Szegedi Népszava, 1945. október-december (1. évfolyam, 87-157. szám)
1945-10-02 / 87. szám
ésfolyam, 87. szak. Ara OpenoO Sieg&ef, 1945 október 2. kedd Minden erőnk megfeszítésével arra kell törekednünk, hogy a közellátási kérdéseket megoldjuk Vörös József főispán elfoglalta hivatalát és nyilatkozik a legsürgősebb tennivalókról Vörös József elvtársa, Szeged város új főispánja hétfőn reggel elfoglalta hivatalát a városházán. A Szegedi Népszava jelentése alapján a város lakossága nagy örömmel értesült a főispáni kinevezésről s hétfőn délelőtt igen sokan keresték fel hivatalában a munkásság és a közélet vezetői közül. A főispán vasárnap délután érkezett haza Budapestről, ahol a belügyminiszter előtt letette a hivatali esküt és átvette a főispán kinevezésről szóló okmányt. A Szegedi Népszava munkatársa hivatalának átvétele alkalmából hosszú beszélgetést folytatott Vörös József főispánnal, ak nyilatkozatában a többi között a következőket mondotta: — A magyar közéletet ebben a pillanatban két kérdés foglalkoztatja: a közellátás és a választások problémái, így főispáni működésem súlya is erre a két centrális problémára helyeződik. Szeged épp úgy, mint az egész ország súlyos közellátási gondokkal küzd . Zsinban erőnk megfenelésével arra kell törekednünk, hogy a tál közeledtével még jobban súlyosbodó kötellátási kérdéseket vállvetott munkával s harmonikus jószándékkal megoldjuk. Tudom, hogy ezen a téren igen nagy nehézségekkel kell megküzdésem, azonban a demokrácia és az ország újjáépítésének érdekében vállalnom kellett ezt a feladatot. Közvetlenül főispáni kinevezésem kézhez vétele után hosszabb tárgyalást folytattam a közellátási miniszterrel, aki a múlt hét nagy kül- és belpolitikai jelentőségű diplomáciai eseményei után határozottan optimista szemmel néz a jövőbe. Minden remény megvan arra, hogy külpolitikai kapcsolataink fölvétele Kelet és Nyugat felé kedvező hatástal lesz közellátási helyzetünk megjavítására. Magam első feladatomnak tekintem, hogy megteremtsem az összeköttetést ezen a téren a szomszédos törvényhatóságok, mint közellátási területek kormánybiztosaival és hatósági vezető tényezőivel, hogy megtehessük az intézkedéseket a legfontosabb közellátási ügyekben. — Tárgyaltam a belügyminiszterrel i8, a választási előkészületekkel kapcsolatban. A miniszter hangsúlyozta előttem, hogy a küszöbönálló választásokat a legnagyobb fegyelmezettség jegyében, minden kitengéstől mentesen, a demokratikus alapelvek következetét esemelák tartásával kell levezetni. Jövőnk alakulása szempontjából ezeknek a választásoknak szinte kiszámíthatatlan jelentősége van. Ha ezek a választások méltók lesznek a demokráciához , azokon,mindvégig emelkedett szellem vonul végig, ha a pártok között a választási küzdelem hevében nem lesznek zavart keltő súrlódások, külpolitikai szempontból ügy Kelet, mint Nyugat felé nyert ügyünk lesz. Mint a demokratikus magyar kormányhatalom szegedi exponense, a választások levezetésénél minden pártpolitikai érdek fölé emelkedve ezeket a szempontokat fogom szem előtt tartani. — Főispáni működésem során nagy súlyt kívánok helyezni a közügyek intézésének tisztaságára, a közigazgatási ügyintézés egyszerűsítésére és elevenebbé tételére s az adminisztrációból a bürökratikus sallangok kiküszöbölésére, a közéleti erkölcsök tisztaságára és megközelíthetetlenségére, mert csak ezeken az utakon juthatunk el a boldogabb, megtisztult demokratikus jellegű új Magyarországhoz. Ehhez a munkámhoz kérem a város minden dolgozó rétegének megértő támogatását. Az „Öt Nagy“ konferenciát tart a Londonban tisztázatlan kérdések megoldására A magyar kérdés a legkönnyebben megoldhatók közé tartozik : „Magyarországon demokratikusabb a légkör, mint a többi keleteurópai országban** A külügyminiszterek értekezletének végső szakaszával kapcsolatban az angol rádió diplomáciai munkatársa közli, hogy a tanácskozások igen sok kérdésben zsákutcába jutottak, így például a balkáni kormányok elismerése tekintetében, ez azonban nem azt jelenti, hogy a szövetségesek nem is jutnak majd megegyezésre. A Daily Mail már közli is azt az értesülését, hogy Attlee, Truman, Sztálin, Csang-Kai- Sek és De Gaulle rövideset találkoznak ezeknek a kérdéseknek tisztázása céljából. Erre a találkozóra hamarosan sor kerül, mert a külügyminiszterek novemberben és decemberben ismét összeülnek. A Daily Telegraph szerint a külügyminiszterek tanácsa a magyar kérdést tartja a legkönnyebben megoldhatónak, mert megállapítható, hogy a magyar kormány és a nemzetgyűlés nem áll egyetlen párt uralma alatt. Magyarországon demokratikusabb a légkör, mint a többi keleteurópai országban. A Times megállapítja, hogy a brit kormány rövidesen követni fogja az amerikai lépést a diplomáciai kapcsolatok felvétele tekintetében s jelenleg csak bizonyos alkotmányos okok késleltetik a magyar kormány elismerését.Lehet, hogy brit oldalról felmerülhet kifogás, de Anglia nem felejti el, hogy a nyugati demokráciát nem ültethetik át olyan idegen földbe, amely a legutóbbi években faji nyomokat viselt magán“ — írja a Times. Az egyetemnek a demokráciára kell nevelnie az ifjúságot Purjesz Béla rektor székfoglaló beszéde a szegedi egyetem megnyitó ünnepélyén Az új egyetemi tanév megnyitó ünnepélyét vasárnap délelőtt 12 órakor tartották meg az egyetem aulájában. Előzőleg az összes felekezetek templomaiban istentiszteletet tartottak. Az énekkar elénekelte a Himnuszt, utána a belépő rektor, dr. Riesz Frigyes professzor nyitotta meg a gyűlést. Ismertette az elmúlt tanév eseményeit. Elmondta, hogy néhány héttel a tanév kezdete után jelent meg a kiürítési rendelet és a tanári kar, valamint a diákság legnagyobb része elhagyta a várost. Az egyetem átmenetileg Budapestre, majd Sopronba költözött, Sopronba azonban már csak kevesen mentek el, inkább a budapesti egyetem vendéghallgatójaként tanultak. Kojniss Ferenc, a Szálasikormány «kultuszminiszterek nyershangú leiratot intézett a prorektorhoz 194. december 8-án. A Szálasi-kormány durva stílusban felelősségre vonja és megfenyegeti, mert kritizálni merészelte az egyetemi hallgatók Németországba való kivitelét. A diákexport sikertelenségéért a prorektort teszi felelőssé, aki kritikájával a Szovjet érdekeit szolgálta és így árulónak minősült. A múlt év november elején megindított tanév kezdeti nehézségeiről számolt be ezután. Kegyelettel emlékszik meg az egyetem halottairól és bejelenti, nagyon sok diákról, tanárról, tisztviselőről még mindig nincs semmi hír. Sajnálattal jelenti be, hogy nemcsak Szent-Györgyi Albert távozott el Budapestre, hanem több más egyetemi tanár áthelyezéséről is szó van. Dr. Purjesz Béla tartotta meg ezután rektori székfoglalóját. — Szent-Györgyi professzor volt az első — mondotta a többi közt —, aki eltért a szokástól és megnyitóbeszédében nem tudományos problémát fejtegetett, hanem az egyetem hivatásáról beszélt. Én követem ezt a szokást és az egyetem égető kérdéseinek orvoslásáról kívánok szólni. Az egyetem a tudomány, a mesterek és a diákok egyetemének összessége. A tudomány egyetemének műveléséhez szükséges a megfelelő tudományos felszerelés, az anyagi feltételek biztosítása, valamint az autonómia, tehát a külső beavatkozástól való mentesség. A skandináv egyetemeken a mienknél demokratikusabb módon töltik be a megüresedett tanszékeket. Kívánatos a magántanári képesítések megnehezítése, az állandó egyetemi versenyvizsgák létesítése az új kutatógeneráció kiválasztásához és szükséges a környezettel való összeolvadás speciális környezetkutatóintézetek létesítése útján. A francia és orosz példákat hozza fel, mint követendőket. Beszél az esti munkásiskolák megalakulásáról, valamint kisebb közigazgatási pályákra képesítő tanfolyamokról. — A diákság számára Pasteur mondását idézi: «Akármilyen hivatástválasztanak is majd, a célt jó magasra tűzzék maguk elé. Tegyék sajátjukká a nagy emberek és a nagy dolgok kultuszát“. Kettős alapot kell azonban ehhez lerakni, az egyiket oktatással, erre szolgálnak az előadások, szemináriumok, gyakorlatok, stb. A másik kialakító tényező a nevelés, különösen pedig a demokráciára való nevelés. Ez különböző utakon lehetséges, minél gyorsabban jut el hozzá az ifjúság, annál hamarabb tud részt venni a romokban heverő ország újjáépítésében. A magyar föld szeretete, a felebarátok megbecsülése, az emberiesség, az élet mindennapi küzdelmei fölé emelkedés és a nemzetek közti megbecsülés a legfontosabb programpontjai az ifjúság nerelésének. Az ifjúság tevékeny részt fog venni a diákjóléti intézmények vezetésében, az egyetem vagyonának megőrzésében, bizottságokat alakítanak a tanárelnökök vezetésével ezeknek a céloknak megvalósítására és így az egyetemi ifjúság is részt vesz saját dolgai intézésében. Követendő példaként állítja elénk Purjesz professzor az angol egyetemi parlamenteket, ahol a tanárok és diákok együttesen, demokratikus szólásszabadsággal gyakorolhatnak kritikát az alma mater felett és véleményt nyilváníthatnak az orvoslásról. Új ideákat vehetnek fel, hogy az egyetem dicsőségét és hírnevét ezzel is öregbítsék.