Szegedi Híradó, 1866. július-december (8. évfolyam, 52-104. szám)
1866-09-13 / 73. szám
* Szigetvári szokás szerint az idén is megünnepelték Zrínyi hős halálának évfordulóját. A város legtöbb épülete lobogókkal volt diszitve s a templomban ünnepélyes sz. mise tartatott. Este a színházban Miklóssy színtársulata a „Szigetvári Vértanú “-kat adta elő. * Zrínyi emléke, kire a horvátok mint egykori bánjukra, s a hősök példányára, nemkülönben a kereszténység egy nagy jóltevőjére — büszkék, Kőrösön (Horvátországban) 7-én és 8-án, a nagy hőshöz méltólag, ünnepeltetett meg. A zágrábi központi bizottmányt az ünnepélyen Kukuljevics főispán s Dutkovics főjegyző képviselték. * Nagy Péter, az emigratió tekintélyesebb tagjainak egyike, 1848-ban a magyar külügyminisztériumnál titkár, 18 évi távollét után hazájába visszaérkezett. * Gál Sándor magyar száműzött s 1848—49-ben Bém ezredese f. hó elején halt meg Berlinben. Béke poraira! * Biró László vál. püspök szatmári, Lipovniczky István esztergomi kanonok pedig székesfehérvári megyés püspökké neveztetett ki. * Apponyi György gr. Franciaországba a trouvillei fürdőbe utazott családjához. Apponyi Rudolf gr., londoni cs. k. követ leánya legközelebb összekel Borghese ifjú római herceggel. * Csermelyi volt honvédezredes, az önkénytes huszárezred alakítása körül kifejtett érdemeiért, a hadseregben cs. k. századosnak nevezteti ki. * Báró John altábornagyot, a déli hadsereg volt táborkari főnökét Ő Felsége megbízta a hadügyminisztérium vezetésével. Henikstein báró a törzskari főnökségtől felmentetvén, John alaanagy neveztetett ki helyére. * Scher-Toss Arthur gróf, őrnagy a magyar légióban, kiről tévesen híresztelték, hogy Krakóban kivégeztetett, a krakói hadi törvényszék által felségárulással vádolva 10 évi várfogságra ítéltetett, azonban, mint a bécsi lapok írják, a békeszerződés X. pontja értelmében f. hó 4-én a fogságból elbocsáttatván, másnap Myslovitzon át Poroszországba szállíttatott. * Máttyus Izidor, ki politikai vétség gyanúja miatt 6 hét óta Komáromban volt letartóztatva, a békeszerződés X. pontja értelmében e hó 10-én szintén szabad lábra helyeztetett. Vele együtt kibocsáttatott Eser sasvári ügyvéd és még többen (számra 15-en) kik szintén Komáromban voltak elfogva. * A cholera Budapesten.Sept. 5-éig Budán 239, Pesten 184 beteg, halt meg cholerában. Azonban — mint a „Hon“ írja — a járvány a fővárosban néhány nap óta ijesztő jelleget kezd ölteni. Temetés temetést ér, a harmonik nervszólváll en.sz nan zimnak A járvány többé nemcsak a szegényebb osztálytól kíván áldozatokat. Czuczor Gergely és Gyulayné Szendrey Márián kívül Tillmann László, szép tehetségű fiatal zeneszerzőt is elragadta. Halála előtti nap is egészséges és vidám volt s nehány órai betegség véget vetett életének. * A cholera Bukowina több helységében szintén nagy mértékben dühöng. Különösen Wisznitz városkában, hol állítólag a népesség egy harmadrésze beteg. E járvány különösen az izraeliták között pusztít, s a betegség lefolyása rendkívül sebes; igen sokszor már egy-két órai roszullét után bekövetkezik a halál. A nagy rémület következtében a város lakosságának jelentékeny része kiköltözött. Belgrádon pedig egy onnan folyó hódikéről keletkezett levél szerint a cholera oly nagy mérvben uralkodik, hogy 40—50 ember hal el benne naponkint. * Boroszlóban a cholera-betegeket vérátszűrés (transfusion) által orvosolják és pedig sikeresen. A Mindenszentekhez címzett kórházban egy 33 éves férfi és egy 24 éves asszony a felgyógyulás minden reménye nélkül feküdt a cholerában. Mindketten teljesen elvesztették eszméletüket és érvelésük elakadt. Ez állapotban a kórház vezető orvosa dr. Postay az átszűlési műtéthez folyamodott. Mindkét beteg ereibe egészséges emberből vett egy-egy font vért szivatyúztatott bele. Az asszonynál már a műtét alatt látható változás állt be: az eddig kék, beesett arc, eleven, piros szint nyert, az ütér verni kezdett, később a beteg magához tért s nem sokára jobban lett. Az eredmény a férfinél, ha nem is ily gyorsan következett be, hasonló volt. Jelenleg mind a két beteg veszélyen kívül van s csodálva hallják, hogy minő műtéten mentek keresztül. * Templomrablás. A „Kol. Közi. tordai levelezője írja, hogy ott f. hó 4-én a szent Ferencz-rendnek templomát gonosz kezek kirabolták. A templom ablakain a vasrostélyzatot kifeszegették s úgy hatottak be. A kár tetemes, mert sok arany, ezüst edényeket, miséző öltönyöket loptak el. úgy látszik, Erdélyben egy nagy rablóbanda van, mely sorba járja a városokat. Ez már a 6-ik eset. * Az „Oesterreichische Zeitung“ néven ismert bécsi lap megszűnt. Előfizetőit a „Debatte“-val fogják kárpótolni.. * Murawieff tbnk., ki a lengyelek közt oly kegyetlen pusztításokat vitt véghez, f. hó 11 én jószágán meghalt. * Candia szigetén az összes görög lakosság harcra készül a török ellen. Az aggastyánok, nők és gyermekek a szomszédos szigetekre küldetnek. Egy tegnapelőtti távirat szerint a harc a törökök és görögök között megkezdődött. TARGA. CZUCZOR GERGELY meghalt. Sept. 9. 1866. A lapokban ismét látható a megdöbbentő gyászkeret, mely a legjobb és a legjelesebb hazafiak nevét szokta befoglalni. A halál ismét megfosztotta az irodalmat egyik díszétől, egyik ifjú lelkű öreg bajnokától, kinek működése, mig mélyen benyúlik az úttörő múltba; a jelenben sem kevésbé hatalmas nyomokban jelentkezik. A tiszta jellemű, szerény szerzetes életében sokat szenvedett, de a magasröptű s a szép és hasznos művelésében fáradhatlan s csüggedetlen lélek épségben tudta tartani a testet, úgy hogy 66 éve dacára senki se gondolt volna még halálára, mely a haza gyászára, oly hirtelen bekövetkezett. Pénteken este a „Szigetvári vértanuk“ előadásán szokott helyén ült még a nemzeti színházban. Szombaton a pesti kegyesrendüeknél ebédelt s a legjobb kedélyben távozott onnan. Este felé lett roszul s másnap reggelre a cholera elragadta, azon járvány, mely fiatal korában megkimélte őt akkor, midőn mint pap ama kórnak kegyetlenebb dulásai közt egész önfeláldozással tette volt ki életét a betegek ápolásában és vigasztalásában. Czuczor Gergely 1800. dec. 17-dikén Andódon Nyitramegyében született. Tizenhét éves korában a sz. Benedek szerzetbe lépett s 1821- ben pappá szenteltetett. Először keltett figyelmet a Kisfaludy Károly által 1821-ben alapított Aurorában megjelent „Augsburgi ütközet“ című hős költeménynyel. Követte ezt 1828-ban az „Aradi gyűlés“ öt énekben s „Botond“ 1831-ben. Ugyanez évben az akadémia, mint ünnepelt költőt, levelező-tagul választotta. 1832-ben jelent meg tőle : Hunyadi János viselt dolgai. Kisebb művei évről-évre szaporodtak, munkássága nőttön-nőtt. A költői pályán Kisfaludy Károly buzdította, mit hálásan ismert el a korán elhunytnak halálára irt ódájában. 1835-ben az akadémia Toldy Ferenc titoknokká választásakor őt segédjegyzővé s levéltárnokká választotta. 1836-ban történ, osztályrendes taggá lévén, székét „Zrednai Vitéz János“ történeti mesterműve fölolvasásával foglalta el. Ugyanezen évben adta ki Toldy Czuczornak „Poétái munkáit.“ Azonban alig foglalá el székét az akadémiában , már is irigyei támadtak s ármánykodások folytán kénytelen volt Pesttől és díszes állásától megválni. — Az egyházi körök ármánykodásaira okot adtak a költemények között megjelent s átalánosan elterjedt gyönyörű népdalai. Visszament tehát a méltatlanul üldözött férfiú Pannonhegyre, s ott a főkönyvtár és gyűjtemények másodőrévé neveztetett ki. Kölcsey elhunytéval a nyelvtudományi osztályban üresség támadván, saját kérelmére a történetirás osztályában emide tétetett át. 1839-ben a győri kir. akadémiában a magyar nyelv és irodalom tanárává neveztetett, de ez állást is, sokaknak, különösen pedig szerető tanítványainak szomorúságára, két hó múlva felsőbb parancs folytán el kelle hagynia. Nehány év múlva kegyelmet eszközöltek számára, s 1845-ben az akadémia által kiadandó magyar szótár szerkesztése egyhangulag reá bízatván, Győrt Pesttel cserélte föl, azt többé el nem hagyandó. A „Riadó“ című költemény miatt, melyet 1848-ban irt , Czuczor 1849. január 19-dikén elfogatván, haditörvényszékileg hat évi vasban töltendő várfogságra ítéltetett. Az akadémia akkori elnöke, Teleki József gróf kérelmére, Windischgrätzig az ítéletet anynyiban enyhítette , hogy bilincseit levették és a szótár körüli munkálatait később Kufsteinban folytathatta. Dalait a nép könyv nélkül tudja, a mi nem csoda, mert Czuczor nemcsak a nép szójárásait, hanem szokásait és érzületét közvetlenebbül ismeré, mint talán kortársai közül akármelyik, s ezért jobban megközelíté népdalaiban és néprománcaiban a valódi népiességet. Utóbbi nemű költeményei átmenetül szolgálnak a népdalirodalmunkban Vörösmarty néhány hasonló irányú költeményével együtt Kisfaludy Károly kísérleteiből Petőfi költészetére. Eposai a történet költői elbeszélései, hősileg vértezett alakban. Összes költeményei összegyűjtve, 1858-ban jelentek meg három kötetben. De nemcsak dalai örökítik meg nevét, hanem kiválólag nyelvtudományi munkálkodása az, mely a magyar nyelv és irodalom minden barátja előtt halhatatlanná teszi emlékezetét. A nagy magyar szótáron a m. t. akadémia megbízásából 1845 óta dolgozott fáradhatlan buzgósággal. A szótár már most nagy részt (az L betűig) nyomtatásban is megjelent, de fájdalom a halál meglepte, mielőtt e munkát tökéletesen befejezhette volna. Tagja volt a Kisfaludy-társaságnak, valamint több év óta a nemzeti színházi drámabiráló-bizottmánynak is. Nevét a késő kor is azok nevei között fogja említeni, kik a magyar nyelv és irodalom körül halhatatlan érdemeket szereztek. Pulszky Teréz. ( szept. 6. 1866.) E magas lelki tehetséggekkel megáldott, kedves nőnek, ki f. hadikán, Budán, férje, gyermei és ismerői mély fájdalmára életének delén legidősb lányával , a 16 éves szép Harriettal csaknem egyszerre halt meg, nemcsak szűkebb hazájában, hanem Londonban, Turulban, Florenzben s mindenütt, hol a boldogult hosszabb-rövidebb időt töltött, és hol ritka tulajdonságai miatt becsülni tanulták a legőszintébb fájdalommal fogadták halálát. Előkelő bécsi bankár-családból származván s anyja Walter Henriette, egy lelkes frankfurti nő által gondosan neveltetvén, a székváros legkitűnőbb mestereinek vezetése alatt, már gyönge ifjúságában határozott előszeretetet tanúsított a komolyabb tanulmányok iránt, így nőtt föl szülei házánál, hol azon időben a tudomány és művészet legjelesebb képviselői gyakran megfordultak s az ifjú leány lelki képzésére nem kis befolyással voltak. Számos kérőtől környezve, kevéssel a magyar szabadságharc kitörése előtt Pulszky Ferencnek nyújtotta kezét, kivel nem sokára a száműzetés keserveiben híven osztozott. Ez idő alatt az erős jellemű nőnek gyakran nyilt alkalma ismeretei gazdagságát kizárni, s miután minden műveit nyelvet tökéletesen ismert, magyar, német és angol nyelven több általa írt művet adott ki. A külföld előkelőbb köreiben csakhamar otthonosnak érezte magát s a leghívebb barátokat tudta megszerezni magának. Hosszas londoni tartózkodása alatt szűk korlátok közé szorított háztartása Bayswaterbau s később St. Albano Villa és Kentish Town-ban Anglia legelső államférfiai és parlamenti szónokai által látogattatok és a ki e szerény, salonhódításokat nem vadászó hölgyet azon körben látta mozogni, melyben az első rangú férfiak, mint például Cobden Richard, Bright John és az agg Landsdowne marquis oly örömest idéztek, azt meg kellett, hogy lepje azon csöndes, de legyőző bűbát, melyet e nevezetes egyéniségekre gyakorolt. Helyesen jegyezte meg egy londoni német róla, hogy ő az egyedül, ki érti, mint kell a száműzetés kemény kenyerét kellemmel enni. Turin és Floreneben, hol családjával később tartózkodott, sokan s köztök a legfényesebb nevű emberei Olaszországnak érzékenyen fájlalják a nemes nő elhunytát. De leginkább maga Garibaldi, kinek Pulszkyné Caprerában vendége volt, s ki benne , hosszú éveken át kipróbált barátnőt és hű ápolónőt vesztett. Hát a férj vesztesége mily mérhetlen lehet! Múlt számunkban röviden volt említve a két halott temetési szertartása, ezúttal még a következőket adjuk hozzá. Székácsnak a sírnál mondott jeles beszédét egyaránt dicsérik a lapok. A szónok maga is sokszor ellágyult és kényezett, mig elmondta azt. Azzal kezdé: „hogy a veszteség nagyságát s a fájdalom mélységét, melyet e két koporsó látása mindenkiben előidéz, rajzoljam ; elég annyit mondani, hogy e meghalt nő férje s e meghalt leány atyja honának szent mezőit 18 évi száműzetés után, örömtől dobogó szív helyett, könyező szemekkel üdvözlő.“ Ezután előidézte a magas szellemű nő képét, ki nagy eszmék szolgálatában állva, mindig kész volt azokért szenvedni s áldozatokat hozni. Bár nem e honban született, mégis a legforróbban szerette a hazát, mely férje által lett övé. A száműzetés éveiben ő a hűség példányképe volt. Majd jött egy jobb idő, midőn az uralkodó kegye visszadta neki magyarországi vagyonát. E jótétemény is fájdalommal volt összekötve; meg kellett válnia férjétől, bármint szerető is őt, hogy gyermekeinek rendbe hozza a visszanyert vagyont. Pulszkyné az anyai szeretet áldozata lett. Leányát ápolva, kórágyánál virasztva, tört meg ereje, a kedves Harriett 12 napig volt beteg, anyja 5-ig, 48 éves korában halt meg s Pulszkyt 22 éven át boldogítá a szó legteljesebb értelmében. Öt gyermeke maradt: Ágost, Gábor, Károly, Polyxen és Garibaldó. Áldás emlékezetére. Telegdy Csilla. Regényes korrajz. (Folytatás.) Álmos herceget kár szánni, de menteni nem lehet; hozzá a király jó volt, birtokaiban senki sem háborgat, s ő oly sokszor nyugtalanító nemcsak a jó rokont, hanem az egész országot. Irigye volt a szerető testvérnek; pedig ő nem birt volna képességgel a hont úgy fölvirágoztatni, mint azt Kálmán bölcsessége seszélye téve, s amint elvesztette a horvát koronát, úgy vesztette volna el Magyarországot is; de az irigy s követelő lélek ezt nem látta be, s minél inkább nőtt a külhatalmak tiszteletes népének szeretete Kálmán iránt, és oly mértékben fokozódott a hűtlen testvér boszuszomja. Kálmán nagylelke kétségbevonhatlan, ő három ízben bünteté bocsánatával a rosz testvért. Természeténél fogva már hajlandó volt nemesen cselekedni, de hajlandó főként, mert angyalt birt barátnőül, ki előtt magasan állni lelkének minden törekvése volt. Mikor Horvát- és Dalmátország koronáival díszítve hazatért, Szvetopolk levele várta őt. A nagyherceg szép szavakkal úyita meg ajánlatát házasságára nézve, de Kálmán még mindig habozott. Csilla mélyen bevette volt magát lelkébe s naponként jobban imádta az erős lelkű nőt. A gyermekherceg súlyos beteg len s Draco, a király olasz udvari orvosa kijelenté, hogy ha fölépül is, férfikort érni nem fog. Lehetett-e ennél lesujtóbb az apára s népét szerető fejedelemre?... Álmos maradjon-e trónutódul, ki arra oly kevéssé méltó? Lesújtva ült a kedves beteg agyánál, az ápolás és virasztásban kifáradhatlan barátnővel. A gyermek aludt, az orvos nem volt jelen .. . — Mit tegyek? — szólt mintegy önmagához — e gyermek egyetlene az apának s királynak, elvesztve őt, mi marad nekem s mi a nemzetnek? — Még mi sincs vesztve; csak akarnod kell, Predszlava tied s meglehet, nehány év múlva viruló gyermekek ölelendik térdeidet. — És te? — Én az leszek neked, mi eddig valók s nődnek tisztelője. Határozz, sorsodtól nem magad, egy nemzet jövője függ. — S tanácsod? — Vedd nőül Predszlavát. A királyt feleletében az orvos hátráltatá, ki betegénél ismét megjelent. Szép fiatal férfi volt, hazája éghajlatának forróságát viselő lelkében, szenvedély volt minden érzelme: hont, tudományt, mindent, mit más kebel a szeretet ihletségével karol föl , ő szenvedélylyel ölelte. A király iránt hódoló tiszteletet tanúsított , a beteg iránt a legkitűnőbb figyelmet, de ki olvas a szívek mélyében? Mire a kis herceg egészsége megjavult Predszlava Kálmán neje volt, de azon tisztelet, melyet oly mesterileg színlelt, most éles gúnynyá vált a király iránt s az orosznő hamar bebizonyítá, hogy csak azért lett Kálmán nejévé, hogy egy hatalmas ország királynője lehessen. Kálmánnak fájt a csalódás; szeretetre nem számolt, de becsülésre joggal s gúnyra legkevésbé. Elhalt neje s imádott barátnője oly gyöngédségben részesíték, mely feledtetni volt képes a természet mostohaságát, annál inkább fájt most az ellenkezőt tapasztalnia, de birt annyi eszélyességgel helyzetét tikolni s a királynőtől végleg visszavonult. Még barátnője előtt is elhallgatá viszonyát, melyben nejéhez állt, sértett önérzete pirult érdemetlen megaláztatása miatt s tudva, hogy az annak is fájni fogna, inkább egyedül tűrt. De lehet-e részvevő lélek előtt elfödni bánatunkat? Csillát inkább sérté a királynő modora, mint magát a királyt s kétszerezett gyöngédséggel igyekezett a méltatlanságot enyhíteni. Predszlava különösen kitüntető Dracot, de a fiatalember átalánosan tiszteltetvén, a királynő kegyét senki nem irigyelte tőle. Kálmán kevéssé ügyelt arra, de annál inkább Csilla, ő a királynak megígérte, hogy tisztelni s szeretni fogja nejét, de tehette-e azt? lirt-e az orosz nő legparányibb érzelmet, melyhez közeledhetett volna. Ellenkezőleg, észszel bírván szív nélkül, számítani a következtetni tudott csak s hamar tudni hive, hogy Csilla s a király közel állnak egymáshoz s félt azon befolyástól, melyet a magyar nemes lány Kálmánra gyakorolhat. (Folyt. köv.) Kava*) N. Mária: Levélkosár. A „P. LA szerkesztőségének Pesten. A dolog rendben van, csupán a szalag nyomatott hibásan.