Szegedi Híradó, 1870. január-június (12. évfolyam, 1-77. szám)
1870-04-08 / 42. szám
1870. Tizenkettedik évfolyam. ■ POLITIKAI ÉS VEGYESTARTALM KÖZLÖNY. Megjelen: Hetenkint 3-szor, szerdán, pénteken és vasárnap reggel. Szerkesztőségi iroda, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők : iskola-utca, Vadász-ház, 1-ső emelet. Kiadóhivatal Burger Zsigmond könyvkereskedése, hová az előfizetési pénzek küldendők. Előfizetési föltételek: Helyben a kiadóhivataltól elvitetve Egész évre ... 7 frt. Félévre . 3 frt 50 kr. Évnegyedre . . 1 frt 75 kr. kr. osztr. értékben. ; Pesten Neumann Alső magy. hirdetési irodájában, (neuer Markt Nro 11.) tippelik A., és Rosenzweig J. Riójában , Lipcsében Hirdetések dija: Szegeden házhozhordással és vidékre postán: Egész évre . . . 8 frt. Félévre . . . . 4 frt. Évnegyedre . . 2 frt. Egyes számára 6 Hirdetések fölvétetnek: Szegeden a kiadóhivatalban ; csibárus-utca 2 ik sz. Bécsben Hausenstein és Vogler hirdetési figynökökné. Majuam. — Frankfurtban G. L. Daube & Co. hirdetések exp Sachses társánál. Parisban Havas , Lafitte , Bullier és társánál 42-ik szám. Péntek, április 8-án. A hathasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 6 kr., két szeminél 5 kr., többszörinél 4 kr. Terjedelmes hirdetések többszöri beigtatás mellett kedvezőbb föltételek alatt vétetnek föl. Kincstári illeték minden egyes beigtatásért 30 kr . „Nyílttériben a négyhasábos petitsor igtatási dija 15 ujkrajcár. Előfizetési fölhívás SZEGEDI HÍRADÓ 1870. évi tizenkettedik évfolyamának második évnegyedére. Előfizetési feltételek: Szegeden házhozhordással és vidékre postán , egész évre....................................8 frt félévre..............................................4 . évnegyedre....................................2 „ Helyben a kiadóhivataltól elvitetve: egész évre.........................7 frt — kr. félvre ..............................3 „ 50 „ évnegyedre..........................1 „ 75 „ Teljes számú példányokkal folyvást szolgálhatunk. A búcsújárásokról. Az iskolaszékek egyik legszebb föladata : életet adni a népiskolai törvények azon szellemének , mely nélkül a népiskolai reform puszta remény, azon szellemnek, mely az iskolának polgári intézménynyé leendő átalakításában leli célját. Hogy e szép és fontos föladatot miként fogja föl és miként oldja meg Szeged város iskolaszéke, arra nézve örvendetes fölvilágosításul szolgál ez iskolaszéknek többi közt a bucsujárásokra vonatkozó határozata.*) Az iskolaszék ugyanis a város területén levő összes népiskoláiban a bucsujárási beszüntetés s azon időre is a rendes előadások tartását határozta el. Eltekintve ezen a tanuló ifjúságra nézve egyébként is célszerű intézkedéstől, kiemelendőnek véljük e határozatban az elvi vívmányt, mely tökéletesen ráüti a községi iskolákra a polgári intézmény bélyegét. Községi iskolákban nem lehet a tanuló ifjúságot, mint iskolát, semmiféle vallásfelekezet szertartásai és vallásgyakorlatai teljesítésére kényszeríteni. Nem lehet pedig azért, mert a községi iskolákban nincs uralkodó vallás, nincs egyházi hatóság ; az ily intézetekben uralkodó a törvény, mely minden felekezethez tartozó tanulót egyenlően részesít az oktatás jogaiban. Hatóság az iskolaszék, mely végrehajtója a községi népiskolákra vonatkozó törvényeknek. A községi népiskolákban ennélfogva igen természetes, hogy egyik vagy másik vallásfelekezetnek vallásgyakorlatai miatt iskolai szünnapokat rendelni el, hiba, sőt törvénytelen eljárás lenne. Itt azt vetheti valaki ellen, hogy az ifjúságot vallásos kötelességeiben, annak szabad gyakorlatában gátolni annyi, mint határozottan megtámadni a vallásszabadság elvét, megsérteni a vallásos érzelmet. Nincs szándékunk ezutal az érintett elv tüzetes fejtegetésébe bocsátkozni, mert álláspontunk helyességének bebizonyítására egyelőre elégnek véljük, ha kimutatjuk, hogy a körmenetek épen a vallásos érzelmekre káros befolyással vannak s igy a kitűzött célnak ellenkezőjét eredményezik; — fönntartván azonban magunknak, ha szükségét látjuk, a fölebbi magas elv smpontjából is a kérdést szellőztetni. Tehát lássuk. Korán reggel már a város minden részéből fedetlen fővel, a legnagyobb rész mezítláb, sorbaállítva, elindul a zsenge ifjúság búcsúja ; menetközben énekelniük kellene , ha a gyermeki természetes élénkség a szabad utcán anyagot nem találna kielégítőbb szórakozásra. A vallásos gyakorlatok elemét a legnagyobb rész fölfogni sem bírván , természetes, hogy az ének bizony nem szívből, hanem csak torokból ered. Menetközben egyetlen vigasztalásuk a pihenés, hol aztán a pékinasoknak kézzelfogható okuk van helyeselni a búcsujárás üdvös voltát. Mindegyik siet megszabadulni a fegyelem bilincseiből: kezdődik a játék. Búcsú és játék! De még milyen játék ! Akinek alkalma volt figyelemmel kísérni a búcsús gyermekeknél gyakorlatban lévő játékokat, meggyőződhetett arról, hogy az ifjúság nagyon keveset foglalkozik a búcsú tárgyával, hanem oly dolgokkal, hogy bizony sokkal örömestebb látná őket az iskolában. A játék és szórakozás akkor, midőn nem annak ideje van, nem ápolja, hanem kiirtja a gyermektársaságból a komolyabb érzelmekre való fogékonyságot. Kétségtelen tehát, hogy a búcsújárások nem növelhetik a gyermekben a vallásos érzelmet; ellenkezőleg bizonyos, hogy ez érzelem fejlődését a vallási szertartás gúnyára szolgáló pajkos játékok s utcai szórakozás csak gátolják. Van azonban a búcsújárásnak egy, a gondtalan szórakozást űző gyermek által nem is sejtett, igen komolyan megfontolandó oldala is : az egészségi szempont. Erre felügyelni s annak megóvása céljából minden veszélyest eltávolítani az ifjúságtól , lelkiismeretes kötelessége az iskolai hatóságnak Az iskolán kivül a szülők gondja gyermekeik épsége fölött őrködni, de azon haltt az iskolaszéké, s azért az iskolaszéknek a bucsujárások megszüntetését elrendelő határozatát csak üdvözölnünk és helyeselnünk lehet. *) E határozat alább a tanügyi rovatban foglaltatik. Szerk. TANÜGYI ROVAT. Jegyzőkönyv a szegedi iskolaszéknek 1870-dik évi március 22-én tartott üléséből. Elnök : Dáni Ferenc. Jegyző: Ferenczi János. 50. Olvastatott Rózsa János belvárosi Il-od segédlelkész kérvénye, melyben magának arról, hogy a hitoktatást a móravárosi fi- és leányosztályokban , továbbá az élésházutcai fiosztályban valósággal tanítja, bizonyítványt kiadatni kér. V. — Rózsa János belv. Ilod segédlelkész részére a szegedi iskolaszék által bizonyittatik, hogy nevezett a Szeged-móravárosi fi- és leány osztályokban, továbbá az élésház utcai fiosztályban 1869-dik évi augusztus 1-től a hit- és erkölcstan tanítását folytonosan és rendszeresen végzi. Miről Rózsa János jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő. 51. Olvastatott Horváth Mihály festész és aranyozó számlája, melyben az iskolaszéki irattár számára általa készített cimtábláért 3 frt munkadijt kér kifizettetni. V. — Szab. kir. Szeged város t. tanácsa a fölcsatolt számla áttétele mellett megkerestetni rendeltetik, hogy az abban foglalt 3 írt munkadijt Horváth Mihály festész és aranyozó részére utalványozni méltóztassék. 52. Olvastatott Tóth János népiskolai felügyelő jelentése, mely szerint Pálffy József volt kancsalszéki tanyai helyettes tanító működését 1869-diki nov. 21-én kezdte meg s ugyanazon évi december 24-ig folytatta, s akkor onnét végkép eltávozott. V. — Szeged szab. kir. város t. tanácsa elnöki átiraton megkerestetni rendeltetik, hogy Pálffy József volt helyettes tanyai tanító részére 1869. nov. 21-től 1869. évi december 24-dik napjáig, mint mely idő alatt a kancsalszéki tanyai iskolánál helyettesként működött, a tanyai tanítói fizetést utalványozni s azontulra beszüntetni méltóztassék. 53. Olvastatott a békés-csongrádmegyei tanfelügyelőnek 7/870. sz. a. kelt átirata, melynek értelmében, figyelembe véve az átirathoz ./• alatt mellékelt rovatos ivet, elrendeltetik a szegedi községi elemi iskolák állapotának statisztikai kimutatása a legközelebb múlt iskolai félévről. V. — Nevezett átirat a népiskolai felügyelőhöz áttétetik és a kívánt statisztikai munkálatok elkészítésével ugyanő megbizatik. Az összegyűjtött adatok a tanfelügyelőséghez átküldetnek. 54. Olvastatott Kendercsik Jakab rangántanitó kérvénye tanítói állomásért. V. — Mivel ez időszerint helyben tanítói állomás megüresedve nincs, ennek következtében folyamodó kérvénye e határozat tudatásával visszaküldetni határoztatik. 55. Olvastatott Tóth Károly felsővárosi elsőosztály-tanitó folyamodványa , melyben kéri az iskolaszéket, hogy 200 tanulóval biró osztályának párhuzamosítását még e folyó tanévre kieszközölni szíveskedjék. V. — Tekintettel az iskolaszéknek a múlt évben hozott ama határozatára, melyszerint minden tanévben a fölmerült szükségekhez képest csupán két uj osztály fölállítását fogadta el; — mégis, a jelen körülményeket figyelembe véve, a felsővárosi I-sőfiosztály elválasztása is elfogadtatik, mivel 200 tanulónak egy teremben való maradása egészségi szempontból mind a tanulók , mind pedig a tanítóra nézve káros hatással van, a tanulásbani előmenetelt pedig teljesen gátolja. D evégből határoztatott, hogy Tóth Károly tanító kérvénye elnöki átirat mellett a t.városi hatósághoz áttétessék, azon kérelemmel, hogy novitó MT-fő osztály mellé pev ni folyam fölállítását még e folyó tanévre mielőbb elrendelni méltóztassék. (A jegyzőkönyv 56 dik pontja nem közöltetik.) 57. Olvastatott az iskolaszéktől kiküldött bizottmány által, a népiskolai felügyelő hatáskörének szabályozása tárgyában készített utasítás. V. — Elfogadtatik , s a munkálat a jegyzőkönyvben egész terjedelmében közzététetni, — mind a népiskolai felügyelőnek, mind pedig minden egyes tanítónak tudomás és hozzá alkalmaazkodás végett vevény mellett kézbesittetni rendeltetik. Iskolaszéki utasítása népiskolai felügyelő számára: 1- szer. A szegedi iskolaszék rendszabályainak 10-dik pontja értelmében, a város területén lévő összes községi népiskolák felügyeletét egy népiskolai felügyelő által is gyakorolja, és miután ezen intézkedés Szeged város közönsége által is elfogadtatott, a népiskolai felügyelő az iskolaszék közegének tekintendő, 2- szor. A népiskolai felügyelő a város belterületén levő iskolákat kéthetenkint, a város külterületén levő iskolákat pedig havonkint legalább egyszer meglátogatni tartozik, 3- szor. A népiskolai felügyelő iskolai látogatásai alkalmával felügyel a népiskolai törvények mikénti megtartása, a tanító képessége s képzettségére, szorgalma, bánásmódja s erkölcsi életére, nemkülönben a tanítás eredményére is, s e célból látogatása alkalmával váltakozva a tanulókat tetszése szerint a tanítás tárgyát képező tantárgyakból kikérdezheti, tapasztalatait jegyzékbe veszi s azokról minden hó végével az iskolaszék elnökéhez jelentést adand. 4- szer. A népiskolai felügyelő figyelemmel kiséri a tanulók szorgalmát, az iskolák látogatását , s az ebben hanyag tanulók névsorát a tanítóktól bekivánandó kimutatás alapján a 3-dik pontban érintett módon bejelenti. 5- ször. A népiskolai felügyelő gyűjti a statisztikai adatokat is, s ép úgy, mint havi jelentéseit, ebbéli gyűjteményeit félévenként az iskolaszék elnökéhez bejelenteni tartozik, 6- szor. A népiskolai felügyelőek az iskolaszék nevében őrködése tárgyát képezik a fentebbieken kívül: az iskolai épületek, az azokban észlelt hiányok, a tanszerek, az iskolák és nevelésügy szükségletei, szóval minden , mi a tanítás eredményét emelné vagy csökkentené, 7- szer. A tanítót a népiskolai felügyelő a gyermekek jelenlétében sem meg nem intheti, sem hibáira nem figyelmeztetheti, hanem ha valamely tanító ellen akár neki, akár másnak panasza volna, azt esetről-esetre az iskolaszéknek tartozik bejelenteni, 8- szor. Viszont, ha a tanítóknak a népiskolai felügyelő eljárása ellen bárminemű panaszaik lennének, jogukban áll azt írásban az iskolaszék elnökéhez bejelenteni: 9 szer. A népiskolai felügyelő összes tevékenysége ily bokros teendők mellett, a községi népiskolák felügyelete által teljesen igényeltetvén, elvárja az iskolaszék, hogy minden idejét a reábízott teendők pontos és lelkiismeretes teljesítésére fordítsa, 10-szer. Az iskolai bizonyítványokat az illető osztály tanítója állítja ki, s ő és az iskolaszéki elnök írják alá. 58. Olvastatott a szegedi községi népiskolákban a szorgalomidő, az évi és évközben eső szünnapok meghatározása, az évi vizsgálatok megtartása, a körmenetek (buzaszentelő és keresztjáró napokon) valamint a nagyhéten tartatni szokott egyházi gyakorlatok beszüntetése, s végre a tantárgyaknak iskolai évfolyamok szerinti beosztása, s a tanórarendnek megállapítása tárgyában kiküldött bizottság jelentésének l-ső pontja mely szerint a bizottmány a népiskolai törvény és miniszteri utasítások figyelembentartása mellett a szegedi községi iskoláknál a szorgalommin. Hiuuuaptiau javaija uiegitimpUlUChi olyformán, hogy az iskolaév október 1-én vegye kezdetét és tartson július hó végéig, az évi vizsgálatok azonban július 20-án már minden városrészben megkezdetvén , a tanulók július végével hazabocsáttassanak. V. — A jelentés e pontja szószerinti értelmében elfogadtatik. 59. A bizottmány jelentésének 2-ik pontja az időközben eső szünidőkre nézve szintén tárgyaltatván, — V. — Szünnapokut: Karácsony előtt és után egy nap, az év utolsó napja, a farsang végnapjai , hamvazó-szerdát is ideértve; továbbá nagycsütörtöktől kezdve husvét ünnepei után egy nap s pünkösd ünnepei után egy nap határoztatott. 60. Olvastatott a bizottmány jelentésének 3-dik pontja, mely szerint: az eddig szokásban volt buzaszentelési és a keresztjáró napokon tartatni szokott körmenetek, úgy a nagyhéti egyházi gyakorlatok a községi iskolák tanulóira nézve beszüntetendőknek s ezek helyett minden iskolában rendes előadás tartandónak véleményeztetik. V. — A buzaszentelő és keresztjáró körmenetek, azon oknál fogva, mert a gyermekek reggeli 6 órától déli 12 óráig vannak elfoglalva, s ezidő alatt födetlen fővel a szél- és hidegnek, esőnek és nap melegének kitéve lévén, azok gyönge koruknál fogva egészségükre kártékonyan hatnak; de továbbá, miután úgy ezen , valamint a nagyhéti gyakorlatoknak jelentőségét is gyönge koruknál fogva fölfogni különben sem képesek, ugyanazért ezeket beszünteti, és ugyanezen napokra a rendes iskolábajárást és előadást elrendeli. 61. Ugyancsak e bizottmányi jelentésben érintett, a nm. m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter által kiadott tanterv, és a tantárgyaknak iskolai évfolyamok szerinti fölosztása, valamint az egy, úgy a több tanítóval biró iskolák órarendje , a heti tanórák száma és mikénti beosztása vétetvén tárgyalás alá . V. — Miután a helybeli elemi népiskolai tanítótestület belátta az ifjú nemzedék szellemi gyarapodására mindenesetre szükséges szaporítását a tanóráknak, s azért önkényt már a bizottmány elé az 1868-dik évi