Szegedi Híradó, 1867. január-június (9. évfolyam, 1-52. szám)
1867-06-30 / 52. szám
évek előidézte anyagi végelszegényedés s elsülyedéstőli megmentésének tiszta szándékában egy pillanatig sem kételkedik kimondani s határozattá emelni, miként ezen csatorna eszméjét s mielőbbi foganatba vételét e városnak a végelszegényedéstőli megmentéseként tekintvén, a legmelegebben pártolja, minek tettleges bebizonyításául e birtokos lakosság a lehető legnagyobb áldozatokat hozni is kész oly formán, hogy ha ezen országos csatorna a legközelebb itt eszközlött vezetéki tervezet szerint e város területén vezettetnék keresztül, a közös legelőbe eső egész területet, melyen ezen csatorna keresztül vonul, az illető építő hatóságnak vagy társaságnak ingyen, minden kárpótlás nélkül kész átengedni s birtokba adni. Mihez képest e közgyűlés teljesen megbízza a városi tanácsot, hogy annak idején, midőn a csatorna építési eszme megéléséhez közeleg, az itt kimondott határozatot semmi áldozás fölemlítésével a csatorna-ügyet illetőleg felsőbb és szükség esetében legfelsőbb helyen is kérelmezni és szorgalmazni el ne mulaszsza. Országgyűlési tudósítások. A képviselőház ülése jan 25-én. Elnök : Szentiványi Károly. A miniszterek közül jelen vannak : Gorove István, b. Eötvös József, gr. Mikó Imre és Lónyai Menyhért. Ioanovics György kormányhivatalt vállalván, képviselői s ezzel összekötött jegyzői állásáról rövid beszédben lemond. Fölolvastatik Lónyai Menyhért határozati javaslata, mely szerint indítványoztatik, hogy az elnapolási idő alatt országos 15 tagú bizottmány küldessék ki — 10 tag a képviselők és öt a főrendek közül — a közös ügyekre nézve s másodszor a budgetet illetőleg. E határozati javaslat legközelebb tárgyaltatni fog. Román Sándor interpellálja a minisztériumot az iránt: Való-e, hogy a kiküldött erdélyi királyi biztos Sterka Stulutiu elmozdíttatását s coadjutor általi helyettesítését szükségesnek tartja s továbbá, hogy szándékozik-e a kormány tovább is megkezdett utján maradni. Ez interpellate fölolvastatik. Radich Á. határozati javaslatot tesz le a ház asztalára az alföld-fiumei vasút tárgyában. A határozat tartalma körülbelül ez, mondja ki a ház még az elnapoló nemű, vagy említett vonalra vállalkozók a szükséges kamatbiztosítékot meg fogják kapni. Addig is, míg minden rendbe hozatnék, hatalmaztassék föl a kormány az alapmunkálatok megkezdésére. Gorove I. kijelenti, hogy a kormánynak szándékában van a legközelebbi ülésen a vasútügyben javaslatot terjeszteni elő. E szerint Radich határozati javaslata a kormányjavaslattal együttesen fog tárgyaltatni. A kérvényt bizottmányba megválasztottak : Ihász R., Detrich Zs., Németh K., Corda B., Túry L. , Zsarnay J., Sulyok M., Boheczeliy L., Csörghe L., Gál J., Vlad A., Bernáth Zs., Ács K., Tisza L., és nógrádi Szontagh P. A törvényjavaslatokat a szünetek alatt átvizsgáló bizottmányba megválasztottak: Gozsdu Manó , Ráth Károly , Dózsa Elek , Horváth Lajos, Horváth Károly, Bömbes Frigyes, Dapsy Vilmos, Királyi Pál, Fülöp Lipót, Vadnay Lajos, Kerkápoly Károly, Manojlovits Emil, Bónis Sámuel, Várady Gábor és Tisza Kálmán. Ezután a kérvényi bizottmány tesz jelentést. Az ülés fél kettőre eloszlott. A képviselőház ülése jan. 26-án. A képviselőház ez ülésében Somssich Pál benyújtja a nemzetiségi bizottság jelentését. Deák Ferenc interpellálja a minisztériumot az iránt, hogy van-e szándéka intézkedni 1) a nemzetiségi, —■ 2) az erdélyi unió , — 3) a zsidó emancipáció és honosítás tárgyában? Eötvös József báró a minisztérium részéről kijelenti, hogy mind a három ügyben még a jövő ülésszak elejére a minisztérium törvényjavaslatokat fog a ház elé terjeszteni. . Csanády Sándor interpellálja a minisztériumot az iránt, hogy a 48. XI. t. alapján, mely a közintézeteken az ország és nemzet címerét rendeli használni, van-e a minisztériumnak hatásköre elrendelni azt, hogy a királyi várpalotán a sárga-fekete helyett nemzeti szin zászló lobogjon. Erre Deák Ferenc felel, azzal indokolván a sárga-fekete zászló használatát, hogy az családi címer, melyet Ő Felsége tartózkodási helyén használhat. Nagy Lajos korában is a liliom s Mátyáséban a holló a nemzeti címer mellett mindig ott volt. Madarász József azt véli, hogy midőn a minisztérium interpelláltatik, nem a ház valamely tagja teheti meg rá a feleletet, hanem a miniszterek valamelyike, és azután bocsátkozhatik a ház annak tárgyalásába. Tisza Kálmán Madarász véleményét osztva, miután múlt interpellációjának a zsidóügyre vonatkozó részét Deák Ferenc magáévá tette, az úrbéri maradványföldek tárgyában újólag interpellálja a minisztériumot. Horváth Boldizsár jelenti a kormány részéről , hogy ez ügyben még ezen ülésszak folytán egy törvényjavaslatot fog a minisztérium a ház elé terjeszteni. Zichy Antal, mint a központi bizottság előadója a koronázási törvénycikkekről tesz jelentést, melyek csekély stiláris módosításokkal elfogadtattak. Ezen törvénycikkeket az arra vonatkozó jegyzőkönyvi kivonattal együtt délután 5 órakor Dimitrievics Milos a főrendekhez át fogja vinni. Az ülés 12 órakor fölfüggesztetett. A főrendiház ülése június 27-én. Elnök: Majláth György. A múlt ülés jegyzőkönyvét olvassa ifj. Rádai Gedeon. Tárgy : a koronázási két törvénycikk, az ö Fölségeknek ajándékozott 50—50 ezer aranyról szóló cikk, s végre a koronaőrök megválasztásáról szóló törvénycikk — elfogadása és becikkelyezése. A törvénycikkek alakilag és tartalmilag elfogadtatván, az alsóházba vitelekre b. Apor Sándor kéretett föl. Azután szó volt a koronázási ünnepély leírásában előforduló hibákról. Ezek is kiigazíttatván s több tárgy nem lévén, az ülés 12 órakor eloszlott. A képviselőház ülése jan. 27-én. Elnök: Szentiványi Károly; jegyző: Horváth Lajos. A tegnapi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után elnök a beérkezett irományokról tesz jelentést. Mikó Mihály képviselő úr főkirályi birává lévén kinevezve, képviselői állásáról lemond. Az illető központi bizottmány föl fog szólíttatni, új választás eszközlésére. Somssich Pál több félegyházai választó kérelmét adja elő, kik a házat az iránt kérik, hogy legszebb politikai joguknak már másfél éven át gyakorlaton kívül hagyását végre az által méltóztatnék megszüntetni, hogy megválasztott képviselőjük Hrabovszky Zsigmond választása ellen benyújtott panaszok tárgyában határozat mondassék. A ház a közelebbi alkalommal e tárgyban hozott határozatát azon hozzáadással igtettjel jegyZOKOsiy VtJUC , a vinogdlatta kiküldött képviselő bevégzett vizsgálatának eredményéről a jelentést még ezen ülésszak alatt benyújtsa. Az ülésben jelen volt Böszörményi László képviselő, ki a mondott vizsgálat teljesítésére 1866-ik év téliszakában kiküldve volt, előadta, miszerint a ház ebbeli óhajtásának mihamarább eleget teend. A mai ülés napirendjén a közösügyi hányad érdekében tett miniszteri előterjesztés volt, minhogy azonban a miniszterelnök csak másnapra érkezik meg, gr. Mikó Imre köziminiszter a tárgyalást a másnapi ülésre kérte halasztani, mely kérésnek a ház egyhangúlag engedett. A két jegyzői állomás betöltése végett a szavazatjegyek beadása megtörtént, az eredmény a közelebbi ülésben fog közzé tétetni. Ezután a minisztérium kívánatéra zártülés tartása határoztatván el, a nyílt ülés berekesztetett. A zárt ülés tárgyát a minisztérium vasutügyi előterjesztése képezi, mely iránt kölcsönös eszmék cseréltettek. A képviselőház ülése jún. 28-án délelőtti 1t órakor. Elnök Szentiványi Károly. A múlt ülés jegyzőkönyve hitelesíttetvén, Csengery Imre fölolvasta a két jegyzői állomásra tett múlt napi szavazás eredményét ; e szerint szavazattöbbségnél fogva a ház jegyzői lettek: Gajzágó Salamon és Radich Ákos, kik a bizalmat rövid beszédben megköszönték. Ugyanez ülés folyamában gr. Mikó Imre közlekedési miniszter határozati javaslatot terjesztett a ház elé a vasúti hálózat tárgyában. Kimondatik abban, hogy a minisztérium fölhatalmaztatik: 1) haladéktalanul megtenni mindazon előmunkálatokat, melyek a mielőbb kiépítendő vasútvonalak létesítésére szükségesek ; 2) hogy a pénzerő beszerzéséről gondoskodjék ; 3) hogy míg az első pontban foglalt előmunkálat megtörténhetnek az alföld-fiumei, a kottori zágrábi, a nagyvárad-kolozsvári, a miskolc-hatvani vonatok azonnal munkába vétethessenek. Tárgyalásra a hétfői nap tűzetett ki. A délután 5 órakor tartott ülésben megválasztatott azon országos küldöttség, melynek feladata leend a Lajthán túli törvényhozás által kiküldendő választmánynyal a közösügyek fölött értekezni. A választás eredménye a közelebbi ülésben fog tudomásra hozatni. Helybeli ujdonságok. * Az aratás mindenfelé megkezdődött, s Istennek hála, alföld népe az idén fáradságos munkájának eredményét is fogja látni. Nehéz volt elvárni az Ínség által sújtott mezei gazdának és munkásnak, mig a keserves napok lassankint legördültek, de végre hátunk mögött vannak azok, a hullámzó gabonakalászok megértek s az idén „lesz mit aprítani a tejbe.“ Az utóbbi hetek kedvező időjárásának sokat, sőt mindent köszönhet a gazdaközönség , mert a májusi forróság mármár pusztulással fenyegette a gabnaföldeket s junius hozott jótékony eső képében áldást reájok. Az áldás azonban egész bőségében csak a feketeföldeken mutatkozik, hol a búza, árpa és zab mind mennyiség, mind minőség tekintetében jól fizetnek a gazdának. Ellenben a homokföldek főterménye, a rozs sokat szenvedett a pusztító szelek miatt, úgy, hogy e vidéken a legtöbb gazda fél termésre alig számíthat. A kukorica, burgonya, bab, dinnye s egyéb vetemények, valamint a feketén, úgy a homokon gyönyörűen fejlődnek s további kedvező időjárás mellett gazdag terméssel fognak szolgálni. * A városi tanács f. hó 28-dikán tartott ülésében a pénztári tiszti állomásokat a következőkép töltötte be: főpénztárnok lett Tóth Mihály, pénztári ellenőr Auer Péter; adópénztárnok Porgányi György, ellenőr Szávits István; adótisztek: Huba József, Jakabfy Antal, Rózsa István és Knopf Ferenc. — Az árvazárnál az eddigi tisztviselők meghagyattak. A város tanács egy a pertárban kifüggesztett végzés által fölhívja az ügyvédeket, hogy akik a városi bérlőknél kintlevő 40 s néhány ezer forint követelésnek behajtására vállalkozni hajlandók, ez iránti nyilatkoztaikat f. hó 30-dikáig a tanácshoz benyújtsák. Az ajánlkozók közül a „lehetőségig“ előny biztosíttatik azoknak, kik a pörök vitelére előleget nem kívánnak. A Helypénzszedés bérbeadása. A vidékiektől szedendő hely- és karópénzszedés, valamint a véka és mázsálási jog bérbeadása iránt az árverés múlt szombaton tartatott meg. Valamennyiért a legtöbbet (5969 frtot) ígérő Csíkos Imre volt. Azonban időközben a belügyminisztérium táviratilag meghagyta a tanácsnak, miszerint a szerződés megkötésétől óvakodjék, s ezen javadalmakat további intézkedésig házilag kezelje. A tanács egyik ülésében ezen ügyet tárgyalván, — mint halljuk — azt irta volna vissza a minisztériumnak, hogy miután a házi kezelés az eddigi tapasztalatok szerint a városra nézve előnyös nem lehet, s ezen javadalmakért jelenleg 900 írttal több igértetett, mint 1861-ben jövedelmeztek; továbbá, miután az új bérlővel a szerződés már megköttetett s jövő hó elsején életbe lép; végre, miután ezen ügyben csakis a város — illetőleg ennek közgyűlése — mint önálló törvényhatóság intézkedhet; a táviratilag elrendelt elhalasztásból a városra háramlandó hátrányokért a tanács a felelősséget el nem vállalhatja. * Képviselői rendes közgyűlés tartatik holnap délelőtt 9 órakor, melynek tárgya leend : a koronázási küldöttség jelentése, a csurgás (?) megszüntetése, építészeti szabályok megállapítása, számadások megvizsgálása, Szabados István nyugdíj iránti kérelme, Szeged város árvíz elleni megvédésére terv kimutatása, Csongrád megye bizottmányi nagygyűlésein a város képviseltetése, Kassa város közönségének körlevele, Sáros megye tisztikarának névsora s végre: hivatalból kimaradt tisztviselők megjutalmazása. Tudtunkkal még egyéb tárgyak is lennének e közgyűlés elé kerülendők. Ilyenek például: a gazdaszéknek kiadott több tárgy felőli jelentés megtétele, a húsár megszabás tekintetéből megejtett próbavágás eredményének bejelentése, a helypénzszedés megszüntetése által elesett jövedelem pótlása iránti intézkedés, miután határozat e tárgyban nem hozatott és egyéb függőben maradt kérdések. * A megszűnt helytartótanácsnak szomorúan ismeretes volt abbeli tulajdonsága, hogy a városok legjobb irányú működésének szeretett útjába lépni s a nélkül, hogy azok viszonyait ismerte volna, beavatkozott belügyeikbe s csalhatlannak hitte, de többször nagyon is ferde nézeteit iparkodott rájok erőszakolni. E miatt nem jöhetett létre ekkoráig a H.-M.-Vásárhely számára oly nagyon szükséges takarékpénztár sem. Vásárhely lakossága nagy hévvel karolta föl az ügyet, az aláírók bőven jelentkeztek, azonban a helytartótanács az alapszabályokban oly módosításokat tett, melyeknél fogva a takarékpénztár Vásárhelyen nem volt létesíthető. Ma azonban, midőn a városok józan törekvéseinek felülről semmi sem áll útjában, ismét folyamatba tették az ügyet, az aláírási íveket megnyitották s remélhető, hogy Hód- Mező-Vásárhely lakosai, helyesen fogván föl saját érdeküket, úgy fognak buzgólkodni, hogy H.-M. Vásárhelynek rövid idő alatt takarékpénztára legyen. * Balás Mihály úr „Szemenszedett adatok“ című művéből egy díszpéldányva tisztelte meg Hopf János kalocsai kanonokot, tudván, hogy mint Szeged szülötte, érdeklődik e város viszonyai iránt. A kanonok ő nagysága köszönettel fogadván a megemlékezést, egyszersmind 5 frtot küldött a helybeli nőegylet alaptőkéjének gyarapítására, mint a melyre Balás úr művének tiszta jövedelme szánva van. A nőegylet elnöksége a kegyes adományért e lap utján köszönetet mond. A belvárosi sétányon örökké dologtalanul lézengő nagyszámú ujságéhes benevolus auditoroknak a napokban szörnyű nagy hangon olvasá föl egyik rustikus „Írástudó" a „Hon“ nak azon cikkét, melyben a pénzügyminisztérium eljárása s maga a pénzügyminiszter személye oly kíméletlenül bántalmaztatik. Nem tudjuk, másfelé hogy van, de annyi bizonyos nemcsak ezen egy esetből, de számtalan más jelenségekből is, hogy nálunk titkos eszközök rendszeresen működnek a magyar kormány népszerűtlenítésén s úgy látszik, nem sikertelenül. Nagyon jó lenne ezt tudomásul venni mind a kormánynak, hogy erélyesebb, tevékenyebb működésével e titkos eredetű s végcéljában gonosz irányú törekvéseket paralysálja, mind a szélsőbaloldali közlönyöknek, hogy oppositiojukban még most a helyzet által követelt határok közt s kellő tapintattal járjanak el. — Egyébiránt megemlítjük, hogy a „Hon“ kérdéses közleményére nézve a jelenleg betegeskedő szerkesztő a múlt csütörtöki számban kinyilatkoztatja, hogy az tudta és beleegyezése nélkül jelent meg a lapban, hogy annak tartalmát nem helyesli, sőt a pénzügyminiszter személyére vonatkozólag mondottakat kárhoztatja. * Az „1848“ előfizetői, Szegeden — mint biztos tudomásunk van róla — jövő félévre tetemesen megszaporodtak. E jelesen szerkesztett, élénk, szabadelvű lap nagyon érdemes reá, hogy Szegeden is minél többen olvassák. *A régi levéljegyek becserélésének határidejét jul. 15-dikéig meghosszabbították. Bérmentesítésre azonban azok már nem fogadtatnak el. * A szabadságos katonák ezentúl a polgári törvényhatóságok alá fognak tartozni. *H.-M.- Vásárhelyről Írják nekünk: Az itteni zászló-felavatási ünnepély rendezői fölkérték a megyei első alispánt Török Bálint urat, hogy a közönség iránti tekintetből, engedje meg, miszerint a dalversenyt és táncvigalmat a régi megyeházi épület pázsitos udvarán tarthassák. Alispán ur azonban azt felelte, hogy oly egyletnek, mely vele ellenzéket képez s neki nem barátja, szívességet nem tehet. így történt, hogy a dalárda kénytelen volt vendégeivel a fojtó légkörű vendéglői terembe szorulni. — Egy másik curiosiumról is tudósitnak bennünket. A h.-m.-vásárhelyi kath. tanítóknak nem engedték meg (kik?), hogy a zászló-fölavatási ünnepélyben résztvegyenek, mert rosz példát adnának tanítványaiknak, kik azt hallották tőlük, hogy a zászlókat felszentelni szokás. Hát azt nem szabnák meg azok a bizonyosak, hogy mikor szabad a kath. tanítónak kimenni az utcára. Bizony, bizony még ma is sokan vannak az apró zsarnokok, ki azt a kis felsőbbséget, mit mások fölött gyakorolnak, azok egyéni szabadságának korlátozásáig kiterjesztik. Ugyancsak H. M.-Vásárhelyen múlt vasárnap este 10 óra tájban az Ignác utcában tűz támadt s egy ház hamvadt el. A ház gazdája távol volt, csupán a lakók voltak otthon. Midőn az előbbi hazajött, szobáját kinyitva s a szekrényt, melyben pénzét tartotta , föltörve s kifosztva találta. Sejtik, miszerint tolvajok gyújtották föl a házat, hogy a zavarban könnyebben űzhessék gonosz mesterségöket. *Dalár-adomák. A bécsi és pesti lapok közelebb sokat beszéltek Klapkáról, a hires magyar tábornokról, majd hogy Bécsben, majd hogy Pesten van, sőt már Szegeden is keresztülutazandó volt Temesvár felé —mindezekből pedig utoljára is semmi sem lett igaz. — De ha már a lapoknak szabadalmuk van a közönséget fölültetni, gondolta magában egy valaki, miért ne lehetne neki is megtréfálni a hiszékeny embereket. Így történt, hogy a mint f. hó 22-dikén délután a szegedi határok s egyéb vendégek egy sor kocsin , elől lobogó nemzeti zászlóval vonultak Vásárhely felé a másnap tartandó zászlófelavatási ünnepélyre, a szintén Vásárhelyre törekvő gazdák egyikének azon kérdésére: „kit visz a deputatio?“ az volt a válasz, hogy „a harmadik kocsiban Klapka tábornok ül.“ Mikor aztán a kérdéses kocsi gazdauram előtt elrobogott, nagy pietással emelte le kalapját, odakiáltván: „Isten hozta haza szerencsésen, sokáig éljen!“ A kocsiban három iparos ült, kik csak később tudták meg, hogy mi volt a lelkes üdvözlet oka. Másnap aztán lassanként elterjedt a nép közt, hogy a zászló-felavatási ünnepélyen Klapka is jelen van, így járta meg Klapka rövid idő alatt nemcsak Bécset és Pestet, hanem Vásárhelyt is, mialatt pedig jeles hazánkfia Brüsselben