Szegedi Napló, 1911. július (34. évfolyam, 156-181. szám)
1911-07-01 / 156. szám
2 Szeged, szombat 19. 1. júlns I. 156. sz. ORSZÁGGYÜLÉS. A képviselőiház ülése. A képviselőház ma belekezdett az appropriációs törvényjavaslat tárgyalásába. A függetlenségi Kossuth-párt részéről Désy Zoltán, a függetlenségi Justh-pártról Holló Lajos mondott hosszabb beszédet, a horvátok álláspontját pedig Szekulics Lázár fejtette ki Berzeviczy Albert elnök fél 11 órakor megnyitja az ülést. Hitelesítik a múlt ülés jegyzőkönyvét. Elnök bemutatja a kérvényeket és irományokat. .. az új genfi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja és a főrendiháznak átküldi. Következik tárgyalása. ’ V Hegedűs Lóránt előadó: Ismerteti a javaslatot, amelyből megállapítja, hogy az összes idei rendes és rendkíüli kiadások a bevételekből fedezhetők. A bevételi tételek közt szerepel Kínának 230.000 koronás hadikárpótlása. Utal arra, hogy a javaslat magában foglaljaa szeszadó felemeléséről szóló törvénynek Ausztriától függetlenül való végrehajtását és a gyümölcspálinka megadózásának igazdságos rendezését. A javaslatot lehet bizalmi kérdésnek tekinteni, de a bizalom kérdését sürgősen kell elintézni, mert a budgetre már nagyon nagy szüksége van az országnak... A függetlenségi Kossuth pérel. D ésyókoltán: Ajelenlegi kormány első, költ.ségvetéséről van szó s ezért bővebben kiván vele foglalkozni, összehasonlítja a koalíció kormány utolsó költségvetésével az annexió költségeinek kihagyásával , de a zárszámadások figyelembevételével. Úgy véli, hogy a régi költségvetés bevételei kevésbbé voltak bizonytalanok, mint az újés ezért erős támadással illeti a kormányt. Részletesen ismerteti a bevételeket és a kiadásokat s megállapítja, hogy utóbbiak emelkedése nagyobb mint a bevételeké. Mindazonáltal az államháztartás mérlegét kedvezőnek tartaná, ha nem kellene attól félni, hogy a közös ügyes kiadások, amelyek a rendes bevételekből fedeztetnek, felbillentik az egyensúlyt. Szónok szünetet kér. Elnök az ülést öt percre felfüggeszti. Szünet után Désy Zoltán a javaslat politikai révvel foglalkozi aköltsgvetési jog reformjának kérdésével, melyet csak a parlamentáris ellenőrzésépségben tartásával Sizabadt keresztülvinni. Fejtegeti az obstrukciók.. okait, melyek tizenöt, év óta lépten-nyomon. exlexba kergetik azországot si a melyeknek forrása, abban keresendő, hogy a nemzet és király közt nem lehetett az érzelmi , p politikai összhangot helyreálltani Kijelentii végül, hogy a katonai javaslatokkal szemben pártjaminden törvényes és parlamentáris eszközzel küzdeni fog s annak érvényre emelkedését megakadályozza. Határozati javaslatot nyújt ha a védőerőreformnak elhalasztása iránt addigra, míg sikerül a nemzet jogainak érvlegesíté- •séről a korona és az ország közt a harmóniát, megteremteni. (Élénk éljenzés és helyeslés a baloldalon.) Szekulics Lázár a*, horvát képviselők nevében magyar beszédet mond. Fölsorolja azokat a kívánalmakat, melyeket a horvátok..táplálnak s azokat a sérelmeket, melyeknek orvoslását a kormánytól remélik. Ezek közt azt is, hogy a horvátországi közös hatóságoknak a horvát legyen a hivatalos nyelve s a horvát honvédség körében is érvényesüljön a horvát nyelv. A horvátok egyébként hívei a Magyarországgal való uniónak s Szent István koronája alatt akarják boldogulásukat keresni. A javaslatot elfogadja. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Holló Lajos szerint, a kormány pénzügyi politikája a terhek emelésében merül ki, amivel szemben az ország gazdasági gyarapodását semmivel sem munkálja. Adóreformjai ezenfelül éppen a nemzet nagy tömegeit, a szegényebb néposztályokat nyomják legerősebben a fogyasztási cikkek megdrágításával, ahelyett, hogy az egyenes adók terén keresnék az államkincstár szükségleteinek kielégítését. A katonai terhek mértéktelen emelése a nemzeti követelések kielégítése nélkül szintén a régi szabadelvű párt hagyománya. A parlament gyönge, azért kell az általános választójog, amihez a király is hozzákötötte magát. A védőerőreformról csak a választói jog reformja után lehet szó. Határozati javaslatot nyújt be a választójogi reform sürgős beterjesztése iránt. (Helyeslés és taps a baloldalon.) A holnapi napirend megállapitása előtt Persányi Dezső kérte a Ház határozatképességének megállapitását. Az elnök elrendelte a képviselők megszámlálását s kitűnt, hogy hetvenhárman vannak jelei. Erre az elnök, az ülést tűl-percre fölfüggesztette. Szünet után Polónyi Dezső elállt attól a kivánséíytól, hogy a határozatképességet megállapitsák s az elnök az ülést ,negyedhárom után berekesztette az appropriáció látóba. Egyszerre mindent látunk. A felsepert kapuk előtt a lócákon öreg emberek beszélgetnek. A szájukban pipa lóg, a kalapjuk a homlokuk fölé van tolva. Az asszonyok imakönyvetés olvasót szorongatnak a kezükben, csak az imént jöttek elő a vecsernyéről. A fák alatt ünneplőbe öltözött leányok és legények sétálgatnak le-föl, olykor kacagás váltja föl a beszédjüket, általában a jókedv aranyszárnyú pillangója röpköd közöttük. Végül a kocsiúton apró gyerekek játszanak. Egyrésze fogócskázik és szalad egyik fatörzstől a másikig, másrésze pedig lapos ütőfával biccentgeti a kihegyezett delét. A kapuk tetejei és a kerítések tele vannak tűzdelve zöld gallyakkal és bodzafaággal. Falun a pünkösdnek még mindig nagy jelentősége van. Mindenki ünnepel és szelíd csend ömlik el az utcákban. Még kocsizörgést sem lehet hallani. Csak alkonyat felé, mikor piros fénynyel betűz a lenyugvó nap a hosszú utcákba, zavarja meg az áhitatos méla csendet a hazatérő csorda. Kolompzugás, bőgés, ostorcsattogás hallatszik félórára ilyenkor, azután ez is belevesz az esti csendbe. A könnyű homokfutó kocsi, melyen ketten ülünk a kocsison kívül, most nagy feltűnést kelt. Kik lehetnek? Honnan jönnek és hová mennek? — tűnődnek a jóképű ,svábatyafiak, akik előbb is a lovakat veszik szemügyre s csak azután a kocsit és a rajta ülőket. A kocsi persze ismeretlen, ennélfogva azt kell alapos tanulmányozás után megállapítani, hogy melyik vidékről való. Mert a fölött is meg lehet állapodni. Jófordián minden vidéknek más és más »állású« kocsija van. Az egyiknek hoszszabb a dereka, a másiknak sűrűbben vagy ritkábban lécezett az oldala és így tovább. Az emberek még ott tartanak körülbelül, hogy kihez szállnak a »herrschaft«-ok, mikor hatalmas dugással és ijesztő törtölözéssel besuhan az első autóa gazdag bácskai faluba. A hatalmas gépkocsi, mint valami diadalmas vezér, egy perc alatt fellöki a szelíd csendet, úrrá lesz és csodálkozásra ragad mindenkit. Az öregek ijedten húzódnak be a kis kapun, a fiatalok is megrebbennek egy pillanatra, azonban nem távoznak el le lombok alól, e helyett önfeledten, meredt szemmel néznek a szürke porfelhő után, melybe kékes folyadék gyanánt ömlik bele a benzin bűzös füstje. — Ja, ja, sie sind zum Beck gekommen — mondják valamivel később magukhoz térve, így áll tényleg a dolog. Városi emberek érkeztek valahonnana harmadik vármegyéből s a hatvan lóerejü kolosszussal ugyancsak szép birkózást miveltettek a fehéren omló, száraz homoktengerben. Gyönyörű itt volt ez — ahogy később beszélték .A mint két vasizmu atléta küzdött egymással a föld és az új kor győzedelmes vívmánya, a gép. Némely helyen szinte toporzékolt, mint a legszilajabb ló, és szórta maga előtt a szitálva visszahulló homokot, mely a szálló nap sugárzásában a szivárvány ragyogó színeivel ékeskedett. A gépkocsin pirosra hevült fiatal és szép asszonyka ült, továbbá egy bájos leányka és két úr. Az egyik neves piktor. Velük csak szaporodott, élénkült a társaság, mely »Beck- Bogárék« aranylakodalmára gyűlt össze az ősi kúrián. Belülről muzsA Szó fellátszott ki, a zöldre festett, nagy, zsalus kapuajtóban f.^öreg Beck fia, a falu nótíriusa fogadta a vendégeket. — Isten hozta, Cettó bácsi. — Kezüket Csókolom., — Jó napot Rudi, bácsit!, Mint a valóságos, méz, agy csurgót^ a pelyhedző álhíj fiatal, jegyző ajkán az édes szó. És úgy röpköd az arcán, az öröm s az őszinte, meleg vendéglátás derűje, mintha a lelkének tükre a napfénynyel játszana. És fittó »bácsi«, Rudi"bácsi« is elfelejtik a hat évai sahara^ut fáradalmait s lágy érzik magukat, mintha enyhe és szép színes álom után, teljesen kipihenve most ébredtek volna fel. Csakhogy ez az álom hosszú, nagyon hogy lehetett.. . . Hej,,azóta »bácsik« lettünk!, . . . Hát így van ez, valóban így van? . . . Vagy csak a fiatal emberek szeme csalódik? Ki tudja ... Mi hál’ istennek még nem érezzük magunkat »bácsik«-nak, csak az ezüstszálak, itt kétoldalt a halántékon, ne okvetetlenkednének. De ezek olyan hamis portékák, ott pirítanak az emberre, ahol éppen nem kellene. Azért hát jól van úgy minden, amiként van. Ottó bácsira is, Rudi bácsira is elragad most a jegyző arcáról a mosoly, ők is vidámak lesznek, köszöntik jobb**a-bal*a az embereket, végre eljutnak a két öreghez a ponyvasátor végéhez, ahol xxiint két szelíd fehér galamb ül Beck sógor az élete párjával. Olyanok, mint a legszebb őszi alkonyat. Bágyadtak a az öregség verőfénye ömlik el egész lényükön. Most látja csak az ember, amig nézi ezt a munkában elelgyedt agg párt, hogy valam i főrendiház ülése. Ma délelőtt a főrendiház is tartott ülést. Csáky Albin grófelnök nekedi 1 2 órakor megnyitja az ülést. Elparentálja a legutóbbi ülés óta elhunyt főrendeket, majd külön emlékszik meg Herony mi Károly kereskedelmi miniszter és Bánffy Dezső báró haláláról. A főrendiház új alelnöke. Khuee-Héderváry Károly gróf miniszterelnök egy királyi kéziratot két kihirdettetni. Csáky Albin gróf elnök felolvastatja a királyi kéziratot, amely Kemény Kálmán báró főrendiházi alelnöknek fölmentését és Jósika Samu báró kinevezésé feladja tudomásul. Elnök ezután bemutatja a beérkezett kományokat. Ezek között, a Festetich ■ grófnak hercegi rangra e miniszterelnöki átiratot, akit : völ. (Éljenzés.) Bejelenti, hipülő katasztrófa alkalmából a ■ vétét fejezte ki a francia , melynek elnöke táviratban fettét. Bemutatja a főrendiház baróságának ítéletét a szász reformátusi egyház főkurátorának főrendiház tagsága jügyében. indítvány a tőzsderefor strés. Zselénszky Róbert,gróf indítványt nyújt be, amely szerint az általa most benyújtott törvényjavaslatot a tőzsdereformrol kiadja a kereskedelmi miniszternek, hogy azt terjeszsze a képviselőház elé. Elnök javasolja, hogy az ősanüléőszak folyamán tűzzenek ki mijd határidőt, az indokodra. (Helyeslés.) A napirend. Ezután a gazdasági bizottságnak a főrendi- . zárszámadásairól, 1912. évi költségveté- . Béről és a főrendiház helyiségeinek látogat . hatása ügyében benyújtott javaslatait, valamint a mentelmi bizottságnak Eesterházy Károly gróf és Degenfeld gróf mentelmi ügyében tett javaslatait hozzászólás nélkül elfogadja és rátér az indemnitás tárgyalására. Szabó Jenő elfogadja a törvényjavaslatot, de ezzel kapcsolatban foglalkozni kíván .