Szegedi Napló, 1890. január (13. évfolyam, 2-30. szám)

1890-01-02 / 2. szám

2. sz Szeged, csütiörtök. Szegedi Napló, Január 2. 1890. szente a városi tisztikar s a többi tisztelgő küldöttségek rokonszenvét és figyelmét. A restauráczióról azonban nem szólt. Igazán kevesett beszél. * Szí­vh­a is megkapta a magáét a tes­tületi szerencse-ki­vánatokból. Fölvonult a sze­retett rendőrfőnök elé az egész rendőrségi tisztikar, mely zsinóros, magyaros gálájában, egészen jól festett. A jó Bérczy nász vol­t jóságos szónok, aki mindannyiuk nevében sokféle földi és égi javakat kívánt a főkapitánynak. Na, az már igaz, hogy ha valamelyik főnök megérdemli az alantas közegei ré­széről hálát és a ragaszkodást, az bizony­nyal a főkapitány, aki különben ma, mint nagy szatirikus mutatta be magát, midőn úgy szólt rendőrségéhez : — Én is kívánok az uj esztendőre — jobb szerencsét. — Az első nap. Gyönyörű, napsugaras téli nap volt az 1890. első napja. A levegő lágy, szinte tavaszias volt. Az uj esztendő szokásos láza, élénksége nyilvánult az ut­­czákon. Ugyancsak kilincseltek a gra­­tulánsok a társadalom minden osztályából. Még az ember átsietett egy-egy forgalma­sabb utczán, százszor is megütötte a füle dobját: Boldog újévet! Az üzletek valósá­gos ostrom alatt voltak. De sajna, nem any­­nyira a vevők, mint inkább az új eszten­dőt köszöntök voltak a visszariaszthatlan ostromlók. Az aranyos napsugár szinte föl­derítette a város kedvét. Csak a korcsolyá­zók duzzogtak ellene, hogy a jegüket el­rontotta néhány órára. Azt mondják, ha első nap az esztendőben szép, napsugaras, jó tennésre van kilátás. Adja az isten, hogy ez a babona valóra váljon. — Az uj Csanádi püspök. Temesvárra az a hir érkezett, hogy a Csanádi püspök­ségre az irányadó körök jelöltje, aki a leg­nagyobb valószínség szerint ki is fog neveztetni, Dessewffy Sándor kassai kanonok, a főrangú Des­sew­f­f­y-család tagja és B­e­r­z­e V­i­c­z­y közoktatási miniszteri államtitkár nag­y­bátyja. Meglepő ez a hír, daczára a Dessewff­y név kitűnő hangzá­sának. B­e­n­n­a­z Sándor püspök halála után az egész Csanádi egyházmegye egyetlen ne­vet hangoztatott, melynek birtokosát a püspöki székre méltónak és érdemesnek ismerte. E név: Németh Józef­f­ö­­­s­z­e­n t­e­l­t püspök neve. Nem is kételkdett az egyházházme­­gye közönsége egy perczig sem azon, hogy Németh­­József lesz Bonnaz udóda, mert Németh József főpásztor, a szó nemes éle­telmében, kitűnő h­azafi, tudományosan mű­velt ember, és ismeri az egyházmegyét, melyet több éven át kormányoz és ezen egyházmegye minden zugában, minden hive és minden fele­kezet tisztelni és becsülni tanulta őt. Németh József népszerű a Csanádi egyházmegyében s alig csalódunk, az állítva, hogy egy egyházi fejedelemnek, hogy magas hivatását betölt­hesse, egyházmegyéjét ismernie kell, egyház­­megyéjében népszerűnek kell lennie. Főleg figyelembe kell vennie ezen elvet egy oly püspöki szék betöltésénél, minő a Csanádi, mert a Csanádi egyházmegye nemzetiségek által lakott területekre terjed ki. Dessewffy Sándor kassai kanonok püspökké való ki­­neveztetése tehát aligha bevégzett tény, mert vele szemben Németh József püspök, áll, ki már érdemeket szerzett a Csanádi egy­házmegyében , kinek püspökké kinevezése a Csanádi egyházmegye közönségének hő óhaja. — Az államkölcsönös háziurak figyel­mébe. Elkésve, teljes félévi gondolkozás után, végre kibocsátotta a pénzügyminiszter azt a rendeletet, melynek azonnali kiadá­sára** et a még áprili­sban megszavazott 1889. évi 31-ik (szegdi) törvényczikk utasította. És a késedelemnek az a követ­kezése, hogy a szegedi háztulajdonosoknak már most nem a törvényben enge­dett félesztendei határidejük van a jelent­kezésre, ha terhelt házaikat meg akarják tartani, hanem mindössze fél havi termi­nusuk, mely január 15-ig tart. Erre vo­natkozólag P­á­l­f­y Ferencz polgármester hirdetményt bocsátott ki, melyet az ügy kiváló fontosságára való tekintet­tel itt is közlünk, hogy az érdekeltek fi­­gyelme föl legyen híva a lépésekre, melyeket tenniük kell. A polgármester által kiadott hirdetmény így szól : „Az 1889-ik évi XXXI. t.-cz. 8. §-ában foglalt intézkedés által fölhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a törvény hatályba­­léptétől számítandó egy év alatt, azon kár­vallott szegedi lakosok házait, melyek befe­jezve nincsenek, vagy melyek az azokat terhelő kölcsön évi járulékainak füdözésére elégséges jövedelmet egyáltalán nem hajta­nak, az állam tulajdonába átmenő tartalék­­alap erejéig az azokat terhelő kölcsön s ennek hátralékos járulékai fejében, az ál­lamkincstár tulajdonába átvehesse és jöve­delmezőségüknek , illetőleg értéküknek meg­felelő áron eladhassa, vagy ha a jelenlegi tu­lajdonosok, a törvény hatálybaléptétől szá­mítandó fél éven belül ez iránt jelentkeznek, a tartozások behajthatlan ré­szének törlése után, a jelenlegi tulajdonosok kezén hagyhassa. A nagyméltóságú pénzügyminiszter úr­nak f. évi deczember 28-án 58,413. sz. a. kelt s a törvény ezen intézkedésének vég­rehajtására vonatkozó rendelete folytán, föl­hivatnak mindazon államkölcsönös háztulaj­donosok, kik behajthatlan hátralékaik tör­lése után házaikat megtartani s illetve a hivatkozott törvény által biztosított kedvezményt igénybe venni kí­vánják, hogy erre vonatkozó s 50 k - o­s bélyeggel ellátandó kérvényeiket 1890. évi január 15-éig bezárólag, a törvény végrehajtására elsőfokú közve­­títő hatóság gyanánt megbízott helybeli kir. pénzügyigazgatóságh­oz nyújt­sák be. Az érdekelt háztulajdonosok eljárásának megkönnyítése végett, a tanács részéről in­tézkedés létetett, hogy a városi tiszti ügyészségnél kész folyamodvá­nyok álljanak rendelkezésre, a kedvezményben részesülni óhajtó háztulaj­donosok tehát a kérvény kiállításánál, a vo­natkozó telekkönyvi és helyrajzi számok és az államkölcsön befizetési könyvecske föl­mutatása mellett, az érintett határidőn be­lül, a városi tiszti ügyészség közvetítését is díjtalanul igénybe vehetik.“ A Tűzoltók Szilveszter­ estéje. Az ön­kény­­es tűzoltók ez évben is megünnepel­ték Szilveszter estéjét. Az estélyt Arányi Pál őrparancsnok nyitotta meg, fölolvasván M­ó­c­s Zsigond „Konstantinápolyi tűzoltók“ czímű költeményét, mely után társasvacsora következett. Az első felköszöntést Iv­á­n­g Ferencz kir. tanácsos főparancsnok mondta ő felségére a királyra, majd József főher­­czeg országos tűzoltó-szövetségi elnökre. Éj­félkor a toronyból telefon útján tüzet jelez­tek, melyre csakhamar az egész őrség ki­vonult, próbát téve a gyors kivonulásból és leszerelésből. És mivel nem volt igazi tűz, aztán annál nagyobb tűzzel folyt a táncz, mely hajnalig tartott. — Fölcserélt kalapok. Azon tisztelt urak, kik a keresk. ifjak Szilveszter - esté­lyén kalapjaikat kicserélték, kéretnek, hogy e miatt a társulat gondnokánál d. u. 1—2 óráig jelentkezni szíveskedjenek. — A népkör mulat. A népköreink is kiveszik a részeket a téli mulatságból. A farsangot köszönti a rókusi népkör f. hó 5-én, amikor Brankó János vendéglőjében (pacsirta-utcza) könyvtára javára zártkörű tánczvigalmat rendez. Belépti-jegy szemé­­lyenkint 50 kr. Páronkint 80 kr. Család­jegy 3 személyre 1­árt. Belépti­ jegyek előre válthatók a meghívó előmutatása mellett, a kör szolgájánál és a kör helyiségében. — Kezdete esti 8 órakor. Vegyesek. — Nagy sikkasztás Pozsonymegyében. Pozsonyból sürgönyzik. A sikkasztás ügye általánosan kínos feltűnést kelt. A még csak most kiderült részletek azt sejtetik, hogy a megyénél hallatlan gazdálkodás folyt. A vizsgálat kiderítette, hogy a de­c­ember 21-én végbement rovancsolás m­árt hiányt konstatált. Továbbá, hogy a fő­könyvben vakarások és javítá­sok voltak. Még eddig nem tudták meg­állapítani, hogy az eddig sikkasztott összeg szerint hiányzó 60—70 ezer frtot, las­­san-lassan vagy egyszerre lopta-e a sikkasztó. Kraschenics ellenőr, előadja, ho­­y őt szombaton délelőtt, alkalmasint Kittónak valami furfangja következtében elhívták a­­ hivatalból. Bittó egy negyedóráig volt a nyitott pénztár mellett és ekkor hajthatta végre a lopást. Különösen feltűnő, hogy a pénztárból 700 ezüstforintos és 1300 drb négy krajcráros is hiányzik. A kasszá­ban csak 28 kr. készpénz maradt vissza és vagy egy félmilliónyi értékpa­pír. A tegnap megkezdett házkutatást ma szakadatlanul folytatták s ez alkalommal igen sok, még kitöltetlen megyei utalványt találtak Bittó lakásán. A rendőrség kiderítette, hogy Bittó az utóbbi időkben kis lebujokban hamis játé­kot űzött, azonkívül uzsorával is foglalko­zott. Adósságai megh­aladják a 12,000 frtot. Bittó beteg nejének az állapota aggasztó for­dulatot vett. A sikkasztó óvadéka 3000 frtra rúg. Kraschenics ellenőr egész 4000 frtnyi vagyonát lefoglalták. Délután a Kra­­schenics-család 1000 frt jutalmat tűzött ki annak a számára, aki Bittót elfogja. Z­i­c­h­y főispán holnap ideérkezik. További kí­nos leleplezésektől tartanak. A hivatalnokoknak eddig még nem tudták ki­adni a fizetéseket. A sikkasztó pénz­tárnoknak már nyomában van a rendőrség. Pfeiffer vasúti pénztár­nok közölte a rendőrséggel, hogy Bittó vasárnap éjjel Budapest felé váltott jegyet. Ursziny rendőrtisztviselő a szökevény nyo­­mozása végett a fővárosba küldetett. L o jt u j­a b b. Újévi tigeteig­és Tisza Kálmánnál (Sürgöny tudósítás.) Budapest, január 1. (A „Szegedi Napló“ eredeti távirata.) A kormánypárt mai újévi gratulácziója előre híresztelt tüntetés volt Tisza Kálmán mellett. A párt tagjai a főispá­nokkal együtt mentek a miniszterelnöki pa­lotába, hol Tisza Kálmán fogadta őket. H­u­­s­z­á­r Károly báró üdvözölte, magasztalva Tisza Kálmán miniszterelnök rendkívüli ér­demeit, beszélt a külügyi helyzetről a béké­ről és a szövetség megerősödéséről, Tisza Kál­mán iránti bizalomról, különösen kihegyezve egy nyilatkozatot tett, melyben Tisza Kálmánt a párt hűségéről biztosította : a múltjáért, a jelöltért és a jövőjébe vetett bizalmánál fogva. Tisza Kálmán miniszterelnök válaszát általában az ellenzékkel szemben használt erős, szokatlan bátor hang jellemzi. Tisza Kálmán miniszterelnök reflek­tálva a Huszár beszédére, szólott ugyanazok-

Next