Szegedi Híradó, 1869. július-december (11. évfolyam, 52-104. szám)
1869-12-23 / 102. szám
óráig tartott. A két fővádlott ellen a rablógyilkosság tényálladéka a legkisebb részletekre is kiterjedt szabatos vizsgálat folytán teljesen kiderítve lévén, vádlót, ügyész kitűnően szerkesztett vádlevelében ezek ellen halálbüntetést, az anya ellen 2, Karsay Pál ellen pedig 3 évi börtönbüntetést kért. A főbenjáró bűnténynyel vádolt 1 fő és 2-adrendű vádlottak védői védelmezésük egész súlyát természetesen csakis az enyhítő körülmények előtérbe állítására fektethetik, s különösen hangsúlyozák ezek közt a vádlottak rendkívüli fiatal korát, elhanyagolt neveltetésüket, s a t. 8 ezek alapján a halálbüntetés leszállítását s börtönbüntetés kiszabását kérték. Harmad- és negyedrendű vádlottak védője már a teljes sikerre való kilátással küzdhetett; melegen érvelt a t. ügyész ügyesen összeállított vádjai ellen, s védenceit egyszerűen fölmentetni kérte. Tárgyalás befejeztével az elnök kijelente, hogy az ítélet ma d. e. 9 órakor fog kihirdettetni. J Osztrovszky József úrtól, ki szülővárosa mozgalmait a távolban is folytonos éber figyelemmel kiséri, lapunk előfizetési fölhívása alkalmából a következő sorokat vettük: — „Üdvözlöm a „Sz. Híradót“ tágabbra nyilt új pályáján, s kívánom, hogy eddigi szellemét megtartva, gyarapodjék!“ . A „szegedi asztalos ipar-részvénytársillat“ kebelében élénken folynak a lefolyt üzleti évről szóló zárszámadási munkálatok. Az eredmény 9% osztalékot mutat föl, dacára annak, hogy rendszeres üzlete csak 1. évi májustól kezdődött s hogy a már majdnem két hónap óta tartó általános üzletpangás súlyát e vállalat is érzi. Ez eredmény legjobb cáfolata azon jóakaratú suttogásoknak, melyek e vállalat iránt a részvényesekben is már-már megcsökkenték a tilalmat. Megemlítjük egyúttal, hogy a társulat cége a napokban lett váltótörvényszékileg bejegyezve, a módosított alapszabályok pedig, melyek az üzlet vezetését tetemben könnyítendik, közelebb fognak jóváhagyás végett fölterjesztetni. A „Zenészeti Lapok“ meleg sorokban emlékszik meg Czapik János helybeli zenedei tanárról, és pedig nemcsak mint kitűnő zongorászról, de mint tehetséges zeneszerzőről is, ki — úgymond — egész lélekből híve és egyik előharcosa a művészet ügyének a vidéken. — Örömmel regisztráljak ez authentikus dicséretet, mint amely olyanról szól, akit mienknek mondhatunk. A Színházi tudósítás legközelebb következő darabok vannak előadásra kitűzve: Ma 13-dik bét létszámban a „Sz.Tropezi úrnő“ színmű; szombaton, karácsony iséjén: „Miatyánk Isten, vagy ima karácsony éjszakáján“, új színmű; vasárnap: „Szent István király“, Dobsa történeti drámája Régi dolog, hogy a szegedi ember mindig jobban boldogul másutt, mint itthon. Legújabb példa erre dr. Rakita Alajos földink, akit városunk atyái kiszorítottak innen, s akit a napokban Pesten a józsefvárosi új fiók-kórház igazgató főorvosává választottak meg az ottani város atyái. Ez a fiók kórház pedig minden „fióksága“ mellett is valamivel nagyobbszerv a szegedi kórháznál, mert 300 betegre van berendezve. Tanúság ebből, hogy aki Szegeden nem kell, mert a mienk, az a fővárosban még kapós is hét. Akik pedig a tanúságnak hasznát nem veszik, azok mi leszünk, mi, mindenkinek inkább, csak önmagunknak nem jók szegediek. Az eső ismét esik. Az egek csatornái, úgy látszik, e téli idényben kifogyhatlanok , s a dolog már kezd komoly aggodalmakat okozni közbiztonsági tekintetben is, mert a folytonos enyhe s esős időjárás folytán Tiszánk naponként árad, s hír szerint a töltéseket annyira megrongálta már, hogy az aggodalmak épen nem alaptalanok. E szomorú időjárás ajnos eredményei: a tengelyen való közlekedés teljes fennakadása, s ennek folytán általános üzletpangás a kereskedésekben úgy, mint az iparos műhelyekben; továbbá a közegészség hanyatlása, úgy hogy ez időjárás talán csakis az orvosok és gyógyszertáraknak hajt a szokottnál nagyobb hasznot, de nemzetgazdászati tekintetben kiszámíthatlan a kár, melyet okoz. Ily helyzetben nem csuda,na városunk lakosságának hangulata jóval alul áll a fagyponton, s csak akkor foghat fölebb emelkedni, ha az idő állandó fagypontra jut. Megint a koplalósok. Azt hittük, hogy a Gamperl-járdán tanyázó címzett kocsis és szekeres urak ellen tett utóbbi felszólalásunknak lesz eredménye, miután értésünkre esett, hogyGombás vásárbiztos úr keményen kiadta nekik az ordrét; e jó reményben utóbbi számunkban hallgattunk is , de várakozásunkban sokkal erősebben csalódtunk, semhogy ismételve erélyesen fölszólalnunk ne kellene. Mindenek előtt constatáljuk csalódásunk tényálladékát, mely abban áll, hogy a koplalós urnák nemhogy alábbhagytak volna a járdát elálló csoportozásaik s szó- és tettbeli garázdaságaikkal , hanem napról napra „veszettebbek“ lesznek. Bocsánatot kérünk e kitételért — nem a koplalós uraktól, hanem szíves olvasóinktól , de ennél szelidebb jelző szót nem tudtunk találni azon minden szeméremből kivetkőzött emberek ellen, akik a jó isten napját lopva, nem elégszenek meg azzal, hogy egyik legjártabb ponton a közlekedést állandóan akadályozzák, hanem unalmukban azzal mutatják magukat, hogy a járókelőket förtelmes megjegyzéseikkel egyre insultálják, ordítoznak,a játékból egymást püfölik, lökdösik és ostorozzák, úgy hogy az arra menők testi biztonságát is veszélyeztetik, annyira, hogy maholnap tisztességes ember óvakodik arra járni, mert tanácsosabb kerülő utat tenni, mint magát kellemetlenségnek kitenni. A napokban is egy tisztességes polgár másodmagával arramenvén, társának egész halkkal azt találta mondani , hogy ha az ember szekerest akar fogadni, fél köztük megállni, mert a „szemtelen” emberek a szuszt is kiszorítják belőle. Egy éles fülu koplalós meghaltá e szavakat, s azonnal ráordított: „szemtelen az urasat. Társai azonnal összeröffentek s nem volt az a mocskos szó, amit rá nem raktak volna; midőn pedig a megtámadott a kapitányra hivatkozott , hogy azzal ijeszszen rájuk , lerakták azt is vele együtt úgy, amint csak tágra nyilt torkukból kitért, s polgártársunk örült, hogy épkézláb megmenekülhetett. És az ilyen és ehez hasonló botrányos garázdaságok naphoszszant folynak a rendőrhivatal szemei előtt. E polgárt meg tudjuk nevezni a főkapitány úrnak, ha kívánni fogja. Panaszra nem ment hozzá, mert, fájdalom, kapitányi hivatalunk eddig tapasztalt eljárásával nem tudott maga iránt bizalmat kelteni. De mi nyilvánosságra hoztuk ez esetet, mely vakmerő megsértése, hetyke semmibevevése a rendőri hivatal tekintélyének. Meglássuk , fog-e végre erélyes intézkedéseket tenni e türhetlen garázdálkodások megszüntetésére. Annyit azonban előre is mondhatunk, hogy e garázda népnek a korlátok közül kitiltása nem fog célra vezetni, hanem —el velők! a vár elé, vagy minél messzebb, ahol aljas beszédeikkel nem terjeszthetik az erkölcstelenség undok mételyét! " Csongrádi apró hirek. Csongrádon a Bagi József gazdag birtokos nagyobb és a nép kisebb adományaiból összegyűlt költségen megrendelte azt. háromság-szobor f. hó 16-án mozsárdurrogások közt állíttatott föl. A városi pénztár a minisztérium általa fizetetten tanítók részére lefoglaltatott, ennek dacára azonban a fizető gondnok kezéhez a törvény értelmében egy ki sem szolgáltatott ki , sgy az a fizetéseket máig sem teljesítheti, minek folytán a tanügy s ennek hatósága a legnagyobb zavarban van. (Tudósítónk nem szól arról, hogy ki vagy kik e sajnos dolog okai ?) — Csongrádon a réteket újra osztják, miután a fölosztást kivánók száma eddig körülbelül 500, mig a nem osztóké alig 150. Meghívás. A szegedi ifjúsági kör f. évi december 2-án d. u. 3 órakor saját helyiségében tisztválasztó évi közgyűlést tartván, arra a kör rendes tagjai tisztelettel meghivatnak. Szeged, 1869. dec. 22-én. Az elnökség által. Fölhívás a Pinda-Pesten tartózkodó felsőbb tanintézetekben szegedi ifjúsághoz! Indíttatva mások példája által, egyszersmind belátván az alábbi eszme foganatosításának üdvös voltát: egy előleges értekezletben „Szegedi kör“ cím alatt, alólkottak egy Pesten létesítendő társaskör alakítását határozták el. Célja e leendő körnek a szegedi és Szeged iránti érdekkel viseltető fiatalságot egymáshoz közelebb hozva, a szívélyes barátság kötelékeivel összefűzni, és e társulás alapján szellemi kiművelődéseket eszmecsere által emelni. — E célok elérésére szükséges eszközök megszerzéséről gondoskodni szintén a kör egyik fontos feladata leend. Az alakulógyülésre minden szegedi és mindazok, kik alsóbb tanulmányaikat bármely csekély részben Szegeden végezték, bizalommal és tisztelettel hivatnak meg. Az alakulógyülés 1870. évi január hó 16-án d. e. 10 órakor a m. kir. tud. egyetem jogkari osztályának egyik termében okvetlenül meg fog tartatni. Kelt Pesten, 1869. év dec. hó 19-én tartott előleges értekezletből. Szabó Imre, értekezleti elnök. Lovászy Péter. Nagy József. Varga János. Schmidt Sándor. Hort József. Vörnle György. Schäfer Dezső. Mihályffy József. Beller István. Tolveth Imre. Pfann Lajos. Zbiskó Alajos. Szűts István. Lázár György. Jankovich István. Jegyesek. * A Deák-párt kedden az országos ülés befejezése után helyiségelyen összegyűlt, nem értekezletre, de hogy a párt Deák Ferenc iránt, az újév beköszöntése alkalmából, kifejezést adjon jókivánatainak. E célból tekintetbe véve Deák gyöngélkedő egészségi állapotát, mely a párt tömeges tisztelkedését gátolja, aláírási ívek nyittattak, melyekre kiki nevét följegyezvén, a pártelnöke Justh József, Szentiványi Károly megbizattak, hogy az aláírási ívekkel együtt a párt nevében adják át a vezérnek mindnyájunk kebelében élő szerencsekívánatainkat, s fejezzék ki azon milliók által ápolt buzgó óhajtásunkat, hogy a mindenható Deák Ferencet hazánk javára ép erőben, egészségben számos évig éltesse! (P. N.) * Rajner Pál belügyér nem fogadta el halmozott teendői miatt a szentendrei képvisdőjelöltséget, s Harkányi Frigyest ajánlá. * A pestmegyei Deák-párt választmánya egy kegyeletes határozatot hozott. Azt t. i., hogy az isaszégi csatában elhullt honvédeknek a csatahely egy pontján emlékszobrot állít. E végre aláírásokat gyűjt. * Cattaroból távirják, a krivoszcai és ledeniciai fölkeltik kijelenték készségüket a meghódolásra és e hó 20 skára e célból összejövetelt kértek. Dalmátia katonai parancsnokává Rodics altábornagy neveztetett ki, aki a legszélesebb hatalomkörrel s 200 ezer forinttal ellátva ment Cattároba a „Hofer“ hadikőzösön. Jól értesült levelezők lehetségesnek mondják a kibékülést, ha a fölkelőknekbizonyos engedmények léteznek. A római conciliumban a magyarországi főpapság az ellenzék sorában áll. Legalább erre mutat a következő jelenet, mely egyik közelebbi ülésben lefolyt. Ugyanis az ülések ügyrendének megállapítása ellen, mely szerint az indítványok s általában a kezdeményezés lebilincseltették, egy horvát püspök szót emelt, s nyomós okokkal bizonyítá, hogy ama szakasz, mely a concilium tevékenységét lenyűgözné, kitörlendő. Midőn beszédében hovatovább melegebben s ékesszólóbban halmozá egymásra az érveket, nehogy a „rosz példa hasson“, de Luca elnök mérsékletre inté, s miután ez nem használt, az elnöki csengetyüvel akarta elhallgattatni. Erre felállott Magyarország prímása, és az előtte szóló indítványát hathatósan támogatá , de az elnöki csengetyü Simor János hgprimást is elhallgattatá s leülésre kényszerüté. Az elnöknek ezen önkényes eljárása igen rosz benyomást keltett a gyülekezetben, s Dupanloup orleansi püspök hirtelen felállott ülőhelyéről s látható boszankodással elkapva kalapját, odahagyta az üléstermet. Példáját honfitársai közül többen követék, s az esemény annyival mélyebb és gyanúsabb benyomást keltett a főpapságnál, minthogy e tüntetés nemcsak egy, hanem három nemzet főpapságától indul ki, s könnyen követőkre talál a többieknél is. Üzleti tudósítás. A szegedi Lloyd-társulat távsürgönyei. Berlin, dec 22. Javult irány, kész búza 56'/,, jan. 59'/,, tavaszra 60 rozs 445/8, 445/,. 45 tallér. Hamburg, dec. 22. Búza ára fentartva, rozsban csendes üzlet. Páris, dec. 22. A liszt ára csökkent. Liverpool, dec. 22. Gabnaárak szilárdak, liszt olcsóbb lett. Pest, dec. 22. Búzában az irányzat lanyha, sara 5 krral csökkent, semmi vételkedv, más szemeséletbe gyenge forgalom, árkelete változatlan. (II.) Szeged, december 22 én 18119. Gabnaüzletünkben a hangulat múlt tudósításunk óta lanyhább lett s minden szemesélet ára csökkent. Búza iránt a kérdezősködés gyenge, valamint a kinálat is csekély; a forgalom hiányzó behozatalok s gyenge készletek folytán alig említésre méltó; árkelete azonban 5—10 kreárral olcsóbb lett Rozsban az üzlet korlátolt"; ára névleges. Árpa meglehetősen kináltatik. Kukorica belfogyasztásra s elszállításra némi kelendőségben részesült. Zab változatlan. Hetipiacainkra rész utaink következtében igen kevés gabna érkezik. Mai jegyzeteink következők : Búza 86—89'/, fontos 4 frt 65 kr. „ 85—89 '/3 „ 4 frt 45 kr. Rozs 78—80 fontos 2 frt 65 kr. Árpa 66—72 fontos 2 frt 20 kr. Kukorica 82—89W, fontos 2 frt 45 kr. „ uj 82-69 W, „ 2 frt 15 kr Zab 44—52 fontos 1 frt 60 kr. Bécsi pénzárfolyam dec. 22*én. Vízállás: december 23. Szeged 18 JV 000 fölött. Felelős szerkesztő: Nagy Sándor. 5¥ metalliques Nemzeti kölcsön ■ 1860-ki sorsjegy . Bankrészvények . 69 85 Hitelintéz. részv. 70.15 London . . . 96.10 —734 Ezüst Arany 25 440 12.375 121 15 583 HIRDETESEK. SZEGEDI FORGALMI BANK. Tulajdonosai a Szegedi Forgalmi Bank következő számú ideiglenes elismervényeinek : 54-56, 61—75, 601, 602, 604, 624, 625, 627, 628, 665, 676-680,684, 758, 759, 801-805,811, 814, 815, 828—832, 846 -950, 994-998, 1001, 1079, 1087, 1126—1135, 1226—1230, 1396, 1422, 1503, 1552—1556, 1571, 1572, 1632, 1641, 1642, 1647—1649, 1651, 1657—1675, 1701 -1725, 1778, 1780,1830-1833,1964—1970,1976—1980, ezennel felszólíttatnak, hátralékban lévő részleteiket 6%-os késedelmi kamatokkal együtt, 30 nap alatt az intézet pénztáránál Szegeden annál bizonyosabban befizetni, mert ezen határidő letelte után a fent elősorolt számú elismervények az alapszabályok 13. §-a értelmében érvénytelenné nyilváníttatnak. Szeged , 1869. december hó 15-én. 761/3* Az igazgató-tanács. A szegedi gőzhajózási társaság jövő 1870-ik évi január 2-dik napján délután 3 órakor a helybeli Lloyd nagytermében fontos ügyek tárgyalására remikivilis közgyűlést tart, melyre a részvényesek tisztelettel meghivatnak. I _V^ L. ’It Szegeden, 1869. december 20. /5* ' a* ál Is