Szegedi Napló, 1911. június (34. évfolyam, 129-150. szám)
1911-06-01 / 129. szám
Szeged, csütörtök, 1911. június 1. Egyes szám ára 10 fillér. IXXIV. é vtolstani 129. szám. SZEGEDI NAPLÓ POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS IRODALMI NAPILAP ■géai évre Félévre ELOFIZETÉSI ÁR 28 kor. 14 kor. Negyedévre 7 kor. 1 fill. Egy hóra . 2 kor. 40 fül. SÁFÁR LÁSZLÓ felelős szerkesztő. ENGEL LAJOS kiadótulajdonos. Bierkenut czég és kiadóhivatal: TELEFON DUMONICS-TÉR 12. (Szegedi Napló háza). 94. Jó szavak mellettünk. Szeged, május 31. Nemrégen panaszkodtunk e helyen, hogy éppen most, mikor legjobban kellene ütni a vasat az egyetemi székhely kérdésében, nem igen mozognak az alföldi társtörvényhatóságok s nem nagyon sietnek, hogy szavukat a szegedi egyetem érdekében a latba vessék. Kár pedig. Mert ez a kérdés csakugyan nem olyan ügy, amelyben rivalizálhatnánk egymással. Nemzeti érdek, az egységes magyar és magyarosító állam nemzeti érdeke, amellett külön speciális vidéki, helyi előnyökkel is. Azóta az országgyűlés képviselőházában sok jó és pártfogó szó hangzott az Alföld érdeke mellett a közoktatásügyi tárca költségvetésének tárgyalása alkalmával, így Bogdán Zsifka, Kelemen Béla emelték fel szavukat Szeged mellett, tegnap pedig ugyanezen iránynak volt szószólója városunk régi, tiszteletreméltó barátja. Szavait helyesléssel kísérték úgy a jobboldalon, mint a baloldalon a képviselők részéről. A beszéd befejezte után, bár a szónok politikai pártállása folytán bizalommal fogadta el a költségvetést, a baloldal is helyeselt, míg a jobboldal megéljenezte a képviselőt. Rónay Jenő beszédének Szegedre vonatkozó része abban is érdekes, hogy olyan dolgokat mondott el, amik itthon köztudotúak ugyan, de így még nem mondták bele az országgyűlés fülébe. Kelemen Béla ezt nem mondhatta el anélkül, hogy a dicsekedés látszatát ne keltse, ellenben a nem idevalós indifferens férfiú részéről elmondhatók voltak ezek a dicéretes érvek, amelyek bizonyára arra valók, hogy felénk hajlítsák az egyetem kérdésében a serpenyő karját. A város magyarságáról, magyarosító képességéről, patriarchális szokásairól beszélt Rónay Jenő. Szerinte az új főiskolát csak magyar városban lehet fölállítani s ilyen a versenyzők közül csak egy kínálkozik s ez Szeged. Ahol a közel nemzetiségi területek dacára nemcsak megmaradt a fajmagyarság, hanem minden erőszakos magyarorosítás nélkül felszívta és magába olvasztotta az idegen nyelvű családok sok százait. Az is bizonyos, hogy ha Szegeden állítanák föl az egyetemet, igen nagy százalékkal ugrana fel azoknak az ifjaknak száma, akik eddig nem tanultak egyetemen, mert eddig a kellő anyagi erő hiányában kénytelenek voltak az életbe lépni azzal a tudással, amit a középiskolák adnak. Egy alföldi egyetem újjáteremtené az Alföld tudományos életét. Láthatjuk ma is, hogy a középiskoláinkba lefelé Szentmiklóstól, fölfelé Félegyházától kezdve hozzák naponta a vonatok azokat a tanulóikat, akik csak tanulni jönnek Szegedre s a tanórák elvégzése után mindennap hazautaznak a szülei házba. Ötvennyolc személyvonat érkezik naponta a szegedi állomásokra s ugyanannyi távozik; ez és az államvasutak jóakarata adja meg a módot hozzá, hogy a csekély módú szülő is Szegeden taníttathatja a gyermekét anélkül, hogy a gyermeket ellátásba kellene adnia. Erre a vasúti összeköttetés módot nyújt s a közeli községekből ma is a társaskocsik hozzák és viszik naponta a tanuló ifjúságot. Valóban ideális egyetemi élet fejlődhetne itt ki, ahol a főiskolai ifjúság nagy része, ahol az egyetemi hallgató még csak ahhoz sincsen kötve, hogy abban a városban lakjon, amelyben tanul, hanem naponta hazamehet a szülőház csendes fedele alá. Ezeket az érveket is el kellene mondani odafent, hogy minél többen lássák be, hogy ez az egyetemi kérdés nem városi versengés, hanem az egész alföldi lakosságnak a komoly érdeke. A KULTUSZTÁRCA. Budapestről jelentik. Tizenöt képviselő szándékozik még résztvenni a kultuztárca költségvetésének vitájában és pedig négy képviselő mellette, tizenegy ellene. Holnap beszél Andrássy Gyula gróf és pénteken Polónyi Géza, akinek Justh Gyula szándékozik válaszolni. A néppártnak három tagja szólal még föl. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése. A kultusztárca vitájában ma a munkapártról Neugeboren Emil, az ellenzékről Bakonyi Samu vett részt, mint pártonkívüli hatvanhetes Béla Henrik szólt a tárca kérdéseihez. Az ülés végén interpellációk voltak s a Ház elhatározta, hogy a pünkösdi ünnep alkalmából négy napi szünetet tart. Kabós Ferenc alelnök féltizenegy órakor megnyitja az ülést. Hitelesítik a múlt ülés jegyzőkönyvét. Elnök bemutatja a kérvényeket és irományokat. Következik a kultusztárca költségvetésének folytatólagos tárgyalása. Neugeboren Emil szász képviselő az alkoholellenes küzdelem érdekében szólal föl. A Good Templar-rend a legbátrabb harcosa ennek a mozgalomnak s ezért a miniszter jóindulatába ajánlja ezt az egyletet. A költségvetést elfogadja. Bakonyi Samu: A vita keretében olyan áramlatok merültek föl, hogy még nem tudhatni, vájjon mérgezős vagy üdvös hatásuk lesz-e? Nem kíván ezekről beszélni, de azért Rakovszky István beszédét nem hagyhatja szó nélkül. Amikor ő puskaporos levegőről beszélt, izzó szenvedély volt szavaiban. Beszélt a destruktív irányzatról olyan túlzó kritikával, hogy nem lehet ezt helyeselni. Amikor a felekezeti kérdésről beszélt, egy képviselőnek, akivel polemizált, a vallását pécézte ki. Ezt nem lehet megengedni, mert senki nem beszélhet itt mint zsidó, vagy mint katolikus, itt mindenki a nemzet képviselője! Bakovszky István: Igen, de nem a felekezeti kérdésben! (Mozgás.) Bakonyi Samu: Konstatálja, hogy a vallási kérdések felvetése által támadt viszálykodásokat már Széchenyi István elitélte. Ezt ajánlja Rakovszky figyelmébe. Bakovszky István: Jaj, de fájt! Bakonyi Samu: Nekem nem, még ha engem ért is volna! Tudok én magamnak elégtételt szerezni, amint ezt a képviselő úr már tapasztalhatta. Felekezeti szempontból nem lehet puskaporosnak mondani a levegőt, különösen kint az országban nem. Bizonyíték erre Szabó István tegnapi beszéde, aki sokkal inkább fejezi ki a nép hangulatát, mint Rakovszky István. Miért lenne szóló destruktív gondolkozása, ha az oktatás államosítását kívánja? A kulturális kérdéseket csak a nemzeti közművelődés szempontjából fogja bírálni. Az egyetem kérdésére áttérve csak részben helyeselheti azt a felfogást, hogy előbb az elemi iskolákat kell mind fölépíteni. Konstatálja, hogy a lakosság arányához képest nálunk van a legkevesebb egyetem. Ezt a két kérdést nem lehet junkumba hozni egymással. Annak a városnak kell adni az új egyetemet, amelyik a legtöbbet áldoz érte, mert az így felszabadult milliókat a nép- MaiM, a Dreher-sörcsarnokban (Fekete-ház.) a izi. kir. honvédzenekar hangversenyez. == Tisztelettel -------= Kerívfillix Dessise vendéglős. 97.3 Lapunk mai száma 12 oldal.