Szegedi Napló, 1911. július (34. évfolyam, 156-181. szám)

1911-07-30 / 181. szám

6 Szeged, Vasárnap SZEGEDI NAPJA 1911. július 30 181. sz. Milyen lesz a vásárcsarnok ? Az elfogadott tervek leírása. A Szegedi Napldi mű­nldatársának­­alkal­­ma volt a vásárpasannok bizottsága által e hé­ten elfogadott tervekbe betekinteni. A ter­veket Strasner Albert budapesti mérnök­­vállalkozó késztette és azokkal­­a bizottság igen meg volt elégedve, úgy hisszük tehát, nem végzzunk felesleges munkát, ha az elfo­gadott terveket a nagyközönséggel is megis­­nyertetjük. A terveket a bizottság minden tekintetben kifogástalannak találta és ezért most már kí­vánatos lenne, ha a vásárcsarnok felépítést a bizottság minél előbb foganatosíttatná. A vércsarnok leírása a következő­ . Hol épül a vásárcsarnok ? A vásárcsarnok a rég­i csapatkórház helyén létesül és a Kossuth Siajos-augázút, valamint a Tábor-, Mérey- és Török-utcák által hatá­rolt Rákóczi-téren fog fölépülni, olyanformán, hogy az épület hossztengelye párhuzamos lesz a Mérey­ utcával és ez utóbbival egy építési vonalba kerül. Míg a Kossuth Lajos-Sugárút és a vásárcsarnok déli főhomlokzata között egy olyan nagyságú tér képződik, amelyen az ipari árasok részére mintegy 400 árusító hely fog rendelkezésre állani. A vásárcsarnok hos­sza a Rákóczi-tér széles­ségének megfelelően, mintegy 97.5 m. lesz, szélessége pedig 43.5 m.. Úgy hogy kerek­­számban mintegy 4300 négyzetméter beépített területtel fog bírni. A vásárcsarnok közép­részén egy kocsiátjáró vezet keresztül, miál­tal a csarnok hosszirányban két részre osz­tódik föl. Így a Tábor-, valamint a Török-ut­cák felőli keskenyebb részen 4—4 kényelmes bejáró fog a csarnok belsejébe szolgálni, míg­­ a Mérey-utcára, valamint a Kossuth Lajos-iu­­garútra néző hosszoldalon lesz 2—2 főbejáró, 2—2 mellékbejáró és ezenkívül a már fentebb említett kocsibehajtó kapu. A csarnoknak­ a Mérey-utcára, valamint a Kossuth Lajos-Sugár­­útra néző hosszoldalán két emeletes ré­sz fog­lal helyet, melyeknek emeletén 7 m, széles­ségben az idényárasok részére megfelelő áru­­sító helyek állanak rendelkezésre. A vásárló közönség közlekedésére a csarnok hosszárá­­nyában a négy oldalbejárónak megfelelően az egész csarnokon keresztül 4 m. t­zéles köz­lekedő utak vezetnek, melyek fölött 10 m. magas vasszerkezetű c­sarnok-felépítmény van alkalmazva. Ezeknek felső részén 2 m. magas és a csarnok egész hosszában végigvonuló fe­lülvilágító ablakok­­alkalmaztatnak, melyek a Csarnok belsejét bőséges nappali világos­ság­­gal látják el és azonkívül a csarnok szellő­zésére is szolgálnak, mert alulról emeltyűk segélyével az ablakok szárnyai könnyen nszit­­hatók és csukhatók. Ezen közlekedő utak­ men­tén és ezek között vannak elhelyezve az áru­sító helyek, melyek hivatásuknak megfelelően különféleképen vannak berendezve. Ezen áru­sí­tó helyek között a hosszirányú közlekedő utakat keresztező kisebb szélességű kereszt­­utak is vannak elrendezve, úgy hogy a köz­lekedés a csarnokban minden tekintetben a legnagyobb mértékben meg van könnyebbítve. A hosszirányú közlekedő utak között lévő el­­árasztó helye­ek szélessége a szegélyek között mérve 4.5 m. és mintegy 2—2 árusító hely alkalmaztatik egymásnak háttal, igy az eláru-­­itó helyek széles­sége 2.25 m., míg a szélese­­sége 2 m., illetőleg a falusi árusok részére 1. 33 m. Ezen méretek mellett az elárusítóknak bőséges hely nyílik áraiknak rendben való el­helyezésére és kezelésére. Az üzlethelyiségek. A két hosszoldali emeletes rész alatt a Mérey­ utcára, illetőleg a Rákóczi­ térre nyíló 36 üzlethelyiség van, melyeknek mélysége 4.5 m. , szélessége pedig 3,80 m. Ezen üzlethe­lyiségeknek egy része azonban már eleve be­­foglaltatik a vásárcsarnok kezelősége, az­ élel­miszer vizsgáló állomás, a városi gyermek- és gyógytejcsarnok, valamint az árusítók számá­ra szükséges kávémérce és vendéglőhelyisé által, úgy hogy tulaj­donléponi bértudásra 18 üzleti helyisséig fog rendelkezésre állani, melyek­nek mindegyik© teljesen modern vasártállal, görredénnyel, napelrenzővel, bejáró ajtóval szirakat ablakkal láttatik el. A csarnok belse­jében a két hosszoldali f­al mentén helyeztet­nek el a húsárusitó fölkel, melyeknek mind­egyike egymástól és a csarnok bels­ejétől sod­­ronyfonatu válaszf­alakkal választatik el. Ezlen sodronyfalaknak a csarnok felé esti része moz­gatható. Úgy hogy az árusitó idő alatt a magas­ba emelkednek és igy a husárusitó fülkék bel­seje a csarnok felé megfelelő nyílással fog birni s amely nyílások­ mentén igen célszerű és márványlapoktal lefedett árusító asztalok foglalnak helyet. A fülkék kétféle nagyságon képinek és pedig 2 m. szélesség mellett, 2 és 4 m. hosszúságban, úgy hogy ilyenfor­­­mán 20 drb. 8 négyzetméter területű és 28 darab 4 négyzetméter területű húsárusító fül­ke fog rendelkezésre állani, melyeknek mind­egyikében elegendő hely van a húsvágó tőke és egy jégszekrény felállítására, míg a husnak a felakasztására Úgy a fülkék belső fala men­tén, mint a külső csarnok felé eső részén húsakasztó horgok alkalmaztatnak. Ezen húst­­árusító fülkék berendezése olyan tökéletes, hogy úgy a forgalmi, valamint a közegészség­ügyi szempontokból a legmag­as­abb kívánal­maknak is megfelelnek. A csarnok belsejében lévő többi elárusító hely a szükségletnek meg­felelően lesz berendezve, így pl. a halárusok­nak igen célszerű árusító helyek vasbeton há­l­­tartókkal feszerelve, melyekbe a friss víz foly­tonosan csörgedezni fog. Az élelmisz­er áru­sítóknak pedig elkerített és megfelelő rak­tározó polcokkal, valamint árusító asztalok- s­al ellátott árusító helyek fognak rendelke­zésre állani, míg a gyümölcs- és zöldségke­­reskedők részére lépcsős árusító polcok al­kalmaztatnak és a falusi árusok részére az árusító, helyek mentén végigvonuló alacsony és széles árusító asztalok fognak szolgálni. Úgy­hogy már eleve gondoskodás történik ar­ról, hogy az élelmiszerek csakis kifogástalan módon tartassanak és helyeztesn­enek el, anél­kül, hogy a földön, porban ,a piszokban hem­peregnének. A csarnok földszinti részén ös­szesen 285 el­­árusító hely van elrendezve, amelyekből 48 darab húsárusító fülke, 80 darab élelmiés árusító fülke, 64 darab lépcsős árusító állvá­nyokkal ellátott gyümölcs- és zöldségárusító hely, 78 darab hely pedig falusi árusok­ részé­re fog szolgálni árusító asztalokkal felsze­relve. Ezenkívül összesen 15 darab halárusító fülke fog rendelkezésre állani. A vásárcsar­nok első emeleti árusító csarnokaiban össze­sen mintegy 180 darab 2 m. széles árusító hely fog az idényárusok rendelkezésére ál­lani. Ezen árusító helyek különös berendezés­sel nem fognak birni, hanem­­a különböző­­idény­­árusok részére árusító asztalok, placok é­s pol­cok fognak szolgálni. Az első emeleti árusító csarnokokba­n a följárás 4 kényelmes és széles lépcsőn történik, melyek a csarnok négy sar­­roképületében vannak elhelyezve s melyekb© a csarnokbejáróikból közvetlenül lehet bejutni. Az árucikkeknek a fölszállítására 4 dlab­lab vil­lamos üzemű felvonógép szolgál, melyek­ úgy vannak elhelyezve, hogy a kocsiátjáróból köz­vetlenül lehet az árukat az emelőgépbe berak­ni. A két első emeleti csarnok középrészen a kocsiátjáró felett két darab két méter szé­les összekötő folyosóval van ö­sszekötve, úgy hogy itt is a közlekedés a lehető legkényel­mesebb lesz. Az első emeleti csarnokok a vi­lágítást az első emelet maga­sságáb­an végig­vonuló nagyfelületű ablakokból kapják, melyet még kiegé­sít a magas manzard-tetőkön alkal­mazott felülvilágító ablakok nagy száma. A szellőzést a nyitható ablakszárnyakon kívül az egész épület tetőgerincein végigvonuló szel­lőző redőnyökkel fölszerelt fedélszellőzők esz­közük, úgy hogy a szellőzés a legnagyobb hőségben is olyan bőséges, hogy nagy meleg, vagy rossz levegő a csarnokban nem kelet­kezhetik. A 2 m. széles bejáróajtók mind szél­­fogó előterekbe vezetnek, melyekből viszont szintén 2 m, széles bejáróajtók vezetnek a csarnok belsejébe. E­zen ajtók mind kétszár­nyúak, kifelé-befelé nyúló és könnyen járó in­gaajtók lesznek, ami a közlekedést nagyon megkönnyíti, viszont pedig a csarnok földszint­jén erős légihuzamnak a keletkezését megaka­­dályozzák, amely körülmény igen fontos, mert különösen az árusok a hidegebb idők beáll­tával a légvonattól szoktak az ilyen csarno­kokban szenvedni, amely azonban, a szeged vásárcsarnoknál teljesen el fog kerültetni. A csarnok tisztítása. A csarnokban ezenkívül a csarnok-felvigyá­­zók részére megfelelő helyiségek, mérleg és eszközraktárak, valamint megfelelő mennyisé­gű szükséghelyek fognak rendelkezésre álla­ni. A csarnok egész területe alá lesz csator­názva és vízvezetékkel ellátva, úgy hogy tisz­tántartása a legnagyobb könn­rűséggel lesz esz­közölhető, annyival is inkább, mert a csarnok padlója teljesen kora­n­t-burkolattal fog el­láttatni, amelyeknek felmosása és tisztántar­tása a rendelkezésre álló­ vízsugárcsövekkel gyorsan fog eszközöltetni. A húsárusítói fül­kék hátsó falrészei vízhatlan és lemosható par­­cellán-email vakolattal láttatnak el, amely kö­rülmény szintén nagyban fog hozzájárulni a tisztántarthatóság megkönnyítéséhez. A csar­nok egész belső szerkezete olajfestékkel vi­lágos szürkére befes­tett vasszerkezetből áll­­ván, úgy tisztasági, mint szépészeti szempont­­ból rendkívül kedvező benyomást fog tenni. Ezenkívül a csarnok belsejében nagyszámú és szállítható hulladék- és szemétgyű­jtő­ edények lesznek fölállítva, amelyekbe az összes hulla­dék kerül,­­­­hogy ezek napjában többször a­­csarnokon kívül kiüríttetvén, tisztasági szem­pontból is a csarnok kezelhetős­ége rendkívül előnyös lesz. A két hosszoldali emeletes rész alatt pince­­raktár helyiségek helyeztetnek el, úgy hogy az árusítók részére 44 darab egyenként 16 négyzetméter területű világos és száraz pin­­ceraktár fog rendelkezésre állani, melyek szin­tén a négy saroklépcsőházból lesznek könnyen megközenthetők. A csarnok egész szerkezete kőből és Vasból állván, a fedélszerkezetek pedig nagyrészt vas­beton fedéllemezekkel láttatván ek úgy tűz­biztonsági, mint fentartási szempontból a leg­nagyobb előnyöket biztosítják. A csarnok külseje modern, de egyszerű és nemes kiképzésben, minden tekintetben meg­felel Szeged város méltóságához és magas man­zárd fedelei, nagyméretű és részben katedrái üveggel üvegezett ablakai imponáló külsőt adnak. Az egész szerkezetnél a legnagyobb figye­lem fordíttatott­­arra, hogy az élelmiszeráruk tisztán, pormentesen és közvetlen napsugarak behatása ellen védetten legyenek elhelyezhet­­ők, úgy hogy a közgészségügyi és közélel­mezési szempontoknak minden tekintetben a legnagyobb mértékben eleget fog a vásár­osainak tenni. «15 F®*­china-bora vassal. Az 1001. évi wieni hygienikus kiálitáson ki­tüntetve . Állami dijjal és dicsére­t oklevéllel az aranyéremhez. Erősítő szer a gyerigéknek, vérsze­gényeknek és lábadozóknak. Étvágygerjesztő, idegerősitő és vérjavitó szer. Kriflai Iza. 7000-»iltotiliimross­itis«elő lelés. J. SERRAVALLO,es.ír kír, Bdvari szállítí, TriBit-Barcsla. Kapható a gyógyszertárakban üvegekben: V» 1. á K. 2.60, 1.1. á 4.80.

Next