Szegedi Napló, 1896. október (19. évfolyam, 236-262. szám)

1896-10-01 / 236. szám

236. sz. Szeged, csütörtök Szegedi Napló, 1896. október 1. Elnök: Fölteszi a kérdést, tudomásul veszi-e a főrendiház a belügyminiszter vála­szát ? Kéri azokat, akik a választ tudomásul veszik, álljanak föl. (Megtörténik) : Kisebb­ség. A főrendiház a választ nem veszi tudo­másul, miért az a jövő országgyűlésen napi­rendre fog tűzetni. Több apróbb javaslat elfogadása és több vic­inális vasút engedélyezése után következik a kúriai bíráskodásról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Gáli József olvassa a bizottság jelenté­sét a javaslatról. Erdély Sándor igazságügyminiszter is­merteti a javaslat főbb elveit és rendelkezé­seit s különösen a bifurkácziót, taxácziót és a 169—170­. szakaszok rendelkezéseit veszi védelmébe, az előzetes tárgyalás folyamán ellenük intézett támadásokkal szemben. Hosz­­szasabban szól főleg a 169- 170. §§ okról, az úgynevezett kanzelparagrafusról, amely nem tiltja a katholikus papságnak a revízió mellett való agitálást s nem tilt mást, csak a templomban való korteskedést. Ennek a megszüntetése a czélja ennek a törvényja­vaslatnak és kéri a főrendeket, hogy fogad­­ják el a javaslatot. (Helyeslés.) Samassa József egri érsek: Vannak egyes kifogásai a részletek ellen, de ezeknek a megtételére reményük lesz alkalma a rész­letes tárgyalásnál. A törvényjavaslat az al­kotmány alapjára, a népakarat szabad nyi­latkozásának biztosítására vonatkozik. Nagy­­fontosságú javaslat ez, amelynél nincsenek pártszempontok és teljes elfogulatlanságra van szükség. Az a kérdés, vajjon megtalál­­hatók-e ebben a törvényjavaslatban a poli­tikai szabadság biztosítékai és nincsenek-e benne olyan intézkedések, amelyek inkább a zaklatás jellegével bírnak s nem a jog vé­delmére irányulnak ? Kétségesen elismerem, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat oly helyes intézkedése­ket tartalmaz, melyek, ha komolyan végre­hajtatnak, ezen előttem a kontinensen létező parlamenti veszélyeknek szolgálhatnak a ka­tendeig híven táplálta őket, mint édesanya a gyermekeit. Nincs rózsaillat, nincs melengető sugár, csak köd, sűrű nehéz köd és vigasztalan szo­morúság. Varjuk keringenek fennt a magasban; kiabáló, csúnya madarak, melyek a pusztulást hirdetik. A leányok nótázó kedve megcsappant. Akinek a kedvéért énekelnének, az erősen készülődik már, hogy eleget tegyen a császár kívánságának, aki azt akarja, hogy: október­nek elsején be kell rukkolni ! Ha kell, hát kell! Magyar ember sose rezonirozott a mu­száj ellen, amiről különben is tudja, hogy nagy úr. S a fiatalok szomorúsága átszármazik az öregek szivébe is. Az időjárás teszi ezt, mely most az enyészet sorvasztó lebével illet meg mindent. Azok a könnyek, melyek a felhők sze­méből hullanak alá, a nyarat siratják; az a nyirkos szél, mely bekóborolja a határt, a nyár halotti énekét zengi. Száguldhat már a vasparipa, szórhatja a sziporkákat, s nem tesz kárt semmiben. Egypár kései virág tekint csak utána, az is elúszva, szomorúan. Mintha szégyenlenék magukat, hogy hírmondóul itt maradtak s mintha fájlalnák, hogy nekik kell ékíteni a nyár ravatalát . . . A felhők egyre jobban készülődnek, a köd mind sűrűbb lesz . . . Egy nyárral ke­vesebb, az élet fáján egy esztendővel több. Hideg van, sötét van, — mikor virrad megint ? . . . Járom a tarlót — s rózsákról ál­modom, dályul és azért én a törvényjavaslatot azon reményben egyébként, hogy egyes részei, melyek nekem aggályosoknak látszanak, ré­­szint azért, mert a végrehajtás lehető siker­­­­telensége miatt magának a törvénynek te­kintélyét csorbítják meg, részint pedig azért, mert egyes intézkedéseknél nem sikerült ki­kerülni a túlhajtást, a túlzást, nem sikerült eltalálni a helyes mértéket, a társadalmakat fentartó igazságokkal szemben, a részletes tárgyalás alkalmával megnyugtató szövege­zés által módosíttatni fognak, mint hatá­rozott lépést a javulásra elfogadom. (Élénk helyeslés.) Keglevich István gróf általánosságban elfogadja a törvényjavaslatot, bár azt rossznak és hiányosnak tartja. (Helyeslés.) Elnök felteszi a kérdést szavazásra. A javaslatot általánosságban egyhangú­lag elfogadják. Elnök az ülést öt perc­re felfüggeszti. Szünet után a részletes tárgyalás következett. Az 1. és 2. §-t elfogadták. A 3. § nál Zichy Nándor gróf a 7. és 8-ik ponthoz egy uj 7 ik pontot ajánl. E módosítás sze­rint a házasság jogintézménye elleni izgatás kihagyatik és az 1878. V. t.-cz. II. fejezeté­nek azon rendelkezései­ léteznek, melyek az izgatás bűntettének kritériumát képezik. Itt többek között fel akarja vetetni, hogy az Ausztriával kötött kapocs ellen ne lehessen izgatni. Erdély Sándor igazságügyminiszter kéri, hogy e módosítás mellőztessék, mely ha elfogadtatnék, az előző pontokra is vissza kellene menni és ott is idézni kellene az 1878. V. t.-cz. megfelelő rendelkezéseit. Az Ausztriával való kapocs elleni izgatást ér­vénytelenítési oknak fel nem veheti, mert hisz ez esetben 48-as programmal nem le­hetne fellépni senkinek. Az egész módositványt kéri elutasítani. (Helyeslés.) Hunyady László gróf elfogadja Zichy Nándor módosítását. Gáli József előadó felszólalása után Zichy Nándor gróf szólani kiván. (Fel­­kiáltások : Szavazzunk ! Szavazzunk!) A módositványt a többség elfogadja. Zichy Nándor gróf a 9­ pontot törültetni kívánja és elmondja, hogy nem a papság gyakorol befolyást a választókra, hanem a kormány a papságra, mikor a püspökre ráír, hogy ezt vagy azt a káplánt mozdítsák el helyéből és igy a saját czéljaira használja fel az egyházat. (Helyeslés a püspökök pad­ján.) Ez a szakasz a katholikus vallás és egyház megbecstelenítése. Kéri ennek törlé­sét. (Helyeslés jobbfelől.) Erdély Sándor igazságügyminiszter nem fogadja el a módosítást, mert nem látja Zichy aggodalmait. (Helyeslés balfelől.) Schlauch Lőrincz nagyváradi püspök szerint a visszatorlás az erőszak eszköze,­­ mely nem békét, hanem izgatást szül. Ez­­ nem a paczifikáczió eszköze, mert ez újabb harczokat szül. A hatalommal lehet vissza­élni, de a visszaélés nem boldogul soha. Fényes példa erre az egyházpolitikai harcz, amely összetévesztette a czélt az eszközzel. A czél volt a pakzifikáczió, az eszköz volt a retorzió. A paczifikáczió nem sikerült, maradt a retorzió. (Zajos tetszés jobbfelől.) A vallási békétlenség üszke ég a ma­gyar elem között, mely pedig az ország fen­­tartója volt mindenkor. Ha ez a javaslat tör­­vénynyé is válnék, a magyar katholikus papság ezután is tudni fogja kötelessségét hazája és királya iránt. Ez a kettős érzet felül fogja emelni ellenségeinek tévedésein és nem lesz­­körülmény, amely között magát magyarnak és katholikusnak ne vallaná. (He­lyeslés.) Kéri a korményt, hogy a §-t törölje a törvényjavaslatból. (Zajos éljenzést jobb­­felől.) Szász Károly református püspök kény­telen felszólalni, mert ha megállanak a nagy­váradi bíboros fejtegetései, akkor a felhozott sérelmek a protestánsokra és a többi feleke­zetekre is vonatkoznak, mert egyetlen betű­vel sincs kimondva, hogy e szakasz rendel­kezései csak a katholikus egyházra vonatkoz­nak. (Mozgás.) Mi is hiszünk, úgymond az örök üdvösségben és örök kárhozatban, de nem mi ítélhetjük el az embereket az örök üdvösségre vagy az örök kárhozatra és an­nak szerinte képviselőválasztásoknál helye nincs. (Eláll ! kiáltások.) Elfogadja a szakaszt (Helyeslés balfelől) Kéri istent, hogy azoktól a bűnöktől, melyek az állam sújtó keze alá esnek, óvja meg. (Helyeslés balfelől.) Én is pap vagyok, igy fejezi be beszédét, én is a szentháromságra tettem le az esküt, de azért sértve, megbántva, megalázva magamat nem érzem. (Éljen balfelől.) A többség a 9. pontot kihagyja. A 3—168 .§-át elfogadják. A 169. §-nál Zichy Nándor gróf azt ja­vasolja, hogy úgy ez, mint a 70. §, hagyas­sanak ki. A javaslatot általában elfogadták, de a részletes tárgyalásnál az egyházi korteske­dés elleni szakaszokat kihagyták, így a ja­vaslat csonkán ment át A többi szakaszt vita nélkül fogadják el, mire Elnök a jegyzőkönyv felolvasása és hite­lesítése után az ülést 3 óra 30 perczkor be­rekeszti. Az ügyvédi kamara palotája. — A fölavatási ünnepély. — Ünnepe lesz október 3-án a szegedi­­ ügyvédi kamarának, e napon avatja föl az I új székházát, melynek zárkövét a szept. 6-ki­­ millenáris ünnepnapon tette le Dániel minisz­ter. A kamara területéről az ügyvédek össze fognak seregleni Szegeden, hogy szék­házuknak a rendeltetési czéljára való ünne­pélyes átadásánál jelen legyenek. A meghívók napok előtt szétküldettek a kamara tagjainak a fölavató díszközgyű­lésre. A kamara abban állapodott meg, hogy a fölavatást a saját házi ünnepélyeként tartja meg, ámbár volt egy párt, mely más ha­tóságok bevonásával nagyobbszerűvé óhajtotta volna tenni a fölavatást. Ma délután ismét ebben az ügyben tanácskozott a választ­mány. Az ünnepély programmját a következők­ben közöljük : A fölavató díszközgyűlés 3-ikán dél­után fél 5 órakor kezdődik a már teljesen készen álló és részben bebútorozott kamarai székház nagytermében. A fölavató beszédet az egybegyúlt ka­marai tagok élén az elnök, dr. R­ó­s­a Izsó tartja. Utána dr. W­e­g­m­a­n­n Ferencz ka­marai titkár tart beszédet a kamarai segély­alap keletkezésének és a székház építésének történetéről. Ezzel a felavatási c­eremónia véget ér. Az elnök egynegyed órára felfüggeszti a gyű­lést. Ezután folytatja a kamara a rendes éves közgyűlését, melynek két fontos tárgya lesz. Az egyik az ügyész-választás. A másik a kikindai ügyvédek azon in­dítványa, hogy a kikindai törvényszék is ru­­háztassék fel esküdtbírósággal, annak támo­gatására fontos adatokat fognak az indítvá­nyozók a kamara elé terjeszteni. A közgyűlést este lakoma követi a Tisza-szálló nagytermében. Ebből áll az ügyvédek okt. 3-iki ünne­pélye. _________ A­­ közönséghez. A függetlenségi is 48-as programra tiszta, nem változó elveinek alapján állunk. Ettől az alaptól egy lépéssel sem térünk el, mert meggyőződésünk, hogy a legkisebb enged­mény, a legkisebb alku is végzetes az or­szágra, melynek teljes függetlensége és önál­lósága képezi törekvésünket.

Next