Szegedi Híradó, 1891. október-december (33. évfolyam, 258-335. szám)
1891-11-22 / 303. szám
6. SZEGEDI híradó. Vasárnap, 1801. november 22. 1 e tieg el lett tiltva, részint a körtöltés biztonsága, részint szépészeti és közegészségügyi tekintetekből a belterületen, a körtöltésen belül, a kigödrözés. Ez a szabályrendelet azonban annyira feledésbe ment, hogy maga a hatóság sem tudott semmit róla s a felköltésekhez mindig a belterületen ásatott földet. Egyik bizottsági tag már korában indítványozta, hogy alkosson a város ezen kigödrözések eltiltására szabályrendeletet. A közgyűlés véleményre kiadta az ügyet a jogügyi bizottságnak, mely aztán tegnapi ülésében szerencsésen rájött, hogy ilyen szabályrendelet már egy évtized óta van, csak végrehajtani felejtették el. Most a tanács dolga lesz az érvényes és nagyon helyes szabályrendelet végrehajtása. Kinevezés: Szépfalvi Ignácz, a szegedi kir. pénzügyigazgatóság II. oszt. számtisztjét, a turdosini sóhivatalhoz tárnokká nevezte ki a pénzügyminiszter. — A színházak tűzbiztonsága. A belügyi kormány egy csapással akarja megoldani a színházak tűzbiztonságának kérdését. Rendeletileg fogja kötelezni az egyes városokat, hogy miféle óvintézkedéseket tartoznak teljesíteni a színházak tűzbiztonsága érdekében. Egy idő óta hál’ istennek szünetelnek ugyan a színházi tűzveszélyek, azonban a belügyminiszter azt tapasztalta, hogy most is a legtöbb magyar színházban csak véletlen szerencse, hogy katasztrófák ki nem ütnek, mert legtöbb csarnokában Tháliának a legelemibb óvóintézkedések sincsenek megtéve a színházi publikum s társulat életének biztosítására. Ez a sajnos körülmény kényszeríti a minisztériumot, hogy rendeletileg szabályozza, minden színházas város legalább is mily fokú óvintézkedéseket köteles tenni a színháza tűzbiztonságáért. A rendelet kibocsátása előtt a minisztérium most minden egyes színházra vonatkozó tűzbiztonsági intézkedésekről jelentést kíván a városoktól. Szeged város közönsége tegnap kapott fölhívást, hogy sürgősen tudassa, mily lábon áll a szegedi színház tűzbiztonsága. — Végtisztesség. Id. Molnár Antalt, az árvíz előtti Szeged egyik legtekintélyesebb iparosát tegnap délután temették el a vadász-utcza 3. számú házból nagyszámú közönség részvétele mellett. Az egyházi szertartást Ivánkovits János esperes apátplébános végezte fényes segédlettel. A temetésen megjelent Szeged iparos közönsége, lobogó alatt kivonult az ipartestület, a temetkezési egylet stb. A temetésen megjelent Rainer József főkapitány is. — Tanyai gazdák kérelme. Dobó Sándor és társai a tanyai gazdák érdekében egy fontos engedményt kértek a várostól. Azt, hogy tavaszig az összes legelőket birka-legeltetésre is használhassák. Ezt akérelmet tegnap tárgyalta a gazdasz é , s még jövő tavaszig bezárólag teljesitendőnek is találta. Azontúl tilos lesz ez a legeltetés, mert a birkák összeverik s lekoppasztják tavaszig a marhák előtt a legelőt. — Elhelyezett vasúti tisztviselők. A magyar kir. államvasutak tisztviselői karából, mint már irtuk, huszonhét tisztviselő helyeztetett el, közülök 22 Budapestre, 5 pedig Miskolczra. Helyükbe természetesen új erők jönnek s amint halljuk, a tisztviselői kar személyzete meg fog szaporíttatni. Az áthelyezett tisztviselők névsora a következő : Szikla Géza főmérnök, Ungár Samu főmérnök, Záborszky Kálmán mérnök, Faragó N. főhivatalnok, Frum István hivatalnok, Marsovszky László ellenőr, Szecseszkul Leo számtiszt, Holl Lajos hivatalnok, Viola Flóris mérnök, Máté Károly, Rácz Imre, Legát Gusztáv, Hisnyai József, Tanay Gyula, Apafi Móricz, Hilf Kálmán, Fodor István, Goes Imre, Strazsik Andor hv., Kööller Ferencz dr., Varga József, Brandenburg Károly. " Az iparos-ifjak önképző-köre tegnap tartotta rendes választmányi ülését", melyen Ivánkovits János egyleti elnök, országgyűlési képviselő elnökölt. Tárgy : az egyleti könyvtár rendezése és az uj alapszabályok fölterjesztése. Elismeréssel kell megemlékeznünk arról is, hogy a könyvtár 1. évben mintegy 500 frt értékű könyveket szerzett be s igy 1250 frt értékű könyvtár áll az ifjúság használatára. Az ülés végeztével Ivánkovits János egyleti elnök, orsz. képviselő kiosztotta a nagyváradi munkakiállítás díszokleveleit s jutalmát. Sziráki János, az európaszerte híres bicskás arany oklevél és egy 10 frankos arany, Kónya György lakatos arany oklevél és 10 frankos arany, Vichnelek József reszelővágó arany oklevél és 3 ezüst forint. Faragó János czimfestő ezüst oklevél és 3 ezüst forint, Schreiber Sándor harisnyaszövő ezüst oklevél, Farkas Sándor csizmadia bronz oklevél és 2 ezüst forint, végül Kovács János czipész egy ezüst oklevelet kapott. Az érdemek kiosztása után elnök Ivánkovits János emelkedettebb szellemű beszédet tartott az ifjaknak, melyben buzdította őket a hazai ipar fölvirágoztatására. A jelenvolt iparos-ifjak elnököt zajosan megéljenezték. — Eljegyzés. Sáry János jónevü szegedi hentes-mester kedves leányát, Juliskát tegnap eljegyezte Katona Antal szegedi mészáros. — Szeged megyeszékhely. Sorba járja, mindenféle diadallal, a vármegyét azon eszme, melyért a «Szegedi Híradó» régóta küzd, s mely legutóbb Tápé község dekrétumában formális kifejezést is nyert, sőt követelményként áll ma már Csongrád vármegye előtt, — hogy tudniillik a megye székhelye Szentesről Szegedre helyeztessék át. A kis Tápé által a mi jelszavunk alatt kibontott zászló alá eddig több tekintélyes községe csatlakozott a vármegyének. Tápé köriratát, melyben a megyeszékhely áthelyezését sürgeti, eddig magáévá tette Horgos, Dorosma város, tegnap pedig mint örömmel értesülünk, új község, Csany is belépett az áthelyezést követelők sorába. Mint ugyanis levelezőnk jelenti Csany község képviselőtestülete tegnap majdnem teljes számban megjelenve egyhangúlag nagy lelkesedés mellett hozzájárult Tápé község azon határozatához, hogy a megye székhelye Szegedre áthelyeztessék. Minden jel arra mutat, hogy a vármegye, talán Szentest kivéve egyhangúlag be fog kívánkozni Szegedre. — Tánczmulatság. A szegedi önképző iparos-ifjak tegnap este tartották sikerült tánczvigalmukat a Vár utczai saját helyiségükben, mondanunk sem kell, hogy az estély, mind anyagi, mint erkölcsi tekintetben kitűnően sikerült. A jelen volt ifjúság lankadatlan jó kedvvel s buzgalommal járta hajnal hasadtáig az igazi parázs-csárdást. A négyeseket 80 pár tánczolta. Jelen voltak: Seth Mariska, Katona Róza, Pap Amália, Tézsla Rozika, Ádók nővérek, Mills Mariska, Görög Juliska, Molnár Karolina, Szántó nővérek, Szilágyi Mariska, Rózsa Nina, Klement Klára, Echinger Katicza, Kiss Viktória, Korpásy Juliska, Balog Mariska, Zsömböri Janka, Schmerlik Rozika, Török Rozika, Kiss nővérek, Gruber Juliska, Orovetz Jozefa, Láng Teréz, Kiss Teréz. Asszonyok: Benkócziné, Kabókné, Ádókné, özv. Lethné, Katonáné, Szilágyiné, Kissné. — Erdőből legelő. A szegedi erdők a üzemtervét, mint már írtuk, most hagytaj jóvá a földraivelési miniszter. Ezen ütemterv folytán a város eddig parlagon hevert 2196 hold erdőterületet legelőnek értékesíthet. Ez a terület mintegy 12 kisebb darabból áll s a gazdaszék tegnapi ülésén hasznosítása fölött úgy határozott, hogy darabonkint külön-külön bérbe adja; ha ki nem bérlik, a közlegelőhöz csatolják ezeket az «öreg erdők»-et. — Az orrok veszedelme. A Neue Freie Pressének azt táviratozzák Lembergből, hogy ott október eleje óta nem kevesebb, mint 30 ezer embert keresett föl az influenza. Ez a kellemetlen betegség egyébként Berlinben is grasszál s a járvány számos betegnél tüdőgyulladással együtt jelentkezik. Emlékeztetjük olvasóinkat, hogy két évvel ezelőtt ugyancsak Lembergén keresztül indult gonosz körútjára az influenza. Szegeden idáig még a járvány nem lépett föl, de már az első vészhírre nyakig begombolkozva járnak s töméntelen vörös bort fogyasztanak a megfélemedett emberek. — Pályázat jogászoknak. A szegedi jogász-egylet a szegedi ügyvédi kamaránál bejegyzett ügyvédjelölte és az annak területén levő bíróságoknál alkalmazott joggyakornokok részére, következő két kérdés kidolgozására hirdet pályázatot. 1. Minő hatással van a külföldön elrendelt csőd a közadósnak Magyarországban levő ingó és ingatlan vagyonára. 2. Ha valaki saját biztosított vagyonát több személy közreműködése mellett vagy felgyújtatja, elégeti, miként minősül a cselekmény a tulajdonos, a tettestárs, a felbujtó és bűnsegéddel szemben és mily beszámítás alá vehető külön-külön vonatkozásban. A pályaművek jeligével ellátott zárt borítékban az egyleti titkárnál 1892. január végéig nyújtandók be. A pályadij a szegedi ügyvédi kamara által felajánlott összegből egyenkint 50—50 írtban állapíttatott meg. Díjazásra azonban csak absolut értékű mű tarthat igényt. A használt források az illető helyeken pontos hivatkozással megjelölendők. A pályaművek 30 nap alatt fognak az alakított bíráló bizottság által megbíráltatni. — Sport. Az ilyen polgárvárosban, a minő Szeged, ritka dologként említhetjük föl a sport szeretetét. Túl vagyunk már azon, hogy minden testedző gyakorlatot ne úgy üdvözöljünk, mint egy igen szükséges és hasznos eszközét a társadalmi kifejlődésnek. A legszebb sport, mert a testi ügyesség mellett a szem s a lélekjelenlét erejét is növeli a vívás. Örömmel jelenthetjük, hogy az ősz elején újból megalakult szegedi vivóklub aTisza-szálló nagytermében estéről-estére találkozója a szegedi fiatalságnak és hogy a buzgó ifjúság Szecseszkul Leo művezetése és Baráth Kálmán honvédkapitány támogatása mellett feltűnő nagy haladást tett. Ezt azért is örvendetes jelenségként emeljük ki, mert tudvalevő, hogy a sportnak éppen ezen a terén Szegeden az előbbi időkben nagy közöny mutatkozott. A klub életében most az a sajnos esemény merült föl, hogy a művezető, aki államvasúti üzletvezetőségi tisztviselő, áthelyeztetett Bpestre. Nehogy azonban e miatt valamelyes fönnakadás történjék, a klub tagjai egy folyamodást nyújtanak be Baross kereskedelmi miniszterhez, amelyben Szecseszkal Leónak Szegeden hagyását fogják kérni. Remélik, hogy Baross nem utasítja vissza ezt a folyamodást. — Békés megye a közegészségért. Szeged város törvényhatósága tegnap pártolás végett egy helyes czélzatú föliratot kapott a szomszéd Békés megye közönségétől. A fölirat a belügyminiszterhez menne s azt kéri, hogy a miniszter «közegészségügyi mérnöki hivatal» czimmel egy külön műszaki osztályt állítson föl. Az Alföld közegészségügyi kérdése jó ivóvízzel, tehát mentül több ártézi kút fúrásával oldható csak meg helyesen; ezek a kutak azonban oly költségesek a csekély konkurrenczia miatt, hogy fúrásukra csak vagyonos kör.