Szegedi Napló, 1911. június (34. évfolyam, 129-150. szám)

1911-06-01 / 129. szám

2 Szeged, csütörtök s SZEGEDE MAPLÓ. 1911. junius 1. 129. sz. oktatás fejlesztésére lehet fordítani. Két uj egyetemet kivált. A mai érettségi vizsgát refor­málni kell, sőt ő a teljes eltörlésnek hive. A jogi szakoktatás reformját helyesli. Az egye­temi oktatásba be kell vonni a mezőgazdasági tudományt. Az új egyetem székhelyét illető­leg helyesli, hogy a miniszter nemcsak arra fektet súlyt, melyik város áldoz a legtöbbet. A kulturális előzmények döntő erővel bírnak. Jól esik neki, hogy szülővárosa, Debrecen, kulturális előzmények tekintetében is első he­lyen áll- Részletesen foglalkozik a debreceni kollégium történetével. Azzal végzi beszédét, hogy módot kell találnunk a felekezeti ellen­tétek kiegyenlítésére s nem szabad tétlenül nézni, hogy a vallási villongásnak nagy nem­zeti érdekek essenek áldozatul. (Élénk helyes­lés. A szónokot minden oldalról sokan üd­­vözlik.). Szünet után Béla Henrik örömmel hallot­ta Bakonyi Samu fejtegetéseit a vallási kérdé­sekről, melyekhez dicséretes delikatessze is nyúlt hozzá. Ezekről a felekezeti dolgokról s a fölmerülő különböző irányzatokról különben csakugyan beszélni kell s meg kell hányni­­vetni őket, hogy ki tudjuk egyenlíteni az ellen­téteket. Vannak liberális embereink, akikben konzervatív hajlandóságok élnek, vannak kon­zervatívok, a­kikben sok a demokrata vonás, s nem mindig azok a legliberálisabbak, akik a jelszavakat legtöbbször hangoztatják. Ajánl­ja a miniszternek, hogy a gazdasági tudósítói intézmény mintájára iskolai tudósítókat alkal­mazzon, akik az ország minden részéből tájé­koztatnak az elemi oktatás állapotáról. A kö­zépiskolai oktatás legnagyobb baja az iskolák túlzsúfoltsága, ezen a kvalifikácionális tör­vény módosításával lehetne segíteni. A tanár­képzés hiánya, hogy az egyetemen ma tudó­sokat nevelnek gyakorlati tanárok helyett. A gyakorlati oktatás elsajátítására a mostani egy esztendő nem is elégséges a tanároknak. A kulturális célok szolgálatára a költségvetésben foglalt összegnél többet is szívesen rendelke­zésére bocsátana a miniszternek. A költség­­vetést elfogadja. (Élénk helyeslé­ ii a jobboldalon és a középen.) A vitát ezután félbeszakították s az elnök javaslatára a Ház elhatározta, hogy a pün­kösdi ünnepek alkalmából szombaton, vasár­nap, hétfőn és kedden szünetet tart. P­or­ó­n­y­i Dezső a margitszigeti sporttelep dolgában terjesztett elő interpellációt. A te­lepet még néhai József királyi hercegtől vette bérbe a Magyar Atlétikai Klub s a főváros, mint új tulajdonos, illetve a közmunkatanács most nem respektálja mindenben a szerződés pontjait. A sportpálya kerítését lebontatta s közvetetten közelében sütőházat építtetett, amelynek füstje megrontja a telep levegőjét. Kéri a belügyminisztert, orvosolja a klub sé­relmeit. Batthyány Tivadar gróf a hunyadvárme­­gyei állapotok miatt interpellálja a belügy­minisztert. Ismerteti azt az erőszakoskodást, melyet a főispán a vármegyei autonómiával az ellenzéki tisztviselőkkel szemben tanúsít s a mely áldatlan állapotokat idézett föl a várme­gyében. A május 30-ikára összehívott közgyű­lésen a főispán megakadályozta, hogy a köz­gyűlés többsége a sérelmek ellen a belügy­miniszterhez fordulhasson. A megye békéjé­nek érdekében kéri a belügyminiszter ener­gikus beavatkozását. Elnök az ülést fél háromkor berekesztette. A MINISZTERELNÖK A KIRÁLYNÁL Gö­döllőről jelentik: Héderváry Károly gróf mi­niszterelnök déli negyed egy órakor ide érke­zett , m­agánkihallgatáson jelent meg a király­nál. A miniszterelnök a két órakor tartott udvari ebéden is részt vett. A szegedi egyetemért. Felszólalások a Házban s a kolozsvári egyetemen. Rónay Jenő beszéde A képviselőház tegnapi ülésén, mint az or­szággyűlési tudósításunkban olvasható volt, Rónay Jenő a szegedi egyetem érdekében szólalt fel. Tartalmas beszédének ez a jól megokolt része a következőleg hangzik. Úgy az igen­t, miniszter úrtól, valamint a felsőbb oktatásügyi egyesület részéről is azt a kijelentést hallottuk, hogy Magyarországon a felsőbb oktatásnak még egy templomot kell lállítani. Tökéletesen helyes ez a megállapo­­d­ás és én részemről csak azt szeretném még hozzátenni, hogy nem egy templomot, hanem a templomok végtelen számát kellen­e a felsőbb oktatás számára az országban elszórtan min­denfelé felállítani. A legközelebb felállítandó felsőbb oktatási intézet székhelyére vonatko­zólag az igen t. miniszter úr beszédében ki­jelentette, hogy ő e célra azt a helyet fogja kiválasztani, ahova annak felállítását a nem­zeti érdek leginkább kívánja. Az igen­­, mi­niszter úr ezen kijelentésében én tökéletesen megnyugszom, mert ha a legközelebb felállí­­tandó egyetem oda fog helyeztetni, a­hova annak felállítását a nemzeti érdek leginkább kívánja, akkor az a hely más, mint éppen Szeged városa nem lehet. (Úgy van­ bal­­felől.) Nézetem szerint feltétlenül és kizárólag csak magyar városban lehet elhelyezni ezt a felső iskoláit. Ha az intézetet nem tiszta m­a­­gyar városban állítják fel, akkor, amint azt a tapasztalatból tudjuk, a társadalmi érintke­zés igen könnyen és biztosan lerontja az is­kola által az ifjúságra gyakorolt csekély ha­tást, viszont tiszta magyar városban a társada­lom erősíti meg azt a hatást, a­melyet az is­kola az ifjús­ág lelkére hazafiság szempont­jából egész életére kihatólag gyakorolt. Szerény meggyőződésem szerint célszerűt­lenül járunk el, ha erőszakkal akarunk magya­rosítani. Alkalmat kell szolgáltatnunk arra, hogy az ifjúság magától jöjjön rá a magya­rosodás szükségességére és önként magyaro­­sodjék. Szeged városa a délvidéknek tarka nemzetiségi vegyüléke között évszázadokon­ ke­resztül nemcsak megtartotta tiszta magyar faji jellegét, hanem patriarchális szokásaival, tőzsgyökeres magyar társadalmi életével fel­szívta a magyarságba azoknak az idegen ajkú polgároknak százait, akik csak egy fél évszá­zaddal ezelőtt Szeged lakosai voltak. Szeged­nek ezen bűvös­­erejét szabadságharcunk ve­zére is elismerte és földig hajolt Szeged né­pének magyarsága előtt. Az 1879-ben hullámsirjába temetett Szeged város azóta mint megifjodott uj magyar vá­ros kelt ismét életre. Meg vagyok győződve arról, hogy ha­ a nemzeti kulturális érdeket keresi az igen­t, miniszter úr, azt elsősor­ban Szegeden fogja megtalálni. De nemcsak a nemzeti érdek, hanem kulturális érdekek is Szegedet jelölik ki a leg­közelebb felállítandó felsőbb iskola helyéül. Méltóztassanak csak egy vonalat húzni Magyar­­ország térképén keresztül nyugatról keletre és rögtön meg fognak győződni arról, hogy m­íg az országnak a vonaltól északra eső része csakúgy hemzseg a felsőbb iskoláktól, addig a vonal alatti délvidéknek alig van egy, leg­feljebb két felsőbb iskolája. (Igaz, balfelől.) Ha Szegeden állítanák fel az új felsőbb isko­lát, mondjuk, az egyetemet, bizonyára száz percenttel fog szaporodni azon ifjak száma, különösen az intellektuális svábság részéről, kik eddig talán a kellő anyagi eszközök hí­ján középiskolák végzésével elégedtek meg és szaporították az álladalomra nézve olyan ve­szélyes fél-lateinerek számát, míg ha az egye­tem Szegedre helyeztetik, ezen teljes képes­­ségü és Szeged levegőjében önkényt magya­rosodó ifjak hasznos polgáraivá válnak a ha­zának. Nem állítom, és botorság is volna tőlem állí­tani, hogy csak Szeged az a hely, a­hova egyetemet vagy felső iskolát helyezni lehet. Nem is így szeretném, mint említettem, a fel-, sőbb iskolák kérdését megoldani; nem egy felső iskolát óhajtok én Magyarországon felállítani, nem, sőt ellenkezőleg a jogi tudás nagyobb­­mérvű mellőzésével egész Magyarországon mindenütt szeretném elosztani a felsőbb iskolá­kat, hogy így alkalmat szolgáltassak a tudo­mányszomjas ifjúságnak arra, hogy magát tel­jesen kiképezhesse. Mert hiszen, ha nem csaló­dom, Jókai mondotta, hogy a tudósok és a bolondok nem veszedelmesek, hanem a féltu­dósok és a félbolondok lehetnek veszélylyel a társadalomra. Szeged a Délvidék egy olyan magyar emporiuma, amelyet hazafias szem­pontból nekünk erősítenünk kell. Szeged az a város, amelyre nézve az egész országaik lelkes tetszésével jelentette ki a magyar ko­ronás király 1879-ben, hogy szebb lesz mint volt. Ezt a Szegedet kell erősítenünk és én meg vagyok róla győződve, hogy az igen­­, miniszter úrnak a szegedi egyetem felállítása esetén nem lesz szüksége sovén magyar ta­nárokra, ott a társadalom fogja magyarrá, ön­ként magyarosodóvá alakítani át az odaüzönlő ifjúságot. (Helyeslés jobbfelől.) A kolozsvári rektor, Szádeczky Lajos dr., a kolozsvári egye­tem tudós rektora tegnap az egyetem évzáró ünnepi megnyitó beszédében az új egyetemről a következőket mondotta: Ha az alsó Tiszavidék fővárosa, Szeged kap­na egyetemet, annak jótékony tudományos és hazafias nevelő hatását megéreznék az Aldu­­uiáig s összeforrasztó szellemi erőt gyakorol­na Délmagyarország nemzeti érzésben még nem egységes társadalmára. Szeged város közgyűlése A második városháza. Ma délután négy órakor kezdődött Szeged város törvényhatóságának májusi rendes köz­gyűlése. A tárgysorozat apró-cseprő pontjai között csak a második városháza felépítésére vonatkozó tanácsi javaslat keltett nagyobb érdeklődést. A városháza felépítésének szükségessége iránt egy szemernyi kétely sem merült föl, csak a megoldási módozatok fölött fejlődött ki élesebb vita. A vita még nem nyert befeje­­zést, két szónok jelentkezett még az ülés vé­gén. Ezekre holnap kerül a sor. A közgyűlés a következőképen folyt le: Elnök: Lázár György dr. polgármester. Jegyzők: Taschler Endre főjegyző, Bár­­doss B­éla és Tóth Mih­ály dr. tanácsjegy­zők. Elnök: Az ülést délután négy órakor meg­nyitja. Mindenekelőtt elparentálja az elhunyt, Bánffy Dezső bárót. A polgármester beszé­dét lapunk m­­ás helyén közöljük. A közgyűlés elhatározza, hogy Bánffy Dezső bár­­ó emlékét jegyzőkönyvbe iktat­ja és utasítja a város tanácsát, hogy a júliusi közgyűlésnek tegyen előterjesztést a város egyik utcá­jának Bánffy Dezső báró nevéről való elnevezése tárgyában. Tóth Mihály dr. jegyző: Olvassa a polgár­­mester múlt havi jelentését. A jelentést a közgyűlés tudomásul veszi. Farai Pál interpellál a Kelemen­ utca asz­­faltjárójának rossz karban léte miatt. A ta­nács már sürgette a villamos társaságot a burkolat kijavítására. Biztatást kapott, hogy az utcavonalat még a nyár folyamán rendezik. A közgyűlés a választ tudomásul veszi. K­ó­s­z­ó Istvá­n dr. indítványozta, hogy a bodomi­ réten, a röszkei kerületben 50 mun­­k­ásházat létesítsenek. A tanács javasolja, hogy adja ki ki a közgyűlés a tanácsnak javaslatté­tel végett.

Next