Szegedi Napló, 1995. július (1. évfolyam, 42-67. szám)

1995-07-01 / 42. szám

Új mammográf a kórházban Kevesebb ágy Ú­j, korszerű mammográfot ad­tak át tegnap a szegedi városi kórház röntgenosztályán. A 90 szá­zalékos diagnosztikai biztonsággal, tehát nagyon hatékonyan műkö­dő műszer csatasorba állítása rendkívül időszerű volt az emlő­rák-prevenció érdekében, mert or­szágosan egyre magasabb az ilyen jellegű daganatos megbetegedés­ben szenvedő nők aránya - hang­zott el azon a sajtótájékoztatón, amit a Semmelweis-napi ünnep­ség kapcsán tartottak a kórház­ban. Az ünnepélyes átadás előtt szó esett arról is, az intézmény miként igyekszik lehetőségei határán be­lül minél kisebb költséggel meg­oldani gyógyító feladatait. Dr. Hampel György orvos-igazgató el­mondotta: a szegedi kórház sem vonhatja ki magát abból az éssze­rűsítési folyamatból, amely az egészségügy területén egyebek közt az ágylétszám csökkentésével jár. Az orszában harmincezer ágyat tervez­nek a különböző kórházakban meg­­szüntetni, az első lépcsőben öt­nyolcezer­­ átprofitozására kerül sor. A szegedi városi kórházban 70 ágy helyett 50 lesz a szülészeten, a fertőző­ részlegen pedig tízzel keve­sebb, mint jelenleg. Ugyanakkor megalakul az ápolási osztály, kezdet­ben mintegy 25 ággyal. Ismertették tegnap a Semmelweis-nap alkalmá­ból kitüntetettek névsorát is.Szauer Jánosné miniszteri dicséretet kapott, Posonyi Ignác díjban dr. Szabó Re­zső címzetes egyetemi docens része­sült. Igazgatói dicséretet kapott dr. Nárai György osztályvezető főorvos, dr. Dóró Géza főorvos, dr. Szenohradszky Pálné, Csányi Jenő­­né, Antal Józsefné, Hegedűs Bélá­­né, Szabó Lászlóné, Turcsányi Ist­­vánné, Mihály Mária és dr. Tóth Istvánné. F. Cs. (Fotó: Robert Canon) A Szegeden működő Cserepes sori „KGST-piac” az ország el­ső három legnagyobb vására k közé tartozik. Sokféleképpen nevezik, hívják a Balkán kapujának, török placcnak, a jugók menedékhelyé­nek, a románok aranybányájá­nak... Naponta átlagosan 20 ezer vásárló fordul meg a 40 ezer négy­zetméternyi területen. Sokszor ne­héz eldönteni, ki a vevő, illetve el­adó, hiszen például, amint az ara­diak elpasszolják cipőkkészletüket, felkeresik orosz sorstestvéreiket, és olcsón veszik tőlük a Zsiguli­­alkatrészeket. Dél-kelet-Európa népeinek szegénysége miatt óriá­si a forgalma a Cserepes sornak. Csak ízelítőül a felhozatalból: a magyar üzletekhez képest szinte mindent fele áron lehet kapni, a románok a zoknit 40, férfialsót 70, ágyneműt 600-700, a cipőt ezer, a lengyelek a szabadidőruhát 1200-1500, az átmeneti kabátot 1800-2000, az oroszok az elektro­mos húsdarálót 1800, a szivattyút 4 ezer forintért kínálják. Vala­mennyi külföldi négyzetméteren­ként 150 forintot fizet azért a he­lyért, ahol cókmókjait kiteríti. A helypénzekből a piac napi bevéte­le eléri a 150 ezer forintot, és a vásárt üzemeltető kft. tavaly 44 millió forint adót fizetett a költség­­vetésbe. A Cserepes sor jól menő vállalkozás, amit a rendszerváltás hajnalán 1989-ben a szükség ho­zott létre. Ugyanis az alkalmi kül­földi árusok - akkor a lengyelek voltak többségben - olcsó porté­kájukkal ellepték Szeged kapual­jait, tereit, és a helybeliek olyan jeleneteket láttak, amelyek az olasz neorealista filmekbe valók. A külföldi batyuzók az utcán vé­gezték el szükségüket, mosakod­tak, olykor szexeltek is. Akkor ezt megelőzendő jelölte ki a város Sze­ged szélét, az E5-ÖS melletti füves területet, amit kibetonoztak. Csak az idén 25 millió forintot költöt­tek a korszerűsítésre, ám a fürdő­építést leállították, mert várható­an július 1-jétől megcsappan a for­­galom, változik a piac jellege, ki­rakodóvásár lesz, illetve élelmi­szert adnak-vesznek. Erre a lépésre azért kerül sor, mert kormányrendelet mondja ki, hogy július 1-jétől azok a külföl­diek nem árusíthatnak, akiknek nincs bejegyzett vállalkozása Ma­­gyarorszáon. A devizakülföldiek­nek minősített személyek az év de­rekától csak vevők lehetnek. Már­pedig a Cserepes sor eladóinak egynegyede külföldi, és számítani lehet arra, hogy a délről felrándu­ló batyuzó román, bolgár, török, jugó, aki néhány pár zoknit, cipőt vagy inget árul, nem alapít vállal­kozást Szegeden. A piac igazgatója, dr. Bikádi Já­nos szerint amint a napi 4-500 külföldi „árust” kiűzik a Cserepes sorról, várhatóan ismét ott jelenik meg, ahol 1990 előtt seftelt. Ismét rászabadulnak a városra, ellepik a kapualjakat, tereket, és vesze­kedhet velük a posztos rendőr. Dél­kelet-Európa szegényeit a sorsközösség, illetve az egymásra utaltság köti egybe. Bikádi doktor őszintén megvallja, a rendeletet nehéz lesz végrehajtani, ugyanis az intézkedés fából vaskarika, a jogszabály betartásáról a piac üze­meltetője köteles gondoskodni, de a piac 30 rendészének arra már nincs hatósági jogosítványa, hogy igazoltasson és eldöntse, ki a „de­vizakülföldi”, a Cserepes sor a 22- es csapdájába kerül. Egyébként is a piacon a felháborodás előszele már végigsöpört, és az érdeklődő újságírónak keményen az arcába vágták, ne a szegényeket adóztas­sa tovább az állam. Akinek eddig csak ezer forintja volt a román ci­pőre, ezentúl sem lesz 6 ezer fo­rintja, hogy üzletbe menjen. Az in­tézkedés hatására sokan mondo­gatják, miért a szegényeken verik el megint a port, és miért nem az olajmaffiáktól, a szélhámosoktól, az adócsalóktól szedik be azt a pénzt, ami hiányzik az állam­kasszából. A piacozók szerint a kül­földiek naponta 100 ezer forintnál többet nem árulnak. A bolhapiac for­galma a feketegazdasá egy ezrelé­két sem teszi ki, megszüntetése el­lenére a fennmaradó nagyrészt to­vábbra is működik, mert a gazdasá­gi bűnözést nem tudják felszámol­ni. Többen bizonygatják, a szegedi lakosság jelentékeny részét érzéke­nyen érinti az említett intézkedés: a nemzetközi feketekereskedelemből sok munkanélküli egészítette ki se­gélyét, kényszervállalkozók százai a Cserepes sorra építették egziszten­ciájukat, hiszen nem volt pénzük, hogy üzletet nyissanak. Talán nem túloznak, akik váltig állítják, a Tisza­­parti város szociális hálóját a Csere­pes sor is szőtte, s ezért ellenszen­ves számukra az új intézkedés. (HALÁSZ) Mától a Cserepesen Külföldi bátyus nem árulhat 446 Ft havonta A Szegedi­ Vaplé előfizethető: - a hírlapkézbesítőknél; - az Alföld Tours (Somogyi B. u. 19.), a Szeged Turist (Klauzál tér 7.), és a Proko Travel irodáiban (Nagy Jenő u. 4.); - a Szegedi Szabadtéri Játékok Jegyirodájában (Deák Ferenc u. 28-30.); - a Sajtóházban (Stefánia 10.)­­ valamint a Meló-Diák irodájában (Vitéz u. 12.). A Szegedi Napló telefonon is megrendelhető a 472-872-es szerkesztőségi, valamint a 310-239 és 310-433-as Meló-Diák számokon. A Meló-Diák munkatársai telefonos ügyeletet is tartanak és kívánságra a helyszínre mennek. MEGRENDELŐSZELVÉNY Megrendelem a Szegedi Napló című újságot | | példányban. Az újságot a következő címre kérem kézbesíteni: NÉV: ..................................................................................................... CÍM:....................................................................................... TELEFON Keljük jutlassz el szerkesztese^nkbe zhH borítékban VHg)' pi»stai levelezőlapra ra^asztva! 446 FT! ELŐFIZETÉSI DU FIAVONTA: I­I .\z előfizetési díjat a kézbesítőnek izetem ki. [] Kérem küldjenek csekket a fenti címre. A­z átutalási betétszámlával rendelkező olvasóink a számlaveízető pénzintézetnél fizethetik elő trz újságot. afdt'tdí Megbokrosodott az Alkotmánybíróság (Folytatás az I. oldalról) Alkotmányellenes annak a ren­delkezésnek az 1995. július 1-jei hatályba léptetése is, amely sze­rint a munkavállaló betegsége ese­tén csak a keresőképtelenség hu­szadik napját követően jogosult táppénzre. Az addig terjedő időre a munkáltató által fizetett beteg­­szabadság jár, de az első öt napra a dolgozó semmilyen díjazást nem kap. Az alkotmányellenes rendel­kezést az Alkotmánybíróság meg­semmisítette, s az nem lép hatály­ba. A határozat megállapítja, hogy a tár­sadalombiztosítás megnehezüléséből adódó terhek részbeni - arányos és alkotmányos indokok melletti - áthá­rítása a biztosítottakra, illetőleg a munkáltatókra, önmagában nem al­kotmányellenes. Az ilyen átrendezé­seknél azonban alkotmányos követel­mény, hogy a kockázatáthárítás terheit az érintettek időben megismerjék, a jövőbeni kockázatokkal számolhassa­­­­nak, fedezésükről gondoskodhassa­­­nak. A kifogásolt rendelkezés követ­keztében viszont a munkáltatók - és részben a munkavállalók - a meg­emelt kockázatot egyik napról a má­sikra anélkül kénytelenek elviselni, hogy erre megfelelő tartalékolással fel­készülhettek volna. Ezért a húsz nap­ra emelt betegbiztosítási kockázat-át­hárítás azonnali hatálybaléptetése az alkotmány sérelmét jelenti. Alkotmányellenesnek minősítette és ezért megsemmisítette az Alkot­mánybíróság azt a rendelkezést is, amely negyvennégy százalékos társa­dalombiztosítási járulék fizetését írta elő a szerzői honoráriumok és más szellemi alkotások díjának kifizetése után. A határozat rámutat arra, hogy a járulék befizetése nem alapoz meg semmiféle társadalombiztosítási ellá­tást. Az ellenszolgáltatás nélküli fize­tési kötelezettség a megbízó vtomi jogát aránytalanul korlátozza, ezért al­kotmányellenes. Hátrányos megkü­lönböztetésnek számít az is, hogy a törvény a kiegészítő tevékenységet vég­ző vállalkozókat terhelő baleseti jánu­­lékot több mint háromszorosára, a más vállalkozók társadalombiztosítá­si járulékával azonos mérvűre emel­te, mert a kiegészítő tevékenységet vég­zők változatlanul csupán az ellátások szőkebb körére lennének jogosultak. Alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette a testület azt a rendelkezést is, amely az 1995- de­cember 31-ig alkalmazható személyi szám használatát 1999- december 31- ig meghosszabbítja. Az Alkotmánybí­róság 1991 -ben kimondta, hogy a kor­látozás nélkül használható, általános és egységes személyazonosító jel el­lentétes az információs önrendelke­zési jogal, ezért alkotmányellenes. A határozat hangsúlyozza, hogy a sze­mélyi szám használatának további négy évvel való meghosszabbítására nem elegendő alkotmányos indok a gazdasgi egyensúlyi helyzet javítása. Alkotmányellenes az is, hogy a tör­vénycsomag rendelkezése a szemé­lyi szám használatát a törvényben ed­dig szereplő körön túlra is kiterjesz­ti, s lehetővé teszi, hogy a jogosult szervek azt a nyilvántartási szervek­kel való kapcsolattartásra és az egymással való kapcsolattartásra is használhassák. Az Alkotmánybíróság elutasította azokat az indítványokat, amelyek a törvény szerkesztésének és előkészí­tésének fogyatékosságai miatt a tör­vénycsomag egészének megsemmi­sítését kérték. A határozat rámutat: az a jogtechnikai megoldás, hogy a stabilizációs törvény törvénymódosí­tások laza halmazából áll, bár nem kívánatos, de nem ellentétes az al­kotmánnyal. 1995. július L, szombat

Next