Szegedi Napló, 1911. november (34. évfolyam, 260-285. szám)

1911-11-16 / 273. szám

özegben, csütörtök BZMTSm NAPm 1911. november 16 273. 8* VÁROSI Ogyex. ' A mészárosok és a huspénztár. ~ Vizsgálatok sorozata. — ' Áldatlan harc folyik már jó idő óta a sze­­­g­edi hus- vásárpénztár részvénytársaság és ír mészárosok között. A huza­ vonára az adott okot, hogy a mészárosok negligálták a hús- és vásárpénz­tárral kötött szerződésnek azt­ a pontját, amely szerint a mészárosoknak a melléktermények tisztítására átadott helyiségekben nem szabad a faggyút összegyűjteni. Nemré­giben a mészárosok akciót indítottak, hogy a közvágóhíd területén bőr- és faggyú­­raktárt állíthassanak föl. Ezt az­­akciót azon­ban az illetékes fórumok nem támogatták, sőt ellene voltak és a belügyminiszter sem járult hozzá. Dacár­a ennek a mézárosok a melléktermé­nyek (bőr, faggyú) tisztítása után nem vitték el a tisztítóhelyiségekből az anyagokat, ha­nem ott hagyták azokat addig, amig csak érté­kesíteni nem tudták. Ez ellen a szerződésellenes eljárás ellen fel­szólalt a has-­ás vásárpénztár igazgatósága s felszólalásával a városi tanácshoz fordult. A tanács megvizsgáltatta az ügyet és úgy talál­ták, hogy a mészárosok tényleg ott hagyják az ér­tékesítésre szánt faggyút a tisztítóhelyisé­­gekben, Így állván a dolog, a tanács felhív­ta a mészáros ipartársulatot, hogy szüntesse be ezt az eljárást, mert különben megvon­ják a mészárosoktól a tisztítóhelyiségeket. Ez a tanácsi figyelmeztetés állítólag nagy megütközést keltett a mészárosok kö­zött. A megütközés ugyan konkrét formákban még nem nyilvánult meg, de megnyilvánul­hat. Balogh Károly pénzügyi tanácsnok ve­zetése alatt és ezért a jövő héten újból tüzete­sen megvizsgálják ezt az ügyet, hogy végre elüljön a húspénztár és a mészárosok közötti harc zaja. É­lh­atóvá teszik a Tisza vizét. A tanácstan­ Balogh­­­ároly pénzügyi tanácsnok felvetette azt az eszmét, hogy nem lehetne-e a Tisza vi­zét sterilizálással ivásra s ipari célokra al­kalmassá tenni. Ezzel a kérdéssel egyben véget vetné­n­ek a szegedi vízm­izéinknak is, mert a Ti­szából láthatnánk el vízzel az egész várost. Ma a berlini Siemens és Halske cég két mérnök, ebben az ügyben járt Szegeden. Aján­latot tettek, hogy ők ozonizálással ihatóvá te­­szik­ a Tisza vizét. Az A­ ozon­-rendszerrel már jelentős sikereket ért el a cég. Teljesen ste­rilizálják a folyóvizet, úgy, hogy az teljesen üdó állapotban kerülne a közönség rendelkezé­sére. A berlini cég ajánlatát a mérnökség ta­­nulmány­ozza. Nagy fontossággal bír ez a kér­dés úgy közegészségi, mint köztisztasági s ipari szempontokból. Ha a kísérletezések eredményre vezetnek, figyelemmel lesznek a berlini cég ajánlatára is. Aut­busz-ügyben a ti­nács kiküldte Tóth Mihály főmérnököt és Balogh Ká­roly pénzügyi tanácsnokot az aradi autóbusz­­vállalat ánulmányozására. A főmérnök és a tanácsnok ma délben elutazt­ak Aradra. A ta­nács már régebben foglalkozik azzal az esz­­n­ével, hogy Szegeden automobil járatokat szer­vezzen. Ez az eszme most már tervezésbe ment át és csak helyeselni lehetne, ha ki is vinnék, mert, az aut­omobil járatok a szegedi perifériá­kat hihetetlenül közelebbre hoznék a város­­ho­z.­­­ Városatysjelölés. Úgy látszik, hogy a Kamza Géza távozásával megüizesedett első kerületi törvényhatósági bizottsági tagságra szép számban akadnak majd jelöltek. A sze­gedi tisztviselők szövetségének tegnapi ülésén elhatározták, hogy je­öl­et alk­tanak Parjossy Mihály dr. táblabiró szedélyében. » Árlejtés a röszkei templomépletre. Ma délelőt tartották meg a röszkei templom épi­­tésera az árlejtést. Az csakrm­akikra ketten pályáztak: Kovács Pál 84.756 korona 54 fil­­lérre és Kónya János és Nunjahr 93.325 ko­rona 75 fillérrel. A bellő berendezésre Kátai és B­en­edek, valamint Kálmán Ede, az orgo­nára Angster József és Fis cég, a templom­nak eternittel való fedés­ére piádig Hít­chek Lajos tettek ajánlatot. Az ajánlatokat kiadta az arlejtéei bizottság a mérnökségének, amely a számvevőséggel egyetértőleg átszámítja az árakat és az igy­ekészítendő kimutatás alap­ján teszi meg az árleírási bizottság a tanács­nak javaslatát. Részvényeket vásárol Szeged. A város közgyűlése elhatározta, hogy egyes alapjai ré­szére száz darab osztrák-magyar bank rész­vényt vásárol. Az erre vonatkozó közgyűlési határozatot a belügyminiszter jóváhagyta. AZ IGAZSÁGÜGYI BIZOTTSÁG ÜLÉSE. Buda­­pestról jelentik . A képviselőház igazságügyi bizottsága ma délután ülést tartott, mely tár­gyalta az igazságügyi szervezeti és eljárási szabályok módosítására vonatkozó törvény­­javaslatot. A felszólalók valamennyien helye­selték a javaslatnak azt a részét, amely meg­nehezíti az ügyvédi pályára való jutást. A tárgyalásokat holnap folytatják. Tizenkét zsák paprika. Lefoglalták, de visszaadják, mert nem hamis. A szegedi paprikának már olyan rossz híreit költötték, hogy minden csekély­ség eleg­endő a közönség bizalmatlanságának fokozására. Ezért nem is szívesen foglalkozunk ezel az üggyel. Ma azonban az egyik sz­eg­edi esti lap azt írta, hogy a rendőrség tizenkét z­sák hamisított csö­ves paprikát kobzott el Balogh Zsigmond kereskedőtől, aki ezt a paprikát őrlés végett elküldötte Kiss Róza Laudon­ utca 14. szám alatt levő paprikamalmáb­l. Azt is megemlítette a nevezett közlemény, hogy a rendőrség min­tát vett a paprikából és azt Csonka Ferenc városi vegyészhez küldte meg­vizsgálás véget. A szegedi kereskedelem­b én különösen az agyonkompromittált paprikakereskedelem ér­dekében felkereste a Szegedi Napló munkatár­sa Csonka Ferenc városi vegyészt, aki a kö­vetkezőket mondotta: — A rendőrség által elkobzott paprikából már­ megkaptam a mintát, a rendőrség átira­tával f együtt. A vizsgálatot még nem tartottam meg, de azért már is kijelenthetem, hogy ez a paprika nem hamis. Közönséges negyed­rendű paprika. Ipari célokr­a szokták felhasz­nálni . Úgy tudom, hogy az illető kereskedő is ilyen célra hozta forgalomba. Negyedrendű pap­rikának azt a hulladékot nevezzük, amelyet nem használhatunk már fel ózilpaprikának. Ép tegnap tanácskoztunk Budapesten az országos vegyészeti laboratóriumban, hogy az ilyen hul­ladék paprikának más nevet adjunk, olyant, amelyikben a paprika szó nincs benne, így nyilatkozik Csonka Ferenc. Az elkob­zott paprikát a napokban valószínűleg vissza is adják Baloghnak. A csaló vőlegényjelölt, ügyvéd és álmérnök. Két napi nyomozás után ma végre befejez­te a rendőrség mnezédi Árpád bűnügyét és a bűn útjára tért­ fiatalembert ma délelőtt el­­kisérték az ügyészségre. Ott a vizsgálóbíró újból kihallgatta Inczédit, aki töredelmes val­lomást tett. Elmondta, hogy S­á­n­t­h­a Páltól kétezer ko­ronát kapott előlegül a hozományból. Ezt az összeget Sántha lakásán Wo­dián­er Sándor dr. ügyvéd vette át és az diktált neki egy el­ismervényt is. Ő a pénzből ötszáz koronát ka­pott, azonkívül Wodiáner körülbelül háromszáz korona adósságát fizethette ki. A többi pénz Wodiánernél maradt. Vallomásában kiterjedt arra a tényvázlatra is, amelyet a vizsgálat során, a rendőrségen­­ felmutatott Wodiáner. Azt mondotta, hogy ez nem október 24-én kelt, amikorról keltezve van, hanem most vasárnap, november 12-én, s amikor az ügy már nyilvánosságra került. Wodiáner Sándor ügyvédet tegnap szembe­sítették a rendőrségen Inczédivel és a többi tanukkal. Az ügyvéd dacára, hogy szemébe mondták a súlyos vádakat, állhatatosan taga­dott. Azt mondta, hogy az ő szerepe ebben az ügyben csak az v­olt, hogy Inczédi részére a kivételes nősülési engedélyt megszerezze. Es­te házkutatást tartottak az ügyvéd lakásán és nyolcszázharminc koronát találtak nála. A pénzt elkobozták. Ma azután idézés nélkül jelent meg Wodi­áner a rendőrségen és előadta, hogy ott volt, amikor Sántha a kétezer koronát átadta In­­czédinek, aki viszont neki adta a pénzt, hogy abból rendezze ügyeit. Azt is előadta, hogy ő ügyvédje Sánthának ebben az ügyben és elő­­­­mutatott egy meghatalmazást. Ezt a megha­talmazást azért kapta Wodiáner, hogy a meny­asszony hatszáz koronáját az árvaszéktől fel­vegye és akkor adta neki Sántha, amikor a le­ány kezét Inczédi részére megkérte. Wodiánert is, mint terheltet hallgatta ki a rendőrség, de őt nem tartóztatták le. Az el­járás ellene is folyik. Az ügyvédnek és állítólagos keresztfiának históriája városszerte, sőt Szabadkán, ahol Wodiáner dr. ezelőtt lakott, szintén nagy ér­deklődést keltett. Wodiáner­t Szegeden csaknem mindenki ismeri. Az utóbbi időben a Kass-ven­­déglőben étkezett, ahol eleinte a kis Kass­­nak nevezett helyiségben étkezett egyedül. Később oda járt Inczédi is. Mikor pénzhez jutottak, felmentek a drá­gább helyre, az emeletre s ott étkeztek. Wodiáner működését különben a szeg­edi ügyvédek már régen rossz szemmel nézték. Egymás között sokat beszélnek róla, de nyá­­ron eddig még­­senki sem lépett fel ellene.

Next