Szegedi Népszava, 1946. október-december (2. évfolyam, 221-296. szám)

1946-11-01 / 248. szám

évfolyam. ?48 szám. Ara 40 fillér Szeged, 1946 november 1, péntek SZECEDINEPSZAVA uj&od­a,M 1 1 911AATA­­P AUT 1.APJIA mmm Új könyvelőket? fc. le.') Nem egyszer panaszoltuk, hoigy a városi tiszttviselői karnak ci­yi'('sze nem áll feladata magas­latán. Most a polgármester maga isjtőződött meg róla, hogy sokan a hivatalos órákat sem tartják fx, és fi­­g­’elmi büntetésben fogja része­síteni azokat, akik még arra sem tartják érdemesnek a hivatali szo­bán, hogy abban leüljenek. De U­gyanakkor a közellátási bizottság­ban is kemény megállapítások hang­zottak el a városi közigazgatás am­a tisztviselői ellen, akik nem hajtják végre a legéletbevágóbban fontos rendeleteket sem. . Marx szerint a militarizmus és az ugyancsak a kapitalizmus szol­gálatában álló többi elnyomó szer- Xpozist: csendőrség, régi rendőrség megszűnése, vagyis a népellenes re­­­akció államgépezetének megsemmi­sítése után az új demokratikus köz­­igazgatás olyan egyszerű, akár va­­lamelyik üzletnek, irodának, vagy másfajta v­illalkozásnak a napi iro­dai könyvelése. Lenin szerint a közigazgatási munkákba a demokra­­lib­us, vagyis a nép által irányítan­­d­ó új közigazga­tásba mindenki be­­letanulhat könnyen, aki részt vett a kapitalista termelési rend elég bo­­­nyolult és mégis egyszerű folya­matában. Bármilyen megnyugvás számunk­ra ez a kis, igaz megállapítás, mégis hozzá kell ehez fűznünk azt, hogy ézd az egyszerű kikönyvelést­ is meg kell tanulni. Szegeden azonban jelenleg nemcsak arról van szó, hogy azok, akik a városi közigazgatás külön­böző reszortjait ellátják, vagy el­­látniuk kellene, értenek-e, beleta­­nultak-e már ebbe a bizonyos k­öny­­velésbe, hanem főleg és legfőkép­­pen arról, hogy ezek a bizonyos könyvelők, segédkönyvelők, irodis­ták akarnak-e egyáltalán feljegyez­ni, könyvelni és nyugodtan alka- s lik-e a szegedi dolgozó abban a biz.­­ .­os tudatban, hogy a könyvek slim­­m­elnek é­s bármelyik pilanatban pontosan áttekinthető a bilánc. A demokrácia rendszere igen nagy feladatokat ró az egész nénre és ha lehet, még nagyobb feladat­tal terheli azokat, akik­ a közt igaz­gatják. Ezt a feladatot nem lehet ímmel-ámmal, lélek és szív nélkül csak úgy tessék-lássék végezni. Vo­­natkozik ez mindenkire, aki köz­pályán van. Vonatkozik ez arra aki vezetőállásban van csakúgy, mint az iktatóra, priorálóra, kiad­­mányozóra, gépírónőre, sz­óval min­denkire, akire egyenlően van szük­ és egyenlően fontos abban a gé­pezetben,­ amit úgy neveznek, hogy demokratikus közigazgatás. Igen jól tudjuk, hogy a városi tisztviselő ez időszerint még igen kis fizetést kap, amely nincs arányban­­azzal a teljesítménnyel, amit tőle m­egkövetelünk. A kormány ma még a stabilizáció veszélyeztetése nélkül nem emelheti úgy ezekett a fizeté­seket, hogy azok gond nélküli életet biztosítsanak a tisztviselőnek. Ami­lyen bizo­nyos azonban, hog­y ezeket a fizetéseket fokozatosan emelni fog­ják, olyan biztos az is, hogy azok, akik ma a sovány fizetésért nem ad­ják teljes tudásukat, munkaerejüket ■,«­köznek, nem lesznek méltók arra, hogy ezeket a jobb dotációkat ki­várhassák. Olyan tisztvi­selőkre, a demokrácia olyan könyvelőire van Károlyi Mihályné, Bán Antal, Buchinger Manó, Gusztus Pál és Halász Alfréd beszélt az októberi forradalom emlékünnepén­ ­ Budapest, október 81. Az 1018 októberi forradalom 28. évford­u­­ló­ján a Kossuth Lajos­ téren a gyárak­­­és üzemek dolgozóinak jelenlétében i­mnertelték meg i­z októberi forra­dalom eszméit. A Kossuth Lajos-, lér ezalkalommal nemzetiszínű és vörös zászlópompába öltözött. Az ünnepségen megjelent Károlyi Mi­­hályné, az első magyar köztársa­ság elnökének hitvese, a Szociál­demokrata Párt vezetőségének kép­viseletében Bán Antal iparügyi mi­­­niszter. Szeder Ferenc, Takács Fe­renc, Buchinger Manó, a főváros képviseletében Bechtler Péter al­polgármester, a Kommunista Párt részéről Farkas Mihály és Reim József, a jugoszláv miszió képvi­seletében Brankov kapitány. .­ Himnusz is Marselles hangjai után Jusztus Pál elvtárs nerazetgi­álisi képviselő köszöntötte a százezres tömeget és a meg­jelent vendégeket. Majd Buchinger Manó­lvtárs ismer­­t­e az 1918. évi októberi ese­ményeket. Az ellenforradalom azért győze­­r re­ndelkedhetett, a­ert az ig­izi de­mokrázia eU-­n akkoriban még Európa sok kormá­nya acsarkodóit. Tanuljuk meg — már.-h­l­lotta —, hogy a felemelkedéshez az e­gész dolgozó magyar nép ereje szükséges. A szabadságot állandóan védel­mezni kell a reakció ellen. Ez­en a helyen mondotta Garami Ernő 1918 . november 16-án: Dolgozni, dolgozni, dol­gozni. A szabadság rózsakertjét permetezni i­ell a tudás és megfontolás cselekedeteivel. É­y fog megszilárdulni és győzni az 1915.­vi felszabadulásból született magyar sza­­bdság, demokrácia és szocializmus. . A nagy tetszé­s­sel fogadott beszéd után Károlyi Mihályné a tömeg lelkes éljenzése közben mondotta el beszédét. — Elvtársak! Hogy az októberi forra­­dalom első hazai megünneplésének alkal­mával férjem nem tudott közöttünk lenni s Budapest népéhez szólani, ez a mai özlekedési nehézségeken múlott. Ezért el­nézésüket kell kérnem, hogy én beszélek helyette, mert neki kellett volna itt állnia ezen a helyen, ezen a téren, ahol 1018 ban másodszor kiáltotta ki a köztársa­ságot a magyar nemzet. Az októberi forradalom eszméiről beszélt ezután Károlyi Mihályné. Október követ­kezménye és nem okozója v­olt az elvesz­­ett háborúinak. A trianoni béke ,ennek kö­vetkezménye, tehát nem október bűne van, hanem azé­n politikáé, amely az ország sorsát a német politikához csatolta. A de- mnokráciát nem lehet emberi gondolatokkal megteremteni. Elsősorban gazdasági demokrá­­­ciára van szükség.­­­­ A magyar munkál­ság az elmúlt másfél­­ év alatt megmutatta, hogy tud dolgozni a jövőért és képes volt arra, hogy a leg­nagyobb szükség közepette csodát­­tudjon művelni. .Éppen ezért a munkásságnak kell legéberebben őrködnie afelett, hogy ezt a meg­születő új Magyarországot ne szúr­ják le hátulról Vigyázzunk, hogy ez meg ne ismétlődjék még egyszer ! A százezres tömeg szűnni nem akaró lelkesedéssel ünnepelte Károlyi Mihálynét,­­ sikinek átadták a forradalmi tengerészdan­­­­dár krizantém-csokrát. • Bán­­Antal elvtárs iparügyi miniszter volt , az ünnep következő szónoka. Budapest népe­­ mondotta — azért jött ide, hogy meg­­■ mondja és demonstrálja, hogy nem felejti­­el 1918 o­któberét. Ma iiy körülmények kö­zött ünnepelünk. Megteremtettük a föld­­reforitot, m­egteremtettük a magyar köz­­társas­ágot és a szabadon él a magyar nép, ti­t nem­ is szenvedés nélkül. .. demokráciát kiépíteni ,szenvedés nélkül nem lehet. I Csak ez igazán a miénk, amiért 2 megostromoltuk a poklokat, csak I az igazán a miénk, amibe a ma­ I gyár nép verejtéke van beágyazva Ila kell, vívmányunk megőrzése céljából b magyar vérét fogja ontani a demokrácia alapjaiért, de vissza többé nincs tél, csak előre. Nem jöhet többé vissza a múlt­bincs többé 1919. A magy­ar uralkodó­­osztály számára nincs többé feltámadás. Hogy Itt állunk ma, azt jelenti, hogy a magyar nép visszavette az uraktól az országot és a nemzeti színű zászló, a Himnusz és a vö­rös zászló és az Internacionálé, a szociáldemokrata munkásság sa­játját képezi. A szűnni nem akaró t­apssal fogadott be­széd után Halász Alfréd elvtárs nemzet­gyűlési képviselő mondott beszédet, amely­­b­en visszapillantást vetett a 28 év előtti eseményekre. A forrradalmi emlékünnepség Ju­sztus Pál elvtárs képviselő zárószavaival ért véget, majd az Internacionálé eléneklése után a forradalmi tengerészdandár tagjai megko­­szonizták Petőfi Sándor és Kossuth Lajos sírját, azonban egyelőre még a feudalizmus és a bankokrác­ó maradt az országban. Ennek köszönhető, hogy a parlamentben korlátla­nul izgathatt­ak a hálom­ mellett, aki ve­lük szer­bb-ns állt, »hazaáruló« volt.­­­­Az 1917. évi orosz forradalom új tízezreket hozott a mozga­lmba, egyre erő­södött a fő­képárt, de 1918 jú­iusában még porfitzet vezényítik a munkásokra. Ez egy­hetes lönne!S''trájkot robbantott ki. Ettől kezdve teljes harcban állt a kormány és a­­szervezett proletáriát is. A Szociáldemo­krata Párt és a Károlyi-csoport nyíltan hangoztatták, hogy­ ha két kell kötni, a Szo­ciáldemokrata Párt hatallyas manifeszuum­­mal fordult az ország népéhez és rendkí­vüli pártkongresszus tanácskozik az Es­zc­­oml­V. idején követendő magatartásról. A budapesti sajtó munkásai ezekben az őszi napokban hozták helyre az 1914-es há­borús uszitu­sok bűneit.­­Élesztették a for­­radalmai hangudatot és erélyes állásfoglalá­­skkal megszűntnek mondták ki a cen­zúrát. Október 24-én a király már kihallga­tásra hívta Károlyi Mihályt és a Szociál­­demokrata Párt két vezetőjét, Garami Er­nőt és Kun­i Zsigmondot. A megalakított Nolu­cs­ Tui'.ircsikai’, a pártot Böhm­ Vil­mos, Garami, Garbai Sándor, Konfi, Mül­ler Ernőné és­­Ve­lner Jakab képviselték. Október 31-én­ pedig kitört a forradalom. Egymásután csatlakoztak a rendőr­ség, a posta, a városi tisztviselők. A tömeg az Astoria elé vonuolt Károlyit meghallgatni. Megalakult a­ Károlyi-kor­mány, amelynek Garami és Kunfi elvtársak is tagjai voltak. .A forradalom vértelenül győzött, de a régi világ ember­ei felocsúdtak. Amíg a munkások és parasztok minden erejüket megfeszítelték és küzdöttek, termeltek, őr­ködtek a rend felett, a földesurak és a feudalizmus képviselői Parisban és Lon­donban intrikálva akarták ezerholdj­ukat megmenteni. Ezzel megnehezítették az amúgy is szívos békefeltételeket.­­A na­gy­­tőkések és nagybirtokosok erőfeszítései győz­tek és további 26 éven át igában, el­­nyomá­sban tartották a haladó magyar mun­kásokat, parasztokat és értelmiségieket. Az 1918-as októberi napok élén a Szociál­demokrata Párt állott, amely hirdeti, hogy a kivezeti­ út csakis a megá­llhatalan történelmi fejlődésé (ehd.­­Az új Magyar­­országon is a munkások és értelmiségük szövetsége teremtheti meg a dolgozó em­berek társadalmai. Ez az a szövetség, amely először demokratikussá akarja tenni az or­szágot. Az ország többségének érdeke ösz­­szekapcsolódok a demokráciával. — Fogadjuk meg ezen a napon — fejezte be Bántalffy elvtárs előadását —, hogy min­den erőnkkel megvédjük 1514, 1848 és 1918 tanulságaait, mert akkor sikerül megterem­teni ebben az országban a demokráciát, amelyet eddig az ellenforradalom urai meg­akadályoztak. Mi erő­sek leszünk, eltávo­­lítjuk az akadályokat és az akadál­yozókat. Az elnyomástól mente­sz­eszé­ly nélküli, szo­cialista társadalomért folytatott harcunkban segít bennünket a világ összes dolgozóinak halái egysége és öntudatra ébredése. . .A nagy tetszéssel fogadott megemlékezés után az emlékünnepély az Internacionale elének­lésével fejeződött be. A forradalom emlékünnepe Szegeden Csütörtökön délután bensőséges ünnepély­­lyel emlékezett meg a Szociáldemokrata Párt összvezetősége 1918 október­­31-éről, arról a napról, amelyen megdöntötték a háborús uralmat és elsőnek rakták le az új Magyar­­ország alapjait. Dr. C­zibula K Antal elvtárs elnöki meg­nyitójában hangsú­lyozta a Szociáldemokrata Párt szerepének fontosságát a harcban, amely eldöntötte a 400 éves német el­nyomatás falait. .A Szociáldemokrata Párt régi célkitűzéseit valósíthatta meg 28 évvel ezelőtt, október 31-én. A megnyitóbeszé­l után Strin d­avidni elvtársnő adta elő Várnai Zseninek az ok­tóberi napokban oly nagy szerepet játszó sgyujtóhatásu versét: »Katonafiamnak... Ez­után dr. Antalffy György elvtárs, polgár­­mesterhelyettes mondotta el ünnepi megem­lékezését. — Hogy 1918 október 31. bekövetkez­­hessék — mondotta —, ahhoz szükség volt egy politikailag öntudatosan kialakult ma­gyar munkásságra. .A Szociáldemokrata Pártba tömörült dolgozók akkor már ki­­terebélyesítették mozgalm­ikat nemcsak gaz­dasági, hanem a politikai életben is. A hatalmas tömeg egy­ik, nagyerejű forradalmi fellépést a másik után rendezte.­­A század­­elejei sztrájkok, a Választójo­gért folytatott küzdelmek, az 1913. évi tömegsztrájkok mind jelei voltak pártunk erejének. .4z ur szükségünk, akik nem a kevés fo­rinthoz mérik ma elvégzendő mun­kájukat, de a jobb jövő és a­­de­­mokrácia megerősítésének érdeke­iben nemcsak pontosan tartják be a­­hivatalos időt, de ezt a köz érdeke­iben alaposan ki is használják. Aki e­zt nem teszi, meg fog válni az író­asztaltól és helyébe új, megfelelő »könyvelő« kerül. — A FÖLDBIRTOKRENDEZŐ TANÁCS FELü­íV.ISA. .­7. Országos Földbirtokrendező Tanács felhívja mindazokat a parasztbirto- skosokat, akik az 1946:IX. t­c. 20. §-a alapján csereingatlan juttatásra i­gényjogo­­sultak, továbbá azokat a gazdálkodással élethivatási.­.el­ ven foglalkozó Személyeket, akiknek Ingatlanát az érvényben lévő jog- szabályok ellenére kiosztották, hogy a fenti törvényszakasz alapján csereingatlan jutta­tásra vonatkozó kérelmeikkel forduljanak az Országos Földbirtokrendező Tanácshoz Bu­dapest, Nádor­ utca 31.

Next