Szegedi Napló, 1895. december (18. évfolyam, 287-309. szám)
1895-12-01 / 287. szám
Szeged, vasárnap Szengedi Napló, 1895. deczember 287 sz. amely szerint a kamara helyiségeit képezik egy tágas és kivitelben díszes gyülésterem, egy könyvtár terem, egy elnöki, titkári, másodtitkári szoba, egy irodaterem, a megfelelő mellékhelyiségek és még egy nagy terem a kamarai kerület ipari és kereskedelmi házi múzeumának elhelyezésére. A titkári lakás öt szobából és mellékhelyiségekből, a szolgai lakás két szobából és mellékhelyiségekből áll, míg az épület alagsorán kiadásra szánt raktárhelyiségek lesznek előállítandók. Az építkezés pénzügyi tervét az elnökség abban terjeszti elő, hogy a székháznak mintegy 45000 írtban előirányzott költségeire fordítassék a kamarának a mai napon 14594 frt 08 krt tevő készpénzvagyonából 12500 írt, a kamarai tisztviselők mai napon 12432 frt 05 krral rendelkező és a jövő év elején csupán a kamara költségvetésileg fedezett hozzájárulásaiból mintegy 1350 írttal szaporodó nyugdíjalapjából kölcsönveendő 12.500 írt, a fenmaradó összeg pedig kedvező kölcsönből fedeztessék, melynek visszafizetését a kamara folyó jövedelmének azon fölöslegéből fogja teljesíteni, amelyekből a nem változó 3% illetékkulcs állandó megtartásával eddig is 15 ezer forintot sikerült öt év alatt megtakarítania a mellett, hogy évi 2500 írttal dotált tekintélyes nyugdíjalapot létesített és hogy jelentékeny összegeket fordított ipari és kereskedelmi czélokra és 2500 írttal járult csupán a szegedi fa- és fémipari szakiskola berendezési költségeihez, melynek fenntartására is évi 2000 írtban megállapított hozzájárulást szolgáltat. Az elnökség előterjesztése szerint a szegedi kamara ezen pénzügyi viszonyai között bízvást követheti az eszéki, raiskolczi, pécsi és kolozsvári kamarák példáját, melyek az intézmény jelentőségéhez méltó otthont teremtettek maguknak és meg kell ezt tennie annyival inkább, mert jelenlegi helyiségei már is szükek és alkalmatlanok és nyert a kamarának, szükségleteihez mért bérhelyiségekben való elhelyezése alig igényelne kevesebb költséget, mint az a kamatkiadás és kamatveszteség, mely az építkezésre fölveendő kölcsönök és igénybeveendő tőke után föl fog merülni a következőkben. a) A nyugdíjalapból kölcsönveendő 12500 frt, 4% kamatja 500 frt. b) Az ezentúl felveendő 20000 frt. törlesztési kölcsön 5Vagonnuitása 1250 frt. c) A kamat vagyonából beruházandó 12500 frt első kamatjövedelme 480 frt. Összesen 2230 frt. Miután a kamara helyiségei után a lakbér ezidőszerint 800 frtot, a titkárnak a természetben való lakáskiszolgáltatással eleső lakbér-illetménye 400 frtot tesz és az építendő székház alagsorán rendelkezésre maradó helyiségek évi 200 írtban minden valószínűség szerint értékesíthetők lesznek, a kamara évi többletkiadása 830 írtban mutatkozik a jelenlegi költséghez képest, melynek emeledése azonban a kamara helyiség-szükségletei folytán úgy is bekövetkeznék, nem is szólva a kerületi házi múzeum létesítéséről, melynek méltó elhelyezése bérelt lakásokban alig volna lehetséges, továbbá arról, hogy a törlesztések teljesítése által a kamara jelentékeny vagyont is szerez. Mindezekre való tekintettel az elnökség, fönntartván, hogy az építkezésre fölveendő kölcsönök törlesztésére vonatkozólag annak idején külön előterjesztést tesz, javasolja a teljes ülésnek, hogy: 1) Határozza el, hogy mintegy 45000 frt. költséggel, az ezennel létesíteni elhatározott kerületi házi múzeum befogadására is alkalmas díszes kamarai székházat épít a Vörösmarty és Deák Ferencz utczák sarkán levő telken, és hatalmazza föl az elnökséget, hogy e teleknek ingyen való átengedését kérje Szeged szab. kir. városától, oly kötelezettséggel, hogy azon két éven belül az építkezést befejezi. 2) Hatalmazza föl a teljes ülés az elnökséget, hogy a közölt építkezési programm keretében, a székház terveinek elkészítéséről gondoskodik. 3) Hatalmazza föl a teljes ülés az elnökséget, hogy a székház építés czéljaira a a jelzett kölcsönöket fölvegye és a kamara készpénz vagyonát fölhasználja. 4) Hatalmazza föl az elnökséget arra, hogy a kereskedelemügyi minisztertől a kamara ezen határozatainak, az építési és pénzügyi terveknek jóváhagyását kérje és hogy e jóváhagyás kinyerése után, a kamara által kiküldendő építési bizottsággal egyetértőleg, a székház építésének keresztülviteléről gondoskodjék. A teljes ülés az elnökség e javaslatait egyhangúlag elfogadta, azt akarja a fél, hogy a harczban is megbecsültessék az ellen által. Mert, mint Magyarországon általánosan állittatik, minden botnak két vége van s nem tudni, nem-e jár úgy a néppárt, amint az a boldogult török, a ki Zrinyi sirjára lőtt s megölte a visszapattanó golyó. Nem kellene ezt a politikai csatát, ha már épen belementek, ily alattomos, jezsuita módon csinálni itt, az egyenes lelkű emberek országában. Látni kellene, ki van hát az álarcz mögött. Azonban ezt ne várjuk. Azok nem jönnek elő. A fekete kabinet el van bújva, és sánczkarok gyanánt maga elé állítja a kicsi embereket. Kétségtelen, hogy nem rossz ötlet; az orosz hadseregben is voltak megjelölt ezredek, amelyeket rohamok alkalmával arra használtak, hogy holttesteikkel betömjék a vízárkokat — de kérdés, hogy ezen a vitán a mai modern világ nem-e lát teljesen keresztül ? ^ * * Ennek daczára valószínűnek,tartom, hogy e kiáltványok, e szerkesztmények bizonyos közönséget mégis hódítanak maguknak. A világ kitanulhatlan s valamennyien érthetetlen formaságokban leledzünk. Amint kabátjainkra hátul is gombot varratunk, ahol a gombra szükség nincsen, akként sorozunk gondolataink közé eszméket, melyek szükségességét, logikus voltát ki sem tudná igazolni. Abban az amerikai háborúban a jenki, akit sivárságáért, pénzszerzésének módjáért, s azon módjáért, melylyel csizmás lábait az asztalra rakja, megszoktunk vetni, teljes négy esztendeig küzdött. Olvashatatlan milliókba s félmillió amerikai életébe került, amíg ki tudták vívni, hogy a saját tulajdon rabszolgáik, akik eddig ingyen dolgoztak, ezentúl pénzért dolgozzanak nekik. Négy évig hagyta ott gyárait, pamutültetvényeit, boltját, bankirodáját a jenki s veszekedett, míg bírt győzni, s négy év leforgása előtt nem bírt győzni, mert, mint meg van írva, hogy a rabszolgák jó része, akiknek szabadságáért az észak küzdött, a déli ellenpárt szolgálatában állott. Ez igazolja legjobban, hogy a fölvilágosult Amerika sem nélkülözi teljesen a butákat, de hiszen jól van ez így, mert ha buták nem volnának, miként lehetne tudni, hogy eszes emberek is vannak a világon. * Annyi azonban kétségtelen, hogy az ilyen harczmodor, amit a r. kath. kabinet rendeztet az ő egyoldalú tudása közharczosaival, nemcsak ellenszenvet ébreszt a modern emberben, de szinte kihívja maga ellen annak minden érzését. Ez a modor sehogysem állja meg a helyét s ez a modor a leghathatósabb eszköz arra, hogy a fölvilágosodottság diadalát előbbre segítse. Ez a csodaterv csodálatosan túlzott s minden szemlélőre bántó benyomást gyakorol. A politika , politika — mondta egykor Mazarin bibornok s Mazarin urat hiányos ázsiai nyelvünkre fordítva, bízvást elmondhatjuk, hogy a vallás sem más, mint vallás. Az ember bizonyos vallásban van, nem meggyőződésből, amely pedig minden tettét kellene, hogy vezérelje az embernek, hanem mert abba adták csecsemő korában. Azemberből igy leszen protestáns, vagy duchoborcz, katholikus vagy mohamedán, anglikánus, vagy confuczianus, siita vagy buddhista. Ez igy van s akármit beszél százezer dogma, ez igy volt s igy lesz. Az ember még mit sem tud arról, hogy a világon van, midőn már valamely vallásba beleavatják s miután a kérdéses férfiú szavakban akkor még nem tudja kifejezni az óhajait, helyette a bábaasszony mond szokatlan erélylyel ellene az ördögnek. Ebbe azután beleéli magát. A beleélés módjától, a neveléstől s a benső szubjektív érzésektől függ, ki mennyire leszen vallásos. Ebben azután ismét a forma határoz, mert bizonyos, hogy egy vallásért harczoló tábornok, aki káromkodva vezeti győzelmes ütközetre katonáit, többet használ az ügynek, mint aki fegyverét eldobva imádkozik. Sok összevissza beszéd ez ugye tisztelt együttérző közönség ? Biz igen. De hát ez már egyszer igy van. Kihivattunk s ki kellett állnunk. El kell mondanunk véleményeinket. Reformok a honvédségnél. (Altiszti állomány fölemelése. Két éves folytonos szolgálat. Reformok a kerületi parancsnokságoknál, a hadi iskolákban, a jövő évi fegyvergyakorlatokban. Uj huszár-lovardák. — Saját tudósítónktól — Szeged, november 30. Nagyszabású változások terveztetnek a minisztériumban a honvédségnél a jövő évre. A tervezetek már keresztül mentek a tanácskozáson és a közeljövőben végrehajtatnak. Legfontosabb ezek közt a tiszti állomány szaporítása, úgy a gyalogos, mint a lovassági csapatoknál, tovtábbá a legénységi szolgálat idejének megváltoztatása olyformán, hogy a jövő évi október hó 1-től kezdve az összes honvédgyalogsági ujonczok bevonulnak és 2 éven át folyton tényleges szolgálatban maradnak. Ez a az újítás a honvédség sikeresebb kiképzését czélozza és mintha annak a szóbeszédnek adna igazat, magy az őszi fegyvergyakorlatok után a királynak a honvédség kiképzéséről állítólag tett nyilatkozatáról szólott. A nagyfontosságú honvédségi változásokat, megelőzve a budapesti lapokat — tudósítónk a következőkben közli velünk teljesen megbízható helyről .