Szegedi Híradó, 1869. július-december (11. évfolyam, 52-104. szám)

1869-10-14 / 82. szám

A felfüggesztett cikkelyek pedig a követ­kezőké 2. Sem spanyol, sem idegen nem fogat­ható el, csak közönséges bűntényért. 3. Senki sem léphet egy spanyol, vagy egy Spanyolországban tartózkodó idegen la­kába, hacsak tűzvész, árvíz vagy más ehez hasonló veszedelemből nem, vagy midőn a törvénytelen megtámadás belőlről jő, vagy egy személy segélyezése végett, ki belőlről segélyére kiált. 6. Egy spanyol sem kényszeríttethetik, hogy változtassa meg lakását, hacsak végre­hajtó ítélet következtében nem. 17. Egy spanyol sem fosztható meg 1) gondolatainak szabad nyilvánításától , akár élőszóval, akár a sajtó által; 2) gyülekezési jogától békés után; 3) egyesülési jogától az élet minden céljaira, ha a közerkölcsiségbe nem ütközik; 4) kérvényezési jogától egyéni­leg, testületileg a corteshez, királyokhoz és hatóságokhoz. Prím következő beszéddel indokolta e rendkívüli lépést: Mély fáj­dalom­érzettel emelek szót e pillanatban, hogy tudassam az alkotmányozó kortessel az ország zavargó állapotát. A kor­mány nem viseltetik gyűlölettel azok iránt, kik fegyvert ragadtak az alkotmány megtá­madására , melyet a nemzet szuverainitásával élve adott magának; de a kortes és az or­szág joggal követelnek tőle szükséges erélyt a közrend, a társadalom megmentésére. A kormány meg fog felelni hivatásának, de most szüksége van a gyűlésnek rendkívüli eszközök elfogadását ajánlani, miután a ren­desek nem elégségesek. Ily eszközöket javasolván , biztosítást nyújt arról, hogy bármilyenek legyenek az események, bármi legyen a küzdelem ered­ménye, nem fogja magát a reactio felé ra­gadtatni, mert ily iránylat nem fér meg a minisztérium szellemével, akaratával, törté­netével , elveivel. A kormány kénytelen védelmezni a tár­sadalmat; kénytelen erővel torolni vissza azon erőszakos tényeket, melyek meg akarják sem­­misítni a kortes által képviselt nemzet mun­káját; de a normális helyzet visszatérésével meg fognak szűnni a rendkívüli eszközök is és a kormány újból azt fogja mondani: éljen a szabadság, amint mondta akkor, midőn a nehéz napokban annak megszerzésén fára­dozott. Az alkotmány említett cikkelyeinek fel­függesztése elfogadtatták — Madridból okt. 8-ika estéről kö­vetkezőleg hangzik az újabb tudósítás. A saragossai önkénytesek egy része pénteken reggel megtagadta fegyvereinek beadását s lőtt a hadcsapatokra. Komoly harc fejlődött ki, mely a lázadás erélyes elnyomásával vég­ződött. Most már tökéletes csend uralkodik. A kormány elhatározta, hogy törvényszék elé állíttatja mindazon tartományi és községi ta­nácsosokat, akik a köztársasági mozgalomban résztvettek vagy azt támogatták. — A szabadelvűek zsinata. Ric­­ciardi olasz parlamenti tag a dec­e-dikán Rómában tartandó egyetemes zsinattal szem­közt a nemzetek szabadelvű férfiait Nápolyba hívja meg. Az napon — igy szól többi közt a fölhívás — melyen az örök városban meg­nyitják azon zsinatot, melynek világos célja: a babona láncait megszorítani és minket a barbárságba taszítani; mi szabadelvűek, kik óhajtjuk a phisikai és erkölcsi átalános jó­létet, ma magunkat humanitárius egyesületté alakudnak fogjuk nyilvánítani ez ékesen szóló jelszóval: „Jótékonyság és nevelés.“ — A francia császárné f. hó 7-én utazott el Velencéből s 10-én Athénbe érke­zett, honnan másnap este utazott tovább. *Látogatás a caprerai remeténél, így nevezi Garibaldi tábornokot Destevait úr, a „Liede“ levelezője, ki megcáfolja a hamis híreket, mintha a tábornok veszélyesen meg­betegedett volna. „Sardiniába visszatérve, sie­tek önnel tudatni Garibaldi üdvözletét. Az ön ajánlata folytán a legszívesebb fogadtatásban részesültem a caprerai remeténél. Barátságo­san nyújtá kezét és megmutogatá szerény kis házacskáját, mely alacsony, bemeszelt, egé­szen négyszögletű s egysze­rüségén kívül sem­mi megjegyezni való nincs rajta. A sziget­­ egyik sziklás helyén épült, csak keskeny, ko­pár gyalog­ uton juthatni fel. Két szabadon kó­borló lovat, egy tehenet, három kecskét s egy ebet láttam a­­ háznál, és tudtommal nem is áll többől a házi gazdaság. A szobák is a fa­lusi egyszerűséget árulják el. Néhány kitűnő fegyver, egy történeti művekkel borított asz­tal, politikai barátainak fényképe , négy-öt szalmaszék és Planat de la Faye által egye-­ nesen a sebesült tábornok számára küldött karszékből áll az összes bútorzat. A tábornok a kényelmet nem ismeri, nem szereti, ő ugyan caprerai magányában is katona, hanem polgár­katona , kit a szabadság s haza iránt való sze­relme lelkesít.“ Helybeli újdonságok. * Az október havi közgyűlés foly­tatása jövő vasárnapra tűzetett ki, tárgyal­tatni fognak a múlt közgyűlésből hátramaradt ügyek. * Csongrád megye múlt hétfőn kezdte meg évnegyedes közgyűlését, melynek ered­ményét közelebb fogjuk megismertetni. * A .­pénz­ügy­minisztérium értesítő Szeged város közönségét, hogy f. évi július 4-ikén fölterjesztett abeli kérelmét, miszerint a város középpontján levő kincst­­sóraktárak s fenyőszálak rakodási területe a város szabá­lyozására s rendezésére átengedtessék, egye­lőre, a­míg t. i. a sónak szállítása Szegedre, mint eddig kizárólag a Maros és Tisza vizén foly, nem teljesíthetni. Az alföld-fiumei vas­pálya-vonal Csaba-Szeged közti részének meg­nyíltával azonban kívánatosnak látja, hogy a só Szegedre vasúton szállíttassák, minek foly­tán a kincst, sóraktárhelyiségeken akkorára a minisztérium is változtatni szándékozik s az­ért hajlandó az e tekintetben szükséges tár­gyalásokat már is megindítani, hogy akkor, a mikor a só vasúton szállítható lesz, a város­sal az egyesség is meg legyen kötve. E cél­ból mindenekelőtt szükségesnek látja, hogy a város által kijelölt helyek, melyek a kincst. tulajdonába átengedendők volnának, egy bi­zottmány által szakértelm­ileg megszemléltesse­nek. Egy ily bizottságot a pénzügyminisztérium is fog kiküldeni s erről annak idején a városi közönséget értesíteni fogja. * A kormány a Szeged város határában levő s­örök haszonbér címen birt országos központi faiskolai területet minden benne levő ültetvénynyel a város birtokába visszabocsáj­­totta azon feltétel alatt, hogy ez j jövőre is, mint faiskola kezeltessék és befásítás körüli rendeltetésétől el ne vonassák. Az ünnepélyes átadással, mely f. hó 15-ikén délután 3 óra­kor a helyszínen történik, a megyei főispán bízatott meg. * K­er­esk­edel­mi kör­ein­k­ben élénk mozgalom van, mig egy részről a pénzintéze­tek küldöttei a kormányhoz járulnak a mos­toha pén­­viszonyok javítása iránt addig más részről a kereskedelmi testület is lépéseket fog tenni, hogy városunk ipara és kereskedel­me érdekében a bécsi nemzeti bank itt is egy fiók­intézetet állítson. * A családi uradalom közelebb ki­nevezett igazgatója: Kalmár Nándor ur, ez­előtt gödöllői tiszttartó, a napokban foglalta el új állomását. Az uj igazgató ur buzgó, szakavatott férfiúként ismeretes , kinek kezei alatt a családi uradalom remélhetőleg föl fog virágzani. Az igazgató oldala mellett, mint igazgatósági titkár André Frigyes, e derék, tevékeny ember áll, ki az igazgatóságot ez ideig vezette. * S­i­p­o­s­n­é, kinek hiánya a helybeli szín­padon nagyon érezhető, a vidéken vendégsze­repel, honnan azonban már a közelebbi na­pokban vissza fog érkezni. * Szentes város f. hó­n­­kán tartott közgyűlésében Stammer Sándor urat válasz­totta meg polgármesterének. Mint tudósítónk írja: a közgyűlésben megjelent a kezesség mellett szabadlábra helyezett Oroszi Miklós is s izgató beszédet intézett a néphez, állítván, hogy miután ő még mindig Szentes város vá­lasztott polgármestere, mást választani nem lehet. Egyébiránt Stammer úr polgármester­sége is attól van függővé téve, miként hozza rendbe az inségügyi számadásokat. * Szabadkáról Írják: Az alföld fiumei vasút szeged-szabadka-zombori vonala nem rég adatott át a forgalomnak. — Mint előre is látható volt, városunk úgyszólván gőzerővel halad; az ipar és kereskedelem virágzásnak indul, mert nemcsak, hogy pár hó óta leg­kevesebb 20 új üzlet nyittatott Szabadkán, de sok, az ipart és kereskedelmet emelő külön­féle egyletek is részint alakultak, részint ala­­kulóban vannak, így a „szabadkai takarék­pénztár és népbank“ már alakulásának ily rövid ideje alatt is oly kedvező eredménynyel működött, hogy már házat akart venni. Úgy­­szinte egy „kereskedelmi és iparbank“ és egy „sertés­hizlaló társaság“ is van alakulóban, s a részvények gyors alá­rása eléggé tanúsko­dik róla, hogy mily szép pártolásban része­sülnek ezek is. Továbbá a kereskedelem szer lenti részének nem kis emelkedésére ezen cím alatt: „szabadkai kereskedelmi csarnok“ egy­let szinte van alakulóban, melynek célja, egye­sült törekvés által a kereskedelem szellemi és anyagi érdekeit előmozdítani; ennek alapsza­bályai már a minisztérium elé is terjesztvék, és miután már 100 tagnál többet számlál, nagyon rövid idő múlva meg is kezdi mű­ködését. * Az alsóvároson három új vízveze­téki kutat állítanak fel s a munkálatokat már meg is kezdték. E kutakért a lakosság még 1867-ben folyamodott s e célra pénzáldozatot is hozott. Az égető zükségen most már végre segítve leend. * A lacikonyha már alig állhat saját lábán, támogatják szegényt kivül belül, hogy az összeroskadástól megóvják. Pedig nem ár­tana, ha a városházának ezen rongyos agg szomszédja valahára már végkép kimúlna ez árnyék­világból, s phönixként egy uj díszes színház vagy más közhasznú épület emelked­nék romjaiból. * Távirdai forgalom Szegeden sept. hóban. Feladatott összesen 1658 sür­göny és pedig: 97 állami, 20 távirda szolgá­lati, 82 tőzsdei, 1017 kereskedelmi s üzleti, 124 családi, s 318 különféle ügyekben. Érke­zett összesen 1987 sürgöny és pedig: 42 tá­­virda-szolgálati, 95 tőzsdei, 1129 kereskedel­mi s üzleti, 155 családi s 418 különféle ügyek­ben. Az érkezett sürgönyök közül helyben kézbesittetett 1922 darab, a többi továbbszál­líttatott. A feladott táviratokból befolyt: 1403 frt 10 kr, melyből 1215 frt 50 kr a belföldi forgalom részére esik. * Talált embercsontok. A Ballagi­­tó új töltésének emelése alkalmával egy kubik­­gödörben több százra menő emberkoponyát s csontokat találtak. Alkalmasint még a tö­rök uralom alatt temettettek oda egy közös sírba a csatában elesettek. *Kanász Nagy Mihály helybeli posta­­szolga nevének Szentesire kért átváltoztatása a belügyminisztérium által engedélyeztetett. — A szegedi gazdákat egy két hét óta azon kellemetlenség érte, hogy sertéseik járványos lábfájásban, szarvasmarháik pedig szájlájásban szenvednek. A baj azonban már szűnni kezd. Egy bőrtársa találtatott orvosi műsze­rekkel. Tulajdonosa átveheti Virág József fel­sővárosi rendőrbiztosnál. Színészet. Szombaton előadatott: „A menekültek.“ A szombat az igazgatóság mostoha gyermeke. „Tündér Iloná“-tól kezdve egész a „Mene­kültekig“ alig van oly untató, kedélyt, észt, és türelmet egyaránt kimerítő darab, mely e napon ne került volna már színre. E méltat­lan kegyetlenkedés végre is megboszulandja magát, mert nálunk a művészet és a közön­ség igényei szükségképen párhuzamosak és kell, hogy párhuzamosak maradjanak, mit Aradi úr figyelmébe igen komolyan ajánlunk. A „Menekültek“ Sand George híres re­­gényírónőtől valóságos „szomorúf­űzfa“ darab, tengernyi siránkozásban alig úszkál itt-ott egy árva tettecske. A jajveszéklés, ábrándozás és szerelmeskedés — egészséges, tömör érzésről szó sincs ! — tágas tért foglalnak el és az Eöry-pár (Mario, Jovellin) igen alkalmatos­nak mutatkozott az ugyszólvány minden jel­lem nélküli címszerepekre, mikből semmikép sem lehet következtetni, hogy ott, hol alakí­tási erő kívántatik, kiállandja a sarat. Gőzön Ida (Laura) színtelen és hálá­­datlan szerepéből csinált, amit lehetett. Itt­­ott kitört éneklési vágya, ha nem akar mo­dorosságba esni óvakodjék üres declamatok és cadenciáktól. Kitűnő volt V­ez­éri (Bois der), ki a darab egyetlen élvezhető alakját művészileg fogta föl. A többiekről jobb hallgatnunk. Vasárnap szinre került: „Marcsa az ez­red leánya.. Megvalljuk, kiváncsiak voltunk Aradinét nagyobb szerepben látni, és Mar­­csára elég támaszpontot szolgáltat őt művé­szeti egyénisége szempontjából megismerni. Kora és alakaja a naiv szerepek ellen tilta­koznak, kis kaliberű hangja, mely a magas­ban néha sivító, gyakran elvész a zenekísé­­retben, és kevés iskolázottsággal bír, s ami jó, a benső meggyőződés, a hevesség, a „temperament“ hiányzik neki. És mindennek dacára, ő nemcsak a közönséget, de a ko­moly itészetet is magáénak vallhatja, mert mindenben , amit tesz és alkot, ha úgy sza­bad mondanunk, szerencsés és szeretetreméltó ösztönszerűséggel bír. Toilettje, beszéde, já­téka, mimikája, lejtése csín, egyszerűség és természetesség által nem­csak kellemesen hat­nak , de a szándékosság távolléte által hódí­tanak is. Ezt a következő napon is tapasz­taltuk , hol a „Matrózok a fedélzeten“ című operettében „Emma“ kis szerepét igen csino­san és, hatásosan adta. Ugyanekkor mutatta be magát, és pedig sikeresen, Harányiné mint Bibiana. Szépnek (Piffard) jó buffo tehetsége elfeledteti velünk bömbölő hangját. H­a­­­m­y (Max Jean) és Virágháti (Spermazet) kielégítettek. Az operettet megelőzte Fredro Sándor kitűnő vígjátéka: „Az egyetlen leány“, mely nemcsak tartalma, de igen derék interpretatio által is tökéletes győzelmet aratott. Marosi (Szumbalinsky), ki „Marosá­ban“ is mint Komódi, komikai erőt fejtett ki, Fodorné (Ágatha), V­e­z­é­r­­ (Rata­­tinsky) — csak az a stereotyp felbiccentése és nyugtalan , majdnem ideges taglejtése ne volna! — és kivált Szathmári­­Boldizsár, ki szerepe szellemébe tökéletesen behatolt és túltett magán, vételkedtek egymással és a közönséget folytonos jó kedvben tartották. — Reméljük, hogy e vígjáték ismételtetni fog. Kedden adatott: „Montjoye vagy a vas­ember”, Feuillet Octav jeles drámája. Komá­ro­m­­i a­ címszerepben eleinte nem fejtett ki elég erélyt és határozottságot, és ezáltal a későbbi reactio nem volt oly éles és szembeötlő. A harmadik felvonástól kezdve azonban valódi elementáris hatású meggyő­ződéssel játszott, és mind felfogás, mind ki­vitelre nézve magasan emelkedett a többi eszmüködök fölé, kik közül csak Vez­éri (Roland) és Gózon Ida­(Cecilia) érdemel­nek még elismerést. Fodorné (Henriette) az utolsó felvo­násban nevetséges festés által tűnt föl, és itt meg kell jegyeznünk, hogy színészeink ita­lában igen gyöngék a maszkírozás és tapin­tatlanok a toilettei­ozásban. Sághyné a kacér Rioz Velez marq­uis­­nővel sehogysem boldogult. Gon­da (Saladin) kissé durván és fél­szegen vette föladatát és az első felvonásban tökéletesen elejtette, azonkívül a memóriával és az ik­es igékkel fölötte bajlódott, mi per­sze a többin is gyakran megesik. A kiállításra atalán nagyobb gond for­­díttatik, mint előbb ; annál feltűnőbb aztán, ha salonban dűlőtérben lévő ajtók paradi­­roznak. Közönség minden előadásnál nagy szám­mal volt jelen. Midőn megelégedéssel constatáljuk, hogy sürgetésünk folytán a deszkarekeszek eltávo­líttattak , más kényelmetlenségre figyelmez­tetjük Aradi urat, melynek áldozata ismét csak a közönség. A zártszéki mellékjegyeket, t. i. többnyire előadás közt szedegetik; reméljük, hogy ez alkalmatlankodás be fog tiltatni. K. L. Helyreigazítás. Múlt tudósításunkban fo­gékony szavalás helyett olvasandó: folyékony szavalás.­ ­ egyesek. * Ő fölsé­ge suezi utazásáról a követ­kezőket írják: ő fölsége október 24-én elin­dul Budáról; a dunagőzhajótársaság egy gő­zösen Rustshhukig megy, onnan vasúttal Vár­náig , hol három hadigőzhajó , a „Greif“, „Erzsébet császárné“ és a „Gorgano“ várni fogják ő fölségét. E hajók Konstantinápolyba szállítják ő fölségét kíséretével, hol három páncéloshajó, a „Ferdinand Max“ és „Habs­burg“ fregatok, a „Helgoland“ horvét és egy ágyunaszád hozzácsatlakoznak ő felsége kísé­retéhez. A király öt-hat napig tartózkodik Konstantinápolyban s onnan a hét osztrák hajóval, a francia császárnét szállító francia hajóosztály és a szultánt kísérő török hajó­haddal egy időben indul el kelet felé. Jaffá­­ban kiszállnak s innen a király, a francia császárné s a sultán elmennek Jeruzsálembe. Onnan visszatérve ő felségeik Port-Saidba , a suezi csatorna északi végéhez hajóznak, hol november 17-én megérkeznek. A király a középtengeren és Triesten át tér vissza A király hazautaztában meglátogatja Athént. — Lehet, hogy Olaszországot is érinti és akkor lehetséges, hogy ő fölsége Viktor Emanuellel is találkozik, ő fölségét Beust gr. és talán Andrássy gróf is kiséri; nem bizonyos, hogy több miniszterek közül ki lesz ő fölsége kíséretében. A hajóosztályt Tegetthoff alten­­gernagy fogja vezetni. * Eugenia francia császárné, a suezi csatorna megnyitása után , visszautaztában Pes­tet is meglátogatni szándékozik. * Frigyes Vilmos porosz koronaher­ceg szombaton reggel utazott el Bécsből Ve­lencébe, hová hétfőn érkezett meg. A porosz koronaherceg a bécsi udvar részéről a leg­­szívélyesebb fogadtatásban részesült. Tiszte­letére az operaszínházban díszel­őadás s a csá­szári palota márványtermében fényes ebéd rendeztetett. * A király szombaton a porosz korona­­herceg elutazása után Bécsből szintén eluta­zott Ischlbe. * A királyné, ki szombaton Gödöllőre megérkezett, hir szerint négy hétig fog ott mulatni, azután Budára megy s itt marad a kará­csom ünnepekig. — Rudolf koronaherceg és Gizella főhercegnő hétfőn éjjel utaztak el Bécs­ből és egyenesen Gödöllőre mentek. Gróf Andrássy Gyula miniszterelnök vasárnap este családjával együtt, Terebesről Budára visszaérkezett. * Gróf Andrássy Gyula miniszter­­elnök sok figyelemben részesül a külföldi sajtó részéről. A Floreneben megjelenő „Nuovo gior­­nale illustrato universale“ szept. 19 diki száma is a miniszterelnök arcképét hozta rövid élet­rajz kíséretében, melyben a rokonszenv élénk kifejezésére találunk úgy gróf Andrássy sze­mélye, mint hazánk iránt. * A tizenhárom vértanú emlékét kegyeletteljesen ünnepelte meg Arad városa. A régi harcosokból álló menet gyászfátyollal be­vont honvédzászló elővitele mellett reggeli 9 órakor indult a templomba, melynek tornyá­ról nagy fekete zászló lengett. A gyászemel­vény előtt tizenhárom fekete viaszgyertya lobo­

Next