Szegedi Népszava, 1946. január-március (2. évfolyam, 1-74. szám)

1946-02-23 / 45. szám

n. üliS'ín­í't VW víí, 4 S. ÖSSi^ ié’m i rm. 1#*' 1949 február 23. siombet Tízmillió dollár kölcsönt kapunk Amerikától Budapest, február 22. A kormány vagy Pereue minieaterel­­ök elnökelé­sével pán­esen rendes minisztertarsá­sgot tartó­­. A miniszterelnök beje­lent­ette, hogy Olli­y** Ia­re, a Va­gyes nemizeti Bank elnöke Washing­­tonból laviratot kapott, amely szerint Mtgi­arország tízmillió dollár köle$enl Itjp oB am*,rikai hadsereg visszama­­radt felszerelé$ének megvásárlására. A ketCBö^it hárminő év alatt kell viu saafise^ni. A mini«Bter!a?áes hozájárnU, hogy belügyi államtitkárrá DuHa Jenét ne^ vessék ki. Elfogadta a micis Biertsnáca a hon­védelmi miniszternek a honvédség és a hon­­védelmi igazgatók körében fizik­­aégessé vált lélezámelökkeszétre vo­­natkozó rendelettervezetet, majd fo­ f­lyó ügyeket tárgyalt. (MTI) Pátiz, február 22. Bid­a­ult külügyminiszter a csütörtöki sajtóértekezleten kijelentette, lehetségesnek tartja, hogy a béke­­értekezletnek eredetileg május 1-re tervezett kezdeti időpo­ntját későbbre kell halasztani. Hozzáfűzte, hogy a béke előkészítésé­nek munkája lassan halad előre. A Newyork Herald Tribune páriai tudódtója sserint sme­ksi és francia hívatín­os külön­ben úgy válik, hogy a májusra telrvenett párisi bák«tárgya^lásiok legalább egy hóna­ppal kitolódnak. Ezt assal­ioáotiolják, hogy mS«, mindig nem küzdték meg Magyarország, Ro^­ánia, Franc^rezüg és Bai^á^ia békefelté­­teleinek előzetes megtárgyalását. Ugyanakkor nem döntöttek az olasz-jugoszláv határ és az olasz gyár­^aSok kérdésében sem. (MTI) Anglia és a Szovjet közöté nem lehet halom Bevin brit külü­gyminiszter nyilatkozata az angol alsó­hanban Az angol aláadásban Bevin brit kül­­ügyminiester nagy beszédében min­­d­­ekelőtt azt jelentette ki, hogy az angoltsovjet barátsági szertidisnek hatról ötven évre való megkontabbi­zátát kivánja. Németországról be­­szélve a kü­lügyminiszter elmondotta, hogy a határok ügyében Anglia még nem foglalt végleges állást. Annyi ki­­sontos, hogy egyszersmindenkorra meg kell oldani e terület fennható­ságának kérdését. A Ruhrvidéket köz­tulajdonná kell nyilvánutani és nemzet­kön lete­s alá kell helyezni. Ausztria és szomszédai között remélhetőleg nem lesznek vámhatárok. Olaszor­szág megérdemli, hogy végül igazsá­gos békében réti serüljön. A Dódéba­­sézos kérdés­ének megoldására csak a békeértekezlet során kerül sor. Tö­rökországról beszélve megjegyezte Bevin, hogy nem szeretné, ha is csatlós­ állammá válna. A Dardanel­lákra vonatkozó egyezmény gyökeres változtatásokra szorul, bár fontos a tengerszoros nemzetközi jellegének megőrzése. Az oroszellenes politika vádjára rá­lszólva Bevin feszögezte, hogy nem tud elképzelni olyan körülményeket, amelyek között Nagykvi­ánaia és a Szovjetunió között háborúra kerü­jön a sor. A lengyel csapatokat előbb utóbb fel kell oszlatni, de jogaikat hazatérésük előtt biztosítani kell. Az angol küülügyminiszter így fejezte be beszédét: — Adjanak lehetőséget, hogy tel­jes együttműködésben dolgozhassunk a béke és szabad­ág érdekében és biztosu­b dom­éinkel, az egész világ életszinvonala em­elkedni fog és a Szö­­vetség ezek a demokrácia vi­selő fájának erős talaja lesz. Ryti volt finn államelnök­öt tízévi kényszermunkára ítélték Beltinki, február 22 A finn hábo­rús bűnösök ügyében ítélkező törvény­­szék csütörtökön hozott ítéletet a na­gyobb háborús bűnösök bűnperében. Ry­ti volt államelnököt 19 esztendű­ kényszermunkára, E­ngell volt minisz­­terelnököt pedig 6 évi börtönre ítélték. A finn háborús bűnösök törvény­széke még a következő ítéleteket hozta: Tanner volt pénzügyminisztert és Tsn­­komies volt minisztereltön­öt­t­én fél­évi, Kivitniki volt berlini finn köve­tet 5 esztendei, J­amsat volt külügy­­minisztert két és félévi, Rukkonen volt közoktatásüügyi minisztert és Bio­­nikka volt pénzügyminisztert kétévi börtönre ítélték. A lengyelek kitelepülése Ukrajnából a legnagyobb rendben folyik. A tervek szerint február végéig 35.000 lengyel állampolgár hagyja el Ukrajnát. Salzburgban az ünnepi játékokat a Mi­nstátus­­ és 31 között rendezik. Ha az ország a nyilasok által elhurcolt javakat visszakapja, rövid idő alatt talpraáll Szakosíts Árpád nyilatkosása az United Press tudósítója előtt Szakasiti Árpád elviszi államminiszter, a Szociáldemokrata Párt főtit­kára nyilatkozott Magyarország politikai és gazdasági helyzetéről az United Frees tudósító­ja előtt. A nyilatkozat szerint a poti­ikai szempontok a helyzet legjobb reményekre jogosit mert a Függellenségi Front srak­jai minden nagy Midisten­tr­egtalálják a megélkezést. Ga­sdarágilig az ország szörnyű helyzet­ben van, a krízis angós időszakába jutottan, és a magyar nép a nemzetközi szolidaritásra apellál. A magyar nép szeretné, hz nem kellene segélyre szorulnia, h nem visszalophatná azt, emi az övé. Ha az ország visszakapja azokat a javakat, amelyeket a nyilasok és a nácibérencek e hurcol­ak az országból, tilatmérgesen rövid idő alatt talpraáll gazdaságilag is, mert a nép tele van munkakedvvel és bizalommal és a szabad értelmiség teljes szívvel áll a munká­sok mellett. Kanadóból bizalmas értesülések szivárogtak ki az atombombáról Washington, február 22. Truman elnök a sajtó képvise­lj­e azt kijelen­­tette, hogy az atomerő és más titkok megőrzésére hozott bitonsági rend­szabások még m­indig megfelelnek a követelményeknek és megfeleltek akkor is, amidőn először értesült ar­ról, hogy Kanedából bizalmas értesü­­lések szivárogtak ki. Elmondotta az el­nök, hogy az atomerő kérdését a múlt év novemberében tárgyalta meg sze­mélyseen Attlee miniszterelnökkel és Moekmsie King kanadai miniszterel­nökkel. Tanácsk­ozásukkor azonban nem tértek ki a kémek ügyére, jól­lehát King közölte vele, hogy Kana­dából értesülések szivárogtak ki. Vé­gül kijelentette Truman, nincs sem­miféle tudomása arról, mintha az Eg­yesütl­ Álamokban valamely kül­földi hatalom ügynökei működnének. A nyomozás célja Cris­tea, február 22. Illetékes he­lyen beelögessék, hogy a kémkedés ügyében folyó nyomozás első célja leleplezni azokat a kanadai polgáro­kat, akik titkokat szolgáltattak ki idegen hatalmaknak. A nyomozás — hangzon­ úgya­nazolből a körökből — egyetlen külföldi hatalom ellen sem irá­nyul. A szovjet kormánynak az ügy­­gyel kapcsolatos­ jegyzéke még nem érkezett meg, úgyhogy állásfogla­­lásról egyelőre még nem lehet szó. A skenyer ára 14.000 pengő A Szoeiálderatokrata Párt kiszsildettje erélyesen tiltakozott a további áremelés ellen A kormány a buna árát 140.000 ról 500.000 pengőre emelte fel, ugyanakkor­­a kalória megváltási árának emelése a munkabéreket is lényegesen drágította. Ez tette szük­ségessé, hogy a kac­ér árának meg­­álapítására hivatott bizottság p­énte­ken a kersakedelmi és iparkamatá­ban ismét ülést tartson. A bizottság megvizsgálta az árter­vezők em­elke­­dését, ezek között a búzaár 5,17 szá­zalékkal, a munka­bér 1,8 százalékkal emekedett és csupán a pékernek jut­­tatott tüzelő, vala­mint az ene­rgia ára maradt változatlan, így a vitán a bixoszdg 24.000 pengőben szabta meg a kenyér kitojdnak uj drót és ez az ár szombaton életbe lép. A fitámadásokat Liebhtenstein Re­zső és Szántó Béla hites könyvvizs­gálók ellenőrizték. A jegyzőkönyv aláírása előtt dr. Enyedi Károly, a Szociáldemokrata Párt kiköldözte, kijelentette, hogy hál­ás áremelés, sz ártényesék fi­gyelembevételével indokolt, aggólyosztek tartja azonban azt, hogy a dolgozókra a kenyér árá­nak ismételt mértéktelen drágulá­­sával újabb, szinte elviselhetetlen teher szokad. A mai áremelés főoks is, hogy a kormány a búza árát közel négyszere­­sére emelte fel. A munkabér, a kalória megváltási árát is figyelembe véve duplájára sem emelkedett. Ez annyit jelent, hogy a dolgozó élete várat­­.­­Nál ismét megnehezedett. Eb ellen pe­dig a legerélyenebben tiltakozni kell. Az illetékes tényezőknek sürgős köte­lessége az, hogy a kormányt erről ér­tesítsék és felkérjék arra, hogy a jö­vőben az áremelésnél a munkásság ér­dekeit fokozottabbe­n figyelembe vegye. ■mMWMfliß A rod­dn kormány 110 milliárd lejt fordít nagyobb méretű közmunkák elvégzésére. Ennek folytán több köz­­utat újjáépítenek, így a buksrest partiH útvonalat is. A francia kormány kérésére 100.000 német hadifoglyot visznek Francia­­országba munkár­a. 40.000 volt iS hatását a németországi zmetikói övü­­letből, 60.000 hadifortlyó­ pedig ír Egyesült Államotból száiltana­k Fran­­ciaországba.

Next