Szegedi Napló, 1995. augusztus (1. évfolyam, 68-94. szám)
1995-08-26 / 90. szám
(Folytatás az 1. oldalról) Sajnos a rájuk fordítható pénzeket már nem ilyen könnyű glédába állítani. Legalábbis a korábbi önkormányzati testület szerint így volt, ugyanis a tényleges lakóház-felújításokat már vagy négy éve leállították - pénz hiányára hivatkozva - ebben a városban. Ám most jön a csoda: az új testület mégis talált erre pénzt, s alighanem egyik legnépszerűbb döntését hozta meg azzal, hogy el is különített a városi büdzsében jelentős összegeket arra a célra, hogy megrokkant házainkat reparáltassa. A jó gazda gondosságát sejteti az a tény is, hogy augusztus közepén az EKF Kft. berkein belül már meg is alakult egy hatfős csoport, amely egyeztetett ezeket a munkálatokat. Mint Kovács István, e csoport helyettes vezetője, a cég üzemi tanácsának elnöke elmondta, munkájukat az önkormányzat által jóváhagyott címlista alapján végzik. A testület dönt hat arról, hogy mely házak kerüljenek a felújítandók közé, majd ezt követően az ÉKF Kft. koordinálja a terveztetéstől a kivitelezés legapróbb mozzanatáig a munkálatokat úgy, hogy a pályázatok nyerteseivel kötnek szerződéseket a megvalósításra. - Szakember szemével nézve is annyira elhanyagolt állapotban van Szeged régiektől örökölt lakásvagyona? - kérdeztem Kovács urat, aki bizony eléggé elkeseredett arcot vágott, mintegy első reagálásként. - Tulajdonképpen néhány pillanat alatt fel tudnám sorolni azokat az épületeket, amelyek még jó jó állapotban vannak. Mindössze néhány komplett házfelújításon van túl a város Szeged központjában, míg a többiek állapotát jól jellemzi mondjuk az a baleset, amely nem is olyan régen épp a Kárász utcán keltett riadalmat. Egy épület tetőszintjéről díszítő elem zuhant az utcára, s csak a szerencsének köszönhető, hogy nem történt komolyabb tragédia. Az elhasználódott elemeket eltávolítottuk, de ezzel a ház problémái nincsenek megoldva. Célunk az, hogy néhány éven belül ne ilyen esetektől legyen hangos a város, hanem elérjük, hogy az úgynevezett Lafara-ház vagy a Bábszínház épülete mellett még tucatnyit dicsérjenek a sikeres és látványos felújítások miatt. - De vannak olyan épületek is ebben a városban, amelyeket már nem lehet, meg nem is érdemes felújítani. Régóta bontásra várnak. - Ez a munka is a mi feladataink közé tartozik. S e területen is tervezhető a változás - a megüresedett telkeket jó lenne a jövőben értékesítés helyett megtartani, s az ÉKF Kft. irányításával ott új otthonokat építeni a város számára, így a munkálatok várható haszna az önkormányzat kasszáját gyarapítaná, netán épp újabb és újabb felújítások finanszírozását lehetővé téve. - Igencsak derűs kép vázolódik itt most Szeged jövőjéről. A jelenben viszont, úgy tudom, olyan gondok is nyomorítják az Ön cégét, mint az önkényes lakásfoglalók ügyei. - Sajnos, így igaz, nem kevés fáradságot, s nem kevés pénzt ölünk abba, hogy megszabaduljunk a lakásfoglalóktól. Be tudok számolni olyan esetről is, amikor egy ilyen kompánia eltávolítása után felújítottuk a szétvert, lelakott lakást, ám mire feleszméltünk, egy újabb csapat hordta szét az értékeket. Míg korábban lehetőségünk volt arra, hogy az önkényeskedőket akár erőszakkal is utcára tegyük, most a jog minden védelmével a pártjukra állt, csak jogerős ítélet után intézkedhetünk. Arra meg aztán várhat a város akár évekig is... - Sok ilyen megszállt lakás van most Szegedet? -Az én hatáskörömben most 14 olyan ügy van, amely az önkényesen elfoglalt, illetve a jogutód nélkül elhalt kategóriába tartozik. Ez utóbbi esetben is a városnak kell gondoskodni a felújításokról. Nos, a 14-es szám nagyobb hányada így üresen maradt lakások problémája, vagyis a statisztika szerint akár még jó is lehetne a helyzet. De mint mondtam, a napi gyakorlat sokkal élesebben veti fel a gondokat. - S a napi gyakorlat említésekor ne feledkezzünk meg a lakbérhátralékról sem. Ha jól tudom, ez ügyben is Önöket terhelik a gondok. - Pontosan így van. A gondok pedig számszerűsíthetők. 21 millió forint elmaradást regisztrálhattunk ez év közepén. S hogy mikor látjuk ezeket a pénzeket? Sajnos a rendkívül körülményes behajtási eljárás miatt csak kínkeservel jutunk jogos követeléseinkhez. Ez a megdöbbentően magas szám viszont már Szeged lakóinak hétköznapi szegénységét tükrözi. S ezen a lakóházfelújítások sem tudnak segíteni... BÁTYI ZOLTÁN Stukkót dobál a tető Egymás mellett, barátságban (Folytatás az 1. oldalról) amelyekben nemzetiségétől függetlenül, minden polgár jól érzi magát. Hiszen egymásra vagyunk utalva. Szirtes Gábor Pécsről egy igen érdekes ismertetést adott arról, miért tagja a többség a Társaságnak? Mert fontosnak tartja a barátság kifejezését, a tartózkodást a szélsőségektől. De nem bízik a civil politizálás erejében, ezért ez a célkitűzés nem is befolyásolja belépésében. Viszont akár tetszik, akár se, a Társaság már a politizálás határára jutott jelenlegi tevékenységével is. Igaz, nem vállalnak pártpolitikai elkötelezettséget, sem kormányzati érdekkiszolgálást - állította Szirtes. De puszta létezésük és munkásságuk híre már maga is politizál. Mindenképpen változtatni kell viszont a jövőben a tagság összetételén a románság irányában. Ezt a célkitűzést a Budapestről jött küldött is megerősítette, egyben a nagyobb nyilvánosságot sürgette a Társaság munkájával kapcsolatban. Mert a hétköznapi nacionalizmus igenis erő, amelyet ellensúlyozni kell neveléssel, közvetlen, eleven barátsággal emberek, szomszédok között. Nagyon hangzatos a kijelentés: népi diplomácia. De távolról sem olyan könnyen megvalósítható. Két bizottságot is választottak az első ülésen. Az egyik az úgynevezett gentleman-bizottság, mely afféle mentelmi ügyeket, esetleges erkölcsi konfliktusokat tárgyal - ha lesz ilyen -, elnöke Marian Caca Brassóból, a zárónyilatkozatot szövegező bizottság tagjai pedig Iglói Zoltán elnök Pécsről és Kozma Mihály Szegedről. A Társaság a hétvégén is folytatja munkáját, vasárnap készítik el a zárónyilatkozatot. * Kedves, joviális arcú, fehér hajú bácsika Székelyudvarhelyről az ottani Nyugdíjas Önsegélyező Pénztár elnöke, Finta Béla, 75 éves. A Magyar-Román Polgárfórum tagja, aki most eljött Szegedre, és mint küldött, részt vesz a tanácskozáson. 10550 nyugdíjas tagja van a pénztárnak városunkban, mert az emberek fontosnak tartják, hogy öregkorukban se essenek ki a társadalomból, hanem minden lehető módon vegyenek részt a közösségek életében. Segítsék családjukat ha lehet, akkor önkormányzatukat is, de ne veszítsék el a fonalat régi munkahelyükhöz sem. Megalakították Székelyudvarhelyen is a Magyar-Román Baráti Társaság filiáléját, kihelyezett csoportját? - Igen, olyanokkal alakítottuk meg, akik még a régi időkből hitték és vallották, hogy együtt kell élnünk és dolgoznunk románnak, magyarnak. Persze Udvarhely sajátos helyzetben van, mert Székelyföld legmagyarabb városa 90 %-ban. Mégis arra törekedtünk, hogy az ott élő románokkal, akikkel gyermekkorunkban barátok voltunk, ha az eltelt idő éket is vert lelkünkbe, de ez múljon el, mint átmeneti rombolás. Maradjunk, legyünk ismét igaz barátok. Szolgálja kölcsönös megértésünket a nyelvtudás is, így tolmács nélkül beszélhetünk. Jelenleg 44 tagunk van. Tagjaink, barátaink hitet tesznek a napi életben a gyűlölködésmentes világ létezésének lehetőségéről. Amikor felállítottuk idén Balázs-napkor Orbán Balázs szobrát a főtéren, egy román polgár virágot hozott. És ezt nem felejtjük el. - Mit vár ettől a fórumtól? - Az eltelt öt év politikai vitáinak, olykor hisztérikus hangjainak elcsitulását, a tapasztalatok leülepedését. És remélem, a Társaság ezután igazán a két ország polgárainak közössége lesz, s mi is helyet kapunk a vezetésben, Romániából. (tráser) Finta Béla 1995. augusztus 26., szombat Miss Kutyamajomság A minap végre láttam élőben is - mármint a televízióban - Miss Hungaryt, alias Weinberger Ildikót. Hát persze, hogy aranyos! - mint minden tizen-huszonéves lány. Ezen egy szem megállapításért azonban még dehogy ragadtam volna írógépet. Ám az Objektív kábítóan jóképű Sváby András a Magyarország legszépét ostromló kérdései között feltette a világ legkézenfekvőbb, csinos hölgyekre vonatkozó fürkészetét: “Mi az, ami leginkább tűzbe hozza Önt?!..." Másfél, uszkve kettő másodperc gondolkodás után Miss Ildikó felragyogva válaszol: “Például egy kutyakiállítás... "Nem a férfiak, nem a barátja, nem, a kutyák. No, hát ehhez mondom én, hogyha anno, ifjúkoromban feltették volna nekem ugyanezt a kérdést a tűzről és martalékáról, csak odavágom, hogy a csögok! Ma finomabb és éppen romantikusabb miliőben nyitogálnak rajtam, akkor persze azt rebegem, hogy a szerelem. Na már most így negyven fele, nehogy azt higgyék, hogy másképp gondolom. Megint csak ugyanazt válaszolnám, legfeljebb az utóbbi tíz évben - ennyi ideje vagyok házas - szűkítve a kört, egyetlen csajt emlegetnék, a feleségem. S biztos vagyok benne, ha ő lenne Miss Hungary - aminek én már rég megválasztottam -, hasonlóan vélekedne. Jó, persze sok minden hozhatja lázba az embert, még az ifjút is, de amikor csak egyet lehet mondani, ráadásul Magyarország szépeként, s az éppen a kutyák, nekem sok, avagy éppenséggel nagyon kevés. Kutyamánia, kutyakórság, szép képzavarral kutyamajomság van terjedőben. Van jogom beleugatni, hisz' életem első harminc esztendőét falun, kertes családi házban töltöttem. Bodri, majd I. és H. Bojtár vau-vau-ja nélkül el sem tudtuk volna képzelni otthonunkat. Ám a szerepek világosak voltak, senki nem keverte össze a koreográfiát. Az íratlan szabályok szerint: 1. A kutya nem tehette be a lábát a lakásba, mi sem az övébe! 2. Nem szerettük jobban, mint anyámat és apámat, ők meg bennünket, vagyis mi egymást! 1. Szolgált és védett, hűséggel soha nem akart leszerelni tőlünk. 4. Tilos volt a smár, az együtthálás s a közös étkezés és zuhanyozás. 5. Mi azt ettük, amit ettünk, ő azt ette, amit kapott. 6. Hagytuk, hogy a kutya kutya maradhasson. Most meg mi van? Az ember összeköltözött a kutyáival, mint hegyi pásztor a birkákkal. Őkutyaságaikból - ha ily sikeresen folytatják emancipációndat - még háziurak, házi úrhölgyek lesznek. Már azok is. Nemcsak ismerőseimnél tapasztalom a hagyományos családmodell felbomlását, de nemrégiben egyik politikusunk hazaérkezésekor láttam, hogy a kutyák, mint a maffiózók beszivárognak már a hatalom sáncai mögé is. A kamerák előtt az történt ugyanis, hogy a Bember az elibe siető családból az első meleg pillantást, az első hozzálépést, az első simogatást, az első ölelést a dakszlinak küldte. Aztán jöhetett a többi, feleség, gyerekek - de lehet, hogy fordított sorrendben. Egy sor nyaralásos gyermektelefon aligha kezdődik ma másképp: “Szia anyu, mit csinál Jockey?" Azt a kutyaúristenit! Hát, ennyit Miss Hungaryről, erkély Tévhitek az árak körül (Folytatás az 1. oldalról) hiszen hosszú távon a jelenlegi program nem gondolja végig a következményeket. Miklós Ferenc elmondta, hogy 25 éve a vándorgyűlések állandó kísérője egy-egy néyszabású kiállítás, amelynek célja a legújabb technikák és technológiák megismertetése a szakemberekkel. Fő feladatuknak tekintik, hogy konzerválják és életben tartsák a magyar villamosiparban még megmaradt szellemi tőkét. Minden évben rendeznek egy kamarakiállítást és a vándorgyűlésekhez kapcsolódóan egy újabb szabásút. Hétfőn, kedden Szegeden 32 kiállító mutatja be termékeit, a kiállítás mottója: a villamosenergia szolgálatában. Dervarics Attila azzal zárta a sajtótájékoztatót, hogy az MEE-nek és a DÉMÁSZ-nak hasonlóak a hosszú távú céljai. Valamilyen téves felmérés alapján elterjedt, hogy a háztartásokban a megemelt villamosenergia díj a rezsi 15 százaléka, ők azonban egy kisebb felmérés alapján csak 3-4 százalékra taksálják ezt a költséget. Ezenkívül szeretnének több tévhitet eloszlatni a DÉMÁSZ szolgáltatásai és árai körül. A vándorgyűlésről hétfőn reggel 9 órakor a szegedi Tisza Szálló emeleti temében nyílik meg a villamosipari kiállítás, majd 10 órakor a város polgármestere köszönti a résztvevőket. Dervarics Attila a centenárium alkal mából tart megnyitó előadást, majd az Elektrotechnikai Alapítvány Kuratóriumának elnöke átadja a diplomaterv és szakdolgozat pályázat díjait. 11 óra 20 perckor kezdődnek a szekcióülések, amelyek témái: villamosenergia-ipari társaságok működése; stratégiák, célrendszerek, szervezeti felépítések; a fogyasztók kezelése és befolyásolása, marketing és PR a hazai áramszolgáltatásban. Kedden ugyanitt és ugyanekkor a villamosenergia termelésének, elosztásának és felhasználásának korszerű eszközeiről és azok gazdaságosságáról hangzanak el előadások. M.V.