Szegedi Napló, 1890. október (13. évfolyam, 269-299. szám)

1890-10-18 / 286. szám

Szeged, szombat. 8»eg«di Haplé. Október 18. 1890. 286. sz. VÁROSI színház. Évadbérlet 17-ik sz. Havibérlet 17-ik­sz. Szeged, szombaton, 1890. október hó 18-án Szegény Jonathan. Operette 3 fölvonásban. SZEMÉ­LYEK : Mister Vandergold, gazdag amerikai Hunfi. Tripp Jonathan — .— — — — Fóriss. Quikli Tóbiás, impesszárió — — Sziklay. Harriett — — — — — — K. Pálfy N. S . ) Vandergold cselédei ~ ~ “.^Pauli M. Kezdete 7 órakor. Holnap . Ugyanez. Délvidéki bünkrónika. (Saját tudósítónktól.) Alig győzzük regisztrálni azt a tömér­dek rablást, gyilkosságot, vadabbnál­ vadabb és ijesztőbb bűnesetet, melyekkel mostaná­ban foglalkozik a szegedi kerületi csend­­őrparancsnokság. Mindennap jön jelentés. Most itt gyilkoltak meg egy jómódú gazdát, majd amott bűnös fiú keze oltotta ki az apa, anya életét, szerető a szeretőét; itt raboltak, amott fölgyújtottak egy házat, így megy ez végtől-végig, napról-napra. Négy gyilkosság adatai fekszenek most is előttünk. Itt következnek egymásután : I. Szerencsétlen disputa. Arany János Péter-Pálja nem pörleked­­tek egymásra jobban, mint Adán Radus­­k­ó­s Száva és Molnár István. Szomszédos birtokuk volt s az „én nem hagyom a magamét“ elvéből kiindulva, soha nem birtak megegyezni, meddig tart Ra­­dujkóv telke s meddig a Molnáré. Összedisputáltak ezen sokszor. E hó 8-án este is pörlekedtek s érvelés közben Radujkóv, a szenvedélyes rácz gazda egy doronggal úgy ütötte halántékon Molnárt, hogy ez szörnyet halt. Radujkovot letartóztatták s bekísérték a zentai járásbírósághoz. II. Két golyó. Az e­spevei korcsmában lakodalmat ül­tek. Fogyott a bor, nőtt a jó kedv, járta a mulatság. Igyekezett mindenki valami újat kitalálni, hogy minél jobban föntartsa a társaság derült hangulatát. Egyszerre puskadörrenés szakította félbe a vig­­ármát. Aztán egy másik . . . Két alak holtan rogyott össze a mulatók közt. Ez a váratlan inczidens úgy történt, hogy Schlemender János korcsmáros eddig még ki nem derített okból, kétszer belejött a társaságba. A duhaj em­ber golyója S­z­a­ll­a­y György zombori há­zalót és nejét, P­á­l­f­i Erzsébetet ölte meg. Persze, a víg lakodalom egyszerre vé­get ért, Schlemendert letartóztatták. III. A pásztorára vége. Valóságos paraszt-dráma. N­o­v­á­k István ó­ becses legény szeretőt tartott, kihez sokszor eljárt szép szóra, édes ölelésre. Irigye hamar akadt, egyszerre kettő is. S­z­­­á­n­­­k György és Rácz András nem bírták jó szemmel nézni, hogy a szép Szerda Etelka valakit szeressen s éppen Novák legyen az a valaki. Elhatározták, hogy megölik a boldog le­gényt. Az elmúlt napokban, mikor Novák kijött a szeretőjétől, rajtalestek megfogták s botokkal addig verték, mig a szerencsét­len ember életjelt adott magáról. Ott halt meg a két szörnyeteg lábainál, szeretője ablaka alatt. De ez még nem volt elég. Ugyanazon este elfogták a leány bátyját, Szerda Mi­hályt s ennek czimboráját, J­ankovics Lászlót s mindkettőt elverték, úgy, hogy életveszélyes sebekben fekszenek. Rácz és Szlávik börtönben ülnek. IV. Paraszt Johanna. Bérgyilkost fogadott az urára a V­e­r­­c­s­á­n Jván felesége. Iszákos volt az ember, sohasem volt józan és mindig ütötte a feleségét. Egy éjjel aztán — e hó­r­ikán — szét­vert agygyal találták Vercsán Juont az utczán, Nagy-Zorlenczen, a tulajdon háza előtt. A gyilkost hamar elfogták M­a­n­d­r­a Petru személyében, aki aztán elmodta a dol­got, úgy, amint történt. Régen panaszkodott előtte Veresánné, hogy milyen kegyetlen, garázda ember a Jyon , hogy ő bizony nem bánná, ha ezt az ő rossz urát valaki eltenné láb alól, még adna is érte vagy tíz forintot. Mandra Petru gondolt egyet, hogy nem volna épen rossz dolog azt a 10 frtot meg­szolgálni. Az ember szegény, a pálinka drága. Pálinka pedig csak kell. Evvel a gondolattal ment be Mandra Petru a Schnabel krajzleros boltjába, ahol Veresán Juon épen pálinkázott. Mandra Petru belekötött: — Juon te, adj a pálinkádból. — Nem adok én, Petru. — Nem-e ? — Nem. Többet aztán nem szólt Mandra Petru, hanem elment a boltból és lesbe állott a Veresán Juon háza előtt. Mikor hazafelé jönni látta Juont, a háta mögé került és ütni kezdte az ólmos­­botjával. Addig ütötte, míg élettelenül összero­gyott. A szerencsétlen teljes erejéből kia­bált segítségért, felesége hallotta is az ura jajkiáltásait, de nem mozdult a házból. Hanem a 10 frtot nem kapta meg Mandra Petru. Még azon éjjel elcsípték a csendőrök és bekísérték a bogsánbányai járásbírósághoz. Közgazdaság. Budapesti gabona­tőzsde. Budapest, okt. 17. (A „Sz. N. er. táv.) (Délután öt órakor záródnak.) Szokványbuza őszre................. 7­45—47 Szokványbuza 1891. tavaszra . 7'75—77 Tengeri aug.—sz.ept.-re .... •--------­Uj tengeri máj.—júniusra . . 5'90—92 Szokványzab őszre................. 6‘72—74 Szokványzab tavaszra............. 6’92—94 Káposztarépcze aug.-szept.-re —•---------­ Érték-tőzsde. Bécs, 1890. október 17. Magyar értékek zárlata: 40 m. földteherra. kotr. 89.— Hag­y. hitelb.-részvény 350.— Erdélyi vasut-részvény 200.— 1876. m.k.T. áll. eV.kotr. 110.25 Hagy. nyer.-k.-sorfljegy 137.— M. resz. és Tallób. részv. 116.20 Tiszai és szeg.kolos.sorsj. 129,25 4% arany-járadék . . 101.50 Magyar fegyvergyár . — Magyar vasúti kölcsön Alföldi vasut-részvény . 201 Magy. é.-kel. vasut-r. . — 1869. m.k.v.áll. ele. kötv. — Tiszav. vasut-részvény . — Kassa-Oderb. v.-részv. 173 5% magy. papír-járadék Villamos részv.-társaság — M. jelz. hitelb.-részv. . — 97.20 50 60 Osztrák értékek zárlata. Osztr. hitelintéz.-részv. Déli vasut-részvény 4®/o osztr. arany-járad. Londoni váltóár . . Károly Lajos vas.-részv. 1864. sorsjegy . . . 1860. sorsjegy . . . Torok sorsjegy . . . 4­2*/g ezüst-járadék Dunagőzdaj.-társaság . Dohány-részvény . 807.10 Angol-osztr.-bank-részv. 166.— 153.75 Osztr. államvasuti részv.2491.25 106.75 20 frankos...................... 889.— 112.50 402®/g papír-járadék . . 88.— 203.75 Osztr. hitelsorsjegy . . 185.— 179.25 Német bankváltók . . 55.20 — Cs. k. arany (vert) . . 535.— 88.85 Osztr.-magy. bank-részT. 959.— 88.35 Elbevölgyi vasut-részv. 286.75 368.— Wiener Bankver.-részv 12.13 .135.25 Alpina részv. társ. . . 9.—­ ­ Legújabb. A király a politikai helyzetről. Budapest, okt. 13. (A „Sz. N.“ e. t. A Kölnische Zeitung egyik szerkesz­tője e napokban hosszabb beszélgetést folytatott az osztrák-magyar diplomá­­czia egy magas állású tagjával, akit viszont Ferencz József ő felsége a rohnstocki találkozásról visszatérte után hosszabb beszélgetéssel tüntetett ki. Ő felsége minden tartózkodás nél­kül igen el­ég­ülten nyilatkozott a Szi­léziában szerzett tapasztalatai felől. Nem mondhat jobbat —h igy szólt a beszélgetés során — mint hogy m­i­n­­den marad a régiben s ezt ő a legjobbnak találja. Vilmos császár azt a szilárd meggyőződést szerezte , Oroszországban, hogy a c­z­á­r őszinte­­ barátja a békének s ez a bé- i­keszeretet elég erős, hogy még a je­­­ lenleg nyilvánulóknál erősebb roha­mokat is kiálljon megrendülés nélkül. A német császárról ő felsége a leg­melegebb elismerés hangján szólt, ki­emelte különösen az ő nem pihenő munkaszeretetét, nemes törekvéseit s az Ausztri­a-M­a­g­y­a­r­o­r­s­z­á­g­­gal és Olaszországgal fön­­álló szövetséghez való szi­lárd ragaszkodását. A Szilé­ziában való legutóbbi látogatás reá nézve mindig szép emléket fog ké­pezni. Caprivi birodalmi kanczel­­lárt illetőleg ő felsége különösen di­csérte annak szokatlanul gyors tájéko­zási képességét s az adott viszonyok éles elméjű fölfogását. Caprivi immár nagyon jól ismeri a politikai viszonyo­kat, általában tiszta gondolkozása fő, nyilt, egyenes jellem, megnyerő mo­dorral s a szövetségek föltétlen hívé­nek tekinthető. A képviselőház pénzügyi bizottságából. Budapest, okt. 17. (A „Sz. N.“ er. t.) . A képviselőház pénzügyi bizottsága Wahr­­mann Mór elnöklete alatt tartott mai ülé­sében tárgyalás alá vette az igazságügyi­­ tárcza költségvetését. Előadó B­u­s­b­a­c­h I Péter. A központi kiadásokat minden felszóla­­lás nélkül megszavazta a bizottság. A királyi curiánál Darányi meg­jegyzi, hogy a bírák 610 frt évi lakpénze nincs összhangban a kir. táblai tanácselnö­kök részére törvényesen megállapított 1000 frt lakpénzzel, s hogy kívánatos lenne e tekintetben a kiegyenlítés. Szilágyi miniszter válaszolja, hogy az­­ előterjesztést a fönálló törvénynyel összhangban kellett megtennie. Különben is a kir. táblai tanácslnökök fölemelt illet­ményei csak a jövő évi május hó 1-én lép­nek életbe, tehát nem lett volna indokolva a curiai bíróknál ezt január 1-től fogva tenni meg. Szaló egyébiránt elismeri tel­jes jogosultságát a budapesti illetmény­­bi­zonyos egyenlősítésének s a pénzügyminisz­ter ki is jelenté, hogy az államszolgálatban

Next