Szegedi Napló, 1890. december (13. évfolyam, 329-357. szám)

1890-12-02 / 330. szám

Kedd, Deczember 2.1880. Egyes szám ára 5 kr. XIII. évfolyam. 330. szám. POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI és IRODALMI NAPILAP. ELŐFIZETÉSI ÁR: S egész évre lé frt 1 kr. I Neggyedévre 3 frt 50 kr. Egy héra . 1 frt 20 kr. Félévre 7 frt 3 kr SZERKESZTŐI IRODA ÉS KIADÓHIVATAL: Iskola-utcza, Dáni-ház 18. sz. Bérmentetlen levelek csak ismert kéztől fogadtatnak el. HIRDETÉSEKET és nyilttéri közleményeket a kiadóhovatal _____________mérsékelt árjegyzék szerint számit. Alapítványok. (A nemes kaszások elhanyagolása.) Szeged, decz. 1. A közoktatási tárcza költségvetésének részletes tárgyalásánál többek közt szóba jött az, hogy az állam ösztöndíjakra és egyéb tanulmányi czélokra nem fordít többet hatvannégyezer forintnál és hogy ebből szegény tanulók segélyezésére 1200 forint esik. Szégyenletesnek nevezte ezt a fölszólaló képviselő és e szó megválasztásában még a lehetőségig gyöngéd volt. Mert az valóban netovábbja a nyomorúságnak, hogy anyagi föladattal szemben az állam ilyen siralmásán csekély eszközökkel rendelkezzék. Ha még bizonyság kellene rá, ime a döntő tanúság, hogy a kulturális és emberbaráti feladatok nálunk teljesen a társadalomra vannak hagyva és mondhatni ráerőszakolva. Mert míg az állam, a kormány botrányos közönyösséggel nézi, hogy e téren a szükségletekről gondoskodva nincs, nem teheti ugyanezt a társadalom. A városok, politikai községek és felekezetek nem tűrhetik el a maguk körében, hogy például a tanköteles gyermekek egy része ne járhasson iskolába azért, mert meztelen, vagy azért, mert nincs tankönyve. A társadalom kötelességének tartja, hogy ilyen bajokon segítsen. Kötelességének tartja, hogy gondoskodjék az állam törvényének végrehajtásáról. Természetes ez egy bizonyos határig és nagyon örvendetes, hogy a társadalom nem hagyja elveszni a maga szegényeit és nyomorultjait. Hanem az végre is megdöbbentő, hogy az állam semmit sem tesz emberbaráti czélokért. Legalább ott, ahol a társadalom tehetetlen, ahol valóságosan nem hajtazik végre a népoktatási törvény sem, mert az illető politikai községek (és ilyen százával van) képtelen aféle jótékonysági és közművelődési akciókra, melyeket bizony-bizony nem igen bírnak már a legjobb anyagi viszonyok közt élő városok sem. Utoljára is, nem minden város teszi azt, amit például Szeged. Hogy mindenekelőtt a kulturális igényekről gondoskodik, igen gyakran a közvagyonosodás rovására, a közgazdasági érdekek háttérbe szorításával is. És minden jóakarat daczára mi sem tudnánk már megbirkózni a fokozódó szükségletekkel, ha nagylelkű emberbarátok alapítványok és megújuló adományok által nem gondoskodnának többek közt az iskolák szegényeiről. Istazán hihetetlen eredményekre jutunk, ha összehasonlítjuk, minő összeget fordít szegény tanulók segélyezésére az állam és minét Szeged. Az államtól nem telik arra több 1200 forintnál, Szegedtől és társadalmától pedig telik nyolczszor annyi. Közel tízezer forintra megy évenkint az az összeg, melylyel a város, a társadalom és az itteni alapítványok a tanulók segélyezéséről gondoskodnak, pedig Szeged társadalma a megpróbáltatások egész során ment keresztül és nehezére esik az állami és városi súlyos terheken túl még a jótékonysági adó tömegét is viselni. Aztán alapítványok sincsenek mindenütt. És ennek fő okát elmondotta a képviselőházban Veszter Imre, aki a Popper báró félmilliós alapítványának meghiúsítási kísérletét leplezte le egyúttal. Épen ebből a kísérletből tűnik ki, hogy a kormány nemcsak az állam szűkkeblűségének okozója, de még az egyesek által tett alapítványok biztosítására és ellenőrzésére sem fordít gondot. A közjó érdekében tett magánalapítványok sok helyen elkallódnak, mint történt Pécsben és Torontálban, de az alapítványokat tartalmazó végrendeletek gyakran nem is jutnak nyilvánosságra, mert az örökösök eltitkolják azokat. Ennek az elehetőB(56- A „SZEGEDI NAPLÓ" TÁRCZAJI. Szeged sz.i3n.észete_ (1719—1860.) Irta : Iönyves T. VII. Az uj nemzeti játszó társaságnak konstituciója és törvényes cikkelyei. Mi az ittalább megirt játszótársaságunk tagjai a nemzeti kultúra virágzására és az anyai nyelv pallérozására, nemkülönben a jó erkölcsök oktatására tárgyazó teatrale institutumot a hazának ezen részében megállapítani teljes szándékunk lévén, e következendő konstituciót, rendszabást és törvényeket tartani és azoktól magunkat függni kötelezzük. I. §. Az igazgatásra nézve, 1-er. A társaság legelső s főbb kötelességének tartja, hogy minden nemes városokban, ahol játékjait előadni szándékozik, e jelen való törvény szabásait a nemes magistratusnak bemutatván, annak pártfogásába ajánlván, kebeléből egy direktort kikérjen, kit is a társaság mint teljes hatalmú birót megismervén, minden történhető bajait megítélje a csendesség s egyezség fentartását szemmel járván, a törvény szerint executor is lehessen. Egyszersmind ugyanazon bíró a társaság kasszájának gondviselésére is megkérettetik. 2- or. A társaság belső igazgatására nézve kineveztetnek három tisztviselő tagok, u. m. :egy felvigyázó, egy perceptor, és egy kontroller, kiknek külön heti fizetésük fog járni a kasszából. Ezen tisztviselő tagok tartoznak minden nemű, a játszáshoz megkívántató dolgokról gondoskodni, azokat a legjobb móddal eligazítani, minden hétre a játszandó darabokat kiválasztani, gazokból a rollokat vagy személy viseleteket részrehajlás nélkül kiosztani, egyszóval mindent az institutum becsületére és hasznára munkálkodni. 3- or. A tisztviselő tagok meghatalmaztatnak arra, hogy új játszó személyeket felvehessenek, azokkal megalkudhassanak, a jutalomjátékok osztását elintézhessék. Játék darabok s készítések, ruházatok és egyéb szükséges eszközök megszerzésére gondjuk legyen. II. §. A felvigyázó kötelességei. 1-6r. Kötelességében áll a társaság által szerzett vagy még ezután szerzendő játék darabokat, rollokat és egyéb játékszín eszközöket specifizáció mellett kezénél tartani, gondjokat viselni, amelyekről is mindig számolni tartozik, ha a szükség fogja kívánni, semmi különös jussa azokhoz ne legyen. 2 úv. Kötelességében áll, minden 14 nap társaság gyűlését tartani a kibérlendő próbaszobában, a hol ő lakni fog, melynek fele bérét, más felét a kassza fogja fizetni. A gyűlésben a társaságnak előfordulandó ügyesbajos dolgairól tanácsot tartván, azokat a társaság közt eligazítani igyekezzék, és csak azon esetben, ha valami el nem igazítódhatnék a társaság között, viheti a dolgot a kinevezett direktor elibe, erről pedig protokollumot vinni köteleztetik. 3- or. Kötelessége lészen neki, a kiválasztott játék darabokból a rollokat kiosztani, az új darabokból a rollokat a kiíratás végett kiadni, játékcédulákat íratni vagy nyomtattatni. 4- er. A játékszini dekorációkra, változásokra a kinevezendő szinmesterrel gondoskodni tartozik. 5- ör. Minden próbákat kiírni (Repartuar) a játékok rendi szerint, azokat egész figyelemmel és jó renddel tartani, a játékokat pedig a kiszabott időre elkezdeni köteleztetik. 6- or. Köteles az ifjabb játszó személyeket mindenben oktatni, a játéknak minél helyesebb előadására gondjának lenni. Az öltözetek elrendelése is egyedül tőle függ. HL §: A perceptor kötelessége. A társaság csupán a maga erején és tulajdonaz által szerzett keresményére építi a maga subsistenciáját. Egyik sarkalatos törvényt teszen a kasszára való igazságos manipulációjára nézve, mely végre a kinevezett perceptornak kötelességei lesznek .