mór arcképével díszített évkönyv. Tartalmazza az összes tiszti névtárt Magyarország és kapcsolt részeiből. Kimutatást az egyházak és iskolák köréből; az országgyűlési választási rendszabályokat. A fővárosi összes ügyvédi s orvosi kart, a vidéki ügyvédeket (hiányosan); a fővárosi egyleteket, intézeteket; „egy év történetét, „világkrónikái, és sok egyebet a jog, történelem és statistika köréből. Az európai különféle mértékek magyarázatát, vasutak, gőzhajók, posták járását, vásárok idejét, bélyegtörvényt sat. Szóval szerkesztő a hazai értelmiség számára egy hasznos évkönyvet kezdett meg, mely kívánatos, hogy évről évre tökéletesülve megjelenjen. Ára 2 frt. — c) „Pesti por és sár“ írta gr. Széchenyi István. Ára 2 frt. — d) „A mezei gazda“ H. Állattenyésztés. Negyedik bővített kiadás. Galgóczy Károly után Reischer Endre által. Ára 80 kr. — e) „A magyar nép dalai és dalamai.“ hangjegyre tette Színi Károly. Negyedik füzet. 50 dal. E füzettel a vállalat be van fejezve. Egy-egy füzet ára 30 kr. * Kéjvonat. Az országgyűlés megnyitására Szegedről ismét fog kéjvonat menni Pestre. Elindul innen december 9-én 11 óra 42 perckor éjjel. A második hely Szegedtől — Pestig és vissza 5 frt 92 kr; a harmadik hely 3 frt 96 kr. A visszatérés dec. 15-dikéig, a sebes vonatok kivételével, bármely személyszállító vonattal történhetik. * A helybeli zene- és dal egylet — mint értesültünk — szép segélyben fog részesülni. A meg nem alakult csónakász-egylet részére befolyt s jelenleg a takarékpénztárban kamatozó mintegy 200 frtnyi összeget a derék ifjúság nevezett egyesület rendelkezése alá szándékozik bocsátani. — A meg nem érett s meg nem értett „Szeged“, t. i. azon lapocska, mely szerinte oly annyira — mások szerint pedig épen nem érzett hiányt akar pótolni városunkban, utóbbi számában következőleg jajdul föl: „Sajnálattal kényszerülünk kijelenteni, hogy a törvényszéki és városi hirdetések közölhetése ügyében benyújtott folyamodványunkra mindeddig semmi válasz nem érkezett, miből azt kell következtetnünk, hogy e tekintetben a „Sz. Hiradó“ hivatalos közlöny s a közjó érdekében nincs szabad verseny.“ Valóban sajnálatra méltó szomorú állapot, midőn valaki félig ingyen kínálja magát és mégsem kell. De szóljunk komolyan a dologhoz. A „Szeged“ emberei vagy tudatlanságból, vagy malitiából elhallgatják azt, mit a közönség csakúgy, mint a hatóságok tudnak, t. i. hogy a hirdetéseknek valamely lapbani közzétele csak úgy felel meg a magán- és közérdeknek, ha ama lap számos példányban forog a megjelenési helyen és vidékén ; ellenben a hirdetéseknek semmi eredménye nincs, bár ingyen vegye is föl valamely lap, mely nem olvastatik, mely 100 vagy 130, erővel fogdosott előfizető nyakára küldetik. — Ebben rejlik az ok, hogy félig ingyen hirdetésekre sem akarják a „Szeged“et fölhasználni. Nézzük a nagyobb lapokat: A „Pester Lloyd“ például vasárnapi számában 11 krt számít egy kis hirdetési sorért, a „P. Napló“, a „Hon“, de különösen a bécsi nagyon elterjedt lapok, a régi sor „Presse“, a „Fremdenblatt“ vagy a külföldön megjelenő „Illustr. Ztg.“ oly magas áron közöl egy-egy kis sort, hogy a viszonyokkal ismeretlen beküldő szeme-szája eláll, midőn számlájára pillant. És mégis el vannak árasztva hirdetésekkel, míg más lapokat, melyekről tudva van, hogy csekély számmal nyomatnak, figyelemre alig méltatják. Egyébiránt nézzék meg a „Szeged“ emberei a „Hon“t, a „P. Napló“-t, a „Pester Lloyd“ot, azokban is meglátják kivonatban a hivatalos hirdetéseket, mert nevezett lapok előfizetőiket mindenről akarják tudósítani. Ezt pedig a „Szeged“ is, ki csakis „a közjó érdekében“ kívánja az említett hirdetéseket közleni — megteheti. Ám a dicsőség kapuja nyitva áll, tessék belépni! Ami „e tekintetben hivatalos közlöny“ létünket illeti, erre csak azt válaszoljuk : igyekezzék a „Szeged“ is oly hivatalos szint vallani, mint a „Szegedi Híradó“ fenállása óta vall és követ, akkor alkalmasint könnyebben elérendi azt, mi most neki árvesztegetés mellett sem látszik sikerülni. * A követválasztás Félegyházán f. hó 29-dikén megy végbe. Sajnálattal halljuk, hogy a félegyháziak véleménye, a megválasztandó követet illetőleg, még mindig többfelé oszlik, pedig amely város oly kipróbált jellemű derék hazafival dicsekedhetik, mint Szabó József úr; ott, leszámítva az elámított szegény pusztakereső népség hiú törekvéseit, minden egyéb törekvés érthetetlen. * A Petőfi emléktábla ügyében félegyházi rendes levelezőnk írja, hogy a napokban Szabó Sándor úr házában járván, eszébe jutott, hogy ideje volna már a rég készen levő Petőfi-emléktáblát helyére állítani. Némelyeknek ez emléktábla felállítása ellen az a kifogásuk van, hogy még kétséges, ha várjon Petőfi Félegyházán született-e vagy sem, annak bebizonyodásáig tehát az emléktábla felállításával várni akarnak. Mi úgy tudjuk, hogy az emléktábla felirata nem említi, hogy Petőfi Félegyházán született, csupán ennyit mond: „E házban töltötte első gyermek éveit Petőfi Sándor“, ami elvitázhatlan tény, s így az emléktábla felállításának semmi sem áll útjában; de miután azt némi ünnepélyességgel akarnák eszközölni, sőt vidékieket is szándékoznak meginni, arra a telet nem tartjuk alkalmasnak, azonban felállítását a legközelebbi tavaszon vagy nyáron túl kár lesz halasztani. * Tűz ütött volna ki a napokban az iskola utcai Ivánkovits-házban, hol a mosókonyhában a katlan csövét a vigyázatlan kőműves egy gerendának vezette, mely már tüzet kapott; azonban hamar észrevévén, a veszedelmet elhárították. Nyilatkozat. A „Sz. H.“ 94-edik számában Endrényi Antal csongrád-megyei tiszán-inneni járási esküdt urnak egy ellennyilatkozata olvasható, melyben, mint állítja, személyét érdeklőleg egy légből kapott nyilatkozatra kénytelen megfelelni. — Ezt nem jól mondja esküdt ur, mert az én nyilatkozatomban, mely tényeken alapul, önnek sem járása, sem személye, sem neve érintve nem lévén, inkább ön hadonázik nyilatkozatával a levegőben; pedig van a magyarnak az ilyenre egy jó mondása: „aki nem a, ne vegye magára“. — Hiszen ha figyelemmel elolvassa nyilatkozatom, ott nem az ön járása, hanem a „követválasztó kerület“ volt felemlítve, pedig abban más járásbeli esküdt is gyakorolhatott befolyást, miután valamennyi helység nem az ön járásába esik. — No de mégis annyit megtudtunk, hogy kocsija nincs , tehát azt kívánom, hogy legyen s bátran utazhassák. Bérczy Antal: Értesítés. A „Szegedi Híradó“ nov. 19-iki számában megjelent több előfizető felszólítására tudatom, hogy az épen most sajtó alatt levő munka számukra jövő hó december folytán meg fog küldetni. Ormódy B. : Hibaigazítások. Múlt számunk egyik helybeli újdonságában, hol a Kárász Benjámin által adott ebéd alatt történt fölköszöntésekről volt szó. Osztrovszky József felköszöntésében „Kárász jobbágyai“ hibásan szedetett, „Kárász volt jobbágyai“ helyett. Ugyanazon szám vegyesei között Horváth Mihály volt szatmári püspöknek van nevezve, holott ő Csanádi püspök volt. Vegyesek. * Követválasztások az országban. A székesfehérmegyei vályi kerület Salamon Lajost; Győrmegye tébi kerülete Eőry Sándort; eöttevényi kerülete gr. Zichi Felixet; Tornamegye görgői kerülete Lükő Gézát, szinnyei kerülete Zsarnay Imrét; Esztergom egyik kerülete b. Baldácsi Antalt; Kecskemét Kiss Miklóst és Horváth Dömét egyhangúlag; Sz.Fehérvár gr. Zichy Nándort egyhangúlag; Komárom Ghyczy Kálmánt egyhangúlag; Czegléd Bobory Károlyt egyhangúlag; Fehérmegye bodajki kerülete b. Miske Imrét; Pozsony megye szenczi választókerülete ifj. gr. Zichy Józsefet egyhangúlag; Trencsén megye baáni választókerülete Kudlik Istvánt; Győr Kautz Gyula egyetemi tanárt; a Hajdúság hajdunánási kerülete Oláh Miklóst; Esztergom Besze Jánost; Pozson megye somorjai kerülete gr. Aponyi Györgyöt; a dunaszerdahelyi Bartal Jánost egyhangúlag; a stomfai Lucsics ügyvédet; Marmaros viszói kerülete Papp Simont; Zalamegye letenyei kerülete Királyi Pált egyhangúlag ; Eger Csiky Sándort; a bártfai kerület Hedry Ernőt; Keszthely Tolnay Károlyt egyhangúlag ; a veszprémi választókerület Kupricz Imrét egyhangúlag; Veszprém nagyvázsoni kerülete Gál Pétert; Trencsén megye többi kerületei gr. Csákyt, Kubiczát, Urbanovszkyt, Mádayt, Vietoriszt, Vitulayt; Pozsonmegye Sz. János kerülete id. gr. Zichy Jánost; a galántai Sebestyén lelkészt; a zala - tapolczai választókerület Botka Mihályt; Battonya Markovits Antalt; Baja Tóth Kálmán ismert költőt; M.-Sziget técsői kerülete Várady Gábort egyhangúlag ; Veszprém enyingi kerülete Kerkapoly Károlyt; Nyíregyháza Bánó Józsefet választotta meg országgyűlési képviselővé. * Amnesztiás remények. A lapok említik azon magyar körökben nagy határozottsággal felmerülő hírt, hogy, mint a galliciai országgyűlés megnyitását, úgy a magyar országgyűlést is egy amnesztia kibocsátása fogja megelőzni. * Majláth nagy méltósága Pesten időzése alatt a királyi várpalotában fog lakni. * Kolozsvárt a szász követek conferentiát tartottak, melyben 30 képviselő vett részt, közülök 16 az unió ellen, 14 mellette nyilatkozott. * A birodalmi országgyűlések nov. 23-án megnyittattak, a sept. 20-iki császári nyilatkozvány és pátens felolvastatott. Brünnben tiltakoztak a sept. pátens kibocsátása ellen. * A budai népszínházat Molnár legközelebb ismét megnyithatja, ha bizonyos összegnyi biztosítékot tesz le a hatóság kezei közé. Erre nézve Molnár Reszlerrel akar szerződni, ki a biztosítékot letenni hajlandó . A magyar alapítványi javakról érdekes tudni, hogy azért nem veheti át a magyar ad. kancellária, mert nem egészen a ministérium kezében vannak, hanem (a „Fr. Bit“ szerint) mint zálogtárgyak az államhitelezők birtokába mentek át. * Tihanynál a Balaton annyira leapadt, hogy ott, hol egy óráig kellett a vizen átmenni, most 2—300 öl szélességű a tó. Nagyon sajnálandó volna, ha a „magyar tenger“ is arra a sorsra jutna, mire a Fertőtava. * A magyar kir. természettudományi társulat a jövő évben ünnepli alapításának 25 éves jubileumát. * Magas Útmutató. E napokban a bécsi Kohlmarkton a mint József főherceg neje kíséretében a „Lothringer“ című szálloda előtt elhaladt, egy szegényül öltözködött agg pár, egész bizalmasan útját állta a magas párnak, s tanácsot kért, mely irányban érhetné el kitűzött célját. A főherceg barátságosan karon fogá a tétovázót, s élvezete egész a József térig, hová egész csoport néző követé őket, nagy csodálkozására a parasztnak, ki csak a hercegi pár távoztával tudta meg, miért volt tárgya az átalános kíváncsiságnak. A Vilnából azon különös esetet jelentik, hogy Krustovszky nevű lengyel forradalmi csapatvezér, korábbi orosz hadnagy, 16 hónapig aludt egy ütés következtében, melyet puska agyával ütöttek fejére.