Szegedi Napló, 1890. október (13. évfolyam, 269-299. szám)

1890-10-18 / 286. szám

Szeged, szombat. 8»eg«di Haplé. Október 18. 1890. 286. sz. VÁROSI színház. Éradbárlet 17-ik sz. Havibérlet l7-ik az. Szeged, szombaton, 1890. október hó 18-án Szegény Jonathan. Operette 3 fölvonásban, SZEMÉ LYEK : Mister Vandergold, gazdag amerikai Hunfi. Tripp Jonathan — .— — — — Fóriss. Qnikli Tóbiás, impesszárió — — Sziklay. Harriett — — — — — — K. Pálfy N. Sy ) Vandergold cselédei ~ ~ “.^Pauli M. Kezdete 7 órakor. Holnap : Ugyanez. Délvidéki bünkrónika. (Saját tudósítónktól.) Alig győzzük regisztrálni azt a tömér­dek rablást, gyilkosságot, vadabbnál-vadabb és ijesztőbb bűnesetet, melyekkel mostaná­ban foglalkozik a szegedi kerületi csend­­örparancsnokság. Mindennap jön jelentés. Most itt gyilkoltak meg egy jómódú gazdát, majd amott bűnös fiú keze oltotta ki az apa, anya életét, szerető a szeretőét; itt raboltak, amott íölgyujtottak egy házat, így megy ez végtől-végig, napról-napra. Négy gyilkosság adatai fekszenek most is előttünk. Itt következnek egymásután : I. Szerencsétlen disputa. Arany János Péter-Pálja nem pörleked­­tek egymásra jobban, mint Adán Raduj­­k ó V Száva és Molnár István. Szomszédos birtokuk volt s az „én nem hagyom a magamét“ elvéből kiindulva, soha nem birtak megegyezni, meddig tart Ra­­dujkóv telke s meddig a Molnáré. Összedisputáltak ezen sokszor. E hó 8-án este is pörlekedtek s érvelés közben Radujkóv, a szenvedélyes rácz gazda egy doronggal úgy ütötte halántékon Molnárt, hogy ez szörnyet halt. Radujkóvot letartóztatták s bekísérték a zentai járásbírósághoz. II. Két golyó. Az ó-soóvei korcsmában lakodalmat ül­tek. Fogyott a bor, nőtt a jó kedv, járta a mulatság. Igyekezett mindenki valami újat kitalálni, hogy minél jobban föntartsa a társaság derült hangulatát. Egyszerre puskadörrenés szakította félbe a vig lármát. Aztán egy másik . . . Két alak holtan rogyott össze a mulatók közt. Ez a váratlan inczidens úgy történt, hogy Schlemender János korcsmáros eddig még ki nem derített okból, kétszer belelött a társaságba. Aduhaj em­ber golyója S z a 11 a y György zombori há­zalót és nejét, P á 1 f i Erzsébetet ölte meg. Persze, a vig lakodalom egyszerre vé­get ért, Schlemendert letartóztatták. III. A pásztorára vége. Valóságos paraszt-dráma. N 0 V á k István ó-becsei legény szeretőt tartott, kihez sokszor eljárt szép szóra, édes ölelésre. Irigye hamar akadt, egyszerre kettő is. S z 1 á V i k György és Rácz András nem bírták jó szemmel nézni, hogy a szép Szerda Etelka valakit szeressen s éppen Novák legyen az a valaki. Elhatározták, hogy megölik a boldog le­gényt. Az elmúlt napokban, mikor Novák kijött a szeretőjétől, rajtalestek megfogták s botokkal addig verték, mig a szerencsét­len ember életjelt adott magáról. Ott halt meg a két szörnyeteg lábainál, szeretője ablaka alatt. De ez még nem volt elég. Ugyanazon «ste elfogták a leány bátyját. Szerda Mi­hályt s ennek czimboráját, J ankovics Lászlót s mindkettőt elverték, úgy, hogy életveszélyes sebekben fekszenek. Rácz és Szlávik börtönben ülnek. IV. Paraszt Johanna. Bérgyilkost fogadott az urára a V e r­­c s á n Juon felesége. Iszákos volt az ember, sohasem volt józan és mindig ütötte a feleségét. E^y éjjel aztán — e hó 6-ikán — szét­vert agygyal találták Vercsán Juont az utczán, Nagy-Zorlenczen, a tulajdon háza előtt. A gyilkost hamar elfogták M a n d r a Petru személyében, aki aztán elmodta a dol­got, úgy, amint történt. Régen panaszkodott előtte Vercsánné, hogy milyen kegyetlen, garázda ember a Juon ; hogy ö bizony nem bánná, ha ezt az ö rossz urát valaki eltenné láb alól, még adna is érte vagy tiz forintot. Mandra Petru gondolt egyet; hogy nem volna épen rossz dolog azt a 10 frtot meg­szolgálni. Az ember szegény, a pálinka drága. Pálinka pedig csak kell. Evvel a gondolattal ment be Mandra Petru a Schnabel krajzleros boltjába, ahol Vercsán Juon épen pálinkázott. Mandra Petru belekötött: — Juon te, adj a pálinkádból. — Nem adok én, Petru. — Nem-e ? — Nem. Többet aztán nem szólt Mandra Petru, hanem elment a boltból és lesbe állott a Vercsán Juon háza előtt. Mikor hazafelé jönni látta Juont, a háta mögé került és ütni kezdte az ólmos­­botjával. Addig ütötte, mig élettelenül összero­gyott. A szerencsétlen teljes erejéből kia­bált segítségért, felesége hallotta is az ura jajkiáltásait, de nem mozdult a házból. Hanem a 10 frtot nem kapta meg Mandra Petru. Még azon éjjel elcsípték a csendőrök és bekísérték a bogsánbányai járásbírósághoz. Közgazdaság. Budapesti gabona tőzsde. Budapest, okt. 17. (A „Sz. N. er. táv.) (Délután öt órakor záródnak.) Szokványbuza őszre................. 7-45—47 Szókványbuza 1891. tavaszra . 7'75—77 Tengeri aug.—s«,ept.-re .... •--------­Uj tengeri máj.—júniusra . . 5'90—92 Szokványzab őszre................. 6‘72—74 Szokványzab tavaszra............. 6’92—94 Káposztaropcze aug.-szept.-re —•---------­Érték-tőzsde. Becs, 1890. október 17. Magyar értékek zárlata. 4% m. földteberra. kotr. 89,— Hag;y. hitelb.-részyénj 350.— Erdélyi vasut-részvény 200.— 1876. m.k.T. áll. eU.kotT. 110.25 Hagy. nyer.-k.-sorfljegy 137.— £. lesz. és Táltób. részv. 116.20 Tiszai és szeg.kolcs.sorsj. 129,25 4% arany-járadék . . 101.50 Magyar fegyvergyár . — Magyar vasúti köIcsSn Alföldi vagut-részvény . 201 Magy. é.-kel. vasut-r. . — 1869. m.k.v.áll. ele. kötv. — Tiszav. vasut-részvény . — Eassa-Oderb. v.-részv. 173 5% magy. papír-járadék Yillamos részv.-társaság — M. jelz. hitelb.-részv. . — Osztrák értékek zárlata. Osztr. hitelintéz.-részv. Déli vasut-részvény 4®/o osztr. arany-járad. Londoni váltóár . . Károly Lajos vas.-részv. 1864. sorsjegy . • . 1860. sorsjegy . . . Torok sorsjegy . . . 4'2*/g ezüst-járadék Dunagozhaj.-társaság . Dohány-részvény . 97.20 50 60 807.10 Angol-osztr.-bank-részv. 166.— 153.75 Osztr. államvasutl részv.2491.25 106.75 20 frankos...................... 889.— 112.50 4‘2®/q papír-járadék . . 88.— 203.75 Osztr. hitelsorsjegy . . 185.— 179.25 Német bankváltók . . 55.20 —Cs. k. arany (vert) . . 535.— 88.85 Osztr.-magy. baak-részT. 959.— 88.35 Elbevölgyi vasut-részv, 286.75 368.— Wiener Bankver.-részv 12.13 .135.25 Alpina részv. társ. . . 9.— Legújabb. A király a politikai helyzetről. Budapest, okt. 13. (A „Sz. N.“ e. t. A Kölnische Zeitung egyik szerkesz­tője e napokban hosszabb beszélgetést folytatott az osztrák-magyar diplomá­­czia egy magas állású tagjával, akit viszont Ferencz József ö felsége a rohnstocki találkozásról visszatérte után hosszabb beszélgetéssel tüntetett ki. 0 felsége minden tartózkodás nél­kül igen el ég ültén nyilatkozott a Szi­léziában szerzett tapasztalatai felöl. Nem mondhat jobbat —• igy szólt a beszélgetés során — mint hogy m i n­­den marad a régiben s ezt ö a legjobbnak találja. Vilmos császár azt a szilárd meggyőződést szerezte , Oroszországban, hogy a c z á r őszinte i barátja a békének s ez a bé- I keszeretet elég erős, hogy még a je- I lenleg nyilvánulóknál erősebb roha­mokat is kiálljon megrendülés nélkül. A német császárról ö felsége a leg­melegebb elismerés hangján szólt, ki­emelte különösen az ö nem pihenő munkaszeretetét, nemes törekvéseit s az Ausztri a-M a g y a r o r s z á g­­gal és Olaszországgal fön­­álló szövetséghez való szi­lárd ragaszkodását. A Szilé­ziában való legutóbbi látogatás reá nézve mindig szép emléket fog ké­pezni. Caprivi birodalmi kanczel­­lárt illetőleg ö felsége különösen di­csérte annak szokatlanul gyors tájéko­zási képésségét s az adott viszonyok éles elméjű fölfogását. Caprivi immár nagyon jól ismeri a politikai viszonyo­kat, általában tiszta gondolkozása fő, nyilt, egyenes jellem, megnyerő mo­dorral s a szövetségek föltétien hívé­nek tekinthető. ! A képviselöház pénzügyi bizottságából. Budapest, okt. 17. (A „Sz. N.“ er. t.) I A képviselőház pénzügyi bizottsága Wahr­­mann Mór elnöklete alatt tartott mai ülé­sében tárgyalás alá vette az igazságügyi j tárcza költségvetését. Előadó B u s b a c h I Péter. A központi kiadásokat minden fölszóla­­lás nélkül megszavazta a bizottság. A királyi curiánál Darányi meg­jegyzi, hogy a bírák 6t0 frt évi lakpénzo nincs összhangban a kir. táblai tanácselnö­kök részére törvényesen megállapított 1000 frt lakpénzzel, s hogy kívánatos lenne e tekintetben a kiegyenlítés. Szilágyi miniszter válaszolja, hogy az j előterjesztést a fönálló torvénynyel összhangban kellett megtennie. Különben is a kir. táblai tanácslnökök fölemelt illet­ményei csak a jövő évi május hó 1-én lép­nek életbe, tehát nem lett volna indokolva a curiai bíróknál ezt január 1-töl fogva tenni meg. Szóló egyébiránt elismeri tel­jes jogosultságát a budapesti illetmény 'bi­zonyos egyenlősítésének s a pénzügyminisz­ter ki is jelenté, hogy az államszolgálatban

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék