Szegedi Napló, 1995. augusztus (1. évfolyam, 68-94. szám)
1995-08-12 / 78. szám
A jövő hét végén Ópusztaszeren Bő szellemi, testi táplálék Nemsokára itt van augusztus huszadika, amikor is - valamint az azt megelőző napon, 19- én - ismét ünnepel Ópusztaszer. Azaz ünnepel Ópusztaszeren mindenki, aki oda ellátogat. Az Országos Emlékbizottság, Csongrád megye közgyűlése, a szegedi közgyűlés és Ópusztaszer önkormányzata államalapító Szent István király tiszteletére rendezvénysorozatot szervez az Ópusztaszeri Történeti Emlékparkban az állami ünnep kapcsán. A várható programokról Ratkai Imrét, a megyei közgyűlés alelnökét kérdeztük. - A kétnapos ünnepség programjai 19-én, szombaton délelőtt kezdődnek meg a lovaspályán, ugyanakkor a skanzen és az emlékmű melletti színpad is gondoskodik látványosságokról - mondta Ratkai Imre. - A huszadikai, vasárnapi rendezvénysorozat szentmisével veszi kezdetét az ópusztaszeri községi templomban, majd ökumenikus igehirdetésre kerül sor az Emlékpark Erdei Templománál. Az ezt követő térzenét a Szentes Városi Fúvószenekar szolgáltatja, s várhatóan tíz órakor kezdődik az ünnepi nagygyűlés, amelyen Horn Gyula miniszterelnök mond beszédet. A politikai pártok sátrainál is várják az érdeklődőket, az MSZP mierint Csintalan Sándor szólal föl, az FKGP-től Torgyán József mond beszédet. Folytatva a hivatalos program ismertetését: a Csongrád Megyei Közgyűlés alkotói díjának átadására a miniszterelnök beszéde után kerül sor, ez után következik az új kenyér megszegése. -A Feszty-körkép, amely jelenleg próbaüzemelés alatt áll, nem lesz megtekinthető 19-én és 20- án. Miért? - Technikai okok miatt. A “próbaüzem” szó maga is jelzi, egyelőre most ismerkednek a szakemberek azzal, miként viselkedik a kép a különféle hatások alkalmával. Még nem kiszámítható, milyen károsodásokat szenvedne esetleg, ha folyamatosan a tömegek áramolnának a múzeumba. Elképzelhető, hogy az energiarendszer nem bírná a terhelést, bizonyos hatáérték fölé emelkedne az épületben hőmérséklet és a páratartalom. Talán nem okozna ez kárt a képben, de talán igen, s ezt semmiképp sem kockáztathatjuk. Jövőre természetesen már az állami ünnep alkalmából is látogatható lesz a körkép. Addigra elkészülnek a bemutató múzeumépületben a különféle kiegészítő kiállítások is. - Melyek is ezek? - Szer településének története a földszinten lesz látható kiállítás keretében, az első emeleten pedig a Promenád 1896 című kiállítás tekinthető majd meg. A Magyar Géniusz, a második emeleten, azon magyarokat ismerteti meg minden látogatóval, akik sokat tettek az emberiségért. A körkép fölötti területen pedig különféle időszaki kiállítások váltják majd egymást. Ez tehát még a jövő év zenéje. De visszatérve az idén augusztus 19-én és 20-án megrendezendő programokhoz: a színpadon föllép többek között a Maros Táncegyüttes, lesz citerazenekarok versenye, s a szegedi Gőzerőnek is lehet tapsolni. A Csili-csali Bábegyüttes elsődlegesen a gyermekek szórakoztatásáról gondoskodik a skanzenben, a lovaspályán pedig megtekinthető lesz egyebek közt a híres “Puszta tízes” bemutatója. És természetesen most is lesz Ópusztaszeren vásár számtalan kitelepülővel. Szellemi és testi táplálékot mindenki talál. F.CS. Az idén az igen kedvező időjárás ellenére az elmúlt évek átlagához mérten kevesebb, csak mintegy 300 millió hektoliternyi bortermésre számítanak Tokaj-Hegyalján. Ezt részben a termőterület csökkenésével, részben pedig a növényvédelmi problémákkal magyarázzák. Minderről tegnap Sátoraljaújhelyen a Tokaj Kereskedőház Részvénytársaság (a volt Állami Gazdasági Borkombinát jogutódja) sajtótájékoztatóján szólt Gerwald László vezérigazgató és Hörcsik Richárd, a részvénytársaság igazgatótanácsának elnöke. Rámutatott arra is, hogy a kereskedőház már most biztosítani akarja a szőlősgazdáknak az idei felvásárlási árakat, hogy ezzel is csökkentse a termelők évek óta súlyos értékesítési gondjait. Bejelentették, hogy az idén mintegy 70 ezer mázsa szőlőt kívánnak felvásárolni, és erre a célra mintegy 200 millió forintot különítettek el. Ellentétben a korábbi évekkel - amikor csak több részletben és jelentős késéssel fizettek - az idén azonnal a felvásárlás helyszínén készpénzben egyenlítik ki a vételárat. Azokkal a termelőkkel, akik maximális biztonságra törekedve szerződést akarnak kötni, augusztus 15-étől 30-áig írják alá az arról szóló megállapodást, hogy mennyi bort kívánnak a kereskedőháznál értékesíteni. A Tokaj Kereskedőház Részvénytársaság a felvásárláson kívül arra is vállalkozik, hogy összefogja a történelmi borvidék kis-, nagy-, szövetkezeti, pincegazdasági termelőit, gondoskodik a korábban elvesztett piacok visszaszerzéséről, szakmai tanácsokat ad a szőlő- és bortermelés mennyiségi és minőségi kérdéseire vonatkozóan, s ugyanakkor a vidék termelőinek tartós és megbízható képviseletéről is gondoskodik. Kevesebb aszú Miért nem jönnek a japánok? Szállodákat vásárolnak (Folytatás az 1. oldalról) Tanaka úr mindenekelőtt a millecentenáriumi ünnepségek szervezéséről érdeklődött. Megtudhatta, jövő év áprilisában minden bizonnyal Ópusztaszeren ülésezik a Parlament. A nemzeti emlékparkban megnyitják a múzeumépületet. Ezenkívül számos kulturális és sportrendezvényre számíthatunk. Dr. Ványai Éva, Szeged alpolgármestere itt megjegyezte, hogy 1998- ban a megyeszékhelyen rendezik meg a kajak-kenu világbajnokságot, melyre szeretettel várják Sayako japán hercegnőt. A beruházásokkal kapcsolatban a diplomata hangsúlyozta, hogy honfitársait jelenleg főként az idegenforgalmi jellegű beruházások érdeklik. Szívesen vásárolnának szállodákat. Úgy tervezik, először Budapesten, majd később vidéken is. A japán nagykövet szerint hazánknak nagyobb figyelmet kellene szentelnie az idegenforgalom fejlesztésére, propagálására. Példaként említette, hogy hazájából évente 150-200 ezer turista érkezik Ausztriába, míg Marországra legfeljebb 40 ezren. Kellő propagandával ez az arány lényegesen javulhatna a magyar vendéglátók számára. A továbbiakban arról beszélt, hogy Japán szívesen segítene hazánknak, így Csongrád megyének is a környezetvédelmi problémák megoldásában, amennyiben arra igényt tartanak. (pusztakeresztúri) 1995. augusztus 12., szombat Szennyvíztisztítók építése a megye településein, a Magyar Világfalu és a Szeri Expo projektje s a hozzákapcsolódó beruházások, valamint a Világ Utcájával kapcsolatos tervek - ezek azok a beruházási lehetőségek, amelyek kifejezetten érdeklik a lehetséges amerikai tőkebefektetőket Csongrád megyében. Mindezt Azzafee Anderson asszonytól tudtuk meg tegnap. Az USA-beli Real Estate Counselors Inc. (Ingatlan tanácsadók Rt.) képviselője sajtótájékoztató keretében ismertette Szegeden azokat a területeket. (Folytatás az 1. oldalról) Romániában olcsó a fa, épp ezért csak feldolgozott áruként “engedik ki”, a magyarok ezért álltak rá a bútor és a hétvégi faházak gyártására. Néhány szegedi fuvaros szakosodott ezen cikkek szállítására, ugyanis időközben kiderült, hogy az olcsó bútorok és faházak Németországban, Franciaországban és Spanyolországban is kelendők. Egyes vélemények szerint a magyar beruházók egyre nagyobb részt kaparintanak kezükbe az erdélyi fafeldolgozásból. Komoly vetélytársnak számítanak a németek és az olaszok. Romániában rendkívül olcsó a munkaerő, a mayarországi bérrabszolgák díját is alulmúlják, ezért a dél-alföldi tőke a ruhakészítő üzemekre is szemet vetett. Napjaink igazi slágere a benzinkútépítés. Arad és Temes megyében az elmúlt egy év alatt több tucat korszerű üzemanyagtöltő állomás és motel készült el, egy kút csaknem 100 millió forintba kerül, és ezért sem nehéz kitalálni, hogy a tőkekiáramlás egy része a feketegazdaságból ered. Sok jel arra mutat, hogy az olajszőkítésből szerzett extraprofit egyre jelentősebb hányadát viszik Romániába, ahol természetesen nem kérdik és nem kutatják a pénz eredetét. Ugyanakkor itthon az adóhatóság előtt is szembetűnő lenne a jobbára adózatlan vagyonfelhalmozás. Románia tehát biztos terepet nyújt a pénz befalazásához. A román és magyar vegyesvállalatokon keresztül olcsón hozzá lehet jutni épületekhez, a termőföldhöz, üdülőterülethez. Erdély üdülőcentrumaiban egy hektár ára nem haladja meg az 500 német márkát. Információink szerint a földvásárlásnak nem a pénz, hanem az szab határt, hogy a leendő tulajdonos titkon számít arra: földéhségét lecsillapíthatják valamilyen módon. Szakértők szerint nem kizárt, hogy a Romániába vitt pénzek - ha feloldják az embargót és befejeződik a háború - Kis-Jugoszláviába csoportosulnak át. Ugyanis ott jobb az infrastruktúra, és még a háború ellenére is tehetősebb a vásárló. Egyelőre ez nem okoz fejtörést. A magyar vállalkozók pillanatnyilag csak taktikai lépéseket tesznek, vegyesvállalatuk nevét a cégbíróságon jegyzik be, de várnak a tőkekihelyezéssel. Júliusban Szegeden járt a Vajdasági Magyar Szövetség küldötteként Tóth Horti Gábor, Zenta polgármestere, és sajtótájékoztatón népszerűsítette üzleti lehetőségeiket. A jugoszláviai magyarság azért sürgeti az anyaországból való tőkekihelyezést, mert attól remélik, hogy földjüket nem veszítik el. A háború egyre nagyobb gazdasái gondokat idéz elő, és legjobban a vajdasági mar paraszt érzi. Terményeit csak az államnak tudja eladni, de az állam nem tud fizetni. Zenta polgármestere úgy látja, a földművelők akkor tudnak egyre drámaibb helyzetükön változtatni, ha a mezőgazdászi termékeket feldolgozott állapotban a piacon pénzért adják el. A feldolgozottsági szinthez azonban vágóhidakat, malmokat vagy konzervgyárakat kellene építeni, amelyek tőke híján soha nem készülnek el. A nagyarányú elszegényedés következtében egyre többen adják el földjüket és telepednek át Magyarorszára. Valószínű, amíg a balkáni háború nem fejeződik be, a tehetős magyar üzletemberek még hazafias meggondolásból sem kockáztatnak. Nem felel meg a valósnak az a vélekedés, hogy a magyar befektetőket nem érdekli Kis-Jugoszlávia. Nemcsak ők, hanem a multinacionális cégek is ugrásra készen állnak, hogy részt vegyenek az újjáépítésben. Egyelőre csak a szegedi közvetítők, az embargó kijátszására szakosodott gazdasági szervezetek hallatnak magukról - alkatrészekben viszik ki a gépeket - rajtuk keresztül építik a hidat délre. Az illegális biznisz hasznát a közvetítők zsebelik be. HALÁSZ MIKLÓS Benzinkút a sláger Külföldről dől a kávé Az atom hetén 'XTan egy hírhedett “tudósa’’a világnak, akinek a könyveit élvezettel bújtuk katonakoromban, előfelvételis honvédtársaimmal, nem azért persze, mert okulni akartunk belőlük - tanulsága e műveknek csupán az volt, hogy nagyobb az Isten állatkertje, mint hittük. Pedig nagynak hittük eladdig is, Bleg ott hanem azért, mert jól szórakoztunk. E buta dán szerző - Dänikennek hívják - többek közt azt állította, hogy a bűnös városok, Szodoma és Gomora, atomtámadás következtében pusztultak el A Biblia valóban “kénköves és tüzes esőről" ír, és Lót boldogtalan felesége is belehalhatott valóban abba, hogy meglátta a gombafelhőt. Hogy a maghasadást az Úr indukálta-e vagy a földönkívüliek, ez Danikennél nem kérdés, az utóbbiak. Két város pusztult el, akárcsak Japánban, 1945 augusztusában. Két hatalmas város, bár égbekiáltó bűneik miatt. A zsidók Holocaustja és az atomtámadás tekinthető kétségtelenül a //. világháború két leggonoszabb epizódjának, minden háborúk eddigi legaljasabb tetteinek. A legtöbb áldozatot követelő előre megfontolt szándékkal elkövetett bűncselekményeknek. Egyik sem tűnik, zsidóként vagy japánként (meg) élve, megbocsáthatónak. Egy zsidó basszid-történet szerint azok a bűneink vannak megbocsátva, amelyeket nem követünk el újra. S ebben az értelemben a halállal nyerjük el a legvégső megbocsátást, hiszen a halál után már bűn aligha elkövethető. Akik akkor meghaltak, megbocsátottak és megbocsátást nyertek. De akik élnek, akik túlélték, legföljebb csak azt mondhatják: “megbocsátottunk, de nem felejtünk soha". Valóban ez az egyetlen, amit túlélő mondhat, mert nem lehet felejteni, ahogy már azoknak sem, akik tévében, filmen, fényképen látták a hólyagossá égett testeket, a falakra égett árnyakat, a kiégett szemeket, a korcs utódokat, a pusztító fényt vagy a kéjesen emelkedő gombafelhőt, de meg kell bocsátani; meg kell, hogy ne történjék meg mindez újra. Mert csak az Isten teheti meg, hogy ne bocsásson meg, és csak ha már a bűnök az égbe kiáltanak. ISÉ ! Világfalu, Szeri Expo, szennyvíztisztítók Hozzánk gurítják a dollárokat amelyek amerikai befektetői körök érdeklődésére tarthatnak számot. Marilee Anderson a MIGSZ Ingatlanközvetítők és Vagyonértékelők Szakmai Tagozatának s az Épületkezelő és Fenntartó Kft. meghívására érkezett Magyarorszára. Amint dr. Baczkó István, az EKF gazdasági igazgatója elmondta: több hónapos szakmai kapcsolat előzte meg Marilee asszony itteni látogatását. Amelynek keretében Budapesten tartott sikeres előadásokat. “Kreatív megoldások az USA ingatlanközvetítési gyakorlatában” címmel, majd ingatlanszerzési, befektetési lehetőségeket vizsgálva Szegedre látogatott. - Csodálatos dolog Magyarországon lenni - lelkesedett Marilee Anderson a sajtótájékoztatón, majd elmondta: amint visszaérkezik hazájába, azonnal megismerteti a lehetséges befektetőket a magyarországi, ezen belül a Csongrád megyei lehetőségekkel. Amelyeket kedvezőnek talált, miután tárgyalt a megyei és az ópusztaszeri önkormányzat vezetőivel, tanulmányozta a már említett projekteket. - Igenis lehet amerikai tőkét hozni a régióba - vélekedett. (efcsé)