Szegedi Híradó, 1891. április-június (33. évfolyam, 90-177. szám)
1891-04-02 / 90. szám
s előreláthatólag ezren és ezren fognak kitódulni péntek délután az osztrák-magyarállamvasút indóházához, hogy lelkesült éljenzéssel üdvözölhessék Szeged nagynevű vendégét. Jókai Mór az indóháztól egyenesen Keméndy Nándorné úrnő vendégszerető házához hajtat, melynek itt tartózkodása alatt vendége lesz. A költő péntek este lakásán marad s csak másnap fogja megtekinteni a várost. — A királyné Korfuban. Mint budapesti levelezőnk sürgönyzi: Erzsébet királyné — egy korfui távirat szerint — még Korfuban marad. — Személyi hír. Pálfy Viktor szenátor tegnap a délelőtti express-vonattal Budapestre utazott, hogy a honvédelmi minisztériumban, mint a tanács megbizottja, eljárjon a Szegeden emelendő honvéd hadbírósági épület s katonai fogház ismert ügyében. A szenátor április 5-én tér vissza a fővárosból. — Mária Valéria Bécsben. Fővárosi tudósítónk sürgönyzi egy bécsi távirat után, hogy Mária Valéria föherczegasszony férjével,Salvator föherczeggel együtt tegnap Bécsbe érkezett. — Emlékérem. Főgymnasiumnak önképző körének buziási Eisenstädter Róbert páratlan bőkezűséggel remekmivü ezüst és bronz emlékérmeket veretett, melyeknek egy-egy példánya a főgymnasiumban az év végén tartatni szokott záróünnepély alkalmakor fog ezentúl minden évben a legkiválóbb tanulóknak aszorgalom jutalmául adatni. A lelkes és áldozatkész tanügybarát ezen emlékérmekből, melyeknek méltatása és leírásával mai tárcza-közleményünk bővebben foglalkozik, öt évre terjedő menynyiséget vezetett s egyszersmind az éremnyomó készüléket is megszerezve, az önképzőkörnek adományozta. A kiváló műmeczénás arról is gondoskodott, hogy e gyönyörű miva s mint ilyen egész hazaszerte egyedül álló emlékéremnek egy bronzpéldánya a városi múzeumunknak éremgyüjteményét is gazdagítsa. — Hangverseny. Klasszikus zene fölséges, komoly hangjai töltötték be tegnap a Tisza-szálló dísztermét, melyben az idei farsangon át csupán tánczra hivó czigányzene dominált. A szegedi zenekedvelők egylete két évi szünetelés után ismét föltámasztotta az immár szunnyadozó zeneéletünket s rendezett olyan fényes sikerű hangversenyt, amilyen, túlzás nélkül elmondhatjuk, vidéki városban legnagyobb ritkaság. A nem nagyszámú, de distingvált közönség a műsornak összevágóan és szabályosan előadott számai után alig győzte tapsokban kifejezni azon valódi műélvezetet, melyben részesült. Dicsérettel kell megemlékeznünk a rendezőségről, mely a műsor összeállításánál teljesen mérlegelte azon tényezőket, melyek az ilyen hangversenynél szem előtt tartandók, t. i. , a laikus közönség ízlését és a műértők igényeit. A műsor első száma Szabady-Massanet «Hősi indulón-ja régóta ismert zenedarab, de mégis új volt előttünk ilyen teljes zenekar által előadva. Közreműködtek a zenekedvelők közül: Arató Frigyes, Boga Imre, S z o m m e r Endre és Daubrawszky Viktor tanárok, dr. Edvi Illés Zsigmond sándorfalvi orvos, Horczer Emil; a városi zenede növendékei közül: Temesváry Géza, Deutsch Arthur, K u r u c z Ferenez és Gyula, továbbá a 83. gyalogezred zenekarának negyven tagja. Szikora János, a katonai zenekar kiváló tehetségű karnagya vezette a taktust. A közönség nagy élvezettel hallgatta a «Hősi induló»-t, mely tudvalevőleg a török-magyar barátság idejében keletkezett s keleti török és magyar motívumai, mintegy jelezni kívánja a két nemzet ölelkezését. A második szám, melyet közkívánatra vettek fel, Händel örökszép dallamú Largo-ja volt; a hegedűszólót Daubrawszky Viktor zenedei tanár játszotta Szikora János karnagy harmonium-kísérete mellett. E művészi tökélylyel előadott játék után perczekig tartó tapsvihar zúgott föl. Az előbbi két számhoz méltán sorakozott a harmadik, Mendelsohn «H- moll Capricció»-ja, melyet zenekar-kísérettel Meák Gyula adott elő, aki dilettánstól ritkán tapasztalható szabatossággal és erővel uralkodott a darab technikai nehézségein, érvényre juttatva annak összes szépségeit. Magától értetődik, hogy a remekelő dilettánsnak bőven kijutott a tapsból. Talán indokolható is az a skepticzizmus, melylyel az utolsó számot Beethoven első szimfóniáját vártuk. Skepticzizmusunkat a legkellemesebb csalódás győzte le. A szegedi műkedvelők által még nem játszott magasztos zenéjű szimfónia előadása magasabb műigényeket is kielégítene. Fölötte szép volt a «Scherzo» üde és élénk előadása, szintén elvarázsolt, az «Andante»-nél pedig fényesen jutottak érvényre a szép és finom árnyalatok s ez a legeklatánsabb bizonyítéka annak, hogy a betanulás és a zenedarab előadása szakavatott kezekre volt bízva. Élénken sajnáljuk, hogy oly ritkán gyönyörködhetünk zenekedvelőink szép játékában, akik a tegnapi hangversenyen bebizonyították, hogy a legnehezebb és legmagasabb szárnyalású klasszikus zenedarabot is gyönyörködtetően tudják előadni. Vajda, a tegnap esti hangverseny sikere biztatásul szolgálna a zenekedvelők egyletének több hangversenyek rendezésére. — Kedves hit asszonyoknak, Pozsonyban egy női ipariskolai tanítónőket kiképző intézet van. Ezt az állami intézetet a közoktatásügyi kormány be fogja szüntetni, amint biztos forrásból értesülünk. Csáky Albin gróf kultuszminiszter az intézetben szükségelt gépeket, tan- és műeszközöket, több mint száz darabot, a szegedi nőiparegylet iskolájának fogja adományozni. A múzeum gyarapodása. A szegedi múzeum gyarapodni fog. Egyik budapesti tudósítónk arról értesít, hogy a nemzeti múzeum igazgatósága, a közoktatásügyi kormány fölhívása folytán, azon régészeti példányokból, amelyek a nemzeti múzeumban fölös számmal találhatók, egy nagyobb kollekcziót fog a szegedi városi múzeum számára ajándékul kiválasztani. — A szentesi basa sorsa. Bejárta a lapokat az a hir, hogy Sima Ferencz, a szentesi «városi párt» basáskodó főkolomposa, ki eddigi szép karrierjét pusztán személyes támadásokkal csinálta meg, miközben alaposan fölforgatta a derék magyar város csöndes békéjét. Legutóbb a szentesi kaszinó ellen intézett, erős támadásai folytán a kaszinóval konfliktusba keveredett, aminek vége aztán Sima részéről egy csomó «provokálás», a kaszinó részéről pedig az izgága kigolyózása lett. A «lovagias ügy» ezt a régen várt befejezését ez a szentesi távirat tudatja: «Sima Ferenczet, a «Szentesi Lap» szerkesztőjét, a kaszinó elleni durva támadásaiért a kaszinó választmánya ma délutáni ülésében ki golyózta.» — A püspök a katonáknak. Mint Temesvárról értesülünk, Dessewffy Sándor Csanádi püspök tegnap 50—50 forintot adott az ottani katona zenekarnak s egy batallion bakának, akik a föltámadási körmenetre kivonultak, a diszőrséget vezető tiszteket pedig fényes ebéddel vendégelte meg. — Nagyérdekű festmény. Említettük, hogy a nőiparegyesület a «Tisza-szálló» kistermében képkiállítást rendez, melynek megnyitására küldöttség fogja fölkérni Szegednek holnap ideérkező nagy vendégét, Jókai Mórt. A képkiállítás technikai rendezésével megbízott Kaczány Ödön jeles festőművész teljes buzgalommal végzi a képkiállitás rendezésének szép, de fáradságos munkáját s mindent elkövet, hogy minél becsesebb képeket lehessen kiállítani. Kifürkészte, hogy Szegeden kiknek birtokában van műbecscsel biró kép. Talált is néhány becses festményt, melyek közül különösen egy forradalmi kép keltette föl figyelmét. A világosi fegyverletétel egyik jelenetét ábrázolja ez a kép. Vörös sapkás honvédek könyezve állnak körül egy havas fejű őrnagyot, aki rámutat egy tépett zászlóra, mely ott hever az ágyán. Mintha csak azt akarná mondani az agg tiszt, hogy vegyék föl újra azt a zászlót, mely annyi diadalmas csatában lobogott előttük. A honvédek közül többen boszosan néznek Világos felé, egy öreg katona az öklével fenyegeti meg a távolság miatt kissé elmosódó világosi várat. Az alakok élethűen vannak ábrázolva ; a csoportosítás és a kivitel művészi kezekre vall. Ez a kép, mely az ötvenes évek elejéről származik s egy ismert főnemes festette, jelenleg egy szegedi orvos tulajdonát képezi. A képet azonban a doktor nem akarja átengedni a kiállítás számára, mert nem hajlandó azt a szobája faláról leakasztani semmi körülmények között. Megjegyezzük, hogy a kép festője életben van. — A szatymazi orvosi állás. Nem kevesebb, mint hat orvos versenyez most a szatymazi kerületi orvosi állásért, amire húsvétkor járt le a pályázati határidő. Pályáztak : dr. Fái Márk mosonytétényi, dr. Filkora János budapesti, dr. Grünwald Adolf (Ung megye) sztrajnyai, dr. Schwartz Jakab mindszenti, dr. Titte Imre (Beregh megye) szolyvai, dr. Kis Gábor baranya-vörösmarti orvos. A pályázók közül már legközelebb kinevezi az uj szatymazi orvost a főispán, aki ezt a jogát tudtunkkal még nem engedte át a tanácsnak, melyet a laptárs tegnap kegyetlenül lekritizált azon mulasztásáért, hogy ezt az üres orvosi állást még most sem töltötte be. — A dalárda Jókai előtt. Koszorús Írónkat Szegedre érkeztekor, holnap délután 5 órakor a szegedi dalárda egy küldöttsége is fogadni fogja a perronon. A dalárokat, kik tudvalevőleg egyenesen Jókai megtisztelő kívánságára fognak a szombati estélyen énekeim, László Gyula tanácsos, a dalkör elnöke vezeti. Ugyanaz a küldöttség másnap d. e. i1—12 óra közt tisztelegni is fog Jókainál s megköszöni neki azt a kitüntetést, hogy felolvasó-estéjén hallani óhajtotta a szegedi dalárdát is. SZEGEDI híradó, Csütörtök, 1891. április 2.