Szegedi Napló, 1995. július (1. évfolyam, 42-67. szám)
1995-07-01 / 42. szám
Új mammográf a kórházban Kevesebb ágy Új, korszerű mammográfot adtak át tegnap a szegedi városi kórház röntgenosztályán. A 90 százalékos diagnosztikai biztonsággal, tehát nagyon hatékonyan működő műszer csatasorba állítása rendkívül időszerű volt az emlőrák-prevenció érdekében, mert országosan egyre magasabb az ilyen jellegű daganatos megbetegedésben szenvedő nők aránya - hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amit a Semmelweis-napi ünnepség kapcsán tartottak a kórházban. Az ünnepélyes átadás előtt szó esett arról is, az intézmény miként igyekszik lehetőségei határán belül minél kisebb költséggel megoldani gyógyító feladatait. Dr. Hampel György orvos-igazgató elmondotta: a szegedi kórház sem vonhatja ki magát abból az ésszerűsítési folyamatból, amely az egészségügy területén egyebek közt az ágylétszám csökkentésével jár. Az orszában harmincezer ágyat terveznek a különböző kórházakban megszüntetni, az első lépcsőben ötnyolcezer átprofitozására kerül sor. A szegedi városi kórházban 70 ágy helyett 50 lesz a szülészeten, a fertőző részlegen pedig tízzel kevesebb, mint jelenleg. Ugyanakkor megalakul az ápolási osztály, kezdetben mintegy 25 ággyal. Ismertették tegnap a Semmelweis-nap alkalmából kitüntetettek névsorát is.Szauer Jánosné miniszteri dicséretet kapott, Posonyi Ignác díjban dr. Szabó Rezső címzetes egyetemi docens részesült. Igazgatói dicséretet kapott dr. Nárai György osztályvezető főorvos, dr. Dóró Géza főorvos, dr. Szenohradszky Pálné, Csányi Jenőné, Antal Józsefné, Hegedűs Béláné, Szabó Lászlóné, Turcsányi Istvánné, Mihály Mária és dr. Tóth Istvánné. F. Cs. (Fotó: Robert Canon) A Szegeden működő Cserepes sori „KGST-piac” az ország első három legnagyobb vására k közé tartozik. Sokféleképpen nevezik, hívják a Balkán kapujának, török placcnak, a jugók menedékhelyének, a románok aranybányájának... Naponta átlagosan 20 ezer vásárló fordul meg a 40 ezer négyzetméternyi területen. Sokszor nehéz eldönteni, ki a vevő, illetve eladó, hiszen például, amint az aradiak elpasszolják cipőkkészletüket, felkeresik orosz sorstestvéreiket, és olcsón veszik tőlük a Zsigulialkatrészeket. Dél-kelet-Európa népeinek szegénysége miatt óriási a forgalma a Cserepes sornak. Csak ízelítőül a felhozatalból: a magyar üzletekhez képest szinte mindent fele áron lehet kapni, a románok a zoknit 40, férfialsót 70, ágyneműt 600-700, a cipőt ezer, a lengyelek a szabadidőruhát 1200-1500, az átmeneti kabátot 1800-2000, az oroszok az elektromos húsdarálót 1800, a szivattyút 4 ezer forintért kínálják. Valamennyi külföldi négyzetméterenként 150 forintot fizet azért a helyért, ahol cókmókjait kiteríti. A helypénzekből a piac napi bevétele eléri a 150 ezer forintot, és a vásárt üzemeltető kft. tavaly 44 millió forint adót fizetett a költségvetésbe. A Cserepes sor jól menő vállalkozás, amit a rendszerváltás hajnalán 1989-ben a szükség hozott létre. Ugyanis az alkalmi külföldi árusok - akkor a lengyelek voltak többségben - olcsó portékájukkal ellepték Szeged kapualjait, tereit, és a helybeliek olyan jeleneteket láttak, amelyek az olasz neorealista filmekbe valók. A külföldi batyuzók az utcán végezték el szükségüket, mosakodtak, olykor szexeltek is. Akkor ezt megelőzendő jelölte ki a város Szeged szélét, az E5-ÖS melletti füves területet, amit kibetonoztak. Csak az idén 25 millió forintot költöttek a korszerűsítésre, ám a fürdőépítést leállították, mert várhatóan július 1-jétől megcsappan a forgalom, változik a piac jellege, kirakodóvásár lesz, illetve élelmiszert adnak-vesznek. Erre a lépésre azért kerül sor, mert kormányrendelet mondja ki, hogy július 1-jétől azok a külföldiek nem árusíthatnak, akiknek nincs bejegyzett vállalkozása Magyarorszáon. A devizakülföldieknek minősített személyek az év derekától csak vevők lehetnek. Márpedig a Cserepes sor eladóinak egynegyede külföldi, és számítani lehet arra, hogy a délről felránduló batyuzó román, bolgár, török, jugó, aki néhány pár zoknit, cipőt vagy inget árul, nem alapít vállalkozást Szegeden. A piac igazgatója, dr. Bikádi János szerint amint a napi 4-500 külföldi „árust” kiűzik a Cserepes sorról, várhatóan ismét ott jelenik meg, ahol 1990 előtt seftelt. Ismét rászabadulnak a városra, ellepik a kapualjakat, tereket, és veszekedhet velük a posztos rendőr. Délkelet-Európa szegényeit a sorsközösség, illetve az egymásra utaltság köti egybe. Bikádi doktor őszintén megvallja, a rendeletet nehéz lesz végrehajtani, ugyanis az intézkedés fából vaskarika, a jogszabály betartásáról a piac üzemeltetője köteles gondoskodni, de a piac 30 rendészének arra már nincs hatósági jogosítványa, hogy igazoltasson és eldöntse, ki a „devizakülföldi”, a Cserepes sor a 22- es csapdájába kerül. Egyébként is a piacon a felháborodás előszele már végigsöpört, és az érdeklődő újságírónak keményen az arcába vágták, ne a szegényeket adóztassa tovább az állam. Akinek eddig csak ezer forintja volt a román cipőre, ezentúl sem lesz 6 ezer forintja, hogy üzletbe menjen. Az intézkedés hatására sokan mondogatják, miért a szegényeken verik el megint a port, és miért nem az olajmaffiáktól, a szélhámosoktól, az adócsalóktól szedik be azt a pénzt, ami hiányzik az államkasszából. A piacozók szerint a külföldiek naponta 100 ezer forintnál többet nem árulnak. A bolhapiac forgalma a feketegazdasá egy ezrelékét sem teszi ki, megszüntetése ellenére a fennmaradó nagyrészt továbbra is működik, mert a gazdasági bűnözést nem tudják felszámolni. Többen bizonygatják, a szegedi lakosság jelentékeny részét érzékenyen érinti az említett intézkedés: a nemzetközi feketekereskedelemből sok munkanélküli egészítette ki segélyét, kényszervállalkozók százai a Cserepes sorra építették egzisztenciájukat, hiszen nem volt pénzük, hogy üzletet nyissanak. Talán nem túloznak, akik váltig állítják, a Tiszaparti város szociális hálóját a Cserepes sor is szőtte, s ezért ellenszenves számukra az új intézkedés. (HALÁSZ) Mától a Cserepesen Külföldi bátyus nem árulhat 446 Ft havonta A Szegedi Vaplé előfizethető: - a hírlapkézbesítőknél; - az Alföld Tours (Somogyi B. u. 19.), a Szeged Turist (Klauzál tér 7.), és a Proko Travel irodáiban (Nagy Jenő u. 4.); - a Szegedi Szabadtéri Játékok Jegyirodájában (Deák Ferenc u. 28-30.); - a Sajtóházban (Stefánia 10.) valamint a Meló-Diák irodájában (Vitéz u. 12.). A Szegedi Napló telefonon is megrendelhető a 472-872-es szerkesztőségi, valamint a 310-239 és 310-433-as Meló-Diák számokon. A Meló-Diák munkatársai telefonos ügyeletet is tartanak és kívánságra a helyszínre mennek. MEGRENDELŐSZELVÉNY Megrendelem a Szegedi Napló című újságot | | példányban. Az újságot a következő címre kérem kézbesíteni: NÉV: ..................................................................................................... CÍM:....................................................................................... TELEFON Keljük jutlassz el szerkesztese^nkbe zhH borítékban VHg)' pi»stai levelezőlapra ra^asztva! 446 FT! ELŐFIZETÉSI DU FIAVONTA: II .\z előfizetési díjat a kézbesítőnek izetem ki. [] Kérem küldjenek csekket a fenti címre. Az átutalási betétszámlával rendelkező olvasóink a számlaveízető pénzintézetnél fizethetik elő trz újságot. afdt'tdí Megbokrosodott az Alkotmánybíróság (Folytatás az I. oldalról) Alkotmányellenes annak a rendelkezésnek az 1995. július 1-jei hatályba léptetése is, amely szerint a munkavállaló betegsége esetén csak a keresőképtelenség huszadik napját követően jogosult táppénzre. Az addig terjedő időre a munkáltató által fizetett betegszabadság jár, de az első öt napra a dolgozó semmilyen díjazást nem kap. Az alkotmányellenes rendelkezést az Alkotmánybíróság megsemmisítette, s az nem lép hatályba. A határozat megállapítja, hogy a társadalombiztosítás megnehezüléséből adódó terhek részbeni - arányos és alkotmányos indokok melletti - áthárítása a biztosítottakra, illetőleg a munkáltatókra, önmagában nem alkotmányellenes. Az ilyen átrendezéseknél azonban alkotmányos követelmény, hogy a kockázatáthárítás terheit az érintettek időben megismerjék, a jövőbeni kockázatokkal számolhassanak, fedezésükről gondoskodhassanak. A kifogásolt rendelkezés következtében viszont a munkáltatók - és részben a munkavállalók - a megemelt kockázatot egyik napról a másikra anélkül kénytelenek elviselni, hogy erre megfelelő tartalékolással felkészülhettek volna. Ezért a húsz napra emelt betegbiztosítási kockázat-áthárítás azonnali hatálybaléptetése az alkotmány sérelmét jelenti. Alkotmányellenesnek minősítette és ezért megsemmisítette az Alkotmánybíróság azt a rendelkezést is, amely negyvennégy százalékos társadalombiztosítási járulék fizetését írta elő a szerzői honoráriumok és más szellemi alkotások díjának kifizetése után. A határozat rámutat arra, hogy a járulék befizetése nem alapoz meg semmiféle társadalombiztosítási ellátást. Az ellenszolgáltatás nélküli fizetési kötelezettség a megbízó vtomi jogát aránytalanul korlátozza, ezért alkotmányellenes. Hátrányos megkülönböztetésnek számít az is, hogy a törvény a kiegészítő tevékenységet végző vállalkozókat terhelő baleseti jánulékot több mint háromszorosára, a más vállalkozók társadalombiztosítási járulékával azonos mérvűre emelte, mert a kiegészítő tevékenységet végzők változatlanul csupán az ellátások szőkebb körére lennének jogosultak. Alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette a testület azt a rendelkezést is, amely az 1995- december 31-ig alkalmazható személyi szám használatát 1999- december 31- ig meghosszabbítja. Az Alkotmánybíróság 1991 -ben kimondta, hogy a korlátozás nélkül használható, általános és egységes személyazonosító jel ellentétes az információs önrendelkezési jogal, ezért alkotmányellenes. A határozat hangsúlyozza, hogy a személyi szám használatának további négy évvel való meghosszabbítására nem elegendő alkotmányos indok a gazdasgi egyensúlyi helyzet javítása. Alkotmányellenes az is, hogy a törvénycsomag rendelkezése a személyi szám használatát a törvényben eddig szereplő körön túlra is kiterjeszti, s lehetővé teszi, hogy a jogosult szervek azt a nyilvántartási szervekkel való kapcsolattartásra és az egymással való kapcsolattartásra is használhassák. Az Alkotmánybíróság elutasította azokat az indítványokat, amelyek a törvény szerkesztésének és előkészítésének fogyatékosságai miatt a törvénycsomag egészének megsemmisítését kérték. A határozat rámutat: az a jogtechnikai megoldás, hogy a stabilizációs törvény törvénymódosítások laza halmazából áll, bár nem kívánatos, de nem ellentétes az alkotmánnyal. 1995. július L, szombat