Szegedi Híradó, 1869. július-december (11. évfolyam, 52-104. szám)

1869-12-23 / 102. szám

óráig­ tartott. A két fővádlott ellen a rabló­­gyilkosság tényálladéka a legkisebb részle­tekre is kiterjedt szabatos vizsgálat folytán teljesen kiderítve lévén, vádló­t, ügyész kitűnően szerkesztett vádlevelében ezek ellen halál­büntetést, az anya ellen 2, Karsay Pál ellen pedig 3 évi börtönbüntetést kért. A fő­benjáró bűnténynyel vádolt 1 fő és 2-adrendű­ vádlottak védői védelm­ezésük egész súlyát természetesen csakis az enyhítő körülmények előtérbe állítására fektethetik, s különösen h­angsúlyozák ezek közt a vádlottak rendkí­vüli fiatal korát, elhanyagolt neveltetésüket, s a t. 8 ezek alapján a halálbüntetés leszállí­tását s börtönbüntetés kiszabását kérték. Har­mad- és negyedrendű vádlottak védője már a teljes sikerre való kilátással küzdhetett; me­legen érvelt a t. ügyész ügyesen összeállított vádjai ellen, s védenceit egyszerűen fölmen­tetni kérte. Tárgyalás befejeztével az elnök kijelente, hogy az ítélet ma d. e. 9 órakor fog kihirdettetni. J Osztrovszky József úrtól, ki szülő­városa mozgalmait a távolban is folytonos éber figyelemmel kiséri, lapunk előfizetési fölhívása alkalmából a következő sorokat vettük: — „Üdvözlöm a „Sz. Híradót“ tágabbra nyilt új pályáján, s kívánom, hogy eddigi szellemét megtartva, gyarapodjék!“ . A „szegedi asztalos ipar-rész­­vénytársillat“ kebelében élénken folynak a lefolyt üzleti évről szóló zárszámadási mun­kálatok. Az eredmény 9% osztalékot mutat föl, dacára annak, hogy rendszeres üzlete csak 1. évi májustól kezdődött s hogy a már majdnem két hónap óta tartó általános üzlet­pangás súlyát e vállalat is érzi. Ez eredmény legjobb cáfolata azon jóakaratú suttogások­nak, melyek e vállalat iránt a részvényesek­ben is már-már megcsökkenték a tilalmat. Megemlítjük egyúttal, hogy a társulat cége a napokban lett váltótörvényszékileg beje­gyezve, a módosított alapszabályok pedig, melyek az üzlet vezetését tetemb­en könnyí­­tendik, közelebb fognak jóváhagyás végett fölterjesztetni.­­ A „Zenésze­ti Lapok“ meleg so­rokban emlékszik meg Czapik János hely­beli zenedei tanárról, és pedig nemcsak mint kitűnő zongorászról, de mint tehetséges zene­szerzőről is, ki — úgymond — egész lélek­­ből híve és egyik előharcosa a művészet ügyé­nek a vidéken. — Örömmel regisztráljak ez authentikus dicséretet, mint amely olyanról szól, akit mienk­nek mondhatunk. A Színházi tudósítás legközelebb következő darabok vannak előadásra kitűzve: Ma 13-dik bét létszámban a „Sz.­Tropezi úrnő“ színmű; szombaton, karácsony is­éjén: „Mi­­atyánk Isten, vagy ima karácsony éjszaká­ján“, új színmű; vasárnap: „Szent István ki­rály“, Dobsa történeti drámája­­ Régi dolog, hogy a szegedi ember mindig jobban boldogul másutt, mint itthon. Legújabb példa erre dr. Rakita Alajos föl­­dink, akit városunk atyái kiszorítottak innen, s akit a napokban Pesten a józsefvárosi új fiók-kórház igazgató főorvosává választottak meg az ottani város atyái. Ez a fiók kórház pedig minden „fióksága“ mellett is valamivel nagyobbszerv a szegedi kórháznál, mert 300 betegre van berendezve. Tanúság ebből, hogy aki Szegeden nem kell, mert a mienk, az a fővárosban még kapós is­­ hét. Akik pedig a tanúságnak hasznát nem veszik, azok mi leszünk, mi, mindenkinek inkább, csak ön­magunknak nem jó­k szegediek.­­ Az eső ismét esik. Az egek csa­tornái, úgy látszik, e téli idényben kifogyhat­­lanok , s a dolog már kezd komoly aggodal­makat okozni közbiztonsági tekintetben is, mert a folytonos enyhe s esős időjárás foly­tán Tiszánk naponként árad, s hír szerint a töltéseket annyira megrongálta már, hogy az aggodalmak épen nem alaptalanok. E szomorú időjárás ajnos eredményei: a tengelyen való közlekedés teljes fennakadása, s ennek foly­tán általános üzletpangás a kereskedésekben úgy, mint az iparos műhelyekben; továbbá a közegészség hanyatlása, úgy hogy ez időjá­rás talán csakis az orvosok­ és gyógyszer­­táraknak hajt a szokottnál nagyobb hasznot, de nem­zetgazdászati tekintetben kiszámíthat­­lan a kár, melyet okoz. Ily helyzetben nem csuda,­­na városunk lakosságának hangulata jóval alul áll a fagyponton, s csak akkor foghat fölebb emelkedni, ha az idő állandó fagypontra jut.­­ Megint a koplalósok. Azt hittük, hogy a Gamperl-járdán tanyázó címzett ko­csis és szekeres urak ellen tett utóbbi felszó­lalásunknak lesz eredménye, miután értésünkre esett, hogy­­Gombás vásárbiztos úr keményen kiadta nekik az ordrét; e jó reményben utóbbi számunkban hallgattunk is , de várakozásunk­ban sokkal erősebben csalódtunk, semhogy ismételve erélyesen fölszólalnunk ne kellene. Mindenek előtt constatáljuk csalódásunk tény­­álladékát, mely abban áll, hogy a koplalós urnák nemhogy alábbhagytak volna a járdát elálló csopo­rtozásaik s szó- és tettbeli garáz­daságaikkal , hanem napról napra „veszetteb­­bek“ lesznek. Bocsánatot kérünk e kitételért — nem a koplalós uraktól, hanem szíves ol­vasóinktól , de ennél szelidebb jelző szót nem tudtunk találni azon minden szeméremből ki­vetkőzött emberek ellen, akik a jó isten nap­ját lopva, nem elégszenek meg azzal, hogy egyik legjártabb ponton a közlekedést állan­dóan akadályozzák, hanem unalmukban azzal mutatják magukat, hogy a járókelőket förtel­mes megjegyzéseikkel egyre insultálják, or­dítoznak,a játékból egymást püfölik, lökdösik és ostorozzák, úgy hogy az arra menők testi biz­tonságát is veszélyeztetik, annyira, hogy ma­holnap tisztességes ember óvakodik arra járni, mert tanácsosabb kerülő utat tenni, mint ma­gát kellemetlenségnek kitenni. A napokban is egy tisztességes polgár másodmagával arramen­­vén, társának egész halkkal azt találta mon­dani , hogy ha az ember szekerest akar fo­gadni, fél köztük megállni, mert a „szemtelen” emberek a szuszt is kiszorítják belőle. Egy éles fülu koplalós meghaltá e szavakat, s azon­nal ráordított: „szemtelen az ura­sat. Társai azonnal összeröffentek s nem volt az a mocs­kos szó, amit rá nem raktak volna; midőn pedig a megtámadott a kapitányra hivat­kozott , hogy azzal ijeszszen rájuk , lerakták azt is vele együtt úgy, amint csak tágra nyilt torkukból kitért, s polgártársunk örült, hogy épkézláb megmenekülhetett. És az ilyen és ehez hasonló botrányos garázdaságok naphosz­­szant folynak a rendőrhivatal szemei előtt. E polgárt meg tudjuk nevezni a főkapitány úrnak, ha kívánni fogja. Panaszra nem ment hozzá, mert, fájdalom, kapitányi hivatalunk eddig tapasztalt eljárásával nem tudott maga iránt bizalmat kelteni. De mi nyilvánosságra hoztuk ez esetet, mely vakmerő megsértése, hetyke semmibevevése a rendőri hivatal tekintélyé­nek. Meglássuk , fog-e végre erélyes intézke­déseket tenni e türhetlen garázdálkodások megszüntetésére. Annyit azonban előre is mond­hatunk, hogy e garázda népnek a korlátok kö­zül kitiltása nem fog célra vezetni, hanem —­el velők! a vár elé, vagy minél messzebb, ahol aljas beszédeikkel nem terjeszthetik az erkölcstelenség undok mételyét! " Csongrádi apró hirek. Csongrádon a Bagi József gazdag birtokos nagyobb és a nép kisebb adományaiból összegyűlt költségen megrendelte azt. háromság-szobor f. hó 16-án mo­zsárdurrogások közt állíttatott föl. A városi pénz­tár a minisztérium általa fizetetten tanítók részére lefoglaltatott, ennek dacára azonban a fizető gondnok kezéhez a törvény értelmében egy ki sem szolgáltatott ki , s­gy az a fizetéseket máig sem teljesítheti, minek folytán a tanügy s ennek hatósága a legnagyobb zavarban van. (Tudósítónk nem szól arról, hogy ki vagy kik e sajnos dolog okai ?) — Csongrádon a réte­ket újra osztják, miután a fölosztást kivánók száma eddig körülbelül 500, mig a nem osz­tóké alig 150. Meghív­á­s. A szegedi ifjúsági kör f. évi december 2-án d. u. 3 órakor saját helyiségében tisztválasztó évi közgyűlést tartván, arra a kör rendes tagjai tisztelettel meghivatnak. Szeged, 1869. dec. 22-én. Az elnökség által. Fölhívás a Pinda-Pesten tartózkodó felsőbb tan­intézetekben szegedi ifjúsághoz! Indíttatva mások példája által, egyszer­smind belátván az alábbi eszme foganatosítá­sának üdvös voltát: egy előleges értekezletben „Szegedi kör“ cím alatt, alólk­ottak egy Pesten létesítendő társas­kör alakítását hatá­rozták el. Célja e leendő körnek a szegedi és Sze­ged iránti érdekkel viseltető fiatalságot egy­máshoz közelebb hozva, a szívélyes barátság kötelékeivel összefűzni, és e társulás alapján szellemi kiművelődéseket eszmecsere által emelni. — E célok elérésére szükséges esz­közök megszerzéséről gondoskodni szintén a kör egyik fontos feladata leend. Az alakulógyülésre minden szegedi és mindazok, kik alsóbb tanulmányaikat bármely csekély részben Szegeden végezték, bizalom­mal és tisztelettel hivatnak meg. Az alakulógyülés 1870. évi január hó 16-án d. e. 10 órakor a m. kir. tud. egyetem jogkari osztályának egyik termében okvetlenül meg fog tartatni. Kelt Pesten, 1869. év dec. hó 19-én tartott előleges értekezletből. Szabó Imre, értekezleti elnök. Lovászy Péter. Nagy József. Varga János. Schmidt Sándor. Hort József. Vörnle György. Schäfer Dezső. Mihályffy József. Beller István. Tolveth Imre. Pfann Lajos. Zbiskó Alajos. Szűts István. Lázár György. Jankovich István. J­egy­esek. * A Deák-párt kedden az országos ülés befejezése után helyiségelyen összegyűlt, nem értekezletre, de hogy a párt Deák Ferenc iránt, az újév beköszöntése alkalmából, kife­jezést adjon jókivánatainak. E célból tekin­tetbe véve Deák gyöngélkedő egészségi álla­potát, mely a párt tömeges tisztelkedését gátolja, aláírási ívek nyittattak, melyekre kiki nevét följegyezvén, a pártelnöke Justh József, Szenti­ványi Károly megbizattak, hogy az aláírási ívekkel együtt a párt nevé­ben adják át a vezérnek mindnyájunk kebelé­ben élő szerencsekívánatainkat, s fejezzék ki azon milliók által ápolt buzgó óhajtásunkat, hogy a mindenható Deák Ferencet hazánk javára ép erőben, egészségben számos évig éltesse! (P. N.) * Rajner Pál belügyér nem fogadta el halmozott teendői miatt a szent­endrei képvi­­sdőjelöltséget, s Harkányi Frigyest ajánlá. * A pestmegyei Deák-párt választ­mánya egy kegyeletes határozatot hozott. Azt t. i., hogy az isasz­égi csatában elhullt hon­védeknek a csatahely egy pontján emlékszob­rot állít. E végre aláírások­at gyűjt. * Cattaroból távirják, a krivoszc­ai és ledeniciai fölkeltik ki­jelenték készségüket a meghódolásra és e hó 20 skára e célból összejövetelt kértek. Dalmátia katonai parancs­nokává Rodics altábornagy neveztetett ki, a­ki a legszélesebb hatalomkörrel s 200 ezer forinttal ellátva ment Cattároba a „Hofer“ h­adi­­kőzösön. Jól értesült levelezők lehetségesnek mondják a kibékülést, ha a fölkelőknek­­bi­­zonyos engedmények léteznek.­­ A római conci­liumban a magyar­­országi főpapság az ellenzék sorában áll. Legalább erre mut­at a következő jelenet, mely egyik közelebbi ülésben lefolyt. Ugyanis az ülések ügyrendének megállapítása ellen, mely szerint az indítványok s általában a kezde­ményezés lebilincseltették, egy horvát püspök szót emelt, s nyomós okokkal bizonyítá, hogy ama szakasz, mely a concilium tevékenysé­gét lenyűgözné, kitörlendő. Midőn beszédében hovatovább melegebben s ékesszólóbban hal­­mozá egymásra az érveket, nehogy a „rosz példa hasson“, de Luca elnök mérsékletre inté, s miután ez nem használt, az elnöki csengetyüvel akarta elhallgattatni. Erre felál­lott Magyarország prímása, és az előtte szóló indítványát hathatósan támogatá , de az elnöki csengetyü Simor János hgprimást is elhall­­gattatá s leülésre kényszerüté. Az elnöknek ezen önkényes eljárása igen rosz benyomást keltett a gyülekezetben, s Dupanloup orle­­ansi püspök hirtelen felállott ülőhelyéről s lát­ható boszankodással elkapva kalapját, oda­hagyta az üléstermet. Példáját honfitársai kö­zül többen követék, s az esemény annyival mélyebb és gyanúsabb benyomást keltett a főpapságnál, minthogy e tüntetés nemcsak egy, hanem három nemzet főpapságától indul ki, s könnyen követőkre talál a többieknél is. Üzleti tudósítás. A szegedi Lloyd-tár­sulat távsürgönyei. Berlin, dec 22. Javult irány, kész búza 56'/,, jan. 59'/,, tavaszra 60 rozs 445/8, 445/,. 45 tallér. Hamburg, dec. 22. Búza ára fentartva, rozsban csendes üzlet. Páris, dec. 22. A liszt ára csökkent. Liverpool, dec. 22. Gabnaárak szilárdak, liszt olcsóbb lett. Pest, dec. 22. Búzában az irányzat lanyha, sara 5 krral csökkent, semmi vételkedv, más szemesélet­be gyenge forgalom, árkelete változatlan. (II.) Szeged, december 22 én 18119. Gabnaüzletünkben a hangulat múlt tudósításunk óta lanyhább lett s minden szemesélet ára csökkent. Búza iránt a kérdezősködés gyenge, valamint a kinálat is csekély; a forgalom hiányzó behozatalok s gyenge készletek folytán alig említésre méltó; ár­kelete azonban 5—10 kreárral olcsóbb lett Rozsban az üzlet korlátolt"; ára névleges. Árpa meglehetősen kináltatik. Kukorica belfogyasztásra s elszállításra némi kelendőségben részesült. Zab változatlan. Hetipiacainkra rész utaink következtében igen kevés gabna érkezik. Mai jegyzeteink következők : Búza 86—89'/, fontos 4 frt 65 kr. „ 85—89 '/3 „ 4 frt 45 kr. Rozs 78—80 fontos 2 frt 65 kr. Árpa 66—72 fontos 2 frt 20 kr. Kukorica 82—89W, fontos 2 frt 45 kr. „ uj 82-69 W, „ 2 frt 15 kr Zab 44—52 fontos 1 frt 60 kr. Bécsi pénzárfolyam­ dec. 22*én. Vízállás: december 23. Szeged 18 JV 00­0 fölött. Felelős szerkesztő: Nagy Sándor. 5¥ metalliques Nemzeti kölcsön ■ 1860-ki sorsjegy . Bankrészvények . 69 85 Hitelintéz. részv. 70.15 London . . . 96.10 —734 Ezüst Arany 25 440 12.375 121 15 583 H­I­R­D­ETESE­K. SZEGEDI FORGALMI BANK. Tulajdonosai a Szegedi Forgalmi Bank következő számú ideigle­nes elismervényeinek : 54-56, 61—75, 601, 602, 604, 624, 625, 627, 628, 665, 676-680,684, 758, 759, 801-805,811, 814, 815, 828—832, 846 -950, 994-998, 1001, 1079, 1087, 1126—1135, 1226—1230, 1396, 1422, 1503, 1552—1556, 1571, 1572, 1632, 1641, 1642, 1647—1649, 1651, 1657—1675, 1701 -1725, 1778, 1780,1830-1833,1964—1970,1976—1980, ezennel felszólíttatnak, hátralékban lévő részleteiket 6%-os késedelmi kamatokkal együtt, 30 nap alatt az intézet pénztáránál Szegeden annál bizonyosabban befizetni, mert ezen határidő letelte után a fent elősorolt számú elismervények az alapszabályok 13. §-a értelmében érvénytelenné nyilváníttatnak. Szeged , 1869. december hó 15-én. 761/3* Az igazgató-tanács. A szegedi gőzhajózási társaság jövő 1870-ik évi január 2-dik napján délután 3 órakor a helybeli Lloyd nagytermében fontos ügyek tárgyalására remikivilis közgyűlést tart, melyre a részvényesek tisztelettel megh­ivatnak. I _V^ L. ’It Szegeden, 1869. december 20. /5* ' a­­* ál Is

Next