Szegedi Népszava, 1946. január-március (2. évfolyam, 1-74. szám)

1946-01-19 / 16. szám

fl. é’ffenywn», 16 ■*3 tám. Arm 300 ipestöigfí!» HgiMWiiPgdi»aat»alf aafe.atfcaaaiam,18^^ SfwoHMI, 1946 január 19, szombat S 2.OClAXjD8£MOäCMATA PASiT I.APJA Anglia hozzájárult a nemazetk­özi vezérkar, az atombizottság és a nemzetközi törvényszék felállításához Bevin külügyminiszter nagy beszéde az Egyesült Nemzetek közgyűlésén London, január 18. Az Egyesült Kémtetek csütörtöki közeyülésen Be­nin brit külügymi­isszter szólalt fel elnézek. - Joggal lehet m­­ondani, hogy ezt K Eaervesetet a csaták hevében hoz­ták létre — mondotta a többi között. - A­k­kor még szerte a világon folyt a küsidelem a szabadságért, amikor Eliudrin erőt az ellenség leverésére ös­sspontosítottunk, már élt a remény­ség a világ népeiben, hogy a tzenve-­é sek között is tú­lá­tunk az uína v­ilágszervezet felé, amely kizimvja az emberiségnek a szabadségot és békét. ■ygyanez idő alatt más, ugyancsak az emberiség jólétét célzó intézmények is jöttek létre. Minden megtörtént a há­boru alatt hogy a világ alkotmánya létrejöjjön. De nemcsak arra van szük­ség, hogy, a háborút törvényenkívülivé tegyük, hanem arra is, hogy minél h­a­­marabb kiépí­ük azt a ezt a vezetet, ame­ely nyomban kidlelép, ha a háború tünetei megnyilvánulnak. Még abban fiz esetben is fel kell állítani ezt a szervezetet, ha nem fedeztük volna fel az atomháborút és sok más bor­­zalmas hadiszert. ha a közgyűlés elő­készítheti a talajt, amelyen a kis és nagy nemzetek békésen együttműköd­hetnek. A biztonságot úgy kell meg szervesei, hogy a győztes alk­mok kfil­­isénél bizalommal működjenek össze an­nak fenntartásában, hogy szervezetünk valóban képes legyen megakadályozni valamennyi ördögi háborús milibintelét. De a biztonsági szer­­­zet egyfolgá­ban még nem eléég, el­gendő erőt kell biztosítani számára. Valamennyi rag­­állsmnak híderőt, pénzt és anyagot kell nyújtani, hogy a­­dw.a­dá ellen hozott határozatok veleb' n hr­usotak leh'Szenik, ezé’t cseh ige kőim nya örömmel üdvözli a netezeskód katonai vezérkari bSzo'Astg felaVitcsit a bizton­­ségi ti­n'cs vnesete alun­ Ha­sonlókép­pen üdvözöljük sz atomfol'tottság tervét, amelynek feladaté lesz a tudományos, kutatások ellenőrzése és az atomerő felhasználása, tervének kidolgozása. A tudós az emberiség játevője. Az atom­erő titkát az embe­rség ji­kára kell felhitiználni, nem pedig rombohitra. Nagy feladat vár a gandánági én szo­ciális bizottság­ra. A brit kormány mil­yen tapas­­slatát a pa'dftsági bi­zottság rei­d­dkezésére bocsátja. Az E­y­rsu­li Kirá­yság kormánya az UNRA­­I ra vonatkoz­lag határoz&li javaslatot nyujtot be a közgyű­l'^ss­ek. Abban a his­zemben teetzük ezt, hogy az Egaetisi Nemzetek nem vdják szem­esen lefeged ni a békés h­­aditst, ha ez a n­gy segítő­­szervezet nem mű­ködik halálosan. A brit kormány a legn­gyobb jelentőséget tulaajdoní-ja a nemzetk­özi törvénys­ék­nek, amely lényeges szerve az Egye­sült Nemzeteknek. A legnyomatékosabban kijelentett, hogy nemcsak a brit királyi kormány, hanem Na­gy Britannia népe is szív-­ vel támo­gatja az Egyesült Nemzeteket. A le­hető legnagyobb mértékben hozzá­járulunk munkájához és mindenhez, ami fennható­sága alatt létrejön. Min­den mi k­­­ormánnyal együtt arra tö­­rekszünk, hogy m­egakadályozzunk még egy támadást és még egy há­borút. A biztonsá­gi tanács elnöke | London, január 18. Az Egyes­ült­­ Nemzetek biztonsági tanácsénak el- i nökévé csütörtökön d­lután Norman­­ M­kin ausztráliai tengerészeti miniszt t­tert választoták meg. És a tanács a­­ világbéke megőrzés­ét tartja legfonto-­­ sabb feladatának­ sorsa volt. Bár,össégünek megállapí­­tása mellett több rendkívüli mérték­­ben súlyosbító körülményt fogok rész­­letez­ni. Cselekedeteinek elbírálásánál latba kell vetni, hogy öt évig a ma­gyar korm­ény képviselője volt a siy­­nasyook délmagyar városban, egyéni­ségének súlyát messze a főispáni ha­táskörön túl érvényesítette. Zsarnoki szavára még többen és még jobban figyeltek, mint más hasonló kormány­­exponensre. Kétségtelenül Kutyotbiló körülmény a mindenkori tájékozottsága. Saját kijelentése szerint már a háború kezdetén aggódott annak kimenetele miatt. Mint főispánnak módjában volt pontos ér­esüléseket szerezni a min­denkori kztorai és poli­tiai helyzetről. Sulyos hitő körülményt jelent kétség­telen roszhiszemüsége, mert tudva va­­lótlanságot á­itott akkor, amikor azt hirdette, hogy ezt a híborút rákénysze­­rítették erre az országra. Hiszen B­­^r­­dossy László is beismerte, hogy ebben a há­bornban a németek voltak a táma­dók és mi csak Hiller Crat­ónaivá azegedt ünk. — A „rákényszerités” hazugságá­­ban Tukatsék erkölcsi alapot próbál­tak szeresni ennek a mélyen erkölcz­­telen gaztettvek. Negyedik súlyosbitó körülmény a vádlott kétségtelen in­­telligenciája. Mint egyetemi magánta­nár, átkellett hogy lásson a propa­ganda hazugságain és leszűrnie a hamis és tendenciózus hirekéől a valóságot. Mérhetetlenül sulyosbtja Tuvals bűneit eckcli­tteien számitása. Mikor kormánypárti létére bekapcso­lódott a nyilasmozgalomba, minden eshetőségre számító viszontbirtokitást kötött. „Madarát a tolláról, embert barátjáról* — a régi magyar kör­­mond«,­elénk fényt vet Tukats jelle­mére és egyéniségére. Nem vtat­na, hogy baráti köre a tömeggyitkos Fe­­ketthalmy, a Gestapo hoher E­ich Kampff és a hozzájuk h­asonló hibo­­rus bűnösökből rekrutálódott. Allatikó és naiv az a védekezése, hogy le­mondott főispáni állásáról, a tárgya­lás adatai ékesen bizonyítják, hogy mindenáron regaszkodott hivatalához. A legutolsó és mindennél nyomasz­tóbban súlyosbító körülmény a Szá­­lasi rémuralom előkésztésében való sú­­lyos szerepe. Tukats Sándor azok közé az ámokfutók közé tartozott, akik égő fáklyákkal tántorogtak a puska­poros hordók között. Megbocsájthatat­­lan bűne, hogy «Sök­őnyisette a talajt az emberség történetinek legaljósabb gonosz­tettéhez, amelyz d­ol­ itt Magyar­országon fal miliónál több embert küldött a halálba. Tukats ég a hozzá hasonlók mist érdemelt­ek más n­éhlel, mint a közön­séges gyakoros Teleki Pál ha­ála után m­icden magyar embernek módjában von levonni a történelm­i tisnulságot. Ha Tittaru Sádor je lenne nem is hasonlahattó Teleki Páléhoz, ha nem is volt b­nne lelkierő elhagyni mo­hón áhitott hivata­lát, kötelességének eröike teljesítésével elháríthatta volna magáról a felelősség jó részét. Naiv, átlátszó vádakezése sértés a népbiró­­ság mérlegelő bölcsessége ellen. Ezitás dr. Polizser Jenő felsorolja A legsulyossabb büsztelést Ucpí© TuUssisz« a népügyész és a­­»olh­ibai figye»9E j kedden kli*d®lik ki az ítéletet Kétnapos üz önet után pénteken reggel 9 órakor folytatta a népbiró- Big­ Félegyházy tanácsa Tukats Sándor háborús bűnügyének tá­­rgyalását. Az utolsó tanúkihallgatásokat folytit­ták le. if. Pap István srmentesítő társu­lti igazgató főd­érnök előadta, hogy Tukats mint főispán vett r­észt az árvavédelmi tanácskozásokon. Az 1840—41. évi árvizek alkalmával kétszer engedték rá a vizet a Pal­s viaini birtok egyes részeire. Arról nem tud, hogy Tukata intervenciójára a birtok megkímélésa céljából a kis emberek tanyait árasztották volna el. Berey Géza népvádló a tanú állítá­­sainak cáfolatául újságcikkeket csap­ul ki. Barabás Sándor vendéglős el­mondja, hogy vendéglőjében Tukats három-négy alkalomrval vacsorázott, mindannyis­or Feneta Katmy Ch­yd­­nar ás Erich Kum­pff német konzul és cselédjaik tanasegóban. Dikány Sándor tanúvallomása újabb bizonyíték arra, hogy a város tulaj­donát képező 20 mázsa szalonnát és 30 mássa sairt a kiürítéskor elszállí­tották. Nem emlékszik arra, mi lett a felha­lmosott többi élelmiszerrel és kijelenti, hogy Kaposvárott nem el­­lenőrizte, mi történt az oda kiállított élelmiszermelogiaégükkel. Ezután dr. Barazs Marcell és Havas Gyula tesz va­llomás­t azoktól a csöp­­nyű költtem­ényektől, m­­elyek között a deportálás előtt siló zsidók a tégla­gyárban éltek. S,tolnia néh­oll, pitzokban, sárban, voturi síneken i­ellett összeitufol­a a földön lary-tmlok, vi.szolgálta­­tóu náltiul és a legelemibb elétt, légügyi ''hxonyo-k között, latinra nélül, éltendő jörvé­nyvestélyben. A kéib-Aibéi odahozom be ezeket, legnagyob­b részük ,a sikert­­el­en e gyiktességi k­iérlet betege vett, mazistenül hagytak heverni m s­eny­­nyes fészerekben és kemencék­ben. A parancsnoklé csandőrizd­­sados és hadnagy minden félévé­­ben ujebb ér­ékekért laerotta őket, agyonlövéstel fenyegetve ex Ott összezsufolt 8 —10.100 embert. A faanyatlomások után dr. Pélegy­­házy tanácselnök Tukats­itóa ztalá­ban talált iratokat és a „Magyar Nemzet* és „Szabadtág* című lapok­nak a szegedi Tukata érára vonatkozó cikkeit i­smertet­k. Termes né­pbiró felszó­lja a vád­lottat, hogy a bizonyitási eljárá­s be­fejeztével könnyítsen lebislcs veretén, tegye lehetővé az enyhítő körülmények alkalmazását és ismerje be bűnösségét. Tukatsra láthatólag nem tesz sem­mi hatást a népbiró felhívása és nyo­maték­osan kijelenti, hogy fenntartja eddigi vallomását. Ezután dr. Fe­gy­­házy Pál tanácselnök iratokat és új­ságcikkeket ismertet, majd dr Inas Gyula orvosszak­értő ismerteti a közös Slak­véleményt. Eszerint a vádlott szív és főérelváltozásokban, valamint ki­­sebb mérté­kű cuk­orbetegségb­en szen­ved, nehéz munkára alkalmatlannak találták. Az orvosszakértők meghall­gatása után dr. Féegt­házy Pál a bi­sonyiták­i eljárást berekeszi és fel­hívja dr. Potónyi Je­ő népügyészt a vádbeszéd megtartására. Tetemre hívom Tukats Sándort lágy érdeklődés mellett emelkedik Sión­usra az ügyész és & kő-.etkenői.et mondja: — Vádbeszédem bevezetéséül egy nagy magyar áhanférfi szavait idá­­sem. ..a hazáért mindent fel lehet éb­estti, csak utódát a hazát xd­ni /“ Ennek a gondolatnak a jegyében hívom sz­emre Tukats Sándort. Kalandorok né­, szk­relisza játékosoknál százszorta bünösebb ez az ember, mert ezrek csak vasyponkat ég szabads­ág­yát viszik vásárra, de Tukats Sándor poli­tikai játékainak tétje a d­agyarság

Next