Szegedi Napló, 1911. július (34. évfolyam, 156-181. szám)

1911-07-01 / 156. szám

2 Szeged, szombat 19­. 1. júlns­ I. 156. sz. ORSZÁGGYÜLÉS. A képviselőiház ülése. A képviselőház ma belekezdett az appro­­priációs törvényjavaslat tárgyalásába. A függetlenségi Kossuth-párt részéről D­ésy Zol­tán, a függetlenségi Justh-pártról Holló La­jos mondott hosszabb beszédet, a horvátok ál­láspontját pedig Szekulics Lázár fejtet­te ki Berzeviczy Albert elnök fél 11 órakor megnyitja az ülést. Hitelesítik a múlt ülés jegyzőkönyvét. Elnök bemutatja a kérvényeket és iromá­­­nyokat. .. az új genfi egyezmény becikkelye­zéséről szóló törvényjavaslatot h­armadszori olvasásban is elfogadja és a főrendiháznak át­küldi. Következik tárgyalása. ’ V Hegedűs Lóránt előadó: Ismerteti a ja­­­vaslatot, amelyből megállapítja, hogy az összes idei rendes és rendkíü­li kiadások a bevéte­lekből fedezhetők. A bevételi tételek közt sze­repel Kínának 2­30.000 koronás hadikárpót­­lása. Utal arra, hogy a javaslat magáb­a­n fog­lalja­­a szeszadó felemeléséről szóló törvény­nek Ausztriától függetlenül való végrehajtá­­sát és a gyümölcspálinka megadózásának igazd­­ságos rendezését. A javaslatot lehet bizalmi­ kérdésnek tekinteni, de a bizalom kérdését sürgősen kell elintézni, mert a budgetre má­r nagyon nagy szüksége van az országnak... A függetlenségi Kossuth pérel. D é­s­y­ókoltán: A­­jelenlegi kormány első, költ­.­ségvetéséről van szó s ezért bővebben kiván vele foglalkozni, összehasonlítja a koalíció kormány utolsó költségvetésével az annexió költségeinek kihagyásával , de a zárszámadá­sok figyelembevételével. Úgy véli, hogy a régi költségvetés bevételei kevésbbé voltak bizony­talanok, mint az újé­s ezért erős támadással illeti a kormányt. Részletesen ismerteti a be­vételeket és a kiadásokat s megállapítja, hogy utóbbiak emelkedése nagyobb mint a bevéte­leké. Mindazonáltal az államháztartás mérlegét kedvezőnek tartaná, ha nem kellene attól fél­ni, hogy a közös ügyes kiadások, amelyek a rendes bevételekből fedeztetnek, felbillentik az egyensúlyt. Szónok szünetet kér. Elnök az ülé­s­t öt p­ercre felfüggeszti. Szünet után Désy Zoltán a javaslat poli­­­tikai révvel foglalkoz­i a­­k­ölt­sgvetési jog reformjának kérdésével, melye­t csak a parla­­­mentáris ellenőrzés­­épségben tartásával Siza­­­­badt keresztülvinni. Fejtegeti az obstrukciók.. okait, melyek tizenöt, év óta lépten-nyomon. exlexba kergetik az­­országot si a melyeknek forrása, abban keresendő, hogy a nemzet és király­ közt nem lehetett az érzelmi , p politikai összhangot helyreálltani Kijelentii­ végül, hogy a katonai javaslatokkal szemben­ pártja­­minden törvényes és parlam­entáris eszközzel küzdeni fog s annak érvényre emelkedését megakadályozza. Határozati ja­vaslatot­ nyújt ha a védőerőreformnak elhalasztása iránt addig­ra, míg sikerül a nemzet jogainak érvlegesíté- •­séről a korona és az ország közt a harmóniát, megteremteni. (Élénk éljenzés és helyeslés a baloldalon.) Szekulics Lázár a*, horvát képviselők ne­vében magyar beszédet mond. Fölsorolja azo­kat a kívánalmakat, melyeket a horvátok..táp­lálnak s azokat a sérelmeket, melyeknek or­­­voslását a kormánytól remélik. Ezek közt azt is, hogy a horvátországi közös hatóságoknak a horvát legyen a hivatalos nyelve s a horvát honvédség körében is érvényesüljön a horvát nyelv. A horvátok­ egyébként hívei a Magyar­­országgal való uniónak s Szent István koro­nája alatt akarják boldogulásukat ke­resni­. A javaslatot elfogadja. (Élénk helyeslés a jobb­oldalon.) Holló Lajos szerint, a kormány pénzügyi­ politikája a terhek emelésében merül ki, a­mi­vel szemben az ország gazdasági gyarapodását semmivel sem munkálja. Adóreformjai ezen­felül éppen a nemzet nagy tömegeit, a sze­gényebb néposztályokat nyomják legerősebben a fogyasztási cikkek megdrágításával, a­hel­­yett, hogy az egyenes adók terén keresnék az államkincstár szükségleteinek kielégítését. A katonai terhek mértéktelen emelése a nem­zeti követelések kielégítése nélkül szintén a régi szabadelvű párt hagyománya. A parlament gyönge, azért kell az általános választójog, a­mihez a király is hozzákötötte magát. A védőerőreformról csak a választói jog reform­ja után lehet szó. Határozati javaslatot­ nyújt be a választójogi reform sürgős beterjesztése iránt. (Helyeslés és taps a baloldalon.) A holnapi napirend megállapitása előtt Per­­sányi Dezső kérte a Ház határozatképességé­­nek megállapitását. Az elnök elrendelte a képviselők megszám­lálását s kitűnt, hogy hetvenhárman vannak jelei. Erre az elnök, az ülést tűl-percre föl­függesztette. Szünet után Polónyi­ Dezső el­állt attól a kivánséíytól, hogy a határozatké­pességet megállapitsák s az elnök az ülést ,negyedhárom után berekesztette­­ az appropriáció látóba. Egyszerre mindent látunk. A felse­pert kapuk előtt a lócákon öreg emberek be­szélgetnek. A szájukban pipa lóg, a kalapjuk a homlokuk fölé van tolva. Az asszonyok ima­könyvet­­és olvasót szorongatnak a kezükben, csak az imént jöttek elő a vecsernyéről. A fák alatt ünneplőbe öltözött leányok és le­gények sétálgatnak le-föl, olykor kacagás váltja föl a beszédjüket, általában a jókedv aranyszárnyú pillangója röpköd közöttük. Vé­gül a kocsiúton apró gyerekek játszanak. Egy­­része fogócskázik és szalad egyik fatörzstől a másikig, másrésze pedig lapos ütőfával bic­­centgeti a kihegyezett delét. A kapuk tetejei és a kerítések tele vannak tűzdelve zöld gal­­­lyakkal és bodzafaággal. Falun a pünkösdnek még mindig nagy jelentősége van. Mindenki ünnepel és szelíd csend ömlik el az utcákban. Még kocsizörgést sem lehet hallani. Csak al­­konyat felé, mikor piros fénynyel betűz a le­nyugvó nap a hosszú utcákba, zavarja meg az áhitatos méla csendet a hazatérő csorda. Ko­­lompzugás, bőgés, ostorcsattogás hallatszik fél­órára ilyenkor, azután ez is belevesz az esti csendbe. A könnyű homokfutó kocsi, melyen ketten ülünk a kocsison kívül, most nagy feltűnést kelt. Kik lehetnek? Honnan jönnek és hová mennek? — tűnődnek a jóképű ,svábatyafiak, akik el­őbb is a lovakat veszik szemügyre s csak azután a kocsit és a rajta ülőket. A ko­csi persze ismeretlen, ennélfogva azt kell ala­pos tanulmányozás után megállapítani, hogy melyik vidékről való. Mert a fölött is meg lehet állapodni. Jófordián minden vidéknek más és más »állású« kocsija van. Az egyiknek hosz­­szabb a dereka, a másiknak sűrűbben vagy ritkábban lécezett az oldala és így tovább. Az emberek még ott tartanak körülbelül, hogy kihez szállnak a »herrschaft«-ok, mikor hatalmas dugással és ijesztő tör­tölözéssel be­suhan az első autó­­a gazdag bácskai faluba. A hatalmas gépkocsi, mint valami diadalmas vezér, egy perc alatt fellöki a szelíd csendet, úrrá lesz és csodálkozásra ragad mindenkit. Az öregek ijedten húzódnak be a kis kapun, a fiatalok is megrebbennek egy pillanatra, azonban nem távoznak el le lombok alól, e helyett önfeledten, meredt szemmel néznek a szürke porfelhő után, melybe kékes folyadék gyanánt ömlik bele a benzin bűzös füstje. — Ja, ja, sie sind zum Beck gekommen — mondják valamivel később magukhoz térve, így áll tényleg a dolog. Városi emberek ér­keztek valahonnan­­a harmadik vármegyéből s a hatvan lóerejü kolosszussal ugyancsak szép birkózást miveltettek a fehéren omló, száraz homoktengerben. Gyönyörű itt volt ez — a­hogy később beszélték .A mint két vasizmu atléta küzdött egymással a föld és az új kor győzedelmes vívmánya, a gép. Némely helyen szinte toporzékolt, mint a legszilajabb ló, és szórta maga előtt a szitálva visszahulló homo­kot, mely a szálló nap sugárzásában a szi­várvány ragyogó színeivel ékeskedett. A gépkocsin pirosra hevült fiatal és szép asszonyka ült, továbbá egy bájos leányka és két úr. Az egyik neves piktor. Velük csak szaporodott, élénkült a társaság, mely »Beck- Bogárék« aranylakodalmára gyűlt össze az ősi kúrián. Belülről­ muzs­A Szó fellátszott ki, a zöldre festett, nagy, zsalus kapuajtóban f.^öreg Beck fia, a falu nótíriusa fogadta a vendé­geket. — Isten hozta, Cettó bácsi. — Kezüket Csókolom., — Jó napot Rudi, bácsit!, Mint a valóságos, méz, agy csurgót^ a pely­­hedző álhíj fiatal, jegyző ajkán az édes szó. És úgy röpköd az­ arcán, az öröm s az őszinte, meleg vendéglátás derűje, mintha a lelkének tükre a napfénynyel játszana. És fittó »bácsi«, Rudi­­"bácsi« is elfelejtik a hat évai sah­ara^ut fáradalmait s lágy érzik magukat, mintha enyhe és szép színes álom után, teljesen kipihenve most ébredtek volna fel. Csakh­ogy ez az álom hosszú, nagyon hogy lehetett.. . . Hej,,azóta »bácsik« lettünk!, . . . Hát így van ez, való­ban így van? . . . Vagy csak a fiatal emberek szeme csalódik? Ki tudja ... Mi hál’ istennek még nem érezzük magunkat »bácsik«-­nak, csak az ezüstszálak, itt kétoldalt a halántékon, ne okvetetlenkednének. De ezek olyan hamis por­tékák, ott pirítanak az emberre, ahol éppen nem kellene. Azért hát jól van úgy minden, amiként van. Ottó bácsira is, Rudi bácsira is elragad most a jegyző arcáról a mosoly, ők is vidámak lesznek, köszöntik jobb**a-bal*a az embereket, végr­e eljutnak a két öreghez a ponyvasátor végéhez, ahol xxiint két szelíd fe­hér galamb ül Beck sógor az élete párjával. Olyanok, mint a legszebb őszi alkonyat. Bá­gyadtak a az öregség verőfénye ömlik el egész lényükön. Most látja csak az ember, amig nézi ezt a munkában elel­gyedt agg párt, hogy valam­­ i főrendiház ülése. Ma délelőtt a főrendiház is tar­tott ülést. Csáky Albin grófelnök neked­i 1 2 órakor m­egnyitja az ülést. Elp­arentálja a legutóbbi ülés óta elhunyt főrendeket, majd külön em­lékszik meg H­­­e­r­o­n­y m­­i Károly kereskedel­mi miniszter és Bánf­fy Dezső báró­ haláláról. A főrendiház új alelnöke. Khue­e-Héderváry Károly gróf minisz­terelnök egy királyi kéziratot két kihirdet­te­tni. Csáky Albin gróf elnök felolvastatja a ki­­­­rályi kéziratot, amely Kemény Kálmán báró főrendiházi alelnöknek fölmentését és Jósika­­ Samu báró kinevezésé feladja tudomásul. Elnök ezután bemutatja a beérkezett k­o­­­mányokat. Ezek között, a Festetich ■ grófnak hercegi rangra e mi­niszterelnöki átiratot, akit : völ. (Éljenzés.) Bejelenti, hi­­­pülő­ katasztrófa alkalmából a ■ vétét fejezte ki a francia ,­­ melynek elnöke táviratban fet­­­tét. Bemutatja a főrendih­áz b­aróságá­­­nak­ ítéletét a szász reformátusi egyház fő­­­­kurátorának főrendiház tagsága jügyében. indítvány a tőzsderefor strés. Z­selénszky Róbert,gróf indítványt nyújt be, amely szerint az általa most­ benyújtott törvényjavaslatot a tőzsdereform­r­ol kiadja a kereskedelmi miniszternek, hogy azt terjeszsze a­ képviselőház elé. E­lnök javasolja, hogy az ősanül­éőszak fo­lyamán tűzzenek ki m­ijd határidőt, az indoko­dra. (Helyeslés.) A napirend. Ezután a gazdasági bizottságnak a főrendi- . zárszámadásairól,­ 1912. évi költségveté- . Béről és a főrendiház helyiségeinek látogat­ . hatása ügyében be­nyújtott javaslatait, vala­mint a mentelmi bizottságnak Eesterházy Károly gróf és D­e­gen­feld gróf men­telmi ügyében te­tt javasla­tait hozzászólás nél­kül elfogadja és rátér az­ indemnitás tárgya­lására. Szabó Jenő elfogadja­ a törvényjavaslatot, de ezzel kapcsolatban foglalkozni kíván .

Next