Szegedi Napló, 1921. október (44. évfolyam, 444-494. szám)
1921-10-14 / 465. szám
amely a pragmatikai szankció megszűnésének törvénybe iktatását kívánja. Tekintélyes kisgazdapárti politikusok szerint a második pont megszavazásának nincs különösebb jelentősége, mert hiszen csak egy valóságban létrejött álláspontnak törvénybe foglalásáról van benne szó. A pragmatikai szankció szerint például Magyarország és az osztrák örökös tartományok együtt és együttesen birtoklandók, ami most már lehetetlenség. A második pont nem jelent detronizálást és nem zárja ki IV. Károly királyságát, de fenntartja a szabad királyválasztást. A szerdai értekezlet után egyes lapok híre szerint Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyiiniszter kijelentette, hogy lemond. Ő ugyanis leghatározottabban ellenezte elfogadott formájában a tíz pontot. De a lapok már megint sokkal jobban siettek Tomcsányi lemondásával, mint maga az igazságügyminiszter. Hogyan is gondolhatták! Tomcsányi Vilmos Pál — és ellenkezőleg — siet a M. T. I. kommünikéjében megcáfolni a lemondását. A Magyarország írja : A kisgazdapárt tegnapi értekezlete más politikai pártkörökben is élénk föltünést keltett. A kereszténypártban a párt rendes heti értekezletének tartama alatt értesültek a hozott határozatokról. Andrássy Gyula gróf egy ujságírónak a következőket mondotta : — Csak arra szorítkozom, hogy a királykérdésre vonatkozóan néhány megjegyzést tegyek. Erre én két utat látok magam előtt. Egyik az, hogy a kérdés kikapcsoltassék, tekintettel arra, hogy a mai bel- és külpolitikai helyzet nem engedi ennek az ügynek tisztán nemzeti szempontok szerint való elintézését, a másik lehetőség az, hogy a párt világosan színt vall a királykérdésben, de akkor azután az legyen igazán világos, érthető és ne terjesszen csak még nagyobb homályt. Ne legyen diplomatizálás, hanem a nemzet fölvilágosítása és irányítása. Romániai politikai foglyok kicserélése Budapestről jelentik: Beavatott helyről vett értesülés szerint a magyar kormány a román kormánnyal egyezséget kötött a politikai foglyok egy részének kicserélése ügyében. Az első csoport kicserélése e hó 14-én, pénteken történik a határon. A kicserélt magyar foglyok első csoportja 14-én este óra 35 perckor érkezik a nyugati pályaudvarra. A kiszabadított magyar foglyok között vannak a temesvári Levente-per összes elítéltjei, úgyszintén Boros Gyula százados, akit a múlt évben lefolytatott Kratochwill-féle kolozsvári nagy szenzációs perben ítéltek el s akit a románok eddig nem bocsátottak szabadon. Többen a szabaduló foglyok közül halálra, vagy életfogtiglani kényszermunkára voltak ítélve és néhányan két év óta sóbányákban dolgoznak. Az ezzel szemben általunk kiadott román állampolgárok, számszerint 15-en, többnyire a román kormány által fönntartott figurancia hivatalok Magyarországra jött és kémkedéssel vádolt tagjai A többi csoportok, valószínűleg még kettő, néhány napon belül kerülnek kicserélésre. A Korzó-kávéházban szombattól kezdve naponta Purcsi Péter hires cigányprímás zenekarával • zsikál. mu 1838 SZEGEDI NAPLÓ Jelentőséget tulajdonítanak a Lőw-per megszüntetésének. Baracs tédő és a fővárosi lapok a pertörlésről. Lőw Immánuel úr perének megszüntetésével több-kevesebb részetességgel foglalkoznak a fővárosi lberális újságok. A kormányzónak abból a tényéből, hogy a pertörlés ágával élt, példaadó jelét látják a elekezeti béke helyreállítására irányuló komoly törekvésnek. E törekvés sikerével számbavehető szimptómák biztatnak. Elsősorban egy folyvást erősbödő közhangulat, amely már régen megcsömörlött az álokoskodás, a puffogó álpátosz, a gúny és a hig ékcelődés hangnemeiben dicsőített, szépített, vagy legalábbis enyhített kilengésektől. Azután vezető politikusok beszédei és nyilatkozatai, amelyek bizony egyelőre csak szóval, de már mégis csak készítik a kívánatos rendet. S nem utolsó sorban egyes kurzuslapok tónusának, sőt egész magatartásának változása. A kurzus lapjai, legalább az este megjelenők, többségükben meg sem említik a Lőw-ügyet, amelyből annak idején annyi kedvteléssel s oly mohó buzgalommal kovácsoltak fegyvert a faj ellen. Az Uj Lap szót sem ír róla. A Nép, a Virradat is hallgatnak róla. A budapesti Új Nemzedék csak egy rövid hitben foglalkozik vele. A „főrabbi érdekében“ is nyilvános tárgyalást óhajtott volna s ezt írja: »Érdekesnek tartjuk megemlíteni, hogy Baracs Marcel már a múlt év tavaszán közbenjárt az akkori miniszterelnöknél, Simonyi-Semadam Sándornál a pertörlés érdekében. Simonyi-Remadam azonban akkor megmagyarázta Baracsnak, hogy a hazai zsidóságnak csak ártana vele, ha ő mint miniszterelnök a kormányzónak a pertörlés ügyében előterjesztést tenne, mert csak pert lehet törölni, gyanút nem, — ha a főrabbi ártatlannak tudja magát, akkor neki csak egy érdeke lehet: a nyilvános főtárgyalás. Zimonyi- Semadam Sándor egyénileg nem hitt a főrabbi bűnösségében, de mint miniszterelnök a keresztény társadalom megnyugvásának létrehozatala érdekében nyilvános főtárgyalást óhajtott.“ Ezekben a sorokban az az ártatlan vádacska húzódik meg, hogy Lőw dr-nak és védőjének Baracs Marcel dr-nak tartaniok kellett a főtárgyalástól. Erre maga a védő felel meg a Magyar Hírlapban közölt alábbi nyilatkozatban: — Megerősíthetem, hogy a kormányzó a Lőw Immánuel főrabbi ellen folyó bűnpernek törlését elrendelte és megerősíthetem azt is, hogy ez minden kérés és nélkül, tehát a kormányzó folyamodás legspontánabb elhatározásából történt. A legfelsőbb elhatározás erkölcsi értékét emeli az a körülmény, hogy épen a zsidók engesztelő ünnepén közölték ezt az üldözött főrabbival. Éppen ezért a legfelsőbb elhatározást nemcsak köszönettel, hanem intencióinak kellő megértésével és örömmel vettem tudomásul, mert a szóba jöhető köztekintetek sokkalta lényegesebbek és fontosabbak, mint a védelemnek az az önös mely talán szívesebben látta érdeke, a volna a Lőw-ügynek főtárgyaláson való eldöntését, mert a bűnper bizonyítási adatai szerint kétségtelennek látszott az, hogy az ítélet más mint fölmentő nem lehet. Kétségtelenül a kormányzónak olyan cselekedetével állunk szemben tehát, amellyel ő példát akar adni arra, hogy a felekezeti gyűlölség a magyar közéletből végre kiküszöböltessék. Ha Simonyi-Semadamtól annak idején, amikor Lőw Immánuelt az ügyészség fogházában tartották, pertörlést kért a védő, akkor ezt tette az öreg emberre való tekintettel, akit mielőbb meg akart szabadítani a lelki gyötrelmektől. De miután a főrabbit a hosszú vizsgálati fogságból kiengedték, úgy a vádlott, mint a védő a legteljesebb nyugalommal néztek a főtárgyalás elé. A fővárosi reggeli lapok közül érdekes a Nemzeti Újság tudósítása, amelynek szerkesztőségei műhelyéből a Löw-ügy világkörútra indult. A lap ország-világ szenzációjának megcsinált nagy slágerja ezzel az ugyancsak elhalkított, igazán tömör rövidségű akkorddal végződik : „Lőw Immánuel szegedi főrabbi ellen, mint ismeretes, a szegedi ügyészség felségsértés és hazaárulás címén vádat emelt. Horthy Miklós kormányzó, mint államfő, legutóbbi szegedi tartózkodása alkalmával, miután az ügyészség nővel szemben csak a kormányzósértésre nézve tartotta fönn a vádat, a bűnügyben kegyelemből pertörlést rendelt el.“ Pont. Nincs tovább. A Budapesti Hírlap az előzmények rövid ismertetése után ezeket írja : »Tudvalévően a kormányzó a napokban Szegeden járt és ott elrendelte a pör törlését. Gyöngéd és tapintatos elhatározás volt tőle s a zaklatott öreg embernek nemes elégtétel. Érzésünk szerint ideálisabb, mint a bírói fölmentés lett volna. Annak a visszás, megfontolatlan hebehurgyaságnak, mellyel ezt az ügyet kezelték egy férfiú ellen, aki ideális, tiszta, a tudományok terén hasznos, a társadalomban kifogástalanul hazafias, hivatása körében pedig áldásos életet élt, ki oly család sarjadéka, amelynek tagjai immár nemzedéken át köztiszteletben állanak Magyarországon; — ez a pör szégyenfolt marad, ha ki nem törli napjaink krónikájából a kormányzó emelkedett gondolkozása és nemes szelleme.“ Az Az Újság vezércikkben foglalkozik az üggyel, amelyben ezeket írja: Bizonyosak vagyunk, hogy nem túlzunk, amikor (a kormányzó) e nobilis elhatározás(á)nak messzemenő üdvös politikai jelentőséget tulajdonítunk. Őrizkednünk kell a túlzásnak még a látszatától is. Ezért magából ebből az elhatározásból nem következtetünk a kormányzó politikai életfölfogására sem. Minden liberalizmus és minden filoszemitizmus nélkül is értjük és megbecsüljük a kormányzó ar ő főméltósága intencióját. Az ő személye megsértéséről volt szó s ő nem kívánt a sértésért elégtételt egy öreg embertől..., elhitte az öreg papnak bizonyíték nélkül is, hogy nem sértette meg. Tisztára erre a lovagiasságra redukálva is félreismerhetetlen a jótékony hatás, amelyet itthon is, még inkább a külföldön gyakorolni fog, hogy a keresztény nemzeti Magyarország vezérlő férfia, az ország kormányzója lovagiasságot tanúsított egy méltatlanul üldözött zsidó pap iránt, akinek a sorsát odakint figyelik s amely sors arra indult, hogy az antiszemita Péntek, 1921 október 14 Magyarország hamis vádakkal, pokoli cselszövényekkel játékot űz az igazságszolgáltatással s a legérdemesebb magyar zsidó személyében az egész magyar zsidóságot el akarják veszejteni. A Rassay-párt jelölései. Az Est írja: Értesülés szerint a független kisgazdapárt Mohácson Jeszenszky Sándort, a szatmári kisgazdapárt elnökét léptette föl. Ugyancsak a Rassay-párt jelöltje Nagyszentmiklóson Manojló Endre, míg a dorogi kerületben gróf Batthyány Tivadart támogatja a párt. Baján vagy Regőczén a párt programjával hegymegi Kiss Pál volt kormánybiztos lép föl, Siklóson pedig Simony István. Ugyancsak támogatja a párt a pécsi I. kerületben Ábrahám Dezsőt, a Kl-ikban pedig Baumann Emilt. Határkiigazitóizottság Varasdon. Szombathely, okt. 13. A Varasdon székelő határkiigazitó bizottság e héten újból megkezdte működését A bizottság tagjai a következők: Angol részről Greé ezredes, francia részről Marminte és Saint-Sernin ezredesek, olasz részről Valsassori ezredes, japán részről Jenowonde ezredes, szerb részről Csolák Antkla ezredes és Goldoni őrnagy. A bizottságban a magyar érdeket Wassel Károly vezérkari ezredes, Grivicsics vezérkari ezredes, Hertelendy követségi titkár és Sinkovich főszolgabíró képviselik. A bizottság október B án Nemeanép, 10-én Rédics, 11-én pedig Lendvaujfalu határában szállt ki. Az egyes községekben csupán a lakosság által választás utján kiküldött hat bizalmi férfiuval érintkezett, de kikötötte, hogy csupán földmivesek, vagy kisgazdák lehetnek bizalmi férfiak. Az egyes községek lakossága példásan, önérzetes és hazafias magatartást tanúsított. A kiküldötteket virágcsokorral fogadták és a Himnusz hangjai mellett bocsátották további útjukra. belvárosi iga2Í Pénztári telefon : 682. Péntek, szombat és vasárnap. Az évad legújabb Lenkeffy Ica filmje. Angela öröksége. Regény 6 felvonásban. Rendezte: Joe May, a „Cezarina“ rendezője. Főszereplő: Lenkeffy Ica Azonkívül: A mozicsillag kitűnő amerikai burleszk vigj. 2 felv. Főszerepben : Jimbó és dumbó, a két csodamajom. Előadások köznapon fél 5, fél 7 és fél 9, vasárnap fél 3, fél 5, 6 és fél 9 órakor. Hétfőtől. A magyar népszinmüirodalom ékessége A gyimesi VadVirág. Eredeti énekbetéttel. Varga Mihály kötélgyárosnál Szegeden, mindennemű raffia, kender, kötél zsineg, zsák, erős ponyva és hálók jutányos gyári áron kaphatók. Telefon 469. sz. 1345