Szegedi Napló, 1890. december (13. évfolyam, 329-357. szám)

1890-12-02 / 330. szám

Kedd, Deczember 2.1880. Egyes szám ára 5 kr. XIII. évfolyam­. 330. szám. POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI és IRODALMI NAPILAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: S egész évre lé frt 1 kr. I Neggyedévre 3 frt 50 kr. Egy héra . 1 frt 20 kr. Félévre 7 frt 3 kr SZERKESZTŐI IRODA ÉS KIADÓHIVATAL: Iskola-utcza, Dáni-ház 18. sz. Bérmentetlen levelek csak ismert kéztől fogadtatnak el. HIRDETÉSEKET és nyilttéri közleményeket a kiadóhovatal _____________mérsékelt árjegyzék szerint számit. Alapítványok. (A nemes kas­zások elhanyagolása.) Szeged, decz. 1. A közoktatási tárcza költségveté­sének részletes tárgyalásánál többek közt szóba jött az, hogy az állam ösz­töndíjakra és egyéb tanulmányi czé­­lokra nem fordít többet hatvannégy­ezer forintnál és hogy ebből szegény tanulók segélyezésére 1200 forint esik. Szégyenletesnek nevezte ezt a fölszólaló képviselő és e szó meg­választásában még a lehetőségig gyön­géd volt. Mert az valóban netovábbja a nyomorúságnak, hogy anyagi föl­adattal szemben az állam ilyen siral­­­­másán csekély eszközökkel rendelkez­zék. Ha még bizonyság kellene rá, ime a döntő tanúság, hogy a kulturális és emberbaráti feladatok nálunk teljesen a társadalomra vannak hagyva és mond­hatni ráerőszakolva. Mert míg az ál­lam, a kormány botrányos közönyös­séggel nézi, hogy e téren a szükség­letekről gondoskodva nincs, nem teheti ugyanezt a társadalom. A városok, po­litikai községek és felekezetek nem tűr­hetik el a maguk körében, hogy pél­dául a tanköteles gyermekek egy ré­sze ne járhasson iskolába azért, mert meztelen, vagy azért, mert nincs tan­­könyve. A társadalom kötelességének tartja, hogy ilyen bajokon segítsen. Köteles­ségének tartja, hogy gondoskodjék az állam törvényének végrehajtásáról. Természetes ez egy bizonyos ha­tárig és nagyon örvendetes, hogy a társadalom nem hagyja elveszni a maga szegényeit és nyomorultjait. Ha­nem az végre is megdöbbentő, hogy az állam semmit sem tesz em­berbaráti czélokért. Legalább ott, ahol a társadalom tehetetlen, ahol valóságosan nem haj­tazik végre a népoktatási törvény sem, mert az illető politikai községek (és ilyen százával van) képtelen aféle jótékonysági és közművelődési akc­iókra, melyeket bizony-bizony nem igen bírnak már a legjobb anyagi vi­szonyok közt élő városok sem. Utoljára is, nem minden város te­szi azt, amit például Szeged. Hogy mindenekelőtt a kulturális igények­ről gondoskodik, igen gyakran a közvagyonosodás rovására, a köz­­gazdasági érdekek háttérbe szorítá­sával is. És minden jóakarat daczára mi sem tudnánk már megbirkózni a fokozódó szükségletekkel, ha nagylelkű emberbarátok alapítványok és meg­újuló adományok által nem gondos­kodnának többek közt az iskolák sze­gényeiről. Istazán hihetetlen eredményekre ju­tunk, ha összehasonlítjuk, minő össze­get fordít szegény tanulók segélyezé­sére az állam és minét Szeged. Az ál­lamtól nem telik arra több 1200 fo­rintnál, Szegedtől és társadalmától pe­dig telik nyolczszor annyi. Kö­zel tízezer forintra megy évenkint az az összeg, melylyel a város, a tár­sadalom és az itteni alapítványok a ta­nulók segélyezéséről gondoskodnak, pe­dig Szeged társadalma a megpróbálta­tások egész során ment keresztül és nehezére esik az állami és városi sú­lyos terheken túl még a jótékonysági adó tömegét is viselni. Aztán alapítványok sincsenek min­denütt. És ennek fő okát elmondotta a képviselőházban Veszter Imre, aki a Popper báró félmilliós alapítványának meghiúsítási kísérletét leplezte le egy­úttal. Épen ebből a kísérletből tűnik ki, hogy a kormány nemcsak az ál­­­­lam szűkkeblűségének okozója, de még az egyesek által tett alapítványok biz­tosítására és ellenőrzésére sem fordít gondot. A közjó érdekében tett magánala­pítványok sok helyen elkallódnak, mint történt Pécsben és Torontálban, de az alapítványokat tartalmazó vég­rendeletek gyakran nem is jutnak nyilvánosságra, mert az örökösök el­­titkolják azokat. Ennek az ele­hetőB(56-­ A „SZEGEDI NAPLÓ" TÁRCZAJI. Szeg­ed sz.i3n.észete_ (1719—1860.) Irta : I­ön­­y­ves T. VII. Az uj nemzeti játszó társaságnak konstituciója és törvényes cikkelyei. Mi az itt­­alább megirt játszótársasá­gunk tagjai a nemzeti kultúra virágzására és az anyai nyelv pallérozására, nemkülönben a jó erkölcsök oktatására tárgyazó teatrale institutumot a hazának ezen részében meg­állapítani teljes szándékunk lévén, e követ­kezendő konstituciót, rendszabást és törvé­nyeket tartani és azoktól magunkat függni kötelezzük. I. §. Az igazgatásra nézve, 1-er. A társaság legelső s főbb köteles­ségének tartja, hogy minden nemes városok­ban, a­hol játékjait előadni szándékozik, e jelen való törvény szabásait a nemes magis­­tratusnak bemutatván, annak pártfogásába ajánlván, kebeléből egy direktort ki­kérjen, kit is a társaság mint teljes ha­talmú birót megismervén, minden tör­ténhető bajait megítélje a csendesség s egyez­ség fentartását szemmel járván, a törvény szerint executor is lehessen. Egyszersmind ugyanazon bíró a társaság kasszájának gondviselésére is megkérettetik. 2- or. A társaság belső igazgatására nézve kineveztetnek három tisztviselő tagok, u. m. :egy felvigyázó, egy perce­p­­tor, és egy kontroller, kiknek külön heti fizetésük fog járni a kasszából. Ezen tisztviselő tagok tartoznak minden ne­mű, a játszáshoz megkívántató dolgokról gondoskodni, azokat a legjobb móddal eliga­zítani, minden hétre a játszandó darabokat kiválasztani, gazokból a rollokat vagy személy viseleteket részrehajlás nélkül kiosztani,­­ egyszóval mindent az institutum becsületére és hasznára munkálkodni. 3- or. A tisztviselő tagok meghatalmaz­­tatnak arra, hogy új játszó személyeket felvehessenek, azokkal megalkudhassanak, a jutalomjátékok osztását elintézhessék. Játék darabok s készítések, ruházatok és egyéb szükséges eszközök megszerzésére gondjuk legyen. II. §. A felvigyázó kötelességei. 1-6r. Kötelességében áll a társaság által szerzett vagy még ezután szerzendő játék darabokat, rollokat és egyéb játékszín­ esz­közöket specifizáció mellett kezénél tartani, gondjokat viselni, a­melyekről is­­ mindig számolni tartozik, ha a szükség fogja kívánni, semmi különös jussa azokhoz ne legyen. 2 úv. Kötelességében áll, minden 14 nap társaság gyűlését tartani a kibérlendő próba­szobában, a hol ő lakni fog, melynek fele bérét­­, más felét a kassza fogja fizetni. A gyűlésben a társaságnak előfordulandó ügyes­bajos dolgairól tanácsot tartván, azokat a társaság közt eligazítani igyekezzék, és csak azon esetben, ha valami el nem igazítódhat­­nék a társaság között, viheti a dolgot a kinevezett direktor elibe, erről pedig proto­­kollumot vinni köteleztetik. 3- or. Kötelessége lészen neki, a kiválasz­tott játék darabokból a rollokat kiosztani, az új darabokból a rollokat a kiíratás végett kiadni, játékc­édulákat íratni vagy nyom­tattatni. 4- er. A játékszini dekorációkra, változá­sokra a kinevezendő szinmesterrel gondos­kodni tartozik. 5- ör. Minden próbákat kiírni (Repartuar) a játékok rendi szerint, azokat egész figye­lemmel és jó renddel tartani, a játékokat pedig a kiszabott időre elkezdeni köteleztetik. 6- or. Köteles az ifjabb játszó személye­ket mindenben oktatni, a játéknak minél helyesebb előadására gondjának lenni. Az öltözetek elrendelése is egyedül tőle függ. HL §: A perceptor kötelessége. A társaság csupán a maga erején és tulaj­don­az által szerzett keresményére építi a maga subsistenciáját. Egyik sarkalatos törvényt teszen a kasszára való igazságos manipulá­ciójára nézve, mely végre a kinevezett per­­ceptornak kötelességei lesznek .

Next