Szegedi Napló, 1913. május (36. évfolyam, 104-130. szám)
1913-05-01 / 104. szám
Kormányos Benő dr. azt kérdi interpellációjában, van-e tudomása a polgármesternek arról, hogy a rendőrség sorba bontatja le az árvíz után ideiglenesen épített házakat a tanács tudtával a mérnökség rendeletére, tekintet nélkül arra, várjon használhatók-e azok vagy sem. A tanács az interpellációra azt válaszolta, hogy a mérnökség csakis az olyan házakat és épületrészeket bontatja le, amelyek már rozogák és így életveszélyesek. Kormányos Benő dr.-t nem elégíti ki a tanács felelete. A mérnökség kiküldött emberei ok nélkül zaklatják a polgárokat. Az árvíz után épült épületek csakis közgyűlési határozattal üríthetők ki és bonthatók le. Dijnokokat küldenek ki, akik a legcsekélyebb apróbb szabálytalan építkezéseket is feljegyzik és jelentést tesznek és még akkor is a jelenlegi tulajdonosokat büntetik meg, ha azok nem is építették a házat, hanem átvették. Több esetet felsorol ennek igazolására.. Megtörtént, hogy egy nyolc gyerekes özvegy aszszonyt kilakoltattak azért, mert lakásuk vizes volt. Holott a lakás egyáltalában nem volt nedves. Kétszáz polgárt büntettek meg azért, mert kisebb volt a kerítés, mint ezt a szabályrendelet megállapítja. .Van a városnak is olyan telke, amelyik nincs bekerítve, eszerint a tanácsot is jogosan meg lehetne büntetni. Fenntartja azt a kijelentését, hogy a mérnökség valóságos hajtóvadászatot indít a polgárság ellen. Kéri, ne vegyék tudomásul a tanács feleletét. Tóth Mihály főmérnök valótlannak mondja Kormányos vádjait és kéri, bizonyítsa be adatokkal azokat. Kéri tudomásul venni a tanács feleletét, mert eddig csakis a szakértők által életveszélyesnek és tűzveszélyesnek kimondott házakat bontották le. Kormányos: A főmérnök úr tévedésben van. Igenis, több olyan házat bontottak le, amelyek a régi szabályrendeletnek mind megfeleltek, amelyek se nem tűz-, se nem életveszélyesek. A közgyűlés nem vette tudomásul a tanács válaszát. Kormányos Benő ezek után indítványozza, mondja ki a közgyűlés, hogy 1. alkalmat ad, illetőleg megengedi minden ideiglenes engedély alapján épített ház tulajdonosának, hogy épülete állapotáról saját szakértője véleményét is bemutathassa a tanácsnak; 2. azoknak a háztulajdonosoknak, akiknek épületeit rozzantságuk vagy tűzveszélyes voltuk miatt saját szakértőik is lebontandónak tartanak, házaik lebontására adjon a város egy évi határidőt. Az indítványt a legközelebbi közgyűlés tárgyalja. Fajka Lajos dr. a felsőtanyai vasúti állomástól a dorozsmai oldalnak vivő balástyaeszeszéki út kiépítése ügyében interpellál. Azt kérdi, miért nem rendelte el a tanács még most sem az út építését, holott azt már már 1usban el kellett volna rendelni közgyűlési határozat értelmében. A tanács az interpellációra azt feleli, hogy az útépítést elrendeli, mihelyt jobb anyagi helyzetben lesz a város. A közgyűlés tudomásul vette a tanács feleletét. Sőreghy Mátyás azért interpellál, mert nem locsolják a Petőfi Sándor-sugárút külső torkolatától a vágóhídig terjedő részt, holott ezt a közgyűlés elhatározta. A tanács válasza az, hogy ilyen értelmű közgyűlési határozat nincs, az országút locsolásának semmi értelme sincs. Sereghy Mátyás dr. szerint állandóan locsolni kell ezt az úttestet, mert ezen keresztül viszik el a vágóhídról a levágott állatok húsát, amelyet le sem takarnak rendesen és így belepi a por. A közgyűlés tudomásul veszi a tanács válaszát és napirendre tér az interpelláció felett. Indítványok: Kószó István dr. sürgeti a rendőrőrsparancsnokok fizetésének rendezését. Azt indítványozza, hogy a külterületi rendőrőrsparancsnokoknak épen úgy, mint a belterületieknek ezer korona alapfizetést adjon a város. Az indítványt a közgyűlés a rendőrség fejlesztésének pontjánál tárgyalja. A második vízmű létesítésével kapcsolatosan fölmerült az a kérdés, nem lenne-e a városra nézve előnyösebb, ha a második vízvezetéket a Tiszából látnák el megfelelő vízmennyiséggel. Kószó István dr. most a Tisza vizének vegyelemzését indítványozza abból a célból, hogy abban az esetben, ha hamarosan sor kerül a második vízmű kiépítésére, jól lehetne-e tényleg használni a Tisza vizét ivóvíznek. A tanács kéri, hogy az indítványt javaslattétel végett a műszaki bizottságnak adja ki a közgyűlés. Kovács József dr. adatokat sorol fel Lóczy Lajos munkájából, melyben arról ír, hogy az Alföldön az ártézi források apadnak. Ajánlatosnak tartja, hogy az ártézi vizet ivásra, a Tisza vizét pedig egyébb szükségletek kielégítésére használják fel. A közgyűlés az indítványt javaslattétel végett kiadja a műszaki bizottságnak. Koffer Jenő a tisztviselők fizetésrendezésére vonatkozó indítványt terjesztett elő, amelyet a tárgysorozat tizenhetedik pontjánál tárgyal a közgyűlés. Pick Mór indítványozta a korcsolyapályáznak jelenlegi helyéről való elhelyezését és a jelenlegi épületben műtermek kiadását. Az indítványt részletesen ismertettük már — mivel az indítvány rendkívül sokoldalú megvitatást igényel — azt javasolja, küldjön ki a közgyűlés a javaslat előkészítésére egy ad hoc bizottságot, amelyen a tanácsot Somogyi Szilveszter dr. főkapitány és Balogh Károly pénzügyi tanácsnok, a javaslat előadója képviselik, tagjai Back Bernát, Csernovics Agenor, Becsey Károly dr., Holtzer Tivadar, Kószó István dr., Pltich Kálmán, Pick Mór, Rósa Izsó dr., Wagner Gusztáv, Wégmann Ferenc és a korcsolyázó egylet elnöksége. Apróbb ügyek. A belügyminiszternek a piaci helypénzszedési javaslatot jóváhagyó leiratát tudomásul vette a közgyűlés. Nagyvárad város átiratot intézett a kisipar támogatása ügyében és kéri Szeged pártoló feliratát, amit elhatározott a közgyűlés. " A "közigazgatási bizottság múlt évi jelentését — melyet már ismertettünk — tudomásul vette a közgyűlés. A központi választmányban megüresedett egy tagsági hely. Erre Back Bernátot választotta meg a közgyűlés A Kopasz-örökösökkel tizenkét hold föld hovatartozandósága miatt évek óta perben áll a város. Nemrégben sikerült végre a városnak bebizonyítani, hogy nyolc hold tényleg a város jogos tulajdona. Négy hold vitás s ha a város erre való tulajdonjogát bizonyítani akarná, fel kellene méretni az egész szegedi határt, ami negyvenezer korona költséggel jár. Mivel a felmérés költségeit a pervesztes fél lenne köteles fizetni, a tanács ajánlja, hogy lépjenek egyezségre a Kopaszörökösökkel. A közgyűlés az egyezség megkötésével a tanácsot bízta megr. Két partifürdő. Az újszegedi partfürdő részvénytársaság arra kéri a közgyűlést, hogy a fürdőzők szá— Siessenek a Kis-Svábhegyre, most ment el a futár a megerősített halálos ítélettel. — Szent Isten! — kapott a fejéhez Kormos — hiszen akkor nem érjük utól. — A kocsim be van fogva, üljenek fel rá és vágtassanak oda. A két őrmester kirohant. A kocsiba vetették magukat. — Tíz pengőt kapsz, ha vágtatsz, mint a szélvész — mondta a kocsisnak. A lovak repültek. Szakadt róluk a hab, mikor a Kis-Svábhegyre érkeztek. Fonó János ama fa alatt állott, ahol alva találták. A szemét most kötötték be.— Szegény feleségem és gyermekem! — hördült fel az elitért. Azután letérdelt. A dob megperdült. A lövészek előléptek. Kormos lihegve kiáltotta: — Kegyelem, kegyelem! Az egyik őrmester zsebkendőjét, a másik Klapka kegyelmét lobogtatta. A vezénylő tiszt kezébe kapta a tábornok írását s alig hogy rápillantott, félre parancsolta a lövészeket. — Állj fel, Fonó János, kegyelmet kaptál, — szólt a tiszt az elitélthez s maga tépte le szeméről a kendőt. Fonó sápadtan, remegve és kábultan nézett körül. Érezte, hogy csoda történt. Megismerte Kormos őrmester hangját, s tekintete őt kereste. Amint megpillantotta, hozzá rohant. — őrmester úr, áldja meg a jóságos Isten! — szólt nyakába borulva és örömében hangosan felsírt. Május huszonegyedikén a negyvenhetedik zászlóalj nyomult föl először a várba. Fonó János az elsők között volt, akik a hágcsókon a várfalra s onnan a Szent György-térre hatoltak. Zászlójukból az osztrákok golyózápora egy darabkát leszakított. Fonó odaugrott, megcsókolta és keblébe rejtette a selyemdarabkát . . . A fegyverletétel után hazaszéledtek a honvédek. Fonó azonban sohase feledte el, hogy mivel tartozik Kormos Józsefnek. Valahányszor Kormos gyermekeit megpillantotta az utcán, hozzájuk ment, fejüket szelíden megsimogatta és elérzékenyülve mondta: — Az Isten áldja meg a ti apásikat, neki köszönhetem az életemet. És Fonó gyermekei, ha Kormos József gyerekeivel találkoztak, büszkén kiáltották: — A ti apátok mentette meg a mi apánkat! Huszonöt évvel később Fonó János haldoklóit. Hivatta Kormos Józsefet. — Bajtárs, — mondta, aszott kezével megszorítva és keblére vonva Kormos József kezét — hol volnék én már, ha a te jó szived meg nem esik rajtam. — Jó földim voltál mindig, én csak kötelességemet teljesítettem. — Köszönöm a te jóságodat halálom óráján is. És hogy lásd, hogy még a síron túl is hálával gondolok rád, amit magammal akartam vinni a koporsóba, azt neked adom, tartsd meg örök emlékül. Azzal kivette a kebeléből a negyvenhetedik zászlóalj koszlott, lőporfüstös zászlórojtját, mély áhítattal megcsókolta és odaadta Kormos Józsefnek. — Őrizd meg, kedves bajtárs, ezt a zászlódarabkát, a mi dicső lobogónkból való ez. Kormos József megindultan vette kezébe a zászlófoszlányt s mialatt egy könnycsepp hullott rá szeméből. Fonó János boldog mosolylyal ajkán, örökre lehunyta a szemét. Hitelképeseknek részfizetésre is ajánljuk legnagyobb választékban mindennemű terem- és Ponimfium Qmininn szőnyegek futószőnyegeket, függönyök, térítők, paplanok, matracok, Cg ulHYrílu meglepő vas- és rézbútorok stb. stb. olcsó árakban. llft»« és Fialxiól szeged, Kárá.»«. to. I J Hitelképeseknek részfizetésre is. L 11 Al, 104 sz. Szeged, csütörtök SZEGEDI NAPLÓ 1913. május 1. 3