Szegedi Napló, 1913. május (36. évfolyam, 104-130. szám)

1913-05-01 / 104. szám

Kormányos Benő dr. azt kérdi inter­pellációjában, van-e tudomása a polgármester­nek arról, hogy a rendőrség sorba bontatja le az árvíz után ideiglenesen épített házakat a tanács tudtával a mérnökség rendeletére, te­kintet nélkül arra, várjon használhatók-e azok vagy sem. A tanács az interpellációra azt válaszolta, hogy a mérnökség csakis az olyan házakat és épületrészeket bontatja le, ame­lyek már rozogák és így életveszélyesek. Kormányos Benő dr.-t nem elégíti ki a tanács felelete. A mérnökség kiküldött em­berei ok nélkül zaklatják a polgárokat. Az ár­víz után épült épületek csakis közgyűlési határozattal üríthetők ki és bonthatók le. Dij­­nokokat küldenek ki, akik a legcsekélyebb apróbb szabálytalan építkezéseket is feljegy­zik és jelentést tesznek és még akkor is a je­lenlegi tulajdonosokat büntetik meg, ha azok nem is építették a házat, hanem átvették. Több esetet felsorol ennek igazolására.. Meg­történt, hogy egy nyolc gyerekes özvegy asz­­szonyt kilakoltattak azért, mert lakásuk vizes volt. Holott a lakás egyáltalában nem volt nedves. Kétszáz polgárt büntettek meg azért, mert kisebb volt a kerítés, mint ezt a sza­bályrendelet megállapítja. .Van a városnak is olyan telke, amelyik nincs bekerítve, eszerint a tanácsot is jogosan meg lehetne büntetni. Fenntartja azt a kijelentését, hogy a mérnök­ség valóságos hajtóvadászatot indít a polgár­ság ellen. Kéri, ne vegyék tudomásul a ta­nács feleletét. Tóth Mihály főmérnök valótlannak mondja Kormányos vádjait és kéri, bizonyítsa be ada­tokkal azokat. Kéri tudomásul venni a tanács feleletét, mert eddig csakis a szakértők által életveszélyesnek és tűzveszélyesnek kimon­dott házakat bontották le. Kormányos: A főmérnök úr tévedésben van. Igenis, több olyan házat bontottak le, amelyek a régi szabályrendeletnek mind meg­feleltek, amelyek se nem tűz-, se nem élet­­veszélyesek. A közgyűlés nem vette tudomásul a tanács válaszát. Kormányos Benő ezek után indítványozza, mondja ki a közgyűlés, hogy 1. alkalmat ad, illetőleg megengedi min­den ideiglenes engedély alapján épített ház tulajdonosának, hogy épülete állapotáról sa­ját szakértője véleményét is bemutathassa a tanácsnak; 2. azoknak a háztulajdonosoknak, akiknek épületeit rozzantságuk vagy tűzveszélyes vol­tuk miatt saját szakértőik is lebontandónak tar­tanak, házaik lebontására adjon a város egy évi határidőt. Az indítványt a legközelebbi közgyűlés tár­gyalja. Faj­ka Lajos dr. a felsőtanyai vasúti ál­lomástól a dorozsmai oldalnak vivő balástya­­eszeszéki út kiépítése ügyében interpellál. Azt kérdi, miért nem rendelte el a tanács még most sem az út építését, holott azt már már­ 1­­usban el kellett volna rendelni közgyűlési­­ határozat értelmében. A tanács az interpel­lációra azt feleli, hogy az útépítést elrendeli, mihelyt jobb anyagi helyzetben lesz a város. A közgyűlés tudomásul vette a tanács fele­letét. S­ő­r­e­g­h­y Mátyás azért interpellál, mert nem locsolják a Petőfi Sándor-sugárút külső torkolatától a vágóhídig terjedő részt, holott ezt a közgyűlés elhatározta. A tanács vála­sza az, hogy ilyen értelmű közgyűlési határ­­ozat nincs, az országút locsolásának semmi értelme sincs. Sereghy Mátyás dr. szerint állandóan lo­csolni kell ezt az úttestet, mert ezen keresz­tül viszik el a vágóhídról a levágott állatok húsát, amelyet le sem takarnak rendesen és így belepi a por. A közgyűlés tudomásul ve­szi a tanács válaszát és napirendre tér az in­terpelláció felett. Indítványok: Kószó István dr. sürgeti a rendőrőrspa­rancsnokok fizetésének rendezését. Azt indít­ványozza, hogy a külterületi rendőrőrsparancs­nokoknak épen úgy, mint a belterületieknek ezer korona alapfizetést adjon a város. Az indít­­ványt a közgyűlés a rendőrség fejlesztésének pontjánál tárgyalja. A második vízmű létesítésével kapcsolato­san fölmerült az a kérdés, nem lenne-e a vá­rosra nézve előnyösebb, ha a második vízveze­téket a Tiszából látnák el megfelelő víz­mennyiséggel. Kószó István dr. most a Ti­sza vizének vegyelemzését indítványozza abból a célból, hogy abban az esetben, ha hamaro­san sor kerül a második vízmű kiépítésére, jól lehetne-e tényleg használni a Tisza vizét ivóvíznek. A tanács kéri, hogy az indítványt javas­lattétel végett a műszaki bizottságnak adja ki a közgyűlés. Kovács József dr. adatokat sorol fel Ló­­c­z­y Lajos munkájából, melyben arról ír, hogy az Alföldön az ártézi források apadnak. Aján­latosnak tartja, hogy az ártézi vizet ivásra, a Tisza vizét pedig egyébb szükségletek ki­elégítésére használják fel. A közgyűlés az indítványt javaslattétel vé­gett kiadja a műszaki bizottságnak. Koffer Jenő a tisztviselők fizetésrende­zésére vonatkozó indítványt terjesztett elő, a­melyet a tárgysorozat tizenhetedik pontjánál tárgyal a közgyűlés. Pick Mór indítványozta a korcsolyapályáz­nak jelenlegi helyéről való elhelyezését és a jelenlegi épületben műtermek kiadását. Az indítványt részletesen ismertettük már — mi­vel az indítvány rendkívül sokoldalú megvita­tást igényel — azt javasolja, küldjön ki a közgyűlés a javaslat előkészítésére egy ad hoc bizottságot, amelyen a tanácsot Somo­gyi Szilveszter dr. főkapitány és Balogh Károly pénzügyi tanácsnok, a javaslat előadója képviselik, tagjai Back Bernát, Cserno­­vics Agenor, Becsey Károly dr., Holtzer Tivadar, Kószó István dr., P­­­lt­i­c­h Kálmán, Pick Mór, Rósa Izsó dr., Wagner Gusz­táv, W­é­g­m­a­n­n Ferenc és a korcsolyázó egy­let elnöksége. Apróbb ügyek. A belügyminiszternek a piaci helypénzsze­­dési javaslatot jóváhagyó leiratát tudomásul vette a közgyűlés. Nagyvárad város átiratot intézett a kis­ipar támogatása ügyében és kéri Szeged pár­toló feliratát, amit elhatározott a közgyűlés. " A "közigazgatási bizottság múlt évi jelen­tését — melyet már ismertettünk — tudomá­sul vette a közgyűlés. A központi választ­mányban megüresedett egy tagsági hely. Erre Back Bernátot választotta meg a közgyű­lés A Kopasz-örökösökkel tizenkét hold föld hovatartozandósága miatt évek óta perben áll a város. Nemrégben sikerült végre a vá­rosnak bebizonyítani, hogy nyolc hold tény­leg a város jogos tulajdona. Négy hold vitás s ha a város erre való tulajdonjogát bizonyí­tani akarná, fel kellene méretni az egész sze­gedi határt, ami negyvenezer korona költség­gel jár. Mivel a felmérés költségeit a per­­vesztes fél lenne köteles fizetni, a tanács ajánlja, hogy lépjenek egyezségre a Kopasz­örökösökkel. A közgyűlés az egyezség meg­kötésével a tanácsot bízta megr. Két partifürdő. Az újszegedi partfürdő részvénytársaság ar­ra kéri a közgyűlést, hogy a fürdőzők szá­— Siessenek a Kis-Svábhegyre, most ment el a futár a megerősített halálos ítélettel. — Szent Isten! — kapott a fejéhez Kor­mos — hiszen akkor nem érjük utól. — A kocsim be van fogva, üljenek fel rá és vágtassanak oda. A két őrmester kirohant. A kocsiba vetet­ték magukat. — Tíz pengőt kapsz, ha vágtatsz, mint a szélvész — mondta a kocsisnak. A lovak repültek. Szakadt róluk a hab, mi­kor a Kis-Svábhegyre érkeztek. Fonó János ama fa alatt állott, ahol alva találták. A sze­mét most kötötték be.­­— Szegény feleségem és gyermekem! — hördült fel az elitért. Azután letérdelt. A dob megperdült. A lö­vészek előléptek. Kormos lihegve kiáltotta: — Kegyelem, kegyelem! Az egyik őrmester zsebkendőjét, a másik Klapka kegyelmét lobogtatta. A vezénylő tiszt kezébe kapta a tábornok írását s alig hogy rápillantott, félre parancsolta a lövészeket. — Állj fel, Fonó János, kegyelmet kap­tál, — szólt a tiszt az elitélthez s maga tépte le szeméről a kendőt. Fonó sápadtan, remegve és kábultan nézett körül. Érezte, hogy csoda történt. Megismerte Kormos őrmester hangját, s tekintete őt ke­reste. A­mint megpillantotta, hozzá rohant. — őrmester úr, áldja meg a jóságos Isten! — szólt nyakába borulva és örömében han­gosan felsírt. Május huszonegyedikén a negyvenhetedik zászlóalj nyomult föl először a várba. Fonó János az elsők között volt, akik a hágcsó­kon a várfalra s onnan a Szent György-térre hatoltak. Zászlójukból az osztrákok golyózá­pora egy darabkát leszakított. Fonó odaug­rott, megcsókolta és keblébe rejtette a se­lyemdarabkát . . . A fegyverletétel után hazaszéledtek a hon­védek. Fonó azonban sohase feledte el, hogy mivel tartozik Kormos Józsefnek. Valahány­szor Kormos gyermekeit megpillantotta az ut­cán, hozzájuk ment, fejüket szelíden megsi­mogatta és elérzékenyülve mondta: — Az Isten áldja meg a ti apásikat, neki köszönhetem az életemet. És Fonó gyermekei, ha Kormos József gye­rekeivel találkoztak, büszkén kiáltották: — A ti apátok mentette meg a mi apán­kat! Huszonöt évvel később Fonó János haldok­lóit. Hivatta Kormos Józsefet. — Bajtárs, — mondta, aszott kezével meg­szorítva és keblére vonva Kormos József ke­zét — hol volnék én már, ha a te jó szived meg nem esik rajtam. — Jó földim voltál mindig, én csak köte­lességemet teljesítettem. — Köszönöm a te jóságodat halálom órá­ján is. És hogy lásd, hogy még a síron túl is hálával gondolok rád, amit magammal akar­tam vinni a koporsóba, azt neked adom, tartsd meg örök emlékül. Azzal kivette a kebeléből a negyvenhete­dik zászlóalj koszlott, lőporfüstös zászlórojt­ját, mély áhítattal megcsókolta és odaadta Kor­mos Józsefnek. — Őrizd meg, kedves bajtárs, ezt a zászló­darabkát, a mi dicső lobogónkból való ez. Kormos József megindultan vette kezébe a zászlófoszlányt s mialatt egy könnycsepp hul­lott rá szeméből. Fonó János boldog mosoly­­lyal ajkán, örökre lehunyta a szemét.­ ­ Hitelképeseknek részfizetésre is­ ajánljuk legnagyobb választékban mindennemű terem- és Ponim­fi­um Qmininn szőnyegek futószőnyegeket, függönyök, térítők, paplanok, matracok, Cg ulHYrílu meglepő vas- és rézbútorok stb. stb. olcsó árakban. llft­»« és­ F­ialxiól szeged, Kárá.»­«. to. I J Hitelképeseknek részfizetésre is. L 11 Al, 104 sz. Szeged, csütörtök SZEGEDI NAPLÓ 1913. május 1. 3

Next