Szegedi Népszava, 1946. július-szeptember (2. évfolyam, 145-220. szám)

1946-07-02 / 145. szám

ftev^etetK ^t^Ucáhial ? — A dacos gyermek — Gyurka fiam építőköveivel villamost játszott. Tele van az egész szoba padlója szétszórt játékkövekkel. Végül azonban megunta ezt is és szeretne már egy kissé a folyosóra kimenni. Igen ám, de a mama nem engedi, mert először el kell raknia a szétszórt játékot. A gyermeknek azonban semmi kedve sincs az elrakáshoz, mert már futna, szaladna a folyosó felé. — Mi lesz, rakod, vagy nem rakod ? — hangzik az anyai vezényszó, amelynek parancsoló hangja a gyermek szívéig hatol és még inkább ellentállásra készteti. A gyermek mozdulatlanul áll, szája már sírásra görbül, de mégsem engedelmeskedik. — Látod, — szól be hozzám feleségem a másik szobába — a te nevelésed ! Most mit csináljak vele, most adjál tanácsot. Hagyjam büntetlenül ezt a dacosságot, vagy erőszakkal kényszerítsem engedelmességre. Mégsem akarok úgy eljárni, mint a szomszédasszony, aki ilyenkor két pofont ken le gyermekének, hogy ezzel engedelmességre tanítsa. Adjál tanácsot, ütni nem akarok és mégis meg kell követelnem, hogy gyermekem engedelmeskedjék. Belátom, hogy az anyának igaza van, azonban mégis ő a bűnös. Nem kellett volna parancsolni és a szigorú parancsokkal a gyereket még jobban ellentállásra ingerelni. Máskép kell a dologhoz fogni. Kimegyek a gyerekhez és azt mondom: — No Gyurka, lássuk ki tud gyorsabban több követ berakni. Én már kezdem, egy-kettő... A kis Gyurka már ott térdel mellettem és buzgón rakja játékköveit a szekrénybe. Két perc múlva már minden rendben van és a gyermek már ott játszik a folyosón. Délben Gyurka már nem akar több levest enni. Anyja azt mondja muszáj, különben mást nem kap és a gyermek dacosságában inkább lemond az ebédről. Megint nekem kell közbelépnem. — A gond Gyurka, mit gondolsz, hány kanál leves még az, ami a tányérodon van? — Öt — feleli Gyurka. — Én azt hiszem. — folytatm a beszélgetést —, hogy tit. Számoljuk csak meg. A kis Gyurka már vígan kanalazza a levest és számolja egy-kettő, egészen tizenkettőig, mert a leves még tizenkét kanál volt. A probléma tehát megoldást nyert. Ebéd után elmagyarázom a feleségemnek, hogy nem kell a gyermeknek az akaratát megtörni, mert a dacosság a gyermeki természetben rejlik és ha ezt erőszakkal megtörjük, akkor akaratnélküli szolgákat, bábokat nevelünk, gerinces emberek helyett. Megmagyarázom az asszonynak, hogy máskor a játék elrakásánál mindig segítsen a gyermeknek és magyarázza meg, ha ketten csinálják, akkor csak fél olyan nehéz munka az és sokkal gyorsabban lesz az kész. Ezzel a gyermek megtanulja a társas munka értékét és így fontos nevelésben részesül. Egyáltalában néhány barátságos, nevető alakkal elmondott vidám szó sokkal többet ér szigorú arccal elmondott parancsnál, vagy fenyegetésnél. A gyermek szívecskéjében mindig hálás azoknak, akik segítségére sietnek ilyen nehéz pillanatokban, mert a gyermeknek ez nehéz és fontos pillanata és fenyegetés és parancs helyett jóságos szavakkal közelednek feléje. Ezt jegyezze jól meg minden szülő magának ! Zsiga bácsi. Nyílt levél Független KisgazdajkÍrt elnökséginek Szeged. / Szegedi Aldáncs Munkás Dalegylet ezután mond köszönetet a Kisgazdapárt t. elnökségének és rendező bizottságának azért a kitüntető figyelmességéért, hogy köztársasági elnökünknek július 26-án este 10 órakor adandó szerenádra egyesületünket is meghívta. Csurtán azt tartjuk furcsánek, hogy a 28-án este 0 órára hírlapilg hirdetett dalos találkozóra aznap fél 7 órakor kézbesik a meghívót. Ha figyelembe vesszük, hogy — tudomásunk szerint — a válogatott dalegyesületek már néhány hétel ezelőtt meg voltak híva ■és készültek a szegedi kenyérünnepre és a szerenádra, így egyesületünk késői meghívásában mm nehéz tendenciát látni. Közel négy évtizedes mailünk után ildomtalannak tartottuk az ajánlkozást, de nem akartunk hivatlan vendégként sem szerepelni. Törköly Ferenc — Lengyel János elnök..litkár. SZEGEDI NÉPSZAVA Szeged, 1946 június 29. Lagúnát tüntetett el és tízezer lábnyi tűzoszlopot szült az amerikai kísérleti atombomba A robbanás lökéseit Európa is érezni fogja Az Egyesült Államok kormánya szombaton adta ki az első részletes jelentést az atombomba halálos hatásáról és a Gamma sugarak utólag fellépő veszedelméről. A háborúban, mint ismeretes, abban a két japán városban, amelyre az amerikai repülők atombombát dobtak, mintegy 105 ezren haltak meg, nem egyszeri, hanem többszöri halállal. Az atombomba a légnyomás, a halálos égési sebek és a rádióaktivitás útján éri el halálos hatását. Vasárnap a Bikini-szigetek lagúnáin újabb rendkívüli érdekes kísérleteket végeztek az atombomba erejének kivizsgálása céljából. Az első bomba ledobása után két perccel hatalmas robbanás következett be és a célpontul szolgáló lagúna eltűnt a hatalmas füstfethő alatt, amely több mint 50 ezer láb magasra tört fel. A robbanás után hatalmas villám cikázott át az égen, majd több kisebb robbanás után az elsőnél háromszorta erősebb detonáció hallatszott. Az óriási lángokból félelmetes tűzoszlop tört elő és több mint tízezer lábnyi magasan áttörte a felhőréteget. A légnyomás megrongálta a megfigyelő szupererőd rádiókészülékét, amelyen a tudósításokat továbbadták. Este 10 óra után 5 perccel felrobbantották a második atombombát is. Félórán belül elcsöndesült a laguna. A Bikinitől 200 mérföldre lévő Kasjaleinben hatalmas felhőt láttak, légnyomást éreztek és hallották a robbanást is, de emberéletben nem esett kár. Hawaiban egyetlen földrengésjelző készülék sem jelezte a robbanást. Shaw, a híres földrengéskutató tudós kijelentése szerint a robbanás egyes lökéseit valószínűleg Európa is meg foja érezni. A kísérletek második részében rádióval irányított, fényképezőgépekkel ellátott, legénység nélküli repülőgépeket indítottak útnak, amelyek átszelték a hatalmas füstfelhőt és felbecsülhetetlen értékű felvételeket készítettek a robbanások hatásairól. A gépek sértetlenül tértek vissza támaszpontjukra. San franciscói jelentés szerint a bombák ledobását nem kísérte szökőár és semilyen természeti tünemény. A rádióaktív felhő nem okozott kárt a hajók személyzetében és a környező szigeteken. A különleges védőruhával és rádióaktivitás-elhárító felszereléssel ellátott kutatóosztagok alig három órával az atombombák robbanása után befutottak a lagúnába és megküldötték az első konkrét rádiójelentéseiket a bombakísérletről. Beszámoltak róla, hogy a célterület vize és a legtöbb célhajó veszedelmesen rádióaktív tulajdonságot vett fel. Mihelyt a halálos Gammasugarak kellőképen szétoszlottak, megérkeztek a tudósok, technikusok és katonai szakértők, hogy megfigyeléseket végezzenek a negyedik atombomba robbanása helyén. Torrestal, amerikai haditengerészeti miniszter szintén részt vett az atombombakisérletek megfigyelésein, majd felkérte a külföldi megfigyelőket, hogy ne nézzék úgy a kisérleteket, mintha ezek amerikai részről támadó éllel irányulnának a világ többi nemzete ellen. Itt rádió Páris, Békeffi László beszél Páris, június 30. Békeffi László Svájcból kába áll. Három és félévi szenvedés és bemegérkezett a francia fővárosba. A párisi rádión keresztül üdvözölte szülőhazáját, különösen pedig Budapest közönségét. Békeffi bejelentette, hogy néhány hónap múlva visszatér Budapestre és újból mintegség nem múlt el nyomtalanul és azt akarom, hogy nem fél emberként, hanem teljes emberként lássanak viszont az én drága Budapestemen. Demokrácia és önkormányzat írta át. Czibula Antal A múltban és a közelmúltban gyarló volt a mi községi politikánk. Abban merült ki, hogy a város vezetői mindig pártfogókat kerestek, akiknek segítségével előnyöket lehetne szerezni, intézményeket létesíteni. A magunk erejéből kevésre vállalkoztunk, a többet az összeköttetéseink révén akartuk elérni. Mennyi csalódás érte és kiábrándulás hangolta le a város vezetőit, hogy gróf Tisza Lajos halála után nem tudott többé miniszter-képviselőt szerezni. Temesvárnak, Pozsonynak volt. Szegednek nem akadt. A huszonötéves ellenforradalmi korszakban volt idő, amikor egyszerre két képviselője is akadt a kegyelmes urakból. A várost ugyan ezek nem vitték előre, de legalább megvolt a reménye annak, hogy a pártfogók a virágzás korát varázsolják elő. Perikies korát Perikies nélkül. Hiszen lépegetett egyet-egyet előre a város. A nagy pártfogó a Fogadalmitemplom környékét széppé varázsolta. De még igy is felemás volt a mi városunk. Pompázó volt a városi mag, de a falusi környezet sivárságai azért megmaradtak. Az uj idők szele elfujta a régi eszményeket s velük együtt a régi városfejlesztési módszereket. Tudjuk, hogy Szeged csak önerejéből lehet naggyá s lakosainak vállvetett munkájával. De tudjuk azt is, hogy Szegednek, mint az ország ezidőszerint még mindig második városának helye és szerepe van az újjárendezésben. Mielőtt tehát a város községi politikájáról szólnánk, arról kell beszélnünk, hogy milyen legyen a szerepe a mi városunknak az új közigazgatásban. Mindig előszeretettel hangoztatták nálunk az ország alkotmányát. Igaz, ezer éve vagyunk itt a Duna-Tisza völgyében , az is igaz, hogy ezer év alatt mindig volt alkotmányunk Néha — több száz éven keresztül — csak papíron volt meg, de mégis megvolt. Néha gyökeres változások történtek az alkotmányon, annyira, hogy az előző tökéletesen más volt, mint a helyébe lépő, így a rendi alkotmány tökéletesen más volt, mint a népképviseleti alapon nyugvó polgári alkotmány. Ettől megint lényegesen elüt a harmadik magyar köztársaság alkotmánya, mely például nem ismeri az alkotmány sáncaiból kirekesztett tűilegek fogalmát. Gyökeresen újít, már alapelvében különbözik minden eddigi alkotmánytól. Még nem fejeződött be az alkotmányozás munkája, meg hátra van a közigazgatás újjászervezése, mely a helyi önkormányzatok életét szabályozza. Az új közigazgatás nem lehet központosított, annak szétoszlottnak (decentralizáltnak) kell lennie. Ma mident az ország fővárosában intéznek. Ide futnak össze a közművelődés, a közegészségügy, a közoktatásügy szálai. Itt a kereskedelem és ipar gócpontja. Itt tömörülnek a gyárak, vállalatok. Minden összehalmozva itt van, a vizeken pedig szegényes az élet és kisaránya. Egy városunk van, igaz, hogy világviszonylatban is egyike a világ legszebb városának. Élet csak itt van, ami a vidéken van, az pang és szomorkodik. Ezt idézte elő a központosítás. Minden intézkedés a fővárosban történik. Még az iparigazolványokat is itt osztják az ország iparosainak. A városok már csak a szegénységi bizonyítványt állítják ki a szegények számára. (Egyebet sem adnak nekik, csak ezt.) Ez a közigazgatás ártalmas és káros, időt és erőt fecsérelő. A közigazgatást mindenütt közel kell vinni a néphez, csak így beszélhetünk népi közigazgatásról. Ossza fel a törvényhozás az állam területét hét közigazgatási kerületre. Szeged, Kecskemét, Miskolc, Debrecen, Győr, Sopron, Pécs kerületi székhelyek legyenek. Ezeken a székhelyeken állítsák fel a kerületi tanácsot élén a főispánnal. Négy megye alkosson egy kerületet. A miniszter kezében maradjon a törvény-előkészítés, a rendeletalkotás, a felügyelet. Minden mást intézzenek a kerületi székhelyeken. A kerületi beosztást előzze meg a megyék új területi felosztása. Lehetőleg egyenlő nagyságú és egyenlő népességű megyékre osszák fel az ország területet. Ma a megyék területe elképesztően aránytalan felosztású. Pest megye területe valamivel több mint 13.000 négyzetkilométer, valóságos kis tartomány. Mint törpék sorakoznak melléje Esztergom, Győr, Komárvár, Csanád megyék 1000—2000 négy zetkilométeres területeikkel. Jó volt ez a megyebeosztás az úri Magyarországnak. A kismegyében az úri családok kiskirályok voltak és dölyfösködtek. Minden megye puha, párnázott fészke volt és otthona a rendi szellemnek és előítéleteknek. Hogy a kisértetjárás idején a hazajáró lelkek otthonukra ne találjanak, dúljuk szét azokat. Szeged legyen az ittmaradt bácskai területekből és pest megyei déli részekből megszervezett új megye székhelye. Ezzel a kétféle közigazgatási rendezéssel sokat nyer az ország. Közelebb vinnénk a néphez a közigazgatást. Lesznek nagy városaink, erős kisugárzói műveltségnek, gazdasági erősödésnek. Gócpontok az ország minden részén, erőtadó központjai a nagy magyar vidéknek. Önkormányzatot kérünk városainknak és községeinknek. Legteljesebb önkormányzatot legnagyobb városainknak. Nevezzük az utóbbiakat szabadvárosoknak, amelyeknek ügyeibe csak akkor avatkozhassék bele a kormányhatalom, ha visszaélnek az önkormányzati joggal. Egyébként teljeskörű szabályalkotási joguk legyen, mely állami jóváhagyást is nélkülözhet, ha szabályrendeleteik rendelkezései nem ütköznek törvénybe. Népuralom (demokrácia) és önkormányzat azonos fogalmak. Ha más szóval jelöljük is ezeket, egyet jelentenek, jelentik egyúttal a szabadságot is, mert ez másutt fel nem lelhető, csak ott, ahol az emberek maguk határoznak a maguk sorsa felett. Az elmúlt szomorú korszakban ezekről a fogalmakról csak beszéltek, de mindig háttérbe szorították. Beszélni is csak azért beszéltek róluk, mert ezzel leplezték és kendőzték igazi arculatukat. Nem kérünk abból a demokráciából, amelyben túltengett az egyéni akarat és az ettől fűtött állami mindenhatóság. A város apró-cseprő dolgait mind miniszteri jogkörbe utalták. Az utcák kövezéséhez nem lehetett addig hozzáfogni, míg a legfelsőbb jóváhagyás azt nem engedélyezte. Ez a demokrácia és önkormányzat megcsúfolása volt. A város a jövőben kizárólag csak a mienk legyen, mert minden ügyes-bajos dolgát csak mi tudjuk megfelelően intézni. Az olvasó szava Hogyan szolgálja a villamosvasút a közönség érdekeit ? Tisztelt Szerkesztősdi! Kérem szóvátenni a villamos vastnak azt az elitéletidő eljárását. Kofty kocsijaiban a kalauzoknak naponta csak öt darab kedvezményes jefryfüzetet ad ki és igy bátran állitom, hogy az utasok kilencvenöt százaléka erősen hátrányt szenved. Tizenhárom kocsi közlekedik a társaság három vonalán. A tizenhárom kalauz tehát 15 darab füzetjegyet kap egész napra, ami pillanatok alatt elfogya és reggel 7 órakor füzetjegy már nincs. Ila a villamos társaság a füzetjeggyel valóban a dolgozók érdekeit akarja szolgálni, tessék a kalauzokat megfelelő mennyiségö füzetjeggyel felszerelni. .az egy kocsira kiadott öt darab füzetjegy igy csak fikció! 'l'isztekvel (aláírás.) ♦♦♦ Szakszervezeti hírek Az Orvosi Szakszervezet felhívja tagjait, hogy adót csak adójegyben vagy adóbélyegben fizethetnek. A tagdíjat pedig mindig V.7 adópengő napi árfolyamán lehet fizetni a délutáni hivatalos órák alatt. Adót délelőtt is lehet fizetni 9 —11-ig. Könyvkötőmunkások Szabad Szakszervezete július 3-án délután fél 5 órai kezdettel havi taggyűlést tart a Hétvezér utcai székházban. Az Egészségügyi Alkalmazottak Szakszervezete jtdi.is .-án, szerdán délután 6 őrsikor Vízelőségi, üzemi bizottsági és bizalmi együttes gyülést tart a Dózsa (tv.utca !). sz. alatti orvosiszakszervezetben. Ericsiti tagjait, hogy a hátralévő tagdíjakat haladéktalanil reiülezzék, mert ellenkező esetben a szakszervezet lekni őket tagjai sorából. Pénztár minden szerdán és szombaton délután 2 5 óráig. AMérnökök és Technikusok Szakszervezetének vezetősége kéri a tagdíjjal hátralékban lévő tagjait, hogy július 1,5-ig hátralékos tagdíjakat befizetni szíveskedjenek, mivel a központi vezetőség határozata értelmében a 3 hónapii tagdíjjal elmaradt tagokat tagjai sorából törli. A Magánalkalmazottak Szabad Szakszervezete értesíti tagjait, hogy tagjai érdekében a jelenlegi nehéz helyzetre való tekintettel a délött hivatalos órát bevezeti. Ezen a héten Julius 3-tól, szerdától kezdve délelött 10—12 óra között is rendelkezésre áll a titkárság kartársaink rézére. felkéri la.e.jait, hogy tagsági könyvecskéikkel együtt adatgyüjtés, valamint ellenőrzés céljából litkárságunkat minél hamarább keressék fel. A titkárság délelőt 10—12, valamint délután 30 között tartja hivatalos óráit a szakszervezeti székházban.