Szegedi Híradó, 1871. január-június (13. évfolyam, 1-78. szám)
1871-03-31 / 39. szám
1871. Tizenharmadik évfolyam. POSI Megjelen: hetenkint 3-szor, szerdán, pénteken és vasárnap reggel Szerkesztőségi iroda, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők : iskola-utca, Vadász-ház,lső emelet Kiadóhivatal Burger Zsigmond könyvnyomdájában, hová az előfizetési pénzek küldendők. TIKAI EB VEGYESTARTALMI KÖZLÖNY. Előfizetést Szegeden házhozhordással és vidékre postán ■■ Égisz ítre ... 8 frt. | Félévre .... 4 frt Évnegyedre 2 frt. Helyben a kiadóhivataltól elvitetve: Egész évre . . . 7 frt. ! Félévre . . 3 frt 50 kr. Évnegyedre . . . 1 frt 75 kr. üirdetések fölvétetnek : Szegeden a kiadóhivatalban; PestenNeumann B. első magyar hirdetési irodájában, kigyó-utca 1. szám . Bécsben Hausenstein A Vogler (Neuer Markt 11), Oppelik A. (Wollzeile 22) és Mosse Rudolf (Seilerstätte 22) hirdetési ügynököknél; Maria m. Frankfurtban G. L. Daube A Cp. és Mosse Rudolf hirdetési expeditiójában; Lipcsében Eugen Fort, Párisban Havas, Lattite, Bullier A Cp. (Place de la Bourse 8), Prágában, Münchenben, Nürrnbergben, Strassburgban, Zürichben és Hamburgban Mosse R. hirdetési irodájában’. föltételek: 39-ik szám. Péntek, március 31-én. Hirdetések díja: A hathasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 10 kr., kétszerinél 5 kr., többszörinél 4 kr. Terjedelmes hirdetések többszöri beigtatás mellett ked vezőbb föltételek alatt vétetnek föl. Kincstári illeték minden egyes beigtatásért 30 kr. A „Nyilttér” ben a négyhasábos petitsor igtatási dija 15 krajcár. Előfizetési fölhívás a „SZEGEDI HÍRADÓ“ I. évi második évnegyedére. A folyó év első negyede végéhez közeledvén, ez alkalomból bátrak vagyunk lapunkat továbbra is a t. közönség szives pártfogásába ajánlani, a különösen évnegyedes előfizetőinket, kiknek előfizetésük e hó végével lejár, fölkérni, hogy előfizetéseiket idejekorán megnyitni szíveskedjenek. Minden igény kielégítése végett fönntartjuk a két és egy hónapos előfizetést is, amazt lert 40 kr. ezt 70 kr. dij mellett. A többire nézve az előfizetési föltételek lapunk homlokán olvashatók. Az előfizetési pénzek beküldésére ajánljuk a postai utalványok igénybevételét, mint amely legcélszerűbb és legkevesebb (5 kr.) költséggel jár. Szeged város 1871. évi közköltség-előirányzata. (Ja.) Csak most lehetvén alkalmam e nagyfontosságú helyi ügyünkhöz szólani, nem tarom azt elkétes dolognak, sőt épen időszerű is lesz most, midőn a belügyminisztérium részéről átvizsgált és észrevételezett közköltség-előirányzat a legközelebbi közgyűlésen valószintűleg új tárgyalás alá fog vétetni Valamely költségvetés megbírálása és tárgyalásánál két irány követendő, mely egyszersmind annak összeoltása alkalmával is kell, hogy a befolyással bírók szeme elől eltévesztve soha ne legyen. E két irány: a kiadások apasztása és a jövedelmek emelése, az okszerűség korlátai között. Ami az első szempontot illeti, a mi városunk helyzetével, vagy hátramaradásunk és ezer bajainkkal csak némileg ismerős, velem együtt kénytelen beismerni, hogy bármi nagyító üvegen boncolgatja is a költség-előirányzat kiadási tételeit, azokból, a szerves működés hátráltatása nélkül, eltávolíthatót, kitörlendőt találni nem fog. Nincs terünk, hogy ez állítást a tételek fölsorolásával igazoljuk; elég legyen tehát csak fölemlíteni, hogy népnevelésünknek a kor igényeihez mért lábra állítása, a magasabb iskolák fönntartása, az örökkön fenyegető folyam-áradások, sőt legutóbb a belső vizek elleni kényszerű önvédelem, a tiszaszaszabályozási társulatokkal, akarva nem akarva, fönnálló viszonyok, az egyéb rendes kiadások mellett, midőn kielégítést nyernek: anélkül, hogy Hausmann azajnai volt praefect pusztító rendszerét követnénk, már odajutottunk , hol jövedelmeink aránytalansága a „megállját parancsolja. Ezen pont, jövedelmeink aránytalansága az, melynek szellőztetését vettem célba; erős meggyőződésem lévén, hogy Szeged város jövedelmei a termelési erők okszerű fejlesztése által igenis emelhetők, csak akarni kell. Ha a városi közgyűlés erről komolyan nem gondoskodik, jövedelmeinek évről-évre csökkenése mellett a most is elég súlyos pótadó elviselhetlenné válik, vagy a város adósság özönébe merül. A költség-előirányzat bevételi l-fő cime a földesúri birtokok, s ezalatt fölvéve van Uj Szeged 35,162 frt 26 kr., Tápé 51,177 frt 37 kr., Kistelek 1957 frt 90 krral. Az ujszegedi majorsági, u. m. tiszaparti és králicai földek, melyek az l-ső léterben vannak, 1869. évben jövedelmeztek 28,510 frt 77*/s kr., 1870. évben 27,099 frt 18 krt, t hát kevesebbet: 1411 frt 59'/s kr. A tápéi allodialis földeknek, melyek 1866-tól 1871. szeptember végéig szerződés mellett adattak ki, biztos jövedelmük 27,521 frt 4 kr., ugyanott az uj bérrendszer mellett kiadott 1533,or,/1200 hold jövedelme 1869-ik évben 17,314 frt, 83'/* kr., 1870. évben 12,937 frt, 2 kr, kevesebblet: 4 377 frt, 81'/* kr. — Ugyanott a kenesi 3766,/,,00 hold föld jövedelme felvéve van 3,103 frt, 80 krral. Megjegyzem, hogy a költség-előirányzatban jövedelmül a megígért haszonbér szerepel, s így biztos jövedelemnek a mostani rendszer mellett alig vehetni. A fennebbi veszteségeknek egyedüli oka a ferde és pusztító bérrendszerben fekszik, mely szerint a bérlővel szerződés nem köttetik, hanem köteles az évi bérösszeget egyszerre és évenkint előre a városi tárba befizetni; ha pedig a fizetést elmulasztja, a föld tőle elvétetik s új árverésen kiadatik. Nagyon természetes, hogy a bérlőnek van annyi esze, hogy ha rosz idő jár reá, s a bérlettel nem jön ki, miután semmi szerződés nem köti s kártérítéssel nem tartozik, — nem fizeti be a haszonbért, akkor vagy erélyesen elveszik tőle a bérleményt és árverésen kiadják másnak, vagy épen a régi bérlőnek — fele árán; emellett a bérleti idő is rövidebbre, a földrészletek is kisebbre szabatván, okszerű gazdálkodást a városi bérföldeken képzelni egyáltalában nem lehet; nyúzza mindenki a maga részét, amennyire csak teheti, s földjeink napról-napra soványabbak, jövedelmük csekélyebb leende —■ holott ha az előbbi rendszer szerint huzamosabb időre s biztosíték mellett adatnának ki, a bérlő nagyobb beruházásokat tehetvén, a földet jobban művelné, s egy rész év vagy kettő öt sem tenné tönkre, ?— a város pedig szerződésileg lenne biztosítva, hogy a megígért összeg valóban be is fog folyni. Nemcsak a fönnebb jelzett jövedelmeknél mutatkozik azonban csökkenés. A nagy széksoruak 1870. évi előirt bérösszege 784 frt, 80 kr. volt, a befolyt 145 frt, 20 kr., tehát kevesebblet: 639 frt, 60 kr. A nagyszeszék 1870. évi előirt jövedelme lett volna: 263 frt, 20 kr., tényleg befolyt csak: 206 frt, 20 kr., tehát itt is kevesebblet 57 frt. Az idén pedig biztosan lehet megjósolni, hogy a vízzel bontott eme két székért semmi sem fog befolyni, a minthogy költségvetésünkben a folyó évre 100 frt jövedelemmel fölvett 100 hold székföld és 3,103 frt, 58 krral, mint említve volt, előirányzott kemesi föld a bérlők által odahagyatván, ez évben ha csak vizi madarak ki nem veszik, a városnak egy fillér jövedelmet sem fog hozni. Ennyit a haszonbéres földekről. Szeged contra bérlőgazdaság. Midőn mintegy háromnegyed évvel ezelőtt a bérlő mezei gazdák Ügye a közgyűlés elé vitetett annak elhatározása végett , hogy a köztük és a város közt fennforgó differenciák a fölajánlott barátságos egyezség utján egyenlíttessenek-e ki, vagy a város per utján kisértsen szerencsét: e lapok hasábjain is szellőztetve volt e kérdés s az ügyálladék földerítése után föl volt tüntetve az egyezkedés és a perlekedési módnak mennyiben célravezetősége s ehez képest ajánlhatósága. A cikkíró a Pessimismus eklatáns nyilvánulatával tört pálcát a perindítás fölött, kifejtve azon árnyoldalakat, melyek ez üdvtelen eljárást kisérik. Különösen hangsúlyozva volt a temérdek költség, melyet a monstreper fölemésztend, a városi pénztár rovására, melyet csak az utolsó esetben kell és szabad elővenni, midőn a kiegyenlítésre semmiféle mód és alkalom többé fönn nem áll. De érinté még e cikk azonkívül a peres eljárás kellemetlenségeit s ebből a város számtalan polgárára háruló károkat. Fájdalom, a tények mihamarabb igazolni látszanak az akkor alkotott kombináció helyességét s a sejtelmek valósulását. Alig jön megindítva a végzetes processus, máris ijesztő mérvben és gyorsasággal szaporodnak halomra az ellenfél rongálása céljából odadobott költségek. Alig szereztetett érvény a városi képviselet határozatának, máris önkénytelenül meg kell állapodni a város vagyona fölött őrködő józan gondolkodásnak — maga előtt látván a kényes lépés első következményeit — hogy még egyszer végig tekintsen higgadt megfontolással határozatának fontossága fölött és számot vessen a körülményekkel, hogy váljon ily ijesztő fejleményekkel szemben, a vállaira nehezülő nagy felelősséget rettegés nélkül elviselheti-e? E reflexiókra a bérlőgazdaság panaszai adtak alkalmat, melyeket minden pillanatban ismételve hallunk, s melyek szomorú illustrátiót adnak a peres eljárás óriási kiadásairól. De e panaszok még egy más tényről is adnak még szomorúbb illustrátiót. A közgyűlés határozata csak az elegendő biztosítékot nyújtó főbérlők perbefogatását rendelte. A rendelet pedig akép jön végrehajtva, hogy egyszerre kétszázhuszonhat mezei gazda ellen indíttatott meg a kereset. Miért? Talán kevesebb bérlő nem nyújt kellő biztosítékot ? Erre nézve 12 bérlő elégséges volna, hanem hát a városi pénztárra nézve sokkal üdvösebb, ha egyszerre kétszázhuszonhat kereset költségeit viseli , mint ha csak tizenkét szerény per által vétetnek igénybe. Ez is költségkímélési S a végrehajtó orgánum még többément, atyai humanitásában és széles jókedvében jónak látta 158 bérlő ellen biztosítási zárlatot eszközölni. Miért? Talán veszélyeztetve van a követelés ? A bérlőgazdaságnak kétszáznyolcvanháromezer forintja van a város rendelkezése alatt, melyből magát kielégíthetné, s tán 12.000 hód földnek a még hátralevő 14 bérleti évben leendő terményei is nyomnak valamit a latban, midőn giránttéról van szó. De persze a város jóléte mást kíván , midőn egy krajcár költség nélkül garantíroztathatja magát. Ott, hol a biztosítási eljárás költségei 3.000 írtra rúgnak; ott, hol a biztosítási végzést kérő egyetlen conceptus 160 írttal díjaztatik, minek volna az ingyenes garantiákra szorítkozni! ? Íme, a pereskedés áldásdús első gyűtlölése ! Hát hol van még a többi ? Ha a megzárlatolt 158 fél viszonbiztosítást kér és az igazság ide fog dőlni — quid tunc? A per, melynek csak előleges költségei ily nagy összegekre rúgnak, ezreket és ezreket emésztend föl, úgyhogy méltán gondolkodóba kell esnünk : elvállaljuk-e a felelősséget a városi vagyon pazar kidobásaiért , különösen ily abderai eljárás mellett, mint aminőt e processus meneténél látunk. Pedig a felelősség a mienk , a minisztérium, mint a községi vagyon legfőbb őre élénk interessázióval kiséri lépteinket , mit azon közelebbi leirata is bizonyít, melylyel elrendeli , hogy a per mellett szavazók névszerint neveztessenek meg. Nem jó volna-e meggondolni , hogy eljövend az idő, midőn a per bevégzése után ez a kellemetlen fölhívás üti meg füleinket: „Sáfár, állj elő !“ A bérlőgazdaság az embertelen eljárás által a legérzékenyebben sújtva van, s mivel, mint biztosan értesülünk, egyszer még proponálni fogja az egyezséget, jónak véltük ennek érdekében még egy szót kockáztatni. Azt hiszszük , üdvöset cselekednénk , ha ugyanazon jóindulatot tanúsítanék önmagunk irányában, mint aminőt a méltatlanul sajtolt bérlők irántunk tanúsítanak , ismételt egyezkedési kísérletükkel. Azt hiszszük, áldásosabb volna mind a városra , mind a bérlőkre nézve: fölvenni az eldobott fonalat, mint utat nyitni az elkeseredésnek, a bosztnak, a pénzfecsérelésnek, az önkénynek ! Különben videant cousules 1 . .. V. Hazai ügyek. Kath. kongreszszus. — A raárc. 26-iki ülésen, miután gr. Erdődy S és Huszár F. megbízatásukról lemondottak, s az uj választás elrendeltetett, Szilágyi V. a közvetlen választás érdekében a 9. után egy ujat nyújt be , majd elnök által a nagyszombati templom részére a kongreszszustól egy uj orgonát és oltárt kérő folyamodvány jelentetik be, mely azonban, miután a kongreszszus alappal nem bir, visszahirdetik. Folytattatik a szervezési javaslat tárgyalása. A 13. §. változás nélkül elfogadtatik. A 14. §-nál, mely szerint a kinevezések és adományozásoknál az előterjesztést nem az államkormányzat, hanem a kongreszszus által választott igazgatótanács eszközli, Hatda Péter saját és elvtársai nevében oly szellemű módosítványt nyújt be, mely szerint „ezen előterjesztés az egyházmegyei gyűlés kívánsága alapján, a püspöki kar meghallgatása s az igazgatótanács jelentése folytán hármas kijelöléssel történjék. Szónok eme módositványa indokolására áttérve, hatalmas és legyőző érvekben gazdag beszédében kijelenti, hogy a történet tanúsága szerint a híveknek és alrender papságnak a püspökválasztásoknak befolyása az apostoloktól származik, f eként apostoli őskatholikus jog. Az igazgató tanács kijelölési jogára vonatkozólag nem akarja azon utakat jellemezni , melyek a nagyurak kegyelméhez vezetnek. Ezek aláássák a papban az erkölcsi önérzetet ! E módosítvány a híveknél és alpapságnál nagyobb megelégedést szül, mint az eredeti szerkezet, miután reális jogokat ad. Garancia is van benne egyszersmind a korteskedés ellen, mert az egyházgyűlést — különben is az érdem felett biztosabb stélő biró lévén — nem lehet oly könnyet megvesztegetni, mint a 12. tagból álló lg. tanácsot. Schopper kanonok a módosítvány ellen kel ki, s a népválasztást olyszerűnek jelzi, melyet a történet mindannyiszor sötét színnel szokott feljegyezni, s mely a legfőbb kegyúri jogot is megszorítaná. Pados J. és Veszély K. (papok a többségből) a módositvány mellett szólnak, mig Bende J. (pap) ellene harcol. Végre a 8. szavazási után változás nélkül elfogadtatván, Hatala módositványa elejtetik. (Sinétus lépés a többség részéről — visszafelé. Az egyházi méltóságok adommányozásánál az alsó klérust és a világi hívek egyetemét az őskánonjog alapján megillető részvétel tehát a névlegességig lett leapasztva.) Olvastatik a 15. §., mely szerint a kath. egyházak által fentartott iskolákban a tanrendszert — az államtörvények figyelemben tartása mellett — a kongr. állapítja meg, valamint a tanítók képességét ő jelöli ki, s fizetésüket szabályozza. Seb . lekérnék saját és elvtársai nevében benyújtott módosítványa ellenére a 15. §. változás nélkül elfogadtatik, hasonlókép a kath. oktatás-ügyet szabályozó 16 és 17. §§-ok, vagy a javadalmak és alapítványok célszerű kezelését megállapító 18. §, valamint a kath. gyűlés pénztárába különböző forrásokból befolyt jövedelmek fölötti rendelkezésről szóló 19. §. változás nélkül elfogadtatnak. Ugyancsak elfogadtatnak, részben némi változással, a kath. gyűlés pénztára rendes jövedelmei kijelöléséről, költségeinek netán a hívek megadóztatásával leendő fedezéséről, a kongreszszus felügyeleti jogáról, s a fegyelmi eljárásról szóló 18. 19. 20. 21. 22 23. és 24. §§ ok. A márc. 27-ki ülésen Papp J. a püspöki megyék beosztása s a káptalanok rendezése tárgyában javaslatot nyújt be. Elnyomatni fog. A 25. §., mely a kongreszszus hatáskörét szabályozza, az eredeti szerkezet szerint marad. Bar a Gy. a 26. § nál, mely az önkormányzat szervezetében a tagok kétharmad részének beegyezésével változást tehetni .