Szegedi Napló, 1922. január (45. évfolyam, 1-25. szám)
1922-01-01 / 1. szám
Vasárnap, 1922 január 1 SZEGEDI NAPLÓ Májusban egy kedves ibolyaszál kervad el korán: Skultéty Sándorné. Temesváry Márton, Gerentsér főpénztárnok egykori ellenőre is ekkor hal meg öreg polgár módra, jól teljesítvén hosszú élete kötelességeit. Június még csak nyárelő, sok benne a tavasz. De a nyarat nem éri meg egy szép fiatal asszony, Siaver Pálné. Bende Antal tb. alkapitány, régi betyárok réme is akkor búcsúzik el az élettől és kedvenc rögeszméjétől, amely világfürdőt álmodott Dorozsmán. Ugyan, Bende bácsi, hiszen magyarok vagyunk, akik észrevétlenül haladunk el Sjk kincsünk mellett! Czukor Ignácot, válópörök híres régi biráját, az élettől választja el a halál. A pedagógia halottja özv. Czimer Jánosné, — akiket valamikor betűvetésre tanított, rég elfelejtették a helyesírást. Emlékezzünk meg Bója Kálmánról, a szerény csendben sok áldásos jót tevő fűszeresről, aki olyan suhanva járt az emberek között, mintha félt volna tőlük. A nyár sokat arat. Heller Ödön szoffitita elmúlása örökké fájó emlék mindnyájunknak. A kis Deák Flóra érzékeny szívét is a nyár öli meg. Strasser Manót pedig, a jólelkűsége miatt egész életén át szegénységgel küzdő vendéglőst, kávést hamar követi ferenczy Béla árva széki elnök, a csöndes epikumi örömök élvezője. Ringhoffer Lajosnéval a magyar női típus egyik legtökéletesebb reprezentánsa tér örök pihenőre, a hősi halott egyetlen fia mellé. Bach Feri csak a háború vérzivatarjai között tudott halálmegvető hős lenni, az emberek sorában az életet vetette meg. Kátay Lajos a pedagógia halottja, sok ezer diák szívében állított magának örök emléket. Szeptemberben Korács Győző rendőrkapitány menekül ki az életből , hiányzik ezentúl mindenünnen Becsey Károly nobilitása, megkülönböztetett egyénisége. Farka János fölött is költségvetési zárlatot készít a sors, az életbevételeket túlhaladja a halál kiadás tétele egymaga. Októberben elveszítják a férfiút, a halála percéig dolgos Újlaki Antalt. (Azóta mintha meghalt volna a riport is.) Kárpáti Károly c. főigazgató, Mikes Gyula műszaki tanácsos térnek az öregek közül pihenőre. De, Íme, Buchwald úr már cipelteti téli szállásra a korzó székeit, fogytán a napsugár is, tavaszig szünetel a nyugdíjasok kaszinózása a Tisza-szobor sarkán. Október halottja Wenszky Eugénia, a szegényház jóságos apácafőnöknője is. Novemberben Bianer Ignác követi régi ismerőseit a másvilágra, puritán emléket hagyva maga után és meghal — most fedöztük föl az anyakönyv lapjain — Schmödl Antal. Bizonyára nem ismerte az új generáció, bár most jött el a kis öreg ideje. Szabómester volt, olyan apró és vékony, mint egy tíz éves fiú. A magyar nyelvet csak törte, de megtanulni nem tudta. Nagy szelek fúvásakor veszélyes volt számára az utca, mert a szél magával ragadta gyönge testét. Finom emberke volt és előzékeny, eredetben kivételesen csinált ruhát, inkább fordított, de emellett ő volt a foltozás nagymestere. — A legújabb divat szerint csinálom meg, mondta hajlongva és korántsem tréfából, mint ahogy bánatosan aktuális lett a középosztályban a fordítás, meg a folt. (Ha szatirikusak lennénk, idéznék itt a köpönyeget, meg ama foltot, amelyet minden közéleti zsák megtalál.) A kis Schmidl azért művészi érzékkel volt tele s igen nagyra becsülte a maga tudományát. Neki el lehetett hinni, hogy őszintén mondja, amit mond : — Uj ruhát csinálni nem nagy mesterség. A folt, uraim, a folt, az a valami! De meg lehet akadva a másvilágon, ahol nincs divat! December itt van még közeli emlékezetünkben, Hulikay László dohánygyári igazgató, Hajabács László főkántor, Kövessy Gyula ügyvéd, Bereczk Sándor ref. lelkész, Kaszta Antal szobafestő a halottjai. Hajabácsot már nem irigyelik a lumpok, hogy fényes nappal, józan állapotban is énekelhet az utcán, Kaszta mester pedig nem veszekszik az átlagárért, mondván : — Hiszen akkora ez a szoba, hogy kétszer kell benne köszönni, nem festhetem ki hat pengőért. Ámbár mikor festettek hat forintért szobát! norxiógaBOiKi Telefon Igazgatóság 4-55. Pénztár 11-85 Vasárnap utoljára. staraitsis itatalmaban. Kalandor dráma két részben, tíz felvonásban A főszerepben : Charlotte Böchli. 1 rész A fekete gróf. II. rész A kaukázusi fogoly. Mindkét rész egy előadáson. Szenzációelőadások vasárnap: 3, fél 5, 6, fél 8 és 9, hétköznap : fél 5, fél 7 és fél 9 órakor. Helyárak vasár- és ünnepnap: páholy 24, zsöllye 20, 1. hely 18, 11. hely 12, 111. hely hétköznap: páholy 22, zsöllye 16, 11. hely 10, 111. hely 8 kororogalmi és forgalmi duóval együtt. Beszélgetés Teleki Pál gróffal. Teleki Pál gróf volt miniszterelnök, amióta visszatért amerikai útjáról, nem hallatja szavát a politikai életben. De már azelőtt is viszszavonult, politikai passzivitása a kormányelnöki szék váratlan (és mai napig is tisztázatlan) elhagyásával kezdődik. Időnkint fölbukkan a neve, különösen amikor kabinetválságot rebesgetnek — ugyanúgy, mint ahogy Bohle István gróf nevét emlegették az ő miniszterelnöksége korában, amikor meg-megbillent a kormányrúd. Telekit azonban semmiféle hír nem zökkenti ki a nyugalmából, csöndes elvonultságban dolgozik a földrajztudós és makacsul hallgat az államférfi, akit a hirtelen kerekedett vihar — ilyesmi nem szokatlan a politikában — lesodort a vezető helyről. A nemzetgyűlés üléseit is alig látogatja, véletlen, hogy a napokban a képviselőház folyosóján találkozhattam vele. Képviselőtársai szívélyesen és bizonyos respektussal üdvözölték a volt miniszterelnököt, többen már siettek kifejezni újévi jókívánságaikat, a politikában nem jó, ha megelőzik az embert. A parlamenti tudósítók el nem titkolt kíváncsisággal fürkészték, várjon miről adhat interjút Teleki, aki az utóbbi időben minden politikai nyilatkozattól tartózkodott. Teleki Pál gróf csak mint szegedi képviselő volt kapható arra, hogy nyilatkozatot tegyen, tájékoztassa a város közönségét fölfogásáról, a helyzet megítéléséről. I — Szertzációszerű új politikai orien- I tációkat — —mondta kérdésemre — s nem látok. Én azt látom, hogy itt nálunk minden bolondságot elhisz- 1 nek i ! — Az átcsoportosításoknak nem tu-iajdonitok nagyobb jelentőséget. Lényegileg a Ház képe marad ugyanaz, különböző jelmezekben is. A helyzet megítélése tekintetében a kritikám az, hogy az urak az ülésteremben és a folyosón és ezen túl az országban túlbedtik egymást. Mindenféle kolportást hirt és féligazságot hisznek el, mérgesítik önmagukat és nem látják a fától az erdőt. Nem látják az egyszerű igazságokat, de ma még nem is lehet azokat megmondani, mert az falra borsóhányás volna. — Távol állok a politikai élettől. Igen is voltam politikus. Elvégeztem a rámbízottakat. Mindenesetre nem ez az én légköröm. Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye a rendszerváltozásról, Teleki gróf így válaszolt: — A politikában nincsenek rendszerváltozások. A politika életfolyamat, amelyben nincsenek revíziók. És mondjuk, ha ezt arra értjük, hogy kereszténykurzus-e vagy nem, én kurzusnak csak a kinövéseket tartom. Ez minden politikai rendszernél megvan, mert még minden politikai rendszere a világnak kihasználtatott. De a keresztény irányzat, amelyet azonban ebben a formában helytelen, hanem csak mint keresztény nemzeti irányzatot lehet alkalmazni, amelynél a fajmagyarságon van a hangsúly, ez az irányzat pedig egy természetes történelmi és élettani konzekvencia volt a háborút befejező események után is mint ilyent, azt nem lehet kománypolitika változásokkal megváltozatni. Ez tehát két kérdés, amelyet össze szoktak keverni. Ami pedig a újmagyarság kérdését illeti, az alatt természetesen nem egy abszolút tiszta fajt lehet érteni, mert hiszen igen nincs, hanem a keveredés egészséges menetéből ki nem zökkentett fajt. Tudniillik ezt a fajkérdést is szokták összemagyarázgatni, mégpedig igen tendenciózusan. Ezután a külpolitikai orientációról intéztem kérdést a volt miniszterelnökhöz és külügyminiszterhez. — AZ orientációt Slagvoltnak tartom, mondta Teleki, mint sok mást. Jó külpolitikát kell adni, minden lehetőséget kihasználni, — zárójelben mondom, hogy ezek ugyan elég szűken vannak most nekünk. A slagvoltok csak azoknak valók, akik messzebb gondolkodni nem tudnak. A szenvedélyes nemzetgyűlési vitákról, amelyek az utóbbi időben izgalomban tartották a közvéleményt, a következőket mondotta Teleki: — Ezeket a vitákat a múlt téli nyelvel való foglalkozásban a vége télén felületesség jellemzi. Én bizonyos dolgokra, amelyek például a szegedi napokkal kapcsolatosan a Ház különböző oldalairól fölhozat- t tak, nyilatkozhattam volna, de ezzel sem akartam itten a szót sza- s poritani, mert röviden azt, nem igen lehetett volna megtenni. Én fontosnak tartom azt, hogy a szegedi na- I pókról olyan munka jelenjék meg, s amelyből a történész a forrásanyagot is megismerheti, amikor a dolog a tör- I ténelem ítélőszéke elé kerül. Addig ezeknek a dolgoknak a fölszinre- i hozása tisztán politikai kérdés, addig a múlt hánytorgatásait nem oknyomozó formában időpocsékolásnak tartom. Nem tartom azonban kizártnak, hogy egyik-másikra esetleg mégis válaszoljak. Teleki Pál gróf a beszélgetés végén is hangsúlyozta, hogy nyilatkozata a szegedi képviselőé a szegedi közönségnek. — Nyilatkozatom nem igényel országos publicitást, professzor vagyok és nem politikus, — mondta finom mosollyal —, kérem ezt írja is meg. Tölgyes Gyula. Délvidéki Kereskedelmi Bank és VáltóMet a Wiener-kommerciul-Panl budapesti fiókjának kommandistja Szeged, Kígyó u. 6. (Keleti-palota.) " Telefon: 11—62. és 13— 43. az. Üzletágai: Váltókazámizolások, folyószámúhitel, értékpapírok vétele és eladása, valuta-, deviza- és mindennemű tőzsde- és banküzlet. Elfogad betéteket a Wiener-Commercial-Bank budapesti fiókjának betétkönyveire. - — Orion BefSydr Hiszifinytársaság - Gyártelep: Zsótér-U. 57- Telefon 49-Bércserzésben kikészít nyersbőröket gazdák és magánosok részére. 1898 Belvárosi-mozi Telefon:Igazgatóság: 2 58. Pénztár: 582 Vasárnap utoljára. Sándor Mátyás Verne Gyula híres magyar tárgyú regénye a filmen. Egy magyar szabadsághős története Olaszországon, Franciaországon és Afrikán keresztül. Főszereplő: Romauld lombé a „Jaccuse“ főszereplője. — Azonkívül. Ő házasodik. Kitűnő amerikai vígjáték két felv. Pathe híradó. Ma minden előadáson élő malacot nyerhet. Előadások kezdete 3, fél 5, 6, fél 8 és 9 órakor.