Szegedi Híradó, 1872. július-december (14. évfolyam, 79-155. szám)

1872-12-11 / 148. szám

tagad minden bttnrészeséget, még ismerni sem akarja a tetteseket; s midőn az egyik szemébe mondja, hogy ismeri , az elnök pe­dig kérdi őt, hogy ő viszont ismeri-e azt, pathoszszal fölkiált: „Ismeri a tűz ,­­ az égesse meg !“ A tettesek: Pantelia és Mi­a most is őszintén bevallanak mindent; ez utóbbi azt is, hogy a halálos ütést ő tévé. Sztaneszku azzal vádoltatik , hogy ő is bű­nszerző volt. Ez beismeri , hogy a pap egyizben leitatta őket, amikor amazokkal ő is megindult a bűntett elkövetésére, de út­közben meggondolták a dolgot s abbahagy­ták. Mást nem ismer be. A bizonyítási eljárás befejeztetvén , kö­vetkeztek a vád- és védbeszédek , melyek után az ítélet délután 6 óra felé kihirdet­­tetett: Kocsuba János életfogytiglani , Raduletz M. 20 évi, Pantelia és Mia 16—15 évi sú­lyos börtönre ítéltettek. Sztaneszku mint ér­telmi bűnsegéd szintén bűnösnek mondatott ki, büntetésének kiszabása egyéb bűnügyei­nek elintézéséig függőben hagyatván. Nemes Nagy Pál rablási kísér­lete. Ugyane napon délután tárgyaltatott Ne­mes Nagy Pál kisteleki lakosnak egy bűn­ügye, melyben a tényálladék : rablási kísér­let. Az eset ismeretes Szeged és vidéke kö­zönsége előtt, s nem egyéb, mint a vasúti vonat postakocsijának 1868-dik évben a kis­teleki indóháznál történt megrohanása, mely azonban, mint tudjuk, sikertelen maradt, mi­után a kocsiőr ellenállása és lármája foly­tán a tettesek megfutottak. Ez esetben az a nevezetes , hogy a tet­tesek csupán kette­n voltak : Nemes Nagy Pál és Barát József nevű cimborája , ami nyilván tanúsítja e betyárok rendkívüli vak­merőségét. Barát József időközben elhalván , ez esetért maga N. Nagy Pál ült a vádlottak padján, s miután mindent beismert, a tárgya­lás csakhamar végetért , s vádlott rablási bűnkisérletben bűnösnek kimondatván , bün­tetése kiszabása utolsó bűnügye tárgyalása idejére tartatott fönn. Helybeli újdonságok­ ­ A holnap délelőtt 9 órakor kezdő rendkívüli közgyűlésre különösen fölhívjuk a bizottsági tag urak figyelmét. A napirend első és legfőbb tárgya: a p­ó­t­­tisztújítás lesz, vagyis a pénztári, adó­szedő- és számvevői hivataloknak a minisz­térium által jóváhagyott új szervezet alap­ján leendő betöltése. E választásokkal lesz kiegészítve Szeged város tisztikara. Ezenki- FŐVÁROSI TÁRGALEVÉL. (Tavaszi idő. Még mindig a kolera. December 6-én. Kirándulás Ó-Budára. Országház. A sze­gedi követek. Horn Ede. Benza Ida csuklámja. Téli idény.) Pest, dec. 6. 1873. Gyönyörű tavaszi időket élünk. Az urak­nak ura ez idén, úgy látszik, kifeledé a telet a naptárból. Az ibolyák újra virulnak , a fű kizöldül, madárdal megcsendül , az ég kide­rül, muffok, baschl­kok, téli kabátok sutba kerülnek és ismét járja a Margit sziget. A poéták rágyújtanak tavaszi csicsergéseikre, a „tramway“ a nagy közlekedés miatt haus­­sh­oz, a búza ára pedig baisse-re van kár­hoztatva, mert a zsinagóga (magyarul: börze) látogatói azt rebesgetik , hogy az idén, ha isten is úgy akarja , mint mi, még egy ara­tást tartunk. Szóval, új világrendszer állott be, amely­­lyel sokan megvannak elégedve, míg másokat csak egy kellemetlenség zavar, mely érzel­meiknek kedélyességre hangolt húrjait gyak­ran lepattantja.­­ A mondvacsinált kolera ugyanis még még mindig uralkodik , lekép hírlapokban, és magára öltve a kisértet fehér lepedőjét, mendemondák alakjában még min­dig rémíti a fővárosiakat, kik akár nyilvános helyeken, akár bizalmas baráti körben ke­ressenek menedéket előle, mindenütt ezt ve­szik a beszélgetés alaptárgyául. Ha valaki­nek eleredt az orra vére , vagy tyúkszeme fáj, avagy ha véletlenül kelletténél többet prüszszent, rámondják , hogy kolerás. — A pestiek Budán, a budaiak Pesten keresnek szórakozást s akik nincsenek mindig a mér­tékletesség és tisztaság páncéljával fölfegy­verkezve , bárhova menjenek is, mindenütt követi őket a mondák kísértete. Én is, mint sokan mások, megunva már a sok faggatásokat és unalmas explikációkat, elhatározom, hogy szabad óráimban a Pest közelében fekvő városok vagy faluk egyikébe teendő kirándulás által fogom kijátszani az ellenem irányzandó ilyféle megtámadások élét. Í­vül tárgyalás alá kerül még két igen fontos tárgy: a nyugdíj-alapszabály és a piaci h­e­ly p­é­n­zsz­e­d­é­s ügye, a dí­jakra , stb. vonatkozó bizottmányi jelentés alakjában. — Ez utóbbi kiválólag igényli a minden oldalú megvitatást, s azért óhajtandó, hogy tárgyalásánál különösen azon bizottsági tag urak, kik e téren bővebb tapasztalatok­kal bírnak, ne hiányozzanak.­­ A várból. A holnapi nyilvános tár­gyalásra, s általában ezutánra is, a közönség nagyobb kényelme végett, számozott ülő­helyek is lesznek a tanácsteremben be­rendezve, melyekre jegyek a hivatalos órák­ban a törvényszéki elnök- , jegyző- és iroda­vezető uraknál kaphatók. Figyelmeztetjük a közönséget e helyes intézkedésre. — A hol­napi nyilvános tárgyalásra csupa szegedi bűn­ügyek vannak kitűzve, s ezek közt — mint említők — Rózsa Sándornak három rab­lási esete, melyekben rajta kivü még V­e­­s­z­e­­­k­a Imre (szegedi lakos) van vádolva.­­ A színházból, Kiár József szombati jutalomjátékáról örömmel jegyezzük föl, hogy a jutalmazott szorgalma­s tehet­sége nemcsak a közönségnek, mely teljesen megtölte a színházat , hanem pályatársainak is bő elismerésével találkozott; így a zene­kartól tajtpipát és dohánykészletet, a karsze­­mélyzettül aranygyűrűt, Vizváriné asszonytól egy tárcát pénzzel , az olvasó egylet több tagjától szintén egy kis pénzösszeget kapott. Az elismerés ily szép jelei bizonyára csak fokozni fogják a derék karmester buzgalmát. — A legközelebb előadandó darabok a kö­vetkezők : Ma szerdán : „A gyermekorvos“ francia színmű. Csütörtökön : „Egy kis szí­vesség“ 1 fölv vígjáték és­­Szép Galathea“ Operette. Szombaton Aranyosiné jutal­mára : „A próféta* * színmű, operarészletek­kel. Erre jövő számunkban még visszatéren­­dünk.­ A helybeli torna­ egylet ala­kuló gyűléseiről szóló és hozzánk bekül­dött jegyzőkönyvek nyomán idejegye­zzük az alakulás alkalmával fölmerült jelentéke­nyebb mozzanatokat. Az egylet tornahelyi­­séggel nem bírván és ilyennek kibérlése­ és fölszerelésére kezdetben elegendő pénzerővel sem rendelkezvén, a gyűlés fölkérni hatá­rozta a városi hatóságot, hogy az egylet használatára a reáliskola tornahelyiségét időn­ként átengedné. E kérelmet az elnök veze­tése alatt négy tagból álló küldöttség adja át a polgármester úrnak.­­ Az egyletnél az alapító­ tagsági díj 30 írtban lett megállapítva. (Ennél azonban talán hasznosabb volna , ha a rendes tagsági díjak mennyiségét közöl­hetnénk, erről azonban a hozzánk beküldött iratban nincs említés.) — A tisztújítás ered­ménye egészben következő : Elnök: V­á­n­k­y József. Alelnök: Lévay Ferenc. Jegyző: Kovács István. Pénz­tárnok: Kutassi Jó E kirándulások cyclusát e napokban meg is kezdem, Ó-Budának adván az elsőséget. Ó-Budára megérkezve , nem akartam szemeimnek hinni, nem voltam képes fölfogni, hogy Buda-Pest közvetlen szomszédságában mikép lehet ily ronda sárfészek által a tisz­­tátlanság és rendetlenség kolera-szellemét ily kirívó színekben érvényre emelni; nem tudtam fölfogni, mikép lehet az, hogy a ko­lera, mit a tisztátlanság szüleményének m­on­danak, épen a tisztább városokban üti föl sátorfáit, míg Ó Budán , a magyar Augiász­­istállóban, egyetlenegyszer sem jelentkezett, ami ugyan nem baj, hanem valószínűleg onnan ered , hogy Ó-Budától még a kolera is fél. Csak miután egy barátnémhoz elju­tottam , csillapult le fölháborodásom , azaz úgy érzem magam , mint ki a naptöljöttét vizsgálva, lassan-lassan feledni kezdi az éj sötétségét. Szeretetreméltó társalkodónőm min­dent elkövetett, hogy a kolerahangulatból kivetkőztessen. Tény, hogy igen élvezetes délutánt töl­tök Ó-Budán és szerencsésen elfeledék kole­rát s koleraijesztőt, mint csapot, papot Cso­­konay Vitéz Mihály. Pestre visszatértemben nem láttam többé sem pöcegödröket, sem piszkos utcákat, sem szemétdombot; rózsaszínűnek láttam a lisztes­zsákot is. Egy omnibuszba plántáltam magam és szomszédjaimmal, kikről első pillanatra föl­ismertem, hogy az „ich géb, ich nemin“ val­lás követői, beszédbe elegyedtem. Szóba került Lónyay bukása is , és mi­dőn egy baloldali szomszédom arról kezdett kapacitálni, hogy tisztán csak Csernátony és a baloldal buktatta meg Lónyayt, eszembe jutott Phadrus egy meséje , s mivel a poli­tikai mesék most nagyon divatosak — a divat pedig a leghatalmasabb hódítószer — elmondom azt olvasóimnak is. Egy szép nyári délután három citrom úszott egy sebes folyam hullámain lefelé és egy véletlenül közéjük került lóhulladék-féle citromot is magukkal sodortak. Midőn a part­ról valaki azt kérdezi tőlük, hová úsznak oly sebesen ? fölveszi helyettük a lócitrom a szót, és nagy büszkén odasipii: „M­i citro­mok uszunk”” Vagyis, ha Lónyay lelépését zsef­­ellenőr: Nimsgern Antal. Torna­­tanítók: Szeés József és Kovács István okleveles tornatanitók. Szertárnok: Vánky György. Választmányi tagok: Ra­gályi Géza, Vadász József, Gulyás Ferenc, Schönbauer Gyula, Vass Mátyás, Kamocsay Imre , Szöglei Imre, Novák Béla , Gyalokai Mózes, Göncöl Jenő. — Megemlítjük még, hogy Vész Albert reális k. igazgató az egy­let tiszt. elnökévé választatott. Hymen. Városunkban sokakat fog érdekelni azon Pestről vett hírünk , hogy Nyilasai Ferenc ügyvéd , városunk szü­lötte, folyó ha 2­dikán jegyet váltott Való Mathild kisasszonynyal , dr. Való János nógrádmegyei földbirtokos leányával. — Az esküvő nemsokára következni fog , melyhez szívesen előlegezzük a legjobb kivánatokat. — A kecskeméti iparműkiál­­lításon helybéliek által nyert érmek és egyéb kitüntetések Bakay Nándor iparegy­leti elnökhöz megérkezvén, az ünnepélyes kiosztás, főispán úr ő méltósága jelenlété­ben, jövő vasárnap délelőtt 9 órakor, a városházi nagy­teremben fog megtörténni. Ugyanaz­nap esti 7 órakor barátságos lakoma lesz a Wagner-vendéglő emeleti éttermében. Ezen lakomára az aláírási ivek Mozgay Ká­roly , Kis Márton, Zombory Mihály és Pri­­váry Pál rendező uraknál vannak letéve. ..— Disznó-pörköl­ések. Fölhív­juk leginkább az alsóvárosi biztos figyelmét, s kérjük : tekintsen le úgy reggelenként alvégbe is egy­szer-másszor, és látni fogja azt, mit mi már régtől fogva borzadva szem­lélünk. Ez a disznó -pörzsö­lés.­­ Mi úgy tudjuk, hogy vagyonbiztonság tekinteté­ből semmi szín alatt sem engedhető meg ennek a házak közelében, sőt udvarokon való gyakorlása , már­pedig az alvégiek ezt ott cselekszik.­­ Valóban csodálatos dolog tehát, hogy emiatt még eddig tűzve­szély nem adta ott magát elő , miután az illető disznó­ölök sem az épületek közellé­­tére, sem pedig a szeles időkre tekintettel nincsenek. Azonban abból, hogy még eddig meg nem történt a szerencsétlenség , nem következik , hogy jövőre meg nem történ­hetik . — Jó lesz tehát azokat a tulmerész atyafiakat egy kis óvatosságra inteni , tán kényszeríteni is, hogy ne az épületek közelében, az udvarokon s házikertekben — piszkálgassák a tüzet. — Helyreigazítás. Múlt számunk színházi rovatában , a 5-dik bekezdés 10-dik sorában egy értelemzavaró sajtóhiba csúszott be : a „ba­rá­tsá­g­bó­l“ szó helyett „bu­taság­ból“ olvasandó , amint ez már az előzményből is világos. — Irodalom. Heckenaszt Gusz­táv kiadásában a következő nagybecsű és közérdekű művek jelentek meg , mikre kész­bukásnak lehet magyarázni, úgy Csernátony az említett lócitrom szerepét vinné. Másnap elmentem a képviselőházba, meg­tudandó, hogy állanak a kormány­változás akciói. Ott láttam a piros bársonyszékeken a régi ismert arcokat, csak amott a legszélső széket cserélte föl Szlávy, a magáéra pedig ifj. Zichy József grófot ültette. Ha már itt vagyok — gondolom — fölkeresem a kép­­viselőház padjain az általunk ismert arcokat és nem kis örömömre szolgált, hogy a sze­gedi képviselőket mind együtt találtam. A legelső padok egyikén ott ül a mi köztiszteletben álló ősz Horváth Mihályunk. Csöndesen, figyelve ül ott a történetíró, ő nem tartozik a szószátyárok közé, kik minden alkalmat fültövön ragadnak , hogy szólási viszketegüket kielégítsék; de annál­­inkább tudják az osztályülésekben , kit kül­dött a szegediek egy része a képviselőházba. Vele szemben a túloldalon ül Kállay Ödön, kiről mainap sem tudom, melyik párt­hoz tartozik. Szegeden mint véresszájú 48-as honbazafit ismertem, a „képviselők city- és lakjegyzékében“ pedig ott van : „Kállay Ödön balközépi.“ No de mindegy, akár szél, akár szellő, egy elvitázhatlan érdeme van : hogy hallgat. — Bizonyos , hogy nála ez arany, míg beszéde alig válnék be több­nek — tantusznál, így legjobban kibékít minket is, akik nem igyeztünk őt a honatyák közé juttatni. A harmadik szegedi képviselő... Kérem, ne tessék félbeszakítani,— igenis, „szegedi“ is, „képviselő“ is , s hogy mégis nem „szegedi , arról nem tehet. Balogh Jánost értem. Ott ül szerényen a jobboldal hátsó padjai egyikében, és mint eddigi föl­­szólalásai mutatják, nem fog azok közé tar­tozni , kik azért mennek a képviselőházba, hogy aranyat érdemeljenek. Szűzbeszédjét a torontálmegyei szegények fölsegélésére be­adott kérvény tárgyalásakor tartotta, de szólt azóta töbször is röviden a fővárosok rende­zéséről szóló törvényjavaslat tárgyalásainál. Higgadt, parlamentáris a szónok , aki bizony­­nyal a magyar parlament hasznavehető tag­jainak egyike leend. A baloldalon ülök között kicsiségénél­séggel hívjuk föl olvasóink figyelmét: 1. .Magyarország történelme“ Hor­váth M­i­h­á­l­y­­­ó 1. 5 és 6 ik kötet, az uj dolgozat második, tetemesen bővített kiadása. Koszorús történetírónk e két vaskos kötetben (az egyik 529, másik 658 nagy 8-adrétü lap) hazánk történetét Rudolf országlatának végétől (1604—1608) I. József országlatának végéig s Rákóczy Törökországba vándorlásig (1717.) tárgyalja. A két becses kötet ára 8 frt. — 2. „Községi kalauz.“ Irta Tóth Lajos köz- és v.­Ügyvéd. 2 ik jelentékenyen bővített kiadás. A terjedelmes mű vezérkönyvül van szánva község- és körjegyzők, község - birák, elöljárók és képviselők használatára, számos jegyzetekkel és gyakorlati iromány­példákkal ellátva, s mint ilyen a legbővebb tájékozást nyújtja a községi (városi) ügyek összes ágazataiban. A 784 lapra terjedő vas­tag kötet ára 4 frt. — 3. Történelmi könyvtár. II. füzet. (A magyar ifjúságnak ajánlva). E füzet Washington élet- s jellemrajzát tartalmazza. Irving, Banc­­fort és mások nyomán — dr. Lázár Gyulá­tól. Ára 40 kr. — 4. ,A magyar ipar­törvény s az iparüzlet bejelentése és en­gedélyezése, úgy az iparosok cégbejegyzése és Üzletkönyveik vezetése körüli gyakor­lati eljárás, iromány-példányokkal el­látva. Iparosok és hatóságok , használatára szerkesztő Szeniczey Gusztáv. Ára 90 kr. — 5. „A magyar korona területén fekvő összes vasútokon érvényes vasúti üzletsza­bályzat. Ára 50 kr. — 6. , A m­a­g­y­a r nemzeti irodalom története váz­latban.“ Felsőbb nép- és polg.­iskolák, nő­­növeldék és tanitóképezdék számára — irta Bzomnor Károly, ára 60 kr. — 7. „A g­ö­­rög irodalom története. Irta Köpesi Bánd. Ára 90 kr. Aigner Lajos kiadásából pedig a következő műveket vettük: 1. „Önmaga ellen.“. Regény 2 kötetben. Irta Prém József. Ára 2 fzt. — 2. „Irály-gyakorlati föladatok gyűjteménye.“ A középtano­­dák használatára. Dr. Wisseler Ernő után irta Lévay István. Ára 1 Irt. — 3. „Magyar nyelvkönyv“ feladatok­, kidolgozási és elemezési mintákkal, sat. Népiskolák számára készítette : Fischer Simon Ára 30 kr. — 4. „Magyar nyelvtan“ népiskolai hasz­nálatra. Irta Záray Ödön. Ára 30 kr. — 5. „Magyar-német nyelvkönyv“, nép­iskolák számára. Irta dr. Kilényi Móric. I. rész. Ára 30 kr. Nyilvános köszönet. Alantjegyzett bizottság kedves köteles­ségének tartja a szives közreműködőknek és pedig: Vizváriné asszonynak, Mozgay Mari Gombos Giza, Dozsay Ella kisasszonyoknak, úgyszintén Lévay Ferenc tanár, Abranovics fogva leginkább kiválik Horn Ede, ki egy beszédciklusának fonalában a következő mu­latságos citatioval remekelt: „Egy szikla árnyékában látom egy ko­csis árnyékát, ki egy kefe árnyékával tisz­títja egy kocsi árnyékát“, mit én rögtön ekép bátorkodtam variálni: „Egy pártnak árnyékában látom egy szónok árnyékát, ki egy beszéd árnyékával kisérti egy másik párt türelmének az árnyékát !“ — Ezt rög­tön el is szavaltam egy ismerősömnek , aki helyben is hagyta a travestációt egész az utoljáig, hanem ezt határozottan hibásnak mondá, amennyiben szerinte Horn nem a tü­relem árnyékát, hanem magát a valóságos an­gyali türelmet teszi próbára édes hazai nyel­vünk tönkresilányításával.­­ • • A nemzeti színház fénypontját még min­dig Benza Ida képezi. Az újságírók ugyan panaszkodnak , hogy hangja fátyolozott és gyakran kell küzdenie bizonyos csuklámmal. De én édes istenem,­­hogyne csuklanék, mi­kor annyian és annyiszor emlegetik. És ha valakinek olyan 18,000 frtos hang van a gégécskéjében, nem csuda, ha csikláma van, már pedig a csiklám és csuklám között csak egy betű különbség van. — Hanem azért valahányszor föllép , a színház mindannyi­szor zsúfolva van, és akik még nem hallot­ták, ugyancsak álmélkodnak ezüst csengésű hangján. Hej ! ezek az ezüst hangok bankókra fölváltva de szép sommát tesznek ki! Az újságok tele vannak hirdetésekkel a téli idényre. Kürtölik az épen most érkezett téli árucikkeket, a téli öltönyöktől kezdve, a flanell reklin keresztül, le egész a­­ fog’ piszkálóig (ez is téli cikk télen) , amik persze egytől-egyig mind alkalmasak kará­csonyi és újévi ajándékokul és ép most ér­keztek Páris és Londonból. Karneval url­ is beadta már látogatójegyét és ugyancsak­ ké­szülnek mindenfelé elfogadására. Egy szóval: hiában a tavaszi idő, a téli idény kezdődik, élvezni akarják a tél által nyújtandó élveze­teket és unisono zúg az egész világ : „Pénzt ! pénzt ! pénzt !“ G. M.

Next