Szegedi Napló, 1921. december (44. évfolyam, 495-528. szám)
1921-12-08 / 507. szám
Ara 3 korona. Pályaudvaron 3*54 korona. Csütörtök, 1921 december 8 * XLII. évf. 507. szám ISLUÍSZKráBI AX: 41t. 780.— 300.— 180.— EW 180.SZEGEDI NAPLÓ POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS IRODALMI NAPILAP Megjelenik reggel és délben. Szerkeszt.és kiadóhív. Dugonics-tér 12. at. Telefon: szerk. 340. kiadóhiv. 84. i k tudomány nyomora. A tengersok hit közül, mely mind valuta kérdésről, vámszövetségről, is adójavaslatokról, földreformról szól, néha fájdalmas és könnyes hirek zokognak ki. A rossz valutájú országok a világ nagy karácsonyi vásárai lettek, csábító okkáziók, szédületes parti eladások, kiárusítás az utolsó gombig. Először csak a házait és a földjeit veszik meg a frankok és dollárok büszke tulajdonosai, azután rákerül a sor az ékszerekre, szőnyegekre és bútorokra, végül a gyárait, gépeit, ha van még, a nyersanyagjait is megvásárolják és utoljára idegenbe kerül a tudományuk és művészetük is. Ausztriában, mint valamikor Rómában, omne venale est, minden eladó. Elvitték a festményeit és krumplit hoztak érte. Elviszik színészeit és színésznőit, elviszik muzsikusait és festőit. Az egyetemen üresek a tanszékek, a professzorokat elszívta Németország és Svájc s a bécsi egyetem hiába hívja meg tanszékeire a német egyetemek docenseit, ki megy Bécsbe éhenhalni és elsenyvedni ? Mert nemcsak a megélhetés gondja riasztja el azokat, akiket a szabad levegő s a szabad tudományos vizsgálódás csábítana. Lassan kint lerongyolódnak a klinikák, elnéptelenednek a laboratóriumok, nincs pénz kísérletekre, nincs pénz műszerekre, nincs pénz idegen könyvekre, egész fantasztikus öszszegre kell gondolni bécsi koronákban, ha annyi rádiumot kellene beszerezni, amennyi a kísérletezésekhez vagy a terápiához szükséges lenne. Az élet elsatnyul, az élet megáll, a tudományos élet devastációja nyomon követi a gazdasági élet leromlottságát, a kultúra üteme ellassul, a civilizáció érvelése megáll s lassan-lassan csak az elhordhatatlan kőépületek üres falai fognak hírt adni arról, hogy az életnek és kultúrának milyen nagyszerű melegágyai, milyen varázsos fókuszai mentek veszendőbe, temetődtek el a háborús összeomlás romjai alá. Ami Bécsben most végbemegy s ami sorstól most Berlin reszkethet, az Ninive és Babilónia sorsa. Miért nem alkotják meg a világ krőzusai, a tudomány tekintélyei, a tudományos vizsgálódásnak internacionáléját. Ha a kapitalista és szocialista diktatúrának vannak nemzetközi szervezetei, miért nincsenek a tudománynak és kultúrának is? Dániából, Amerikából és Svájcból időnként küldtek szeretetadományokat az ínséges országoknak. Küldtek rizst, sajtot és kakaót, csak könyvet, folyóiratot és műszereket nem pakoltak be a csomagokba. Pedig nemcsak a kenyérnek, a kultúrának is vannak ellátatlanjai. A rossz valutájú országok tudományos intézetei, amelyek anyagiakban még a békeévekben sem dúskálkodtak, hadikölcsön kötvényekben gyümölcsöztetett filléreiken hogyan vásároljanak most Angliában, Franciaországban vagy Amerikában kiadott könyveket? Pedig ezek nélkül megszakad a tudományos kutatás kentő egymásrahatás és versengő vetélkedés ellanyhul s ahol egyedül volt üdvös a nemzeti szellemnek és faji öntudatnak ösztökélő hatása, az egymás mellett dolgozó laboratóriumok nagy részében kihunyt a fény és kihűlt a lombik. Nemcsak hidakat robbantottak föl, katedrálisokat bombáztak össze, nemcsak az emberek millióinak szaggatták szét testét, tették nyomorulttá egészségét s rabolták meg fiatalságuk tavaszát, süketté tették A nemzetgyűlés mai ülésén a különféle jelentések után Rubinek István, a mentelmi bizottság előadója Andrássy Gyula, Rakovszky István, Sigray Artadé. Benicze Ödön mentelmi úgyébn terjesztette be jelentését; ezzel kapcsolatban jelenti, hogy Somogyi István kisebbségi véleményt terjesztett be. Kéri, hogy mindkét jelentést nyomassák ki és osszák széjjel, majd indítványozza, hogy a sürgősségre való tekintettel a legközelebbi ülés napirendjére tűzzék ki az interpellációkat. Bottlik József alelnök jelenti, hogy Andrássy, Rakovszky, Sigray, Beniczky, Borovichinyi Gyula és Gratz Gusztáv védőik által kérvényt adtak át, amelyben kérik a mentelmi ügynek sürgős letárgyalását és kérdik, hogy rendes, vagy statáriális bíróság elé kerül-e az ügy? A Ház hozzájárulásával a mentelmi bizottság beterjesztett jelentését már a legközelebbi ülés napirendjére tűzni inditványozza. Ezután Bethlen gróf miniszterelnök állt szólásra: — A parlament szokásának megfelelően vagyok bátor tájékoztatni a Házat a kormányzat irányelveiről. Előbb azonban szabad legyen a kormány részéről is Hozzájárulásomat beterjeszteni ahhoz az indítványhoz, amelyet a mentelmi bizottság előadója tett. Magam is sürgősnek és fontosnak tartom az ügyek tárgyalását. Igaz, hogy ezáltal a kormány bemutatkozása és a kormányprogram fölötti vita halasztást fog szenvedni, azonban, miután a kormány indemnitást fog kérni, azzal a kéréssel fordulok a Házhoz, járuljon hozzá ahhoz, hogy a kormányprogram és az indemnitás vitája egyesíttessék. Parlamenti szokás, hogy a kormány bemutatkozásakor a közállapotok egész mezejére kiterjeszkedő programot adjon a kormányelnök. Amikor áprilisban a kormány programját kifejtettem, kiterjeszkedtem az összes politikai kérdésekre. Kifejtettem azokat az elveket, amelyekre a kormányzat támaszkodni kíván. Kifejtettem a nemzeti, keresztény és agrárirányzatot. Kifejt tantermeket is és üresre a tudomány szószékeit. S ki tudja megmondani, hogy az emberiség irtózatos veszteségi lisztáján a tudomány gyásza milyen részt követelhet magának s ki tudja, hogy mikor kezdődik el magasztos munkája annak a jóvátételnek, amely ennek a veszteségnek irtózatos következményeit igyekszik elhárítani e boldogtalan nemzedék boldogtalan utódaitól? tettem aokat az eszközöket, amelyeket igénybevenni óhajtok. Az akkor kijelentettekhez most is ragaszkodom. Ahhoz hozzátenni, vagy elvenni valója nincs. Ha még a mai viszonyok között bizonyos változások látszanának szüksségesnek a kormány politikája irányában, az nem elvekre, hanem csakis azon eszközökre és módszerre vonatkozik, amelyeket a változott viszonyok között követnünk kell. Foglalkozom tehát elsősorban az -zal a kérdéssel, hogy miért, menynyiben és milyen mértékben akar-tam, vagy milyen mértékben tartom szüksé-gesnek a mai viszonyok között a politikai módszer bizonyos változ- t tatását. Amikor áprilisban az akkori kor- mány programját előadtam, hogy amig az Oroszors-zágban jelenkező bolsevizmus fenyegető veszélyt je-lent az országra, amig Európában ; bolsevista propaganda van, amig nagy anyagi eszközök segítségével igyekeznek forradalmasítani az egész Európát, amíg szomszédainkkal bizonyos inficiálási politika folyik, amíg bizonyos ragályt mesterségesen fönntartanak, hogy Magyarország közviszonyait megrontsák, addig nagy éberséggel kell közállapotainkra ügyelni és a szabadságok terén nem mehetünk el odáig, mint ahogy azt szívesen tennénk. A viszonyok azonban változtak. Az orosz bolsevizmus hatalom visszafejlődésben van. Európában a bolsevista propaganda még folyik, azonban sikerei hanyatlóban vannak. Ebből a helyzetváltozásból bizonyos konzekvenciát kell levonni és azt a legnagyobb örömmel vonjuk le. Bár a túlsó oldalról gyakran vádoltak azzal, hogy mesterségesen szabadságellenes rendelkezéseket hozunk, merem állítani, hogy tisztán a közrend és az állam érdeke vezettek intézkedéseinkben, annyira, hogy egyik-másik téren szigorúbb rendszabályokat voltunk kénytelenek fönntartani. A viszonyok változásával el vagyunk határozva arra, hogy a kibékítés munkáját megkíséreljük azoknál a munkás rétegeknél is, amelyek eddig a kormánnyal ellentétben állottak. Ismertetni kívánom azokat a rendszabályokat, anmelyeket a béke érdekében fontosnak tartok. A gyülekezési jog terén a szabadságot bővebben fogjuk értelmezni. Egyenlő elbánásra helyezzük a súlyt és ez irányban megfelelő rendszabályokat fogunk létesíteni. Egyes szakszervezetek panasszal fordultak a kormányhoz, hogy egyes hatóságok elutasítóan vannak velük. E téren is a szakszervezeteknek teljes szabadságot akarunk biztosítani, természetesen az esetben, ha ők garanciát nyújtanak, hogy pártpolitikai célokat kizárnak tevékenységükből. Ami az amnesztiarendeletet illeti, azt már a nemzetgyűlésnek is egy alkalommal bejelentettem, hogy az a velencei egyezménnyel kapcsolatban az osztrákokkal való megállapodás alapján jött létre, de a kormány nem gondolt arra, hogy azt a rendeletet más osztályokra is kiterjessze. A kormány tehát új amnesztiarendeletet fog kibocsátani, amely a társadalmi renddel és a közbiztonsággal szemben elkövetett bűntényekre is ki fog terjedni. Az internálások ügye új revízió alá kerül. Gondoskodni kívánok arról, hogy a rendelet végrehajtásában a méltányosság és humanizmus érvényesüljön, különösen a tekintetben, hogy elsősorban az internált kenyérkeresők vétessenek figyelembe. A szettáriális eljárás is megszűnik, mihelyt a függőben levő kommunista ügyek elintézést nyertek. A bányászok katonai kormánybiztossága is hamarosan megszűnik. A sajtócenzúrára vonatkozólag a kormány elhatározta, hogy a legközelebbi napokban teljes mértékben meg fogja szüntetni. A kormány már a nyár folyamán kísérletet tett, hogy a munkásokkal közeledést létesítsen, hogy a bérmegállapításnál a munkás és a munkaadó egymásközti megállapodása kifejezést nyerjen. A kormánynak mindenesetre az az álláspontja, hogy a bérmegállapításnál föl kell állítani egy bizottságot, de a kezdeményezést a kormány fönntartja magának. Kérjük a munkásosztályokat, jöjjenek végre tudatára annak, hogy a mai nehéz viszonyok között minden téren az állam érdekeit tartsák szem előtt és hatalmi kérdésekre, osztályharcokra ne pazarolják erejüket. A keresztény áramlat célja a keresztény magyarság megerősítése és gazdasági erők megteremtése. Sajnos, hogy a zsidóság annak idején hadat üzent a magyar nemzet történelmi tradícióinak és a történelmi tradícióktól elfordult elemeknek gazdasági erejére támaszkodva A miniszterelnök, nem tűri a lelkek forradalmasítását, mindenkinek mestelélkedéseit, szabad fejlődést, egyenlő jogokat, teljes személyi és magyorabiztonságot akar biztosítani.