Szegedi Napló, 1922. január (45. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-15 / 12. szám

Vasárnap, 1922 január 15 SZEGEDI NAPLÓ Bethlen a választói javaslatot február 16-ig le akarja tárgyaltatni. Budapest, január 14. Szombaton kezdődtek meg Bethlen miniszter­­elnök tanácskozásai, amint ezt elő­zetesen tervezték. A miniszterelnök magához kérette nagyatádi Szabó Is­tvánt és Gaál Gasztont. Bethlen, a két agrárpárti vezér és Klebels­­berg Kuno gróf belügyminiszter tinácskozásán, félhivatalos jelentés sze­rint egyelőre a választójogról volt csak szó. Gaál Gaszton ezeket mondta a tárgyalásról: — A miniszterelnök és a bel­ügyminiszter a választójogi javas­latot ismertették meg velünk, amely csak bizottsági értekezés után ke­rül a párt elé. A javaslat részle­­teiről nem nyilatkozhatott. A fú­­ziósak 87 egységes pártról nem volt SZÓ, Nagyatádi Szabó István is ugyan­ezeket mondta, de hozzátette, hogy a javaslat már a jövő héteng isme­retessé válik, amikor a keresztény­pártban is előterjesztik. A javaslatot — mondotta Mgy­­atádi — február 16 előtt okvet­lenül letárgyalják. Ha az ellenzék tovább obstruál, mondotta tovább, akkor az obstruk­­ciót a kormány minden törvényes eszközzel letöri. Ebből a kormánynak az a szán­déka tűnik ki, hogy február 16 án elrendeli a választásokat. Ha a szándék igaz és a vál­asztói javas­lat valóban demokratikus, akkor mind a kettő örvendetes. Lloyd George is elhagyta Cannest. Poincaré kormánya vasárnap alakul meg. A cannesi konferencia befejezet­lenül véget ért és a delegációk el­utaztak, Lloyd George szintén el­hagyta a konferencia színhelyét. Az eredmény Németország javára mind­­össze annyi, hogy a jóvátételi bi­zottság a német kormánynak az 1922 január 15-én és február 15 én esedékes részletekre bizonyos fel­tételek mellett haladékot, ad , hogy a genuai pénzügyi konferencia, amelyre az antant volt ellenfeleit is meghívják, elhatározott dolog. Né­metország terheinek könnyítésére azonban semmi sem történt. Poincaré, aki a túlzó nacionalista álláspontot képviseli, vasárnap ala­kítja meg kabinetjét. Az angol tresminster Gazette ezt írja róla: Ha Poincaré lesz a miniszterelnök, akkor elérkezik nemsokára az alkalom, nyíltan kijelenteni, hogy Angolország nem­ vehet ré­szt olyan politikában, amely a né­met francia viszályt bizonytalan időre meghosszabbítja. Lloyd George Cannesból való elutazása előtt a hírlapíróknak annak a kívánságának adott kifejezést, hogy az angol-francia egyezményt még a genu­i konferencia előtt írják alá._______________________ Hallgatás. A biró folytatja: — A gyerekeire nem gondol kend ? A kis családra ? Hogy hátha amíg oda van kend, valamelyik le­esik a kemencepadkáról ? Mihályból ki lehetne faragni a megszomorodás szobrát, ha most hirtelenében hozzáértő kőfaragó­­mester akadna. Azt mondja: Nem úgy van ám az. Mert a kocsmában azt mondják a többiek, hogy ne menjék még kend haza, Mihály sógor, mert hiszen igyis­­úgyis megtapogatja kendet az asz­­szony. Hát már akkor egy kutya, akármeddig maradok, mer csak megver. — Azután nagyon üti kendet? — Hát — mondja Mihály — nincsen énnekem már egyetlen ép részem se. Mikor mék haza, bújok be az ágy alá. Többet vagyok én az ágy alatt, mint az ágyon, hogy ne üthessen. Ejnye, a fene teremti Ez baj, hogy Mihály sógort ilyen kellemetlenül tángálják otthon, hogy már a csa­ládnak meg a vagyonnak a szét­osztásán jár az esze. Nem jól van ez, mivelhogy micsoda dolgok mégis már csak az ilyesmik? A biró kér­dezi: — Rend úgy a testi erejében gyönge ? — Nem — mondja Mihály. — Egy köblös zsákot elbírok még vinni a félvállamon. Mondja a biró: — Akkor talán az asszony még erősebb ? Mihály sógor nemet int: — Dehogy. A melle közepe táján végighúzza a balkeze fejét s úgy mondja: — Csak eddig ér.­­ Hát akkor — pattan föl a biró — mért tűri kend, hogy törje­­zuzza ? Hát nem tud kend véde­­kezni, a kend gyáva teremtésű­? — Nono — mondja diadalmasan Mihály — védekezés, az van. Mert azelőtt, mikor az ágy alá bújtam, kihúzott alulja. De azóta cöveket vertem az ágy alá a földbe, azután abba fogódzak, aztán akkor nem bír kihúzni. A bíró elgondolkozva nézi Mi­­­­hályt. Az élet a kisemberek történ­­­netéből senki elé sem vet annyi furcsa dolgot, mint a kisemberek ügyével és bajával foglalkozó ítél­kező ember elé. Kérdezi Mihálytól: — Aztán birkózás soha sem volt? Rend sohase ütött vissza az asz­­szonyra ? — Nem — mondja Mihály sógor. — Inkább oszlasson szét bennün­ket a tekintetes úr, de én asszonyt nem ütök meg, mert nem visz rá a lelkiismeret. KALLÓS ERZSI énekművésznő is TARNAY ALAJOS zongoraművész DALESTÉJE csütörtökön. 19-én a Tiszában. Jegyek 15, 30, 40, 50, 80 és 100 ko­rona ENDRÉNYINÉL. Mindent ieolcsóbbn Vásárolhat CIROSZ IlEMmR divatáruházában, „Az Arany Pilléhez“ Klauzátér (Tejpiac). Óriási választék szövet bélés és selyemárukban, baréken­­dek, flanelek, garnitúrák, zefírek, vásznak stb. Viszontálusittaknak nagybani árak. Februárban Budapesten folytatják a magyar-osztrák tárgyalásokat. Budapest, január 14. Bethlen Ist­ván grófnak Bécsből való visszaér­kezése után is folytatódnak ott a tárgyalások a szakbizottságokban, amelyekről Khuen-Héderváry Károly gróf ezeket mondta: — A kereskedelmi szakbizottság Scitovszky államtitkár vezetésével tulajdonképen már csütörtökön el­készült a munkával. Megállapodtak az irányelvekre vonatkozólag, me­lyek a megkötendő kereskedelmi egyezség feladatai lesznek. A köl­csönös árucserét is rendezték. , A forgalmi szakbizottságok megálla­podásaiból legnevezetesebb, hogy szabályozták a Nyugatmagyaroszá­­gon­ áthaladó vasutak forgalmát a Sopron—ébenfurti—Sopron — Dezsi-f­déli, Sopron—savanyakuti vasúti­­ forgalmat és vámviszgálatot.­­ A gróf közlései szerint lehetséges,­­ hogy a tárgyalást Budapesten foly­tatják. A februári budapesti tágyalás­­sal függ össze Schober Budapestre tervezett útja. A Neues Wiener Abendblatt jelen­tése szerint a Magyarországgal való tárgyalások kedvező lefolyásúak. A Nyugatmagyarországra vonatkozó pénzügyi tárgyalásokat a velencei jegyzőkönyv értelmében a tárgya­lások kezdetétől számított 14 napon belül, vagyis e hó 25-ig be kell fejezni, mert különben az ügy vá­lasztott bíróság döntése elé kerül. Azt hiszik, hogy a megegyezés e hó 25-ig létrejön. Kószó államtitkár az új nemzetgyűlésről. A Szegedi Napló munkatársa ma beszélgetést folytatott Kószó István dr belügyi államtitkárral, aki né­hány nap óta Szegeden időzik csa­ládja körében. Az államtitkárnál mindenekelőtt a választójog ügyé­ben érdeklődtünk, mint amely a közeljövő egyik legsúlyosabb, sőt talán döntő jelentőségű politikai kérdése. — A választójogi törvényjavas­lat készen van, — mondta Kószó István, dr. — És mikor kerül a nemzetgyű­lés elé? — Amint az indemnitás vitája befejeződik. — Február 16 ig törvény lehet a választójogi javaslatból ? — Föltétlenül! Ha csak az ellen­zék nem folyt­tatja az obstrukciót. — És ha mégis folytatná ? — Én a hazaárulás bűnével egyenlőnek tekintem, ha megaka­dályozzák az alkotmányjogi tör­vényjavaslatok letárgyalását. Egyéb­ként pedig ha nem­ lesz elég a nyolcórás ülés, hát majd lesznek tízórás ülések és akkor beszélhet­nek szakadásig. — A választójog tekintetében a pártok között eltérők a vélemények, nem gondolja tehát Méltóságod, hogy hosszúnak ígérkezik a vá­lasztójogi vita, mert nemcsak az ellenzékről van szó ? — A kereszténypárt kettészakad, nagy része támogatja a kormányt. Nekünk tehát­ a nemzetgyűlésben megvan a többségünk, még ha a disszidenseket nem is számítjuk. Ha határozathozatalra kerül a sor, a kormánynak mindig megvan a többsége.­­ Mi történik akkor, ha február 1- ig, amikor lejár a nemzetgyűlés mandátuma, nem sikerül elfogad­tatni a választójogi javaslatot? — Akkor a kormány rendelettel fogja megcsinálni a választásokat, az elkészült törvényjavaslat elvei szerint, természetesen a nemzetgyűlés fölhatal­mazásával. — Milyen elvek szerint készült a­­ választójog reformja ? — Erről egyelőre nem nyilat­­kozhatom. — Megmarad a nők választójoga ? — Igen, de csak bizonyos meg­szorításokkal, minthogy a férfiak választói jogosultsága is korlátozva lesz a Friedrich-féle rendelethez ké­pest. Ha minden 24 éven fölüli férfi és minden 30 évet meghaladó nő kapna választói jogosultságot, akkor 420 ezerrel több nőszavazó volna, mint férfi. A törvényjavas­latban ezt elimináljuk. — Bizonyos az, hogy a választó­jogot nem fogja megelőizni más ja­vaslat ? — úgy gondolom, hogy előbb az ipartörvény kerül sorra, amelyet a kereskedelemügyi minisztérium már letársaltatott a bizottsággal. Az ipartörvény revíziója igen sikerült alkotás, tudom, mert én is részt­­vettem a bizottsági tárgyaláson. — Lényeges máódosításokat tar­talmaz a revízió ? — Igen, jelentős előnyöket ad a képesített iparosok számára. — És mi vain, államtitkár úr a közigazgatás és a felsőház reform­­j­­a ? — A főrendiházra vonatkozó ja­vaslat már teljesen elkészült, a közjogi bizottság azonban nem tár­gyalhatta még le, a nyolcórás ülé­­­sek miatt. — És a közigazgatás reformja? — Erre vonatkozólag is van már tervezet, amelyből hamarosan meg lehetne csinálni a törvényjavaslatot. — Valószínűnek látszik, hogy február 16-ig nem lehet letárgyalni a nemzet­­gyűlésben az alkotmány­­jogi reformjavaslatokat. Mi történik ebben az esetben? — A kormány, mint említettem, fölhatalmazás alapján rendelettel választat és az összehivandó új nem­zetgyűlés, nem pedig országgyűlés tető alá fogja hozni az alkotmányjogi re­formokat______ or­ógép­ek, Számológépek 2403) jutányos áron kaphatók (2403 Őrlik és BUDAPEST, V. kerület, Dorottya­­utca 10. — Telefonszám: 103-86.

Next