Szegedi Napló, 1911. június (34. évfolyam, 129-150. szám)
1911-06-01 / 129. szám
2 Szeged, csütörtök s SZEGEDE MAPLÓ. 1911. junius 1. 129. sz. oktatás fejlesztésére lehet fordítani. Két uj egyetemet kivált. A mai érettségi vizsgát reformálni kell, sőt ő a teljes eltörlésnek hive. A jogi szakoktatás reformját helyesli. Az egyetemi oktatásba be kell vonni a mezőgazdasági tudományt. Az új egyetem székhelyét illetőleg helyesli, hogy a miniszter nemcsak arra fektet súlyt, melyik város áldoz a legtöbbet. A kulturális előzmények döntő erővel bírnak. Jól esik neki, hogy szülővárosa, Debrecen, kulturális előzmények tekintetében is első helyen áll- Részletesen foglalkozik a debreceni kollégium történetével. Azzal végzi beszédét, hogy módot kell találnunk a felekezeti ellentétek kiegyenlítésére s nem szabad tétlenül nézni, hogy a vallási villongásnak nagy nemzeti érdekek essenek áldozatul. (Élénk helyeslés. A szónokot minden oldalról sokan üdvözlik.). Szünet után Béla Henrik örömmel hallotta Bakonyi Samu fejtegetéseit a vallási kérdésekről, melyekhez dicséretes delikatessze is nyúlt hozzá. Ezekről a felekezeti dolgokról s a fölmerülő különböző irányzatokról különben csakugyan beszélni kell s meg kell hánynivetni őket, hogy ki tudjuk egyenlíteni az ellentéteket. Vannak liberális embereink, akikben konzervatív hajlandóságok élnek, vannak konzervatívok, akikben sok a demokrata vonás, s nem mindig azok a legliberálisabbak, akik a jelszavakat legtöbbször hangoztatják. Ajánlja a miniszternek, hogy a gazdasági tudósítói intézmény mintájára iskolai tudósítókat alkalmazzon, akik az ország minden részéből tájékoztatnak az elemi oktatás állapotáról. A középiskolai oktatás legnagyobb baja az iskolák túlzsúfoltsága, ezen a kvalifikácionális törvény módosításával lehetne segíteni. A tanárképzés hiánya, hogy az egyetemen ma tudósokat nevelnek gyakorlati tanárok helyett. A gyakorlati oktatás elsajátítására a mostani egy esztendő nem is elégséges a tanároknak. A kulturális célok szolgálatára a költségvetésben foglalt összegnél többet is szívesen rendelkezésére bocsátana a miniszternek. A költségvetést elfogadja. (Élénk helyeslé ii a jobboldalon és a középen.) A vitát ezután félbeszakították s az elnök javaslatára a Ház elhatározta, hogy a pünkösdi ünnepek alkalmából szombaton, vasárnap, hétfőn és kedden szünetet tart. Porónyi Dezső a margitszigeti sporttelep dolgában terjesztett elő interpellációt. A telepet még néhai József királyi hercegtől vette bérbe a Magyar Atlétikai Klub s a főváros, mint új tulajdonos, illetve a közmunkatanács most nem respektálja mindenben a szerződés pontjait. A sportpálya kerítését lebontatta s közvetetten közelében sütőházat építtetett, amelynek füstje megrontja a telep levegőjét. Kéri a belügyminisztert, orvosolja a klub sérelmeit. Batthyány Tivadar gróf a hunyadvármegyei állapotok miatt interpellálja a belügyminisztert. Ismerteti azt az erőszakoskodást, melyet a főispán a vármegyei autonómiával az ellenzéki tisztviselőkkel szemben tanúsít s a mely áldatlan állapotokat idézett föl a vármegyében. A május 30-ikára összehívott közgyűlésen a főispán megakadályozta, hogy a közgyűlés többsége a sérelmek ellen a belügyminiszterhez fordulhasson. A megye békéjének érdekében kéri a belügyminiszter energikus beavatkozását. Elnök az ülést fél háromkor berekesztette. A MINISZTERELNÖK A KIRÁLYNÁL Gödöllőről jelentik: Héderváry Károly gróf miniszterelnök déli negyed egy órakor ide érkezett , magánkihallgatáson jelent meg a királynál. A miniszterelnök a két órakor tartott udvari ebéden is részt vett. A szegedi egyetemért. Felszólalások a Házban s a kolozsvári egyetemen. Rónay Jenő beszéde A képviselőház tegnapi ülésén, mint az országgyűlési tudósításunkban olvasható volt, Rónay Jenő a szegedi egyetem érdekében szólalt fel. Tartalmas beszédének ez a jól megokolt része a következőleg hangzik. Úgy az igent, miniszter úrtól, valamint a felsőbb oktatásügyi egyesület részéről is azt a kijelentést hallottuk, hogy Magyarországon a felsőbb oktatásnak még egy templomot kell lállítani. Tökéletesen helyes ez a megállapodás és én részemről csak azt szeretném még hozzátenni, hogy nem egy templomot, hanem a templomok végtelen számát kellene a felsőbb oktatás számára az országban elszórtan mindenfelé felállítani. A legközelebb felállítandó felsőbb oktatási intézet székhelyére vonatkozólag az igen t. miniszter úr beszédében kijelentette, hogy ő e célra azt a helyet fogja kiválasztani, ahova annak felállítását a nemzeti érdek leginkább kívánja. Az igen, miniszter úr ezen kijelentésében én tökéletesen megnyugszom, mert ha a legközelebb felállítandó egyetem oda fog helyeztetni, ahova annak felállítását a nemzeti érdek leginkább kívánja, akkor az a hely más, mint éppen Szeged városa nem lehet. (Úgy van balfelől.) Nézetem szerint feltétlenül és kizárólag csak magyar városban lehet elhelyezni ezt a felső iskoláit. Ha az intézetet nem tiszta magyar városban állítják fel, akkor, amint azt a tapasztalatból tudjuk, a társadalmi érintkezés igen könnyen és biztosan lerontja az iskola által az ifjúságra gyakorolt csekély hatást, viszont tiszta magyar városban a társadalom erősíti meg azt a hatást, amelyet az iskola az ifjúság lelkére hazafiság szempontjából egész életére kihatólag gyakorolt. Szerény meggyőződésem szerint célszerűtlenül járunk el, ha erőszakkal akarunk magyarosítani. Alkalmat kell szolgáltatnunk arra, hogy az ifjúság magától jöjjön rá a magyarosodás szükségességére és önként magyarosodjék. Szeged városa a délvidéknek tarka nemzetiségi vegyüléke között évszázadokon keresztül nemcsak megtartotta tiszta magyar faji jellegét, hanem patriarchális szokásaival, tőzsgyökeres magyar társadalmi életével felszívta a magyarságba azoknak az idegen ajkú polgároknak százait, akik csak egy fél évszázaddal ezelőtt Szeged lakosai voltak. Szegednek ezen bűvöserejét szabadságharcunk vezére is elismerte és földig hajolt Szeged népének magyarsága előtt. Az 1879-ben hullámsirjába temetett Szeged város azóta mint megifjodott uj magyar város kelt ismét életre. Meg vagyok győződve arról, hogy ha a nemzeti kulturális érdeket keresi az igent, miniszter úr, azt elsősorban Szegeden fogja megtalálni. De nemcsak a nemzeti érdek, hanem kulturális érdekek is Szegedet jelölik ki a legközelebb felállítandó felsőbb iskola helyéül. Méltóztassanak csak egy vonalat húzni Magyarország térképén keresztül nyugatról keletre és rögtön meg fognak győződni arról, hogy míg az országnak a vonaltól északra eső része csakúgy hemzseg a felsőbb iskoláktól, addig a vonal alatti délvidéknek alig van egy, legfeljebb két felsőbb iskolája. (Igaz, balfelől.) Ha Szegeden állítanák fel az új felsőbb iskolát, mondjuk, az egyetemet, bizonyára száz percenttel fog szaporodni azon ifjak száma, különösen az intellektuális svábság részéről, kik eddig talán a kellő anyagi eszközök híján középiskolák végzésével elégedtek meg és szaporították az álladalomra nézve olyan veszélyes fél-lateinerek számát, míg ha az egyetem Szegedre helyeztetik, ezen teljes képességü és Szeged levegőjében önkényt magyarosodó ifjak hasznos polgáraivá válnak a hazának. Nem állítom, és botorság is volna tőlem állítani, hogy csak Szeged az a hely, ahova egyetemet vagy felső iskolát helyezni lehet. Nem is így szeretném, mint említettem, a fel-, sőbb iskolák kérdését megoldani; nem egy felső iskolát óhajtok én Magyarországon felállítani, nem, sőt ellenkezőleg a jogi tudás nagyobbmérvű mellőzésével egész Magyarországon mindenütt szeretném elosztani a felsőbb iskolákat, hogy így alkalmat szolgáltassak a tudományszomjas ifjúságnak arra, hogy magát teljesen kiképezhesse. Mert hiszen, ha nem csalódom, Jókai mondotta, hogy a tudósok és a bolondok nem veszedelmesek, hanem a féltudósok és a félbolondok lehetnek veszélylyel a társadalomra. Szeged a Délvidék egy olyan magyar emporiuma, amelyet hazafias szempontból nekünk erősítenünk kell. Szeged az a város, amelyre nézve az egész országaik lelkes tetszésével jelentette ki a magyar koronás király 1879-ben, hogy szebb lesz mint volt. Ezt a Szegedet kell erősítenünk és én meg vagyok róla győződve, hogy az igen, miniszter úrnak a szegedi egyetem felállítása esetén nem lesz szüksége sovén magyar tanárokra, ott a társadalom fogja magyarrá, önként magyarosodóvá alakítani át az odaüzönlő ifjúságot. (Helyeslés jobbfelől.) A kolozsvári rektor, Szádeczky Lajos dr., a kolozsvári egyetem tudós rektora tegnap az egyetem évzáró ünnepi megnyitó beszédében az új egyetemről a következőket mondotta: Ha az alsó Tiszavidék fővárosa, Szeged kapna egyetemet, annak jótékony tudományos és hazafias nevelő hatását megéreznék az Alduuiáig s összeforrasztó szellemi erőt gyakorolna Délmagyarország nemzeti érzésben még nem egységes társadalmára. Szeged város közgyűlése A második városháza. Ma délután négy órakor kezdődött Szeged város törvényhatóságának májusi rendes közgyűlése. A tárgysorozat apró-cseprő pontjai között csak a második városháza felépítésére vonatkozó tanácsi javaslat keltett nagyobb érdeklődést. A városháza felépítésének szükségessége iránt egy szemernyi kétely sem merült föl, csak a megoldási módozatok fölött fejlődött ki élesebb vita. A vita még nem nyert befejezést, két szónok jelentkezett még az ülés végén. Ezekre holnap kerül a sor. A közgyűlés a következőképen folyt le: Elnök: Lázár György dr. polgármester. Jegyzők: Taschler Endre főjegyző, Bárdoss Béla és Tóth Mihály dr. tanácsjegyzők. Elnök: Az ülést délután négy órakor megnyitja. Mindenekelőtt elparentálja az elhunyt, Bánffy Dezső bárót. A polgármester beszédét lapunk más helyén közöljük. A közgyűlés elhatározza, hogy Bánffy Dezső báró emlékét jegyzőkönyvbe iktatja és utasítja a város tanácsát, hogy a júliusi közgyűlésnek tegyen előterjesztést a város egyik utcájának Bánffy Dezső báró nevéről való elnevezése tárgyában. Tóth Mihály dr. jegyző: Olvassa a polgármester múlt havi jelentését. A jelentést a közgyűlés tudomásul veszi. Farai Pál interpellál a Kelemen utca aszfaltjárójának rossz karban léte miatt. A tanács már sürgette a villamos társaságot a burkolat kijavítására. Biztatást kapott, hogy az utcavonalat még a nyár folyamán rendezik. A közgyűlés a választ tudomásul veszi. Kószó István dr. indítványozta, hogy a bodomi réten, a röszkei kerületben 50 munkásházat létesítsenek. A tanács javasolja, hogy adja ki ki a közgyűlés a tanácsnak javaslattétel végett.