Szegedi Kis Ujság, 1946. október-december (1. évfolyam, 159-234. szám)
1946-10-04 / 162. szám
1946. oVbtK M. SZEGfibl KISÚJSAG Ép ülő híd ... November 7-én megindul a vasúti forgalom az algyői hídon Két méterrel a víz fölé emelték már a középső hídroncsot Látogatás a hídépitők között látogatás a naepitők. Kozok A hŰTősen szikrázó októberi napsütésben csillog az épülő algyői híd pirossá tarkázott, hatalmas vasváza, mint valami óriás-ékszer. A mélységben fodrozó, szőke folyó nyakát öleli át, mint valami vaskapocs, amely még nem találkozott egy hatalmas szorításban... A középső része ugyanis ott csüng még a levegőben, két méterrel a folyó alacsony szintje felett s magasba nyúló, impozáns vasbetonoszlopok támogatják, 137 az a kép, amely megkapó erővel ragadja meg a szemlélő lelkét s fantáziáját, amikor megérkezik a híd építéshez. Mindenütt kopácsolás, gépi fűrészelés és forrasztás hangmoraja zeng, a munka ütemes, életteli szimfóniája. Itt a hídhoz vezető feljárót kövezik s az aszfaltozás ismert illata leng a levegőben, amott a gőzfűrész dolgozik a tartóoszlopokon, amelyek a híd szereléséhez szükségesek, távolabb forrasztanak és szegecselnek folytja a magasban, a híd felső végénél kint van a vízből... Tizennégy hónappal ezelőtt kezdték el az algyői híd építését Az építkezés története szinte hősköltemény...Az első hónapokban anyaghiánnyal küzdve, a legnagyobb erőfeszítésekkel indították meg a hídépítési munka előkészületeit, tartóoszlopokhoz szükséges faanyagot is a közelben lévő, árterületi fákból kellett kitermelni. S ma mégis 150 méternyi teljesen kész hídrészlet áll az innenső, 200 méternyi pedist a túlsó oldalon. A bekötő részt pedig, amit a folyó mélyéről emelnek ki már 17 méter magasságba emelték. Hat betonoszlopra épített hydralikus emelőszerkezet dolgozik a hídroncs kiemelésén. A hat betonoszlop mindegyikében 14-14 vascső áll, ez képezi a 10 méteres oszlopok alapvázát. Gigászi sulival kellett itt megbirkóznia a hídemlési technika fejlettségének. A hídszerkezet ugyanis 900 tonna húzóerővel szakadt ki az iszapból! Maga a hídrész 500 tonnányi súlyú és 24 méter magasságba kell felemelni. Ha erről szemléltető képet akarunk nyújtani, le kell írnunk, hogy ez annyit jelent, mint itt emelete Dre Pálfy György főispán és zottan Géla mérnök, a folyammérnöki hivatal vezetőjének társaságában látogatják meg csütörtökön délben a hídépítést.A főispán érdeklődött a munka hallása és a munkások kívánságai felé A munka haladásával kapcsolatosan megtudtuk, hogy a hídnak novenber 7-éig teljesen készen kell lenne. Akkor akarják naiv ünnepségek eözött felavatni, akkor indul meg rajta keresztül a vasúti és gyalog, valamint a járműforgalom.« — A középső rész kiemelésével r»l-'rdot teremtettünk, — mondja büszkéna munkálatok egyik vezetője — Országtos rekordot ám, mert 10 óra alatt 3 méterrel húzunk feljebb, a hídalkatrészt! Az innenső ívrész végén, lent, a folyó felett hűvös, október szél szaladgál. Innen nézzük a kiemelés munkálatait Egyszerre „csak“ 20 centim Bmétert tudnak emelni a hatalmas, ötszáztonnás hídrészen, a további emelést mindig előkészületi munka előzi szag. Türelmi munka ez, de diadalmas és csodálatos munka! Tulajdonképpen négy nap alatt emelték ki 17 méter magasra a gigászi vasalkotmányt. Első nap amikor az iszappal birkóztak 60 centiméterre, második nap három méterrel, harmadik nap már nyolc méterrel emelték magasba a híddarabot. A jövő hét végén már a helyén lesz! — mondja kísérőnk. Mindnyájunk tekintete a hídroncs „sebes“ végét simogatja. Egy 25 méteres darab hiányzik még a hídból, ez oldalra zuhant s ott fekszik a folyó mélyén, használhatatlanul. Ehhelyett új hídrész vasvázát gyártja az állami gépgyár. Ez azonban csak tavaszra lesz kész. Addig ez provizórikus bekötőrészt kell építeni s így indulhat meg a fortalom november elején. Gerő minisztert várják Nagy készülődés vibrál a levlben. Budapestről megérkezett a kiemelést végző Olasz Rezső és Szécsi Endre a hídépítés cégfőnöke, hogy megtekintse a munkálatokat. Mert péntekre várják Gerő Ernő közlekedési minisztert. Még az éjjel beindítják újra az emelőkészüléket, hogy a miniszter láthassa, hogyan emelkedik ki az alTÓi híd... A munkálatokat a MÁV rezéről Angyal Andor mérnök, a vállalat részéről pedig Bonta József építész vezeti A főispán érdeklődik a munkások helyzete felől. Jelenleg 400 főnyi munkáscsoport dolgozik a hídépítésnél. Ezek legnagyobb része vasmunkás, de dolgoznak itt famunkások és főkőművesek is. Az egyik munkás őszintén elmondja, hogy mházat, fehérnemű és cipő dolgában nagyon rosszul állnak. Társadalmi akcióval kellene segíteni rajtuk. A budapesti Szabadság-híd befejezésekor is a társadalom megbecsülését jelképezte a legjobb munkások megajándékozása, kitüntetése. A szegedi társadalmi egyesületeknek, különféle segítő szerveknek most elsőrendű feladatuk, hogy a november 7- iki hídavatási ünnepséget ilyen kedves, emberszeretettel áthatott társadalmi eseménnyé változtassák! — Sokat éheztünk és fáztunk, nyáron pedig a nagy hőségben a bőr sebekké égett fel rajtunk, amíg a hídon dolgoztunk, — mondja a főispánnak egy munkás, csöndesen és szinte csak regisztráló hanghordozással, mint aki természetes dolgot mesél... Pedig hősköltemény az,, amelynek sorait idézi... A földszinti kenyértől az új kenyérig ... Végül megtekintjük a konyhát is, ahol éppen kész az ebéd. Négyszáz ember részére főznek itt naponta kétszer, illetőleg nappal és éjjel. Mert két „schicht“-ben dolgoznak : munkások. Van aki déli 12 órakor, van aki éjfélkor ebédel... Reggeli: 140 fillér, ebéd: 90 fillér, vacsora: 60 fillér, éjszakai ebéd: 80 fillér. A munkások önellátásra rendezkedtek be, amióta forintunk van s az ellátásuk azóta rendes. Nagy bográcsban fő a marhapörkölt s egy hatalmas üstben ízletes, finom burgonyafőzelék. Ez az ebéd. S melléje illatos, frissen kisült, finom házikenyér. — Nem mindig etünk ám ilyen jót. — Jegyzi meg a bennünket kísérő munkás. — Volt idő, hogy ha leejtettük a földre a kenyerünket, tévedésből iszapot vettünk föl helyette, vagy agyaggöröngyöt... Az infláció idején nagyon nehéz volt az élelmezés! Elbúcsúztunk az újjáéledő magyar élet szimbólumától ,az algyői hídtól, amelynek pirosra miniumozott, csíkokkal tarkálló, egyelőre még megszakított, de nemsokára, alig négy hét múlva már összekapcsolódó íve diadalmasan ragyogott a koraőszi napsütésben. Mint valami hatalmas, értékes ékszer, mint a magyar alkotni tudás, élniakarás csodálatos záloga... Csányi Piroska. • 5.558.000 forint nyeremény kisorsolása kezdődik az osztálysorsjáték HIDELUTÍH kezdődő 1. húzási napján. Még kapható sorsjegy 91 Kormányfejlüsééset kér a szergedi egyetem kutatóintézetei számára Dr. Balogh latván Államtitkár minisztertanára elé viasl az egyetem kérését kite. Az egyetem kórtani, vagy gyógyszertani intézetének például évente összesen 1—8000 pengő állott rendelkezésére. Ezzel szemben a jelenlegi kutatások alapját kizárólag az intézetek átalánya képezi, ami azonban csak részben fordítható valóban kutatások céljára, mert ebből kell fedezni az intézetben folyó oktatások költségeit is. A mostani átalány a Gyógyszertani Intézetben például összesen évi 2000 forintot jelent! Ez az összeg semmiféle, még a legszerényebb igényű kutatáshoz sem elégséges! Hogy csak egy kis viszonylagos számadást állítsunk fel:" a laboratóriumi üvegneműek szorzószáma az 1938-as pengőértékhez viszonyítva 4,15 forint! Ezzel szemben áll a múltbeli 7—8.000 forintos támogatás! A kutatási alap, amely a múltban egészen különleges kedvező lehetőségeket teremtett a szegedi egyetemen folytatott orvosi és természettudományi kutatásoknak a Rockefeller-alapítvány támogatásával indult meg. Ezt fokozatosan átvette a magyar állam és a háború előtti években már teljesen a magyar kormány folyósította. Az állam ugyanis kötelezettséget vállalt annak idején a Rockefeller-alapítványnyal szemben és az alapítvány Magyarországgal szembeni további magatartását minden bizonnyal befolyásolja majd, hogy a magyar állam, miennyiben tesz eleget e kötelnyebb és néha 8—10 000 pengőt is Mességének. A Rockefeller alapít iszege'd? egyetem' inHorai dr. Tóth László professzor emlékiratot nyújtott át dr. Balogh István miniszterelnökségi államtitkárnak legutóbbi szegedi tartózkodása alkalmából. Az emlékiratban az egyetem annak a sérelmes költségelőirányzatnak megváltoztatását kéri a kormánytól, amelyet a tudományos kutatás támogatására biztosítottak az 1946—47 költségvetési évre. Az emlékirat elmondja, hogy a szegedi tudományegyetemen az elmúlt évtizedekben folytatott orvostudományi és kémiai kutatások világviszonylatban is elismerést vívtak ki, így a kutatások további fenntartása, reorganizációja és ápolása nemcsak szegedi, de országos kultúrérdek. A múltban a szegedi egyetem kutató intézetei úgynevezett intézeti átalány kaptak, ami évente és intézetenként 2.500 pengőt tett ki. Mindazok az orvos és természettudományi intézetek, ahol rendszeres, tervszerű és folyamatos kutatások folytak, ezenfelül még kutatási segélyben is részesültel. Természetesen Szent-Györgyi Albert, a Nobel díjas tudós szegedi intézete, ahonnan elindult a világhírnév felé az átlagosnál nagyobb kutatási segélyben részesült, de a többi kutatóintézetekis évente 2—3090 pengőt kaptak ezena címen. Mindezen felül még az úgynevezett felszerelési átalányban is részesültek az intézetek időnként. Ez az összeg volt a legjelentéke BAROSS’ ÉTTEREMBEN Péntek este: * Szombat este: Halászlén taróscsusza« | Kolozavári rakottkánoszta. Hétfőn szernap — Gazsi cigányprimás látszik. * tvány minden valószínűség szerint ismét érdeklődni fog a magyar tudományos élet iránt és jó benyomást tenne rá, ha a kormány értesíthetné, hogy ismét felveszi a kapcsolatot és teljesíti a múltban vállalt kötelezettségét A memorandum felhívja még a kormány figyelmét a szegedi kutatóintézetek különlegesen kedvezőtlen állapotára, a háborús károkra, a gázszolgáltatás hiányára és egyéb hiányosságokra, amelyek akadályozzák a kutató munka felvételét Hiányzanak a külföldi tudományos szaklapok is, amelyek a budapesti intézményeknek már rendelkezésére állanak. A szegedi egyetem eddig csupán egy svájci segélyakció folytán jutott tudományos irodalomhoz. Most a legszükségesebb tudományos szaklapokat meg kellene vásárolni ezek azonban igen drágák és a szűkreszabott átalányból nem telik rá . . . A memorandumot a szegedi egyetem három európaszerte elismert kiválósága; Jancsó Miklós, Kanyó Béla és Ivánovics György profesorszorók írták alá, dr. Balogh István államtitkár legközelebb a minisztertanács elé terjeszti. Csökkentették az egészségügyi védőnők hzbát Szegeden és a tanyavilágban Az egészségügyi költségvetés alacsony színvonala miatt ott szorít egyet a nadrágszijjon az egészségügyi kormányzat, ahol tud... Tgy Szegeden 25-ről 14-re csökkentette az egészségügyi védőnők számát. Sajnálatos a dologban az, hogy ez epen akkor történik, amikor a tüdővész és a venereás megbetegedések soha sem tapasztalt mértékben növekednek a háborúval vele járó egészségügyi leromlás miatt. A szegedi egészségügyi védőnők eddig is szinte emberfeletti erőfeszítést végeztek, hogy munkájukat becsületesen ellássák. A csökkentett létszámmal azonban ez képtelenség. Dr. Viola György tisztifőorvos, Tifrich Magda vezető védőnő és Angyal Mária, a tanyai egészségvéde- lem kitűnő ismerője társaságában nyilatkozott előttünk arról, hogy milyen leküzdhetetlen akadályok tornyosulnak a létszámcsökkentéssel a szegedi egészségvédelem elé. A tanyán megmarad a hét egészségvédelmi körzet egy-egy védőnő vezetése alatt, a városban azonban katasztrófális helyzet áll elő. A városban eddig ugyanis 18 védőnő dolgozott s most csupán hitnek kell ellátnia a szolgálatot. Minden védőnőre legaliább 800—900 család látogatása esik, ami annyit jelent, hogy havonta legkevesebb 500 családot kell meglátogatniok. A védőnőknek adminisztrációs dolguk van , így az ünnepnapokat is kivéve, összesen 17 napjuk van a látogatások elvégzésére. Naponta viszont maximum 15 családot lehet lelátogatni s így könnyen kiszámítható, hogy 900 Családos körzet esetén minden négy hónapban jutnak el ugyanahhoz a családhoz . . . Újabb című millá írol Mr seitéiyt kaptunk az UNRRA-tól Budapest, október5. Mr. Sommer az ITNRRA magyarországi főmegbízottja táviratot kapott La Guardia vezérigazgatótól, amelyben értesítette, hogy a Magyarországnak juttatandó segély egy millió dollárra felemelte, dr. Sommer Bárányos közellátási és Molnár Erik népjóléti miniszterrel megbeszéléseket folytatott annak megállapítására, mire használják fel az ifjabb egy rniHin■nmaBHBBBHBBnBOBMBlíHHRh mennyiségben Bem tábornok (Baka)i utca 10. sz. Nagy állomás közelében. 116