Szegedi Napló, 1911. április (34. évfolyam, 79-103. szám)

1911-04-02 / 79. szám

8 Szeged, vasárnap SZEGEDI HAPLÓ 1911. április 2, 79. sz. — A két Szeged. Ezen bizonyára Lázár György, a podeszta ütközik meg legjobban. Pedig ha egészen végig olvassa ezt az apróságot, alighanem nekünk ad igazat, illetve annak a két vidéki úri­embernek, akik közt a következő párbeszéd történt. — Te, hallod, — mondja az égjük, amint a Kárász­utcán végig mentek, — nekem tetszik ez a Szeged ! — Megvallom, én is úgy vagyok vele — mondta a másik. — Csak egyet nem tudok megérteni. — Mit? A másik ránézett, úgy mondta: — Ezt ni, — mutatott az utca hosszába — hogy itt tele van a levegő porral. Nézd csak, barátom, úgy száll, mintha vastag köd volna! — Látod, nekem is ez tűnt fel. Szavamra mondom, most akartam szólni róla, de megelőztél. De mond csak, kérlek, nincs itt hatóság ? — Hatóság? — Az hát. Egy erős kezű hatóság, amelyik ren­det teremtene. Kár ezért a Szegedért, mert szép, nagy­on szép város, de az ilyesmi bizony árt a hír­nevének. A jó Isten tudja, mit nem mondanak még Sze­nem gedről, ha hozzájuk lép egy benszülött szegedi. — Bocsánatot kérek, uraim, de én is modanék va­lamit. — Tessék. — Ha nem veszik rossz néven, megmutatom önöknek a másik Szegedet. Tessék csak velem tartani. .. A két úr csodálkozva összenézett s a másik pilla­natban szó nélkül mentek a benszülött szegedivel. Az pedig nem vezette őket se erre, se arra, hanem átment velük szépen a másik Szegedre , Újszegedre. Mikor a ligetben a Vigadó iránt értek, így szólt: — Ne nézzék, uraim, ez a másik Szeged. Itt nincs se füst, se por, se rossz szag.­­Most már azt is megér­tik, hogy odaát mért van por ? A tanács ugyanis úgy gondolja, hogy fölösleges az utcákat locsolni, mert aki tiszta, friss levegőt akar, az átjöhet ide — Újszegedre­— Matrózok­ szerencsétlensége. Pólából je­lentik: A Zafir hadihajón tegnap, amikor Belonából őrségi szolgálatra el akart indulni, szerencsétlenség történt. A hajó kötéllel még a parthoz volt erősítve, amikor a hajó elin­dult A kötél elszakadt s óriási erővel egy Szokol Lipót nevű Marburgból való tizedes köré csavarodott, akinek a lábát levágta. Még egy másik matróz is veszedelmesen megsé­rült. — A falsővároti temetőcsősz. A Szegedi Napló pár héttel ezelőtt már szóvá tette, hogy a belvárosi temetőcsősz lépten-nyomon bele­köt a temetőbe járó közönségbe. Most meg arról jön hír, hogy a Daszkál-temető csésze, Keméndi András feleségével együtt, hasonlóan a belvárosi temetőcsészéhez, állandóan go­­rombáskodik a temetőbe járó közönséggel. Sőt annyira mentek a minap, hogy Sántha József tisztviselő özvegyére az ásónyéllel ro­hantak rá és annyira megijesztették a sze­gény asszonyt, hogy most betegen fekszik la­kásán. Talán végre itt lenne az ideje annak, hogy ezt a basáskodó alakokat kirepítsék onnan, bárki is a protektoruk. — Egy veszett ember tragédiája. Komárom­ból Írják: Dofer Kálmán kovácssegédet, aki a közeli Konkolyi-pusztán lakott, megmarta egy veszett kutya. A szerencsétlen emberen a minap kitört a veszettség és fájdalmában elrohant a faluból és azóta eltűnt. A főszolga­bíró elrendelte a körözését, de eddig még nem akadtak nyomára a szerencsétlennek, aki valószínűleg öngyilkossá lett. — Mérgezés vagy tüdővész. Békéscsabai tu­­dósítónk jelenti: Tragikus körülmények között halt meg az itteni­­ rendőrőrsön Mérnyi József csendőrőrsvezető. A fiatal, életerős csendőrnek régebb idő óta vérbaja volt s tegnap elment a közkórházba, ahol Remenár Elek dr. főorvos az Ehrlich-féle szérummal beoltotta. A kór­házból a laktanyába ment Gérnyi és az orvos utasításához képest azonnal lefeküdt. Alig tiz perc után erős hányingere támadt s néhány perc alatt két mosdótól vért hányt. A bajtár­­sai rémülve látták az életerős ember hirtelen bekövetkezett halálát. Azt hitték, hogy Gér­nyi őrsvezetőt az Ehrlich szérum ölte meg, a boncolást végző orvosok azonban azt álla­pították meg, hogy a csendőr halálának régi tuberkulózisa volt a közvetlen okozója. A szé­rummal már több ezer embert oltottak be, de egyiknél sem következett be vérhányás. — Leszámolás. Két fiatal újságíró a Kass-ban nyu­godtan beszélget egymással. Előbb nyugodtan, utóbb hevesen, végül hevesebben. Valami fölött ugyanis nézeteltérés támad köztük. Az egyik nagyon gyengéd, szelíd ember és csak véletlen, hogy a vita hevében a következőket vágja a másik szemébe: — Ne fecsegj. Ez felugrik és dühösen kiáltja: — Hogy mersz velem ilyen hangon beszélni! Ezért számolunk! A szelíd lelkű ijedten néz a dühösre aki mégegy­­szer dörgedelmes hangon megismétli: — Számolunk! Érted ?... — De kérlek... — Ne beszélj! Számolunk ! Mennyi ötször­öt ? — Jutalom az inasközvetitésnél közreműködő tanítóknak. A kereskedelemügyi m. kir. minisz­ter a budapesti ipari és kereskedelmi munkás­­közvetitő intézet (Budapest VIII., József-körut 36.) előterjesztése folytán 10 olyan vidéki tanító és egy lelkész részére, akiknek közre­működésével az intézet 1910-ben legtöbb inast helyezett el, egyenként 50—50 korona jutal­mat engedélyezett. Jutalomban részesültek : Kovács János zentai, Papp Gusztáv esküllői, Kotucz János bábolnapusztai, Jurenka Márton jánosteleki, Dcsacsovszky József felsődombói, Atanaczkovich Vlatkó bavanistei, Medved Mátyás sztarcsovai, Haág Rezső homokói, Uray Gyula szucsányi, Papp János szóvárosi tanító és Csernik Alajos nagykerestyéni plébános. Az intézet újból kéri ez alkalommal a vidéki nép­iskolák tanítóit, hogy világosítsák fel a sze­gényebb sorsú földműves és napszámos fiuk szüleit, hogy az ipari pályán sokkal jobb sor­sot biztosíthatnak a gyermekeiknek, mint a­minőt elérhetnek a cselédkedéssel, vagy nap­számoskodással és hogy jelentsék be azokat, akik vállalkoznak a mesterség megtanulásra, de figyelembe kell venniök, hogy csakis olyan 12 éven felüli fiú számíthat a felvételre, aki ép és egészséges, eléggé erős testi, lelki vagy erkölcsi fogyatkozásban nem szenved, amellett szófogadó és fegyelmezett s teljesen megnyug­szik abban, hogy meg kell válnia a szüleitől. Egyúttal kéri a mestereket és kereskedőket is, akiknek inásra volna szükségük s hajlandók azt jó bánásmódban részesíteni és az ellátás, inházás és a tanoncviszonyokból kifolyó költ­ségek vállalása mellett 4 esztendőre szerződ­tetni, hogy ebbeli szándékukat tudassák egy levelezőlapon az intézettel. Az intézet a jó bá­násmódra, a tanoncszerződésben vállat köte­lezettségek rendes teljesítésére és a tanonc tartására vonatkozó törvényes rendelkezések pontos megtartására súlyt helyez és felelőssé­get vállal a szülőkkel szemben. — Megszökött a Javítóból. A budapesti javító intézet igazgatósága táviratban értesítette a szegedi rendőrséget, hogy Ónozó Mihály sze­gedi csavargó az intézetből megszökött. A csa­vargót most országszerte körözik. — Talált pénztárca. Egy szegedi kereskedő tegnap a Kis­ utcában egy fekete bőrpénztár­­cát talált, melyben csekély pénz, egy kulcs és egy múlt évi postai feladóvevény van. Iga­zolt tulajdonosa a rendőrségen átveheti. — A királyi tábla kakasa. Minden délben tizenkét órakor megjelenik a Dugonics-téren, a királyi tábla előtti parkban egy­ jól kifejlett, h­atalmas kakas. A kakas már előbb is ott szemezgetett egy sereg lyuk és csibe között, de tizenkét órakor büszkén, gőgösen előlépked, megáll a tábla épületének főbejárata előtt és fenh­angon (vagyis inkább kakashangon) kiáltja: — Kukoréku! Ebben a falusi idillben gyönyörködött ma egy buda­pesti úr és megkérdezte, hogy nincs-e valami különös jelentősége annak, amit a kakas kiabál. Rostand óta semmi sem bizonyos. Megkérdeztünk hát egy táblabírót, adna felvilágosítást a kakas kuko­rékolást illetőleg. A felelet ez volt: — A táblai elnök uj rendet léptetett életbe. Vala­­hány­szor fontosabb ítéletet hoz a tábla, az ezentúl mindig ezzel a kakassal hirdettetik ki. Elmondtuk ezt a budapesti urnak, aki holnap már egy újabb szegedi specialitásról beszél Budapesten. — Osztálysortjáték Az osztálysorosjáték teg­napi húzásán a következő nagyobb nyere­ményeket sorsolták ki: , 50.000 koronát nyert: 67676. 30 000 koronát nyertek: 10367 88484. 10­0­0 koronát nyertek: 18543 60941 107320. 5000 koronát nyertek: 22029 81457 97731. 2000 koronát nyertek: 27340 27519 33410 39233 44369 46447 53464 54988 56569 57261 63548 65252 66534 72940 74852 74883 80835 83606 93451 93543 95426 97928 99131 101372 102438 1000 koronát nyertek: 5998 10043 12842 12848 14463 17389 22929 23810 28547 29324 30784 37078 38485 38568 46109 47345 48387 51385 51983 56604 57735 65372 73329 74904 75904 75975 80352 89031 95119 96545 96842 97559 99898 101185 106798 — Tavaszi ébredés és pusztulás. A tavaszi meleg napsugár, mint évezredes tapasztalatok bizonyítják, földünk minden élő szervezetére hihetetlen átalakító hatással van. Minden élet­működés megélénkül s új és hatalmas nedv és vérképződés áll be mindenütt. Ámde a­mily dúsan sarjad az élet a meleg napsugarak nyo­mán, és olyan veszélyes ezen időszak az emberek egy igen tekintélyes részére. Ilyenkor lépnek fel ugyanis ijesztő mérvben a szívszél­­hüdések és a különböző helyeken, (pld. az agy­ban, tüdőben, gyomorban, bélben stb.-ben) pusz­tító vérzések. Ilyenkor törnek ki a szervezetben lappangó különféle betegségek a legnagyobb vehemenciával s ha a szervezet nem elég elllenállóképes, e támadások folytán okvetlen elpusztul. E nagyfontosságú kérdéseket tár­gyalja egy nemrég megjelent népszerűen meg­írt orvosi könyv, melynek címe: „A vérgyó­­gyítás és eredményei.“ Szerzője dr. Kovács Izsó fővárosi orvos, akinél az díszes vászonkötésben 2 koronáért kapható. Aki egészségét meg akarja őrizni, avagy azt visszaszerezni, okvet­lenül vegye meg ezen könyvet. Ha pedig szük­ségét érezné orvosi beavatkozásnak, el ne mulassza e nagyhírű orvos tanácsát kikérni és kipróbált gyógymódját,­­ amely görvélykór,­­ köszvény, asthma, súlyos szív-, gyomor-, máj-, s vese- és mindennemű idegbajokban, valamint s agy- és gerincagy bántalmak eseteiben tartós­­ és gyökeres gyógyulást hoz — igénybevenni. I Dr. Kovács rendelőintézete Budape­sten, V. ker., a Váci­ körút 18. szám alatt van. 504 Mi az életeremnek ellensége? Miként kell az ellen­séget leküzdani ? A két kérdéssel foglalkozik az a kis füzet, mely most jelent meg. Készséggel küldi meg mindenkinek ingyen és bérmentve a KRIEQNER gyógy­szertár Budapest, Kálvin tér, ha azt lapunkra való hi­vatkozással egy levelezőlapon kérik. Katona Antal jónevű mészárosunk üzletét május hóban régi helyére az új Keleti-palo­tába helyezi vissza. 441 Abr.HIRSCHMOR jótékonysági és önsegélyző egyesület fenállása óta számtalan gyászbabonust özvegy és ár­váknak szárította föl keserű könnyeiket az ál­tal, hogy a betegségben sinlődő családfőt be­tegsége alatt ingyen orvos és gyógyszerekkel, valamint 10 korona heti segélylyel látta el, még kikerülhetetlen haláleseteknél A) tagjai­nak 2400, B) tagjaink 1200, C) tagjaink 600 ko­rona összeget jutatott a hátramaradt özvegyek és árvák kezeihez. Ezen tisztán emberszeret­­etén alapuló egyesületből egyetlen családja­­szerető apának saját és családja jól felfogott érde­kében hiányozni nem volna szabad, mert már 3­0. 10 fillér havi díj­ért a G osztályban az egész család­nak ingyen orvosi kezelést és gyógyszert biztosit és még halálesetben a hátrahagyott családnak 600 korona kifizetést biztosított az egyesület pénztáránál. Az egyesületbe belépni kívánók teljes bizalommal forduljanak a helybeli fió­kunk titkára, Antal Károly úrhoz. Szent György­­tér 5. saját ház. 38

Next