Szegedi Híradó, 1867. július-december (9. évfolyam, 53-104. szám)
1867-11-14 / 91. szám
nézve, d) A szegődő szolgák, milyenek a városi, megyei s egyéb hivatalos szolgák, e) Minden szolgálatban levő, vagy nyugalmazott, vagy a tiszti rangja megtartása mellett kilépett cs. k. katonák, továbbá az okleveles, rokkant és szabadságos katonák, f) Egyéb kincstári és pénzügyőri tisztek és szolgák. g) Végre az idegen illetőségű itt tartózkodó tanulók. h) Egy ház több közös birtokosánál megjegyeztetik, hogy a legidősb birtokos 6, a többi közös birtokos 3 munkanappal rovandó meg. i) Állami tisztviselők és szolgák. Igás közmunkakötelezettség alól csupán a) cs. kir. katonai fogatok és a posták fogatai mentették föl; továbbá b) a nyerges paripák, melyek igába nem vonatnak, c) A lókereskedők, ha azok a kereskedéshez kocsival nem bírnak, ellenkező esetben minden külön kocsira 3 ló számítandó, illetőleg fölrovandó. — Halálozás. Tegnap délután ismét kisértek végnyugalomra e város egy jó polgárát, Nagy Ferenc festészt, kiélte 56-ik évében f. hó 12-én családja és számos jó barátja fájdalmára elhunyt. A boldogult 1847- ben városi communitás, 1848-ban városi képviselő s nemzetőri százados és 1861 ben szintén városi képviselő volt. Béke hamvai fölött! * Tanyáink között a közelebbi napokban megint egy embert ütöttek agyon. — Ugyanis e hó 6-án esti 7 órakor Bala István tanyai lakosnak juhásza a szomszéd Gedai János földjére belegeltetvén, a gazda által e végett megtámadtatott s feje koponyája botütésekkel bezúzatván, a szerencsétlen 30 órai kínlódás után meghalt. A tettes be van fogva. * A helybeli közkórház okt. havi kimutatásából közöljük a következőket: Szintúgy mint szeptember, úgy a közelebb lefolyt október hóban is, a betegfölvétel és különösen a hagymázzal érkezettek száma rendkívül nagy volt. — Maradt szeptember hótól 107 beteg = 41 férfi, 66 nő. Fölvétetett októberben 93 = 54 férfi, 39 nő. Kezeltetett összesen 200 = 95 férfi, 105 nő. Elbocsájtatott 85 = 52 férfi, 33 nő. Meghalt 17 = 9 férfi, 8 nő. — A halálozás 12 szer hagymáz, 1-szer gümőkór, 1-szer sejtszövetláb, 1-szer bonyodalmas csonttörés, 1-szer Bright-vesekór és 1-szer gyermekágyi láz következtében állt be. Maradt november hóra 98 beteg , 34 férfi, 64 nő. * Lopás. Kedden délutáni egy óra tájban Korom J. dorozsmai illetőségű szabadságos katona K. S. bőrkereskedőt, mialatt az ebédelt, meglopta. A szoba üvegajtaját benyomván, a pénzes fiók kifosztásához látott, azonban egy leányka toppant a szobába, s a tolvajt, midőn még alig néhány forintot vett magához, elriasztotta. Vegyesek. * Kossuth Lajost Pécsett nagy szótöbbséggel országgy. képviselővé választották. * A német-ürögi választókerületben a Kossuth Ferenc lemondása folytán megürült képviselői állomásra Földvári Károlyt akarják megválasztani. * A bécsi kiegyezési bizottság azon cikkelyt, mely Magyarországnak az államadósságok kamataihoz járulását 29 millióban szabja meg, valamint Magyarországnak a törlesztéshez járulását megállapítja, elfogadta. A pénzügyminiszter kijelentette, hogy jövőre az államköltségvetés túllépése teljesen el fog kerültetni, s hogy a birodalom pénzügyeinek rendbehozására biztos kilátás van. Végül kiemelte, hogy a miniszterek felelősek, s hogy az alkotmányos kezelés legjobb biztosíték a pénzügy helyreállítására nézve. * A pesti egyenlőségi kör elnökévé Klapka György választatott meg. * Doboczky Ignác, Hunfalvy Pál és Pulszky Ferenc gyűjtést hirdetnek a finn szűkölködők javára. *Az arad-erdélyi vasútvonalon Győrökig az első mozdony hétfőn tette meg az utat 45 perc alatt. A győroki indóház ez alkalomra ünnepélyesen föl volt zászlózva. * A bécsi magyar jogászok azt a kérelmet szándékoznak Tisza Kálmánhoz intézni, hogy a zsidó emancipatiot hozza ismét szőnyegre és sürgesse az országgyűlésen. * Az aradi vértanuk szobrára eddig 8441 frt gyűlt be. * Cegléd városa Böszörményi Lászlót díszpolgárává választotta. * A Fertő tava majdnem egészen kiapadt. A tó kiszáradt területe 59 ezer holdat tesz 1600 négyszögölével számítva. * A belügyminisztériumhoz Köbling Nándor osztálytanácsossá, Oder Dezső és Kranz József titkárokká neveztettek ki. A közoktatási miniszter pedig Dömötör János volt honvédőrnagyot ceglédi s Keresztesy Lajos volt honvédőrnagyot mizslyei közalapítványi uradalmi számtartónak nevezte ki. * A b. Józsika-család sirboltját Mikesen a napokban kirabolták. * Az újabb képviselőválasztásra Horvátországban erősen folynak a készületek, Zágrábban f. hó 25. ,26., és 27-dikén lesz a választás. * A földmivei és ipar- és kereskedelmi minisztérium jelenti, hogy a marhavész pestmegyei Cegléd városában és a dán-sz.-miklósi pusztán megszűnt, ellenben békésmegyei Vésztő községben és a kondorosi pusztán kitört. A vész ezeken kívül Magyarországon még a jászkerületi sz.-lászlói, biharmegyei varsányhelyi pusztán és Nagy- Kőrösön uralt. A nagy-kőrösi határ egy része még mindig katonai őrök által van elzárva. F ő Felsége — mielőtt Párist elhagyta volna — a francia főváros szegényei számára 50,000 frankot adott át. — Hasonló nagy jutalomban részesítők azokat is, kik az Elysée-palotában szolgáltak. * Párisban ő Felsége igen sok érdemjelt osztott ki. Ily kitüntetésben a többi közt 15 hirlapíró is részesült. * Posner K. Lajos, az ismert pesti nagykereskedő, a francia császár által a becsületrend lovagkeresztjével ruháztatott föl. *A jénai egyetemen jelenleg 22 magyar ifjú van. A magyar egylet meglehetősen virágzik s tagjai mellükön keresztül nemzeti szin szalagot viselnek. A könyvtáruk mintegy 400 kötet. * Szolnok közelében a napokban két vasútvonal összeütközött s több utas megsérült. * A közelebb Szegeden is előadott „Rákóczy Julia“ szerzői Thaly Elek és Józsika Kálmán. * A közbiztonság jelenleg Pesten is szomorú lábon áll. Nemrégiben két női ruhába öltözött gazember egy kis korcsmában három férfit késett meg, kik közül az egyik azonnal meghalt. Múlt pénteken pedig hat embert vittek be a Rókus-kórházba, kik valamennyien az utcán támadtatván meg, vagy bottal verettek, vagy késsel szúrattak le. A szúrások — orvosi vélemény szerint — többnyire szlettel történtek. * „Brutalitás.“ E cím alatt a „M. O.“ a következő sorokat közli. F. évi március havában Gömör megye 7. helységében P. Lajos feddhetlen előéletű bérlő és terménykereskedő S. Jánostól három véka zabot vett rendes piaci áron, és legkisebb gyanút sem gerjeszthető körülmények között. Ezután vagy félévvel, t. i. szeptember 24-én P. Lajos, ki Borsod megye Ny. helységében lakik. M. Gyula szolgabiró által K.-be idéztetett, ahol meg is jelenvén, esti 9 órakor kihallgatás helyéül nem a hivatalos localitást, hanem éppen a vádló lakát választotta. A kihallgatás rövid volt ugyan, de annál kihatóbb következményeiben. A szolgabiró kérdőre vonta P.-t váljon S.-től vett-e zabot és mennyit, mire P. azt válaszold: igen, három vékát. Ezzel a kihallgatásnak — aljas vallatásnak — vége szakadt, hogy kezdetét vegye egy oly eljárás , mely hajmeresztő barbársága és vad féktelensége által a középkor inquisitióira emlékeztet vissza. M. szolgabiró leültette P. ruháját, és bikacsökkel annyira összeverette, hogy P. elájulva összerogyott, s csak később tért magához, midőn vizzel meglocsoltatott. Ezen erőszakos bántalmazásnak több szemtanúja volt. P. a nekünk bemutatott orvosi látleletből kitünőleg két heti lázba és oly utóbajokba esett, melyek egész életére sínylő kihatással bírnak. Az ütések folytán heves fejfájdalmakban és erős szívlöktetésben s görcsökben szenved. Ezen csak az ázsiai basáskodáshoz hasonlítható önkényüség és féktelenség legsikeresebb és legnemesebb megtorlása ez eset közzététele. Végre megjegyezzük , hogy a nagyméltóságú igazságügyminiszter úr P. Lajos panaszára rögtön megkeresést intézett Borsod megye közönségéhez, hogy ez ügyben sürgősen jelentést tegyen. * A garibaldisták montonei vereségéről így írnak az olasz lapok: „Garibaldi csapata alig állt 3000 emberből. ” Ezek is szétoszolva vonultak egy völgyben, midőn tizenkétezernyi pápai katona fogta körül őket. A csata öt óráig tartott, mert a kis vitéz csapat hősileg védte magát a nagy csorda támadásai ellen. — De végre is sok lúd az oroszlánt is legyőzi. — Olaszországban a nép el van keseredve a franciák ellen, kik ezúttal aligha szaporíták az igazi dicsőség babérait. Nem vitéz, hanem csendőri szerepet játszanak. Milánóban, Páviában a nép ingerültsége kitört, s katonáknak kellett elfojtani a mozgalmat. A párisi boulevardokon is tüntetett a nép s értették Garibaldit s tiltakoztak a beavatkozás ellen. Ennek folytán sok elfogatás történt. A Garibaldi hymnusz éneklését is betiltották, sőt a műkereskedések kirakataiból is be kellett venni arcképét. S z i it é s z e t. Szerdán, nov. 6-án került színre itt először ,,Rákóczy Julia“, legújabb történeti dráma 3 szakaszban. Írta N. N. Miután e mű — mint értesültünk — eddig még sehol sem adatott, tehát a helybeli színpadon kellett kiállania az első tűzpróbát, helyesnek találjuk szépészeti értékéről bővebben szólani. Meséje a következő: Rákóczy Júliát, ki a zárdai életet gyűlöli, Kolonics bibornok parancsára zárva tartják egy zárdában, hol őt a fátyol fölvételére késztetni akarják. E művelet kivitelében leginkább vesz részt Rozália apáca, kinek Kolonics fáradozásáért a fejedelemnői állomást ígérte. A fejedelemnő meghal, de a bíbornok ennek utódjául nem Rozáliát nevezi ki, hanem Ursulát. Rozália ezért boszút forral, behizelgi magát Rákóczy Julia bizalmába, és elszökteti öccse Amberg Rudolf által, azon reményben, hogy ehez a hercegnő majd nőül megy hálából. De terve nem sikerül, mert Aspermont tábornok, kit Julia már azelőtt is szeretett, kiszabadítja őt Amberg karjaiból, Zrínyi Hana beleegyezésével nőül veszi és a császár helybenhagyja a frigyet Kolonics nagy boszúságára, de a nézőközönség nagy elégtételére. Ennyiből áll a vékony alap, amelyen a dráma fölépült; az ismeretlen szerző elég tapintattal 3, és nem 5 fölvonásos darabot irt. Mert önkénytelenül kérdezzük : van hol az egész műben a benső drámai mozgalom, melyben csak egyedül rejlik egy dráma lételének jogosultsága ? Külső cselekvések — bármenynyire szükségesek azok — emezt soha ki nem pótolhatják, kivált oly laza összefüggésben, mint azok a jelen darabban találtatnak. Itt tehát a szerző a dráma legelemiebb kelléke ellen vétkezett. De midőn e nagy hiányt fölemlítjük, nem hallgathatjuk el, hogy a darabnak fényoldalai is vannak. Erős a szerző érdekes lelki állapotok festésében, habár azok néha a költői valószínűséget meg sem közelítik, de különösen erős elragadó színpadi hatások előidézésében. A jellemzésben szerencsés, így például igen sikerült alakok Rákóczy Júlia és Rozália zárdaszűz. E körülményeknek és a szereplők gondos játékának köszönheti, hogy darabja Szegeden tetszésben részesült. A szereplők közül megemlítjük elsősorban Kocsisovszky Borcsát, kit a közönség egy évi távollét után, többszörös tapssal fogadott. K. B. még mindig a régi, gyönyörű színpadi alak, még mindig finom ízléssel tud öltözködni, valamivel soványabb lett, mi nagyban könnyíti a helyes mimikát. A szavalásban és gestikulatioban is haladt. Rákóczy Júliát helyes fölfogással és helyenként megragadó szenvedélyességgel adta, amiért sok tapsot és kihívást is nyert. Bokodi erősebben jellemezte Kollonics bíbornokot, mint ez a műben festve van, mely körülmény az előadás előnyére vált. Lénárd (Aspermont) eredetiség nélkül játszott, mindamellett ő is kapott tapsot. Klárné (Rozália) ellenben szép megfontolással, és mindamellett bensőséggel is. Lénárdné és Vajdafi kielégítően töltötték be kis szerepeiket. Csütörtökön, nov. 7-ikén került színre: „Páris almája“ , vígjáték Északi Károlytól és „Házi kereszt“ vígjáték Mellevilletől. Ez előadást eddig legsikerültebbnek mondhatjuk úgy a szinte hozott darabok minőségére, valamint a kivitelre nézve is. Kedves vendégszereplőnk, Kocsisovszky B., mindkét vígjátékban kitüntette magát. Az elsőben, mint Olympia jól ábrázolta a junori büszkeséget, sőt akkor, midőn a győzelem után sóvárgó hölgy hozzásimul Andorhoz, a mes allianceból származott Andorhoz, abban a pillanatban valódi művésznő volt. Nem kockáztatunk merész állítást, ha azt mondjuk, hogy a finom vígjátékban K. B.-nak nagy jövője van. Emilia szerepét a második darabban sok természetes naivsággal és átalános tetszés mellett adta. Az első vígjáték szereplői közül még megemlítjük Bokodit (Torágó) és Horváthot (Szulyfi). Kovácsnét éppen oly kevéssé lehetett Venusnak nevezni, mint Lénárdnét Minervának. Tamási erősebben emelte ki a „Naturbursch“ot, mint szükséges volt. A második vígjátékban kiemeljük K. B. mellett Lénárdnét (Lórin) és Bokodit (Nordrose), kik szép természetességgel és — úgy hisszük— a szerző intenziója szerint játszottak. Lénárd (Fővel Emil) is kielégítő volt. Kocsisovszky B., Lénárdné és Bokodi érdemelt tapsban részesültek. A darabok közti szünetben Lövei V. és Glück E. járták a nehézkes „kettős stirai“t. A piéce választása — ha a föllépők testalkotását tekintjük — helyes volt, a kivitel präcise. A közönség őket is kihívta. Szombaton, nov 9-én került színre: „A roszul őrzött leányok.“ Új vígjáték 3 fölvo násban. E mű iránydarab, s mondhatjuk, hogy iránya dicséretes. — Demonstrálja azon elvet, hogy csak a szabadság ama kedvező légkör, melyben a női jellem is legelőnyösebben fejlődik; minden természetellenes kényszer s túlszigor, mint mindenütt, úgy a nevelésben is megboszulja magát. A darab iránya ellen tehát semmi kifogásunk nem lehet, de igenis a fölvett tárgy kivitele ellen, mert nagyon is föltűnően és világosan érezzük, hogy a szerző oktatni akar, és erre aztán alkalmazható e mondat: „Man merkt die Absicht und wird verstimmt.“ Mert a költő föladata csak szépet teremteni , és ha ez sikerült, akkor eleget tett a jónak is, miután a valódi szép benső természetében rejlik, hogy egyszersmind lélekemelő és szívnemesítő is. Ennyit mondunk egész átalánosságban e műről; részletes megbirálást a hely szűke miatt kerülnünk kell. Áttérve az előadásra, kiemeljük Kocsisovszky Borcsát (Luiza). Ha e darab szerzője nem francia, hanem magyar volna, azt hinnők, hogy Luiza szerepét éppen K. B. számára írta, mert, hogy a német terminus technicussal éljünk, „Die Rolle ist ihr auf den Leib geschrieben“, oly virtuozitással játszotta el. Jobbnál jobb jelenetei közül csak a frugál ebédet említjük a második felvonásban. Klárné (Pitander asszony) , Kovácsné (Philomela) és Lénárdné (Stephanie) egyaránt mozdították elő az előadás sikerét. Simonyi (Bandricourt) nem zsákmányolta ki háladatos szerepét. Lénárd (Chavigni) nagyon jó volt minden jelenetében és Vajdafi igen mulatságos Vermandois. Taps és kihívás ez alkalommal sem hiányzott. Mind a három előadáson nagyszámú közönség volt jelen. Vasárnap, nov. 10-én jó sikerrel ismételték „Rákóczy Júliát.“ Hétfőn, november 11-dikén adatott: „A szerencse gyermeke.“ Színmű 5 fölvonásban. Irta Birch-Pfeiffer. Kocsisovszky Borcsa Hermancet szerencsés szerepei közé számíthatja. Legjobb azonban a két utolsó fölvonásban volt; a vallatási jelenetben a 3-ik fölvonásban több bensőségre volna szüksége. Klárné igen találó hercegnő volt és Lénárd ügyes Anatol. Ez utóbbit kihívták a 4-ik fölvonás után. Kiemelendő még Simonyi (Beufleurs Abbé), ki kis szerepét helyes fölfogással játszotta, és Kovácsné (Berta), ki sentimentál szerepében otthonosnak érezte magát. Kedden, november 12-én került színre, Kocsisovszky Borcsa jutalmára: „A halottak emléke.“ Eredeti új dráma 3 fölvonásban írta Szigligeti. E darab megérdemli mindazon dicséretet, melylyel a pesti lapok majdnem kivétel nélkül elhalmozták. Meséje minden egyszerűsége mellett érdekes, szerkezete — mint azt Szigligetitől megszoktuk — ügyes, egyes jelenetekben nagyhatású, egyes jellemek valóban az életből vannak merítve, anélkül, hogy a költő