Szegedi Híradó, 1870. január-június (12. évfolyam, 1-77. szám)

1870-04-08 / 42. szám

1870. Tizenkettedik évfolyam. ■ POLITIKAI ÉS VEGYEST­ART­ALM­­­ KÖZLÖNY. Megjelen: Hetenkint 3-szor, szerdán, pénteken és vasárnap reggel. Szerkesztőségi iroda, hová a lap szellemi részét illető közlemények kül­dendők : iskola-utca, Vadász-ház, 1-ső emelet. Kiadóhivatal Burger Zsigmond könyvkereskedése, hová az előfizetési pénzek küldendők. Előfizetési föltételek: Helyben a kiadóhivataltól elvitetve Egész évre ... 7 frt.­­ Félévre . 3 frt 50 kr. Évnegyedre . . 1 frt 75 kr. kr. osztr. értékben. ; Pesten Neumann A­­l­ső magy. hirdetési irodájában, (neuer Markt Nro 11.) tippelik A., és Rosenzweig J. Riójában , Lipcsében Hirdetések dija: Szegeden házhozhordással és vidékre postán: Egész évre . . . 8 frt.­­ Félévre . . . . 4 frt. Évnegyedre . . 2 frt. Egyes szám­ára 6 Hirdetések fölvétetnek: Szegeden a kiadóhivatalban ; csibárus-utca 2 ik sz. Bécsben Hausenstein és Vogler hirdetési figynökökné. Majuam. — Frankfurtban G. L. Daube & Co. hirdetések exp Sachse­s társánál. Parisban Havas , Lafitte , Bu­llier és társánál 42-ik szám. Péntek, április 8-án. A hathasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 6 kr., két szeminél 5 kr., többszörinél 4 kr. Terjedelmes hirdetések többszöri beigtatás mellett kedvezőbb föltételek alatt vétetnek föl. Kincstári illeték minden egyes beigtatásért 30 kr . „Nyílttériben a négyhasábos petitsor igtatási dija 15 ujkrajcár. Előfizetési fölhívás SZEGEDI HÍRADÓ 1870. évi tizenkettedik évfolyamának második évnegyedére. Előfizetési feltételek: Szegeden házhozhordással és vidékre postán , egész évre....................................8 frt félévre..............................................4 . évnegyedre....................................2 „ Helyben a kiadóhivataltól elvitetve: egész évre.........................7 frt — kr. félvre ..............................3 „ 50 „ évnegyedre..........................1 „ 75 „ Teljes számú példányokkal foly­vást szolgálhatunk. A búcsújárásokról. Az iskolaszékek egyik legszebb föladata : életet adni a népiskolai törvények azon szel­lemének , mely nélkül a népiskolai reform puszta remény, azon szellemnek, mely az isko­lának polgári intézménynyé leendő átalakítá­sában leli célját. Hogy e szép és fontos föladatot miként fogja föl és miként oldja meg Szeged város is­kolaszéke, arra nézve örvendetes fölvilágosításul szolgál ez iskolaszéknek többi közt a bucsu­­járásokra vonatkozó határozata.*) Az iskolaszék ugyanis a város területén levő összes népiskoláiban a bucsujárási be­szüntetés s azon időre is a rendes előadások tartását határozta el. Eltekintve ezen a tanuló ifjúságra nézve egyébként is célszerű intézkedéstől, kiemelen­dőnek véljük e határozatban az elvi vívmányt, mely tökéletesen ráüti a községi iskolákra a polgári intézmény bélyegét. Községi iskolákban nem lehet a tanuló ifjúságot, mint iskolát, semmiféle vallás­felekezet szertartásai és vallásgyakorlatai tel­jesítésére kényszeríteni. Nem lehet pedig azért, mert a községi iskolákban nincs uralkodó vallás, nincs egy­házi hatóság ; az ily intézetekben uralkodó a törvény, mely minden felekezethez tartozó ta­nulót egyenlően részesít az oktatás jogaiban. Hatóság az iskolaszék, mely végrehajtója a községi népiskolákra vonatkozó törvényeknek. A községi népiskolákban ennélfogva igen természetes, hogy egyik vagy másik vallásfe­lekezetnek vallásgyakorlatai miatt iskolai szün­napokat rendelni el, hiba, sőt törvénytelen eljárás lenne. Itt azt vetheti valaki ellen, hogy az ifjú­ságot vallásos kötelességeiben, annak szabad gyakorlatában gátolni annyi, mint határozot­tan megtámadni a vallásszabadság elvét, meg­sérteni a vallásos érzelmet. Nincs szándékunk ezutal az érintett elv tüzetes fejtegetésébe bocsátkozni, mert állás­pontunk helyességének bebizonyítására egy­előre elégnek véljük, ha kimutatjuk, hogy a körmenetek épen a vallásos érzelmekre káros befolyással vannak s igy a kitűzött célnak ellenkezőjét eredményezik; — fönntartván azonban magunknak, ha szükségét látjuk, a fölebbi magas elv s­mpontjából is a kérdést szellőztetni. Tehát lássuk. Korán reggel már a város minden részéből fedetlen fővel, a legnagyobb rész mezítláb, sorbaállítva, elindul a zsenge ifjúság búcsúja ; menetközben énekelniük kel­lene , ha a gyermeki természetes élénkség a szabad utcán anyagot nem találna kielégítőbb szórakozásra. A vallásos gyakorlatok e­lemét a legnagyobb rész fölfogni sem bírván , ter­mészetes, hogy az ének bizony nem szívből, hanem csak torokból ered. Menetközben egyet­len vigasztalásuk a pihenés, hol aztán a pék­inasoknak kézzelfogható okuk van helye­selni a búcsujárás üdvös voltát. Mindegyik siet megszabadulni a fegyelem bilincseiből: kezdődik a játék. Búcsú és játék! De még milyen játék ! Akinek alkalma volt figyelemmel kísérni a búcsús­ gyermekek­­nél gyakorlatban lévő játékokat, meggyőződ­hetett arról, hogy az ifjúság nagyon keveset foglalkozik a búcsú tárgyával, hanem oly dol­gokkal, hogy bizony sokkal örömestebb látná őket az iskolában. A játék és szórakozás ak­kor, midőn nem annak ideje van, nem ápolja, hanem kiirtja a gyermektársaságból a komo­lyabb érzelmekre való fogékonyságot. Kétség­telen tehát, hogy a búcsújárások nem növel­hetik a gyermekben a vallásos érzelmet; el­lenkezőleg bizonyos, hogy ez érzelem fejlődé­sét a vallási szertartás gúnyára szolgáló pajkos játékok s utcai szórakozás csak gátolják. Van azonban a búcsújárásnak egy, a gondtalan szórakozást űző gyermek által nem is sejtett, igen komolyan megfontolandó ol­dala is : az egészségi szempont. Erre felügyelni s annak megóvása céljá­ból minden veszélyest eltávolítani az ifjúság­tól , lelkiismeretes kötelessége az iskolai ha­tóságnak Az iskolán kivül a szülők­ gondja gyer­mekeik épsége fölött őrködni, de azon hal­tt az iskolaszéké, s azért az iskolaszéknek a bucsujárások megszüntetését elrendelő hatá­rozatát csak üdvözölnünk és helyeselnünk lehet.­­ *) E határozat alább a tanügyi rovatban fog­laltatik. Szerk. TANÜGYI ROVAT. Jegyzőkönyv a szegedi iskolaszéknek 1870-dik évi március 22-én tartott üléséből. Elnök : Dáni Ferenc. Jegyző: Ferenczi János. 50. Olvastatott Rózsa János belvárosi Il-od segédlelkész kérvénye, melyben magá­nak arról, hogy a hitoktatást a móravárosi fi- és leányosztályokban , továbbá az élésház­­utcai fiosztályban valósággal tanítja, bizonyít­ványt kiadatni kér. V. — Rózsa János belv. Il­od segédlelkész részére a szegedi iskolaszék által bizonyitta­­tik, hogy nevezett a Szeged-móravárosi fi- és leány osztály­okban, továbbá az élésház­ utcai fiosztályban 1869-dik évi augusztus 1-től a hit- és erkölcstan tanítását folytonosan és rendszeresen végzi. Miről Rózsa János jegyző­könyvi kivonaton értesítendő. 51. Olvastatott Horváth Mihály festész és aranyozó számlája, melyben az iskolaszéki irattár számára általa készített cimtábláért 3 frt munkadijt kér kifizettetni. V. — Szab. kir. Szeged város t. tanácsa a fölcsatolt számla áttétele mellett megkeres­tetni rendeltetik, hogy az abban foglalt 3 írt munkadijt Horváth Mihály festész és ara­nyozó részére utalványozni m­éltóztassék. 52. Olvastatott Tóth János népiskolai felügyelő jelentése, mely szerint Pálffy József volt kancsalszéki tanyai helyettes tanító mű­ködését 1869-diki nov. 21-én kezdte meg s ugyanazon évi december 24-ig folytatta, s akkor onnét végkép eltávozott. V. — Szeged szab. kir. város t. tanácsa elnöki átiraton megkerestetni rendeltetik, hogy Pálffy József volt helyettes tanyai tanító ré­szére 1869. nov. 21-től 1869. évi december 24-dik napjáig, mint mely idő alatt a kan­­csalszéki tanyai iskolánál helyettesként mű­ködött, a tanyai tanítói fizetést utalványozni s azontulra beszüntetni méltóztassék. 53. Olvastatott a békés-csongrádmegyei tan­felügyelőnek 7/870. sz. a. kelt átirata, mely­nek értelmében, figyelembe véve az átirathoz ./• alatt mellékelt rovatos ivet, elrendeltetik a szegedi községi elemi iskolák állapotának statisztikai kimutatása a legközelebb múlt iskolai félévről. V. — Nevezett átirat a népiskolai fel­ügyelőhöz áttétetik és a kívánt statisztikai munkálatok elkészítésével ugyanő megbizatik. Az összegyűjtött adatok a tanfelügyelőséghez átküldetnek. 54. Olvastatott Kendercsik Jakab rangán­­tanitó kérvénye tanítói állomásért. V. — Mivel ez időszerint helyben tanítói állomás megüresedve nincs, ennek következ­tében folyamodó kérvénye e határozat tudatá­­sával visszaküldetni határoztatik. 55. Olvastatott Tóth Károly felsővárosi elsőosztály-tanitó folyamodványa , melyben kéri az iskolaszéket, hogy 200 tanulóval biró osztályának párhuzamosítását még e folyó tanévre kieszközölni szíveskedjék. V. — Tekintettel az iskolaszéknek a múlt évben hozott ama határozatára, mely­szerint minden tanévben a fölmerült szüksé­gekhez képest csupán két uj osztály fölállí­tását fogadta el; — mégis, a jelen körülmé­nyeket figyelembe véve, a felsővárosi I-ső­fiosztály elválasztása is elfogadtatik, mivel 200 tanulónak egy teremben való maradása egészségi szempontból mind a tanulók , mind pedig a tanítóra nézve káros hatással van, a tanulásbani előmenetelt pedig teljesen gátolja. D evégből határoztatott, hogy Tóth Károly tanító kérvénye elnöki átirat mellett a t.­vá­rosi hatósághoz áttétessék, azon kérelemmel, hogy novitó M­­T-fő osztály mellé pev ni fo­lyam fölállítását még e folyó tanévre mielőbb elrendelni méltóztassék. (A jegyzőkönyv 56 dik pontja nem kö­­zöltetik.) 57. Olvastatott az iskolaszéktől kiküldött bizottmány által, a népiskolai felügyelő ha­táskörének szabályozása tárgyában készített utasítás. V. — Elfogadtatik , s a munkálat a jegyzőkönyvben egész terjedelmében közzété­­tetni, —­­ mind a népiskolai felügyelőnek, mind pedig minden egyes tanítónak tudomás és hozzá alkalmaazkodás végett vevény mellett kézbesittetni rendeltetik. Iskolaszéki utasítása népiskolai felügyelő számára: 1- szer. A szegedi iskolaszék rendszabá­lyainak 10-dik pontja értelmében, a város területén lévő összes községi népiskolák fel­ügyeletét egy népiskolai felügyelő által is gyakorolja, és miután ezen intézkedés Sze­ged város közönsége által is elfogadtatott, a népiskolai felügyelő az iskolaszék közegének tekintendő, 2- szor. A népiskolai felügyelő a város belterületén levő iskolákat kéthetenkint, a város külterületén levő iskolákat pedig ha­­vonkint legalább egyszer meglátogatni tar­tozik, 3- szor. A népiskolai felügyelő iskolai látogatásai alkalmával felügyel a népiskolai törvények mikénti megtartása, a tanító ké­pessége s képzettségére, szorgalma, bánás­módja s erkölcsi életére, nemkülönben a ta­nítás eredményére is, s e célból látogatása alkalmával váltakozva a tanulókat tetszése szerint a tanítás tárgyát ké­pező tantárgyak­ból kikérdezheti, tapasztalatait jegyzékbe ve­szi s azokról minden hó végével az iskolaszék elnökéhez jelentést adand. 4- szer. A népiskolai felügyelő figyelem­mel kiséri a tanulók szorgalmát, az iskolák látogatását , s az ebben hanyag tanulók név­sorát a tanítóktól bekivánandó kimutatás alapján a 3-dik pontban érintett módon be­jelenti. 5- ször. A népiskolai felügyelő gyűjti a statisztikai adatokat is, s ép úgy, mint havi jelentéseit, ebbéli gyűjteményeit félévenként az iskolaszék elnökéhez bejelenteni tartozik, 6- szor. A népiskolai felügye­lőek az is­kolaszék nevében őrködése tárgyát képezik a fentebbieken kívül: az iskolai épületek, az azokban észlelt hiányok, a tanszerek, az is­kolák és nevelésügy szükségletei, szóval min­den , mi a tanítás eredményét emelné vagy csökkentené, 7- szer. A tanítót a népiskolai felügyelő a gyermekek jelenlétében sem meg nem int­heti, sem hibáira nem figyelmeztetheti, ha­nem ha valamely tanító ellen akár neki, akár másnak panasza volna, azt esetről-esetre az iskolaszéknek tartozik bejelenteni, 8- szor. Viszont, ha a tanítóknak a nép­iskolai felügyelő eljárása ellen bárminemű panaszaik lennének, jogukban áll azt írás­ban az iskolaszék elnökéhez bejelenteni: 9 szer. A népiskolai felügyelő összes te­vékenysége ily bokros teendők mellett, a községi népiskolák felügyelete által teljesen igényeltetvén, elvárja az iskolaszék, hogy minden idejét a reábízott teendők pontos és lelkiismeretes teljesítésére fordítsa, 10-szer. Az iskolai bizonyítványokat az illető osztály tanítója állítja ki, s ő és az iskolaszéki elnök írják alá. 58. Olvastatott a szegedi községi népis­kolákban a szorgalom­idő, az évi és évköz­ben eső szünnapok meghatározása, az évi vizsgálatok megtartása, a körmenetek (buza­­szentelő és keresztjáró napokon) valamint a nagyhéten tartatni szokott egyházi gyakorla­tok beszüntetése, s végre a tantárgyaknak is­kolai évfolyamok szerinti beosztása, s a tan­órarendnek megállapítása tárgyában kiküldött bizottság jelentésének l-ső pontja mely sze­rint a bizottmány a népiskolai törvény és miniszteri utasítások figyelembentartása mel­lett a szegedi községi iskoláknál a szorgalom­­min. Hi­uuuaptiau javaija uiegitim­pUlUChi­­ oly­formán, hogy az iskolaév október 1-én vegye kezdetét és tartson július hó végéig, az évi vizsgálatok azonban július 20-án már minden városrészben megkezdetvén , a tanulók július végével hazabocsáttassanak. V. — A jelentés e pontja szószerinti értelmében elfogadtatik. 59. A bizottmány jelentésének 2-ik pontja az időközben eső szünidőkre nézve szintén tárgy­altatván, — V. — Szünnapokut: Karácsony előtt és után egy nap, az év utolsó napja, a farsang végnapjai , hamvazó-szerdát is ideértve; to­vábbá nagycsütörtöktől kezdve husvét ünne­pei után egy nap s pünkösd ünnepei után egy nap határoztatott. 60. Olvastatott a bizottmány jelentésé­nek 3-dik pontja, mely szerint: az eddig szo­kásban volt buzaszentelési és a keresztjáró napokon tartatni szokott körmenetek, úgy a nagyhéti egyházi gyakorlatok a községi isko­lák tanulóira nézve beszüntetendőknek s ezek helyett minden iskolában rendes előadás tar­­tandónak véleményeztetik. V. — A buzaszentelő és keresztjáró kör­menetek, azon oknál fogva, mert a gyerme­kek reggeli 6 órától déli 12 óráig vannak elfoglalva, s ezidő alatt födetlen fővel a szél- és hidegnek, esőnek és nap melegének kitéve lévén, azok gyönge koruknál fogva egészsé­gükre kártékonyan hatnak; de továbbá, mi­­után úgy ezen , valamint a nagyhéti gyakor­latoknak jelentőségét is gyönge koruknál fogva fölfogni különben sem képesek, ugyan­azért ezeket beszünteti, és ugyanezen na­pokra a rendes iskolábajárást és előadást el­rendeli. 61. Ugyancsak e bizottmányi jelentésben érintett, a nm. m. kir. vallás- és közokta­tásügyi miniszter által kiadott tanterv, és a tantárgyaknak iskolai évfolyamok szerinti föl­osztása, valamint az egy, úgy a több taní­tóval biró iskolák órarendje , a heti tanórák száma és mikénti beosztása vétetvén tárgya­lás alá . V. — Miután a helybeli elemi népisko­lai tanítótestület belátta az ifjú nemzedék szellemi gyarapodására mindenesetre szüksé­ges szaporítását a tanóráknak, s azért ön­kényt már a bizottmány elé az 1868-dik évi

Next